Nógrád Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-09 / 83. szám
FOTÓK: S. JANKA ERIKA 201 4. ÁPRILIS 9., SZERDA Jubileumi nótaest Salgótarján. A régi salgótarjániak is nehezen emlékeznek rá, mikor volt utoljára olyan nagyszabású, emberközeli, szívmelengető magyarnóta-est a József Attila Művelődési és Konferencia-központban, mint a Bohács Istváné a közelmúltban. Ezen nincs mit csodálkoznunk. Tudjuk, tapasztaltuk, hogy régi, kitartó és ádáz csata folyt'a magyar nóta ellen, amelynek következménye lett, hogy kiszorult a médiák fő műsoridejéből, jó esetben csak a perifériára. Pedig a magyar nóta, mind a hallgató, mind a csárdás, ősi gyökerű - mint a magyar néptánc. Mert ez a dal, ez a zene szép örömet ad, egészséges népi-nemzeti öntudatot éleszt, táplál. Úgyhogy igazságtétel is volt ez az este, s nem egyszerűen csak a mi aranykoszorús nótaénekesünk ünnepe, hanem valamennyiünké, akik jelen voltunk, akik együtt örültünk az alkalomnak, a nagyszerű énekeseknek, és a szívünkbe zártuk mindegyiküket. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy azért az utóbbi időben valami mintha megmozdult volna a magyar nóta és a hozzá szorosan kapcsolódó cigányzenekarok körüli oxigénhiányos légtérben. Megalakult a Dankó Rádió, s a Hungarikum Bizottság pedig ez év januárjában a Magyar Értéktár listájára vette a klasszikus magyar nótát és a 100 Tagú Cigányzenekar művészi és hagyományőrző teljesítményét. Ebből lehet majd egy újabb döntéssel mindkettő igazi hungarikum. Az irány tehát kedvező. S ha pedig sikerülni fog a magyar nóta régi jogaiba való visszaállítása a hétköznapok szintjén is, akkor kezdődhet a várva várt reneszánsz. Bohács István 30 éves énekesi pályájára emlékeztünk azon a szombaton. Mellette négy kiváló vendégművész varázsolta el a közönséget. B. Tóth Magda nagyasz- szonyi megjelenésével és gyönyörű énekhangjával, technikájával tűnt ki. Mónus Júliának nemcsak a hangja, egész színpadi megjelenése női melegségét sugárzott, és őszinte érzelmeket keltett. Nagyszerűen helyt állt a konferanszié szerepében is. Hulényi Tibor elegáns kiállása rögtön magára irányította a figyelmet, s érces tenorja ott is tartotta. Pásztorka Sándor előadása elsősorban az anyai érzelmekre alapozott, ily módon fogta meg a közönséget Budapesti vendégeinek méltó partnere volt az ünnepelt, a közülünk való: Salgótarján szülötte, Nádújfalu felneveltje. Mint mindig, ezúttal is megcsillogtatta isteni adottságú hangjának minden lehetséges ízét és színét. Öröm volt hallani. S együtt élt a zenekarral: id Dani János bandájával - s ez a megállapítás a többi fellépőre is vonatkozik. A mívesen játszó cigányzenészek a kellő alázattal kísérték a dalokat, de önálló produkcióik előadásával is igazolták magas szintű zenei képzettségüket. Nem lenne teljes írásunk, ha legalább egy mondatot ne szentelnénk külön a nagyérdeműnek. A közönség nem egyszerűen részese volt a gálaestnek, hanem társalkotója. Azzal, hogy az első perctől az utolsóig együtt élt az énekesekkel, a zenekarral, s azonnal reagált a színpadi eseményekre. A fellépők felső fokon beszéltek a közönségről, mint előttük a színészek, és akár holnap újra eljönnének. Jól esett hallani ezt, az országjáró énekesek elismerését. Úgy tűnik, Salgótarjánnak minden szempontból értő, hálás közönsége van. S maradjon is ez így még nagyon sokáig. Z. Parti László gyerekek.. Nyolcvanéves a cserkészcsapat Szécsény. A városban 80 évvel ezelőtt, 1934-ben alakult meg a 845. számú R Bárkányi János Cserkészcsapat. Hazánkban 1948-ban betiltották a cserkészmozgalmat, amely a rendszerváltozást követően alakult újjá. Szécsényben a régi cserkészek 1990- ben hívták újra életre a P. Bárkányi János Cserkész- csapatot. Velenczei Édm akkor 12 éves volt. A nagyapjától, Kékkői Lászlótól - aki egykoron alapítója volt a helyi cserkészcsapatnak - nagyon sokat hallott a cserkészek életéről. Érthető, hogy elsők között ott volt az újjászerveződött csapatban. A cserkészéletnek, szellemiségének azóta is elkötelezett híve, ma már ő a cserkészcsapat vezetője. Irányítja a csoport életét, különböző programokat szervez a fiatalok részére. Vele beszélgettünk a cserkészmozgalom szécsényi múltjáról, jelenéről.- Milyen emlékeket őriznek az elődök életéből?