Nógrád Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-125. szám)

2014-05-14 / 110. szám

Válaszúitól Bonchidáig meg. A somkereki műemlék templomot és a beth­leni református templomot a lelkészek idegenve­zetésével nézhették meg. A bethleniek - tekintet­tel a több mint két évtizedes nógrádi baráti kap­csolatokra - házi sütésű fánkkal, pogácsával és hazai szilvapálinkával várták a csoportot a helyi Bacchus étteremben. Szamosújváron tiszteletü­ket rótták le Rózsa Sándor sírjánál és jártak az örmény templomban is. Kirándultak Bonchidára, ahol a református templomot és az egykori „er­délyi Versailles-t” a helyi református tiszteletes segítségével láthatták. Az odaúton menetközben Nagybánya vá­rosközpontjában, a visszaúton Kolozsváron és Nagyváradon tartottak pihenőket, ahol lehetőségük nyílt a városközpontokban a szépen felújított nevezetességek megtekin­tésére. NMH-információ Mezőség volt az úticélja az IPA Magyar Szekció Nógrád Megyei Szervezete három napos erdélyi kirándulásán a közelmúltban. Kallós Zoltán Kos- suth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzene- gyűjtő alapítványánál, Válaszúton volt a szállásuk. Lehetőségük nyílt a gazdag Kallós-gyűjtemény megtekintésére, az alapítvány tevékenységének megismerésére és találkozhattak a ma is aktív Kallós Zoltánnal is, aki szerteágazó útjai során mintegy 14 ezer tétel magyar dalt, muzsikát is gyűjtött. A rendszerváltás után kapta meg a Kossuth-díjat, a Corvin-láncot, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, s ma a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Jártak a kirándulók Besztercén, ahol a városközpont nevezetességeivel ismerkedtek Tetszik Nógrád megye az indiai cserediákoknak Nemrégiben négy indiai cserediák két hetet töltött befogadó családoknál Ba­lassagyarmaton és kör­nyékén. A fiatalok nem csupán a közép-európai kultúrával ismerkedtek, hanem a tájat is bebaran­golták, megtekintették a nevezetességeket. Hegedűs Henrik Balassagyannat Mint ahogy la­punk érdeklődésére Kun Ágnes, a cserediák-programot felügyelő nemzetközi szervezet (AFS= American First Service) Nógrád megyei koordinátora elmondta, összesen huszonegyen érkeztek az ázsiai országból hazánkra, és a balassagyarmatiak tekintélyét jel­zi, hogy közülük négyen ide ke­rültek. A tizenöt-tizenhét év kö­zötti fiatalok - három fiú és egy lány (keresztnevük: Tanvi, Aditya, Rónak és Aagam) - egytől-egyig kitűnően beszélnek angolul. Ta­lálkozásunk alkalmával elárulták, először nagyon meglepődtek azon, hogy milyen különbségek vannak az indiai és a mrgyar élet között. Külön kiemelték a kötött­ségektől mentes szabadságot, a közlekedés rendjét, a csendes kis­város nyugalmasabb életét, a ke­vésbé fűszeres ételeket. Hasonló­képpen kedvezően nyilatkoztak a vendégszeretetről, a befogadó csa­ládokról, mennyit törődtek velük, hogy mindent megismerjenek itt, ami fontos. Egyikük, Aditya elúj­ságolta, otthonában édesapja a tartományukban több tárca mi­nisztere, így például a sporté, és néhány indiai olimpiai érmes sportolót személyes ismerőseként üdvözölhet. Negatívumként csupán arra utaltak, furcsa volt számukra, hogy a sok fiatal nyílt közegben dohányzik, és szeszesitalt fo­gyaszt, ami náluk, az ő korosztá­lyuknak szigorúan tilos. Ennek ellenére mindannyian nagyon jó tapasztalatokat szereztek Ma­gyarországról, és szívesen, más­kor is visszatérnének ide, Kö- zép-Európába. Medvenyomokat találtak az erdőművelők Barna Néhány napja terjedt el a faluban a híre annak, hogy med­venyomokat találtak az egyik erdőrészen. Bár a szlovák határ mel­letti települést erdő veszi körül (nem véletlen a Barnaerdő névere­det) errefelé még nem volt ilyesmire példa. Információnk szerint fel­nőtt állat és bocs vagy bocsok keveredtek ide Rónafalu felől és er­dőművelők találtak a nyomaikra, amelyek valódiságával kapcsolat­ban nem merültek fel kétségek. Szakemberek szerint a szlovákiai állomány gyarapodása következtében nagyvadak előfordulása nem tekinthető rendkívülinek tájékunkon, megtörténtét jól kell tudni ke­zelni. Másrészt a barnamedve védelem alatt áll, számára tehát a la­kott területek közelsége veszélyt jelenthet, ugyanakkor az emberek­nek is tisztában kell lenniük azzal mit tegyenek és mit ne, ha nagy­mackót látnak... (A témáról hamarosan olvashatnak lapunkban.) HIRDETÉS VGÜ Salgótaijáni Hulladékgazdálkodási és Városüzemeltetési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 3100 Salgótarján, Kertész u. 2. Pf.: 120. Tel.: (32) 440-366, Fax: (32) 440-360 2014.