Nógrád Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-125. szám)
2014-05-14 / 110. szám
2014. MÁJUS 14., SZERDA Miért tartja fontosnak, hogy beszéljünk az anyákat megillető ellátásokról? Egy gyermek érkezése a családba hatalmas örömöt jelent, amit gyakran beárnyékol az ezzel együtt járó anyagi helyzet megváltozása. Sokakban felmerül a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a kiesett munkabér helyett ilyenkor milyen összegű bevételre számíthat a család. Tapasztalataim alapján a köznyelvben még mindig GYES-ként emlegetik az anyákat megillető ellátásokat, holott a GYES csak egy bizonyos ellátást takar. A gyermeket vál- laló/nevelő szülők sokszor nem is ismerik az őket megillető ellátásokat, azok összegszerűségét, az igénylésük módját, s azt sem, hogy mi alapján, és hogy hol állapítják meg az ellátásaikat. Viszonylag egyszerű a helyzet akkor, ha a szülő olyan helyen dolgozik, ahol van társadalombiztosítási kifizető- hely. Ezek általában olyan cégek, amelyek több mint 100 főt foglalkoztatnak. Ilyenkor nem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) folyósítja a különböző egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat (pl. táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj), hanem közvetlenül a cég fizeti ki a dolgozóknak. Mai és következő heti cikkünkben összefoglaló jelleggel igyekszem komplex képet adni azokról az ellátásokról, amelyek a biztosított szülőket illetik meg. Ki minősül biztosított szülőnek? Ha valaki munkaviszonyban van, és utána a munkáltató megfizeti az egészségbiztosítási járulékot, akkor ő biztosítottnak minősül. Ezt azért fontos tudni, mert a társadalombiztosítási keretből finanszírozott pénzbeli ellátások a biztosítási jogviszony alapján járnak. Például, ha valaki keresőképtelenné válik, jogosult lesz betegszabadságra vagy táppénzre, amennyiben biztosított. Azonban ha nem minősül biztosítottnak, akkor részére nem jár betegsége idejére semmiféle pénzbeli ellátás. Gyermekvállalás esetén pedig azért fontos ezzel tisztában lenni, hogy tudja a szülő, milyen ellátásra lesz majd jogosult. Alapvetően két csoportot különíthetünk el. Az egyikbe tartoznak a társadalom- biztosítás keretében folyósított ellátások (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekápolási táppénz), ezek azok, amelyek a biztosított szülőket illetik meg. A másik csoportba az ún. alanyi jogon járó ellátások (GYES, egyszeri anyasági támogatás, családi pótlék) tartoznak, amelyek nem függnek a biztosítási jogviszonytól. Sorrendben melyik az első ellátás, amellyel az anya találkozik? Amikor egy nő gyermeket vár, gyakran előfordul, hogy a várandósság egy része vagy akár teljes ideje alatt nem tudja munkáját ellátni. Amennyiben a nőgyógyász megállapítja, hogy az anya és a magzat egészségét veszélyezteti a rendszeres munkavégzés, úgy szakorvosi javaslatot tesz a munkavállaló terhes állományba vételére. Azaz veszélyeztetett terhesnek minősíti a várandós nőt. Ilyenkor a háziorvos keresőképtelen állományba veszi a kismamát és kiadja az orvosi igazolást („Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” elnevezésű nyomtatványt) 9-es kóddal. Mivel tartós keresőképtelenségről van szó, így a háziorvos egészen a szülés napjáig - a keresőképtelenségi állomány 8. napjától kezdve - folyamatosan (legalább 2 hetenként) köteles kiállítani az „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” megnevezésű nyomtatványt. A dolgozó köteles ezen igazolásait a munkahelyén leadni, mert ekkor tudják részére a táppénzt elszámolni. Mit jelent az említett kilences kód? A többször módosított 102/1995. (Vili.25.) Korm. rend., a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és arnak ellenőrzéséről szóló rendelet 2. számú mellé dete felsorolja, hogy az orvos milyen kódokat kő eles használni aszerint, hogy a beteget milyen jellegű keresőképtelen állományba veszi. Általábar a 8-as kóddal, azaz az egyéb keresőképtelenség gél szoktunk találkozni, ami annyit jelent, hogy val aki ún. saját jogon beteg (pl. ő maga influenzás). / mennyiben az 5-ös kód szerepel az orvosi igazolá: ion, akkor a munkavállaló beteg gyermekét ápolja, Ha pedig a 9-es számot találjuk a keresőképtelen >éget jelölő rubrikában, akkor a dolgozó veszélyez :etett terhes. A veszélyeztetett terhes nő nem jogosult betegszabadságra? Nem. Míg a 8-as kód esetében a dolgozó az adott naptári évben a keresőképtelenségének első 15 munkanapjára betegszabadságra, majd az azt követő naptól táppénzre jogosult, addig a veszélyeztetett terhes nő nem jogosult betegszabadságra. (Most nem részletezem a két ellátás - betegszabadság és táppénz -közötti különbséget, mert erről részletesen már írtunk egy korábbi cikkünkben, amit ezen a linken elérhetnek az olvasók: http://www. workwayclub.hu/images/nograd_hirlap_2014_8_ cikk-gorbes.pdf). Azért tartom fontosnak, hogy erről beszéljünk, mert nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a betegszabadság a keresőképtelenség idejére magasabb összegű ellátást jelent, mint a táppénz. Ráadásul a táppénz számítása elég komplikált, nagyon sok mindentől függ, kiszámítása olykor még egy társadalombiztosítási ügyintézőt is kihívások elé állít. Szinte kizárt, hogy egy munkavállaló ellenőrizni tudja a táppénz elszámolásának helyességét. Természetesen szükség lenne már egy egyszerűbb, átláthatóbb számítási módszerre, azért is, hogy a családtervezés során a párok kalkulálni tudjanak, anyagilag is fel tudjanak készülni a gyermek- vállalásra. Hiszen lássuk be, ma Magyarországon a gyermekszületések számának csökkenését igen jelentős mértékben befolyásolja az a bizonytalanság, amely elsősorban a családok pénzügyi helyzetén tapasztalható. A táppénz kapcsán mégis mire tud odafigyelni egy dolgozó? Megpróbálom egyszerűen és közérthetően összefoglalni. Először is meg kell nézni, hogy a jelenlegi munkáltatónál van-e - az irányadó időszakban - a munkavállalónak legalább 180 napi jövedelme. Ha igen, akkor az irányadó időszak a táppénz első napját megelőző naptári év első napjától kezdődő időszak. Például, ha valaki 2014.05.14. napjával jogosult táppénzre és ő már 2013.01.01. napját megelőzően is a jelenlegi munkáltatójánál a dolgozik, akkor a táppénzét a 2013. évben elért jövedelméből fogják kiszámítani. Vegyünk egy másik példát! A dolgozó 2014.01.02. napjával létesített munka- viszonyt jelenlegi cégénél, és 2014.05.14. napjától jogosult táppénzre, ekkor a jelenlegi munkáltatójánál nincs meg a 180 napi jövedelme. Ebben az esetben azt kell vizsgálni, hogy legalább 180 napja folyamatosan biztosított-e - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § szerint. Közérthetőbben úgy is fogalmazhatnék, hogy 180 napig volt-e úgy munkaviszonyban a dolgozó, hogy közben nem volt 30 napnál nagyobb szünet. Ha igen, akkor - 2013. július 15-étől - a táppénzt a tényleges jövedelme alapján kell megállapítani. Ha viszont nincs tényleges jövedelme, (például azért, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, vagy GYED- ben részesült), akkor a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani a táppénz összegét. Mi a helyzet akkor, ha valakinek nincs meg a 180 napi folyamatos biztosítási ideje? Ilyen esetben az 1997. évi LXXXIII. tv., a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény (Ebtv.) 48. § (6b) bekezdését kell alkalmazni. Azaz a táppénz összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem. Work Way Club MMN<!M(iV!i!lll!RiÍI!l!ÍlM)i!^^ A MUNKAERŐ MESTER www.workwayclub.hu