évi rágcsálóirtás ütemterve I. ÜTEM: TOTÁLIS IRTÁS 2014.05.05.- 2014.10.15. 1. 2014.05.05. Salgó út, Acélgyári út és környékük Zagyvarakodó és környéke Felhasználásra kerülő irtószer: 2. 2014.05.10-15. Zöldfa út, Hársfa út, Hősök út, Rózsafa út környéke, Csokonai út, Batsányi út 3.2014.05.16.-19. Baglyas felső vége, Erkel út, Frankel L. út, Nagy Sándor úti rész Protect B bromadiolon és Racumin-B nevű Kumatetril hatóanyagú paraffinos pogácsa. Ellenanyag: 4. 2014.05.20.-21. Somlyó felső és alsó KI vitamin, Konakion injekció 5.2014.05.22.-27. Városközpont, Arany János út, Pécskő út, Vásártér, Alkotmány út, Kassai sor által határolt terület, Idegéri rész 6. 2014.05.18.-06.02. Beszterce és Napsugár Itp.- Báthori szobor Felhasználás módszer: Felszín alatti irtás: paraf­finos pogácsa Felhasználásra kerülő anyag várható mennyisége: 1800 db E-mail: vgu@vgu.hu Honlap: www.vgu.hu Művészeti munkásságát az országhatáron túl is ismerik Szécsény. A szécsényi Tóth Sándor kerámia és porcelán for­matervező iparművész nem sza­ladgál transzparenssel a kezé­ben a művészetek főutcáján. Szerényen, csendben alkot, de munkái a művészeti élet centru­mába helyezik őt. Antal András keramikusművész azt mondta róla, húsz-harmincévenként születik egy olyan tehetség, mint Tóth Sándor. Szülővárosa Szécsény, megyénk büszke lehet arra az alkotóra, akinek a sze­rénysége mellett csak a tehetsé­ge nagyobb, akinek alkotásait az országhatáron túl is ismerik. Nem az a típus, aki ostromolja a médiát, ellenkezőleg, elzárkózik a nyilatkozatok elől. Hogy velem mégis kivételt tett, ez talán an­nak köszönhető, hogy annak ide­jén tanára voltam. Tehetsége már kisgyermekko­rában megmutatkozott. A rajza­it a társai egymás között oszto­gatták, büszkék voltak, ha a tás­kájukban ott lapult egy Tóth Sándor-rajz. Amikor az általános iskolás rajztanára, Fekete Kor­nélia beküldte munkáját a me­gyei kiállításra, nem akarták el­hinni, hogy azt egy gyermek raj­zolta. A kételkedők személyesen is meggyőződhettek a fiú nem mindennapi adottságáról. A Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola kerámia sza­kán folytatta tovább tanulmá­nyait, itt többek között Tóth Bé­la szobrászművész, Lőrinc Győ­ző, Kádár Miklós keramikusmű­vészek voltak a tanárai. A Ma­gyar Iparművészeti Főiskolán mesterfokú kerámia és porcelán formatervező iparművész vég­zettséget szerzett, nívódíjas dip­lomás lett. A főiskolán tanárai voltak: Csekovszky Árpád, Prostner János, Pázmándi Antal keramikusművészek és Minya Mária porcelántervező iparmű­vész. Az iparművészeti főiskola kertjében ma is látható az a dí­szes útburkolat, amely diploma- munkája volt. Amikor a főisko­lán befejezte tanulmányait, fel­vételt nyert a Magyar Alkotó Mű­vészek Országos Egyesületébe, amelynek azóta is tagja. A holló­házi porcelángyárban - ahol gyakorlati időszakát töltötte - jól ismerték szorgalmát, tehetségét. Nem véletlen, hogy felajánlottak számára egy tervezői munkát. Másfél évtizedig, 2004-ig dolgo­zott „külsősként” a gyárban. Több szimpóziumra is kapott meghívást. 2002-ben Kecskemé­ten a Nemzetközi Képzőművé­szeti Kerámia Stúdióban Falikút szimpóziumon vett részt. Ott minden művésznek terveznie kellett egy falikutat, az elkészült alkotásokat, Bács-Kiskun megye különböző városai kapták meg. Az ő munkája Kalocsára és Já­noshalmára került, ahol ma is láthatók. Tóth Sándor munkásságának a másik területe a közterülete­ken és középületeken látható szobrok, domborművek. Az or­szág különböző részein láthatók munkái. Felkérésre eddig 17 na­gyobb méretű alkotást készített. A jánoshalmi Szent Anna Római Katolikus templomban van az életnagyságú II. János Pál pápa domborműve. Ugyan csak ott van, Szűz Mária a gyermek Jé­zussal és Szent Ferenc alkotása. A budapesti Egyetemi templom felkérésére Betlehem szoborcso­portot készített. A parlamentben található az általa elkészített ha­zánk címere. Az ő munkája, Rác­kevén a városháza kapuja feletti dombormű. Ezen kívül még jó néhány helyen megtalálhatók al­kotásai, amelyek őrzik és hirde­tik a tehetségét. Kis plasztikákat, plaketteket is szerepelnek a munkái között, többek között az ózdi József At­tila Gimnázium felkérésére pla­ketteket készített. Számos hazai és nemzetközi kiállításon mutatkozott be. Me­gyénkben, Salgótarjánban és Bátonyterenyén volt kiállítása. Szenográdi Ferenc BSSSSES1

Next

/
Thumbnails
Contents