- Az egykori vezetők közé tartozott Trauth János bácsi kántortanító, aki a cserkészjelöltekkel, a farkaskölykökkel foglalkozott, valamint Páter Körösztös Krizosztóm atya. Meg kell említeni Szilasy József, Dénes Imre, Puszta Béla, Kékkői László, Végh János nevét. Elődeink táboroztak Ráróspusztán, Klisszentkeresztesen, Saigon, Szentkúton, Hollókőn. Szécsényben 1934-ben alakult meg a cserkészcsapat, de a szervezés korábban elkezdődött, ezért az 1933- as gödöllői világdzsemborin ott voltak a szécsényiek. Nagypénteken és nagyszombaton cserkészbottal a kezükben, a templomban a feltámadásig őrizték a szentsírt. Abban az időben épült a cserkészotthon a mai Haynald Lajos utcában. A munkáknál még a farkaskölykök is segítkeztek. Büszke volt a cserkészcsapat a fúvószenekarára, amelyet Egerből hívott karmester vezetett. Sajnos 1948-ban Magyarországon betiltották a mozgalmat, így Szécsényben sem működhetett tovább. Tudomásunk van arról, hogy illegálisan tovább élt a mozgalom. Klement Kornél, aki egykoron tagja volt a cserkészcsapatnak, az 1956-os forradalomban való részvételéért elhagyni kényszerült az országot A cserkészszeretete Németországban is megmaradt, Frankfurtban a 84-es számú Lehel Vezér Cserkészcsapatnak volt a tagja. A rendszer- váltást követően nagyon sokat segített az újjászervezésben. Az első fogadalomtételt ő szervezte meg, amelyet 1990-ben tartottunk a ligetben.- Az újjáalakulást követően kik voltak a csapat- vezetők?- Krafft Erzsébet, Konrád István, fr. Orbán Márk, fr. Bán Zsolt János, fr. Weinerauch Márió, Palcsó Anita, és jelenleg 2002-től én. Mindannyian sokat tettek a csapatunkért, de szeretném kiemelni ff. Orbán Márk atyát, aki ténylegesen elindította a csapatot azon az úton, amin ma is járunk. Örökös, tiszteletbeli csapatparancsnokká fogadtuk. Megyénkben a miénk a legnagyobb múltra visszatekintő cserkész- csapat, tagjaink közül ma is sokan vesznek részt országos találkozókon, táborokban, zarándokutakon. Az elmúlt 23 évben többen jutottak el közülünk a világdzsemborira.- Hol tartják a foglalkozásokat, és milyen kiemelkedő rendezvényük volt a közelmúltban?- Tavaly volt a cserkészmozgalom megalakulásának 100. évfordulója. Az ebből az alkalomból Ócsán rendezett országos cserkésztalálkozón húsz fővel képviseltük a szécsényi csapatot. Hollókőn kétnapos portyán vettünk részt. A Páter Bárkányi János Keresztény Iskolától kaptunk egy termet, ahol a foglalkozásainkat tartjuk, egy másikat a felszerelésünk részére. Az óvodásoknak, iskolásoknak rendszeresen tartunk őrsi foglalkozásokat. Ezeket képzett, 18-19 éves fiatalok vezetik. Az őrsi foglalkozásokon a játék mellett dominál a cserkészélet egyik fő célkitűzése, a gyakorlati életre nevelés, a tűzrakástól kezdve a sátor felverésig mindent elsajátítanak a fiatalok. Az elmúlt napokban jó hangulatú farsangi jelmezbált tartottunk, amelyet táncházzal kapcsoltunk össze. Az idén két budapesti csapattal közösen Drégely- palánkon fogunk táborozni - fejezte be nyilatkozatát Vitányiné dr. Velenczei Édua, a szécsényi cserkészcsapat vezetője. Szenográdi Ferenc Évezredes tudás birtokában Bellér Annamária (Folytatás az 1. oldalról) Balassagyarmat Pár perccel múlt öt óra. A hajdani Megyeháza dísztermében ülővagy inkább már állóhelyet kereső vendégek sokasága. A hihetetlen érdeklődés Szabó Gyuri bácsinak, a „bükki füvesembemek” szól, aki a Kiss Árpád Általános Iskola meghívására látogatott Ba- ' lassagyarmatra. Bizony sokan állva vagy a földön ülve hallgatták végig a 86 évesen is kiváló fizikai és szellemi egészségnek örvendő Gyuri bácsi „Gyógynövényekkel az egészség megőrzéséért” című előadását, amely egyrészt a természetes gyógyítás általános jellemzőit mutatta be, másrészt konkrét gyógynövényeket is ajánlott a leggyakoribb betegségcsoportokra. A Bükkszentkereszten élő Gyuri bácsi anyai ágon, nagyanyjától kapta a gyógynövények ismeretében rejlő ősi tudást, s maga is továbbadja ezt a hihetetlen kincset lányának és unokájának. Fitoterapeuta vizsgával rendelkezik, de nem rendel, hanem az országot járja, mert így több-emberhez eljuthat az ősi, több ezer év alatt felhalmozott tudás. Teszi mindezt hitelesen, hiszen számtalan gyógyulást segített elő gyógynövényeivel, sőt saját magát is sikerült meggyógyítania a rendkívül veszélyes bőrrákból.- A természetes gyógymódok iránt napjainkban egyre nagyobb az érdeklődés. Az egészségügyi világszervezet is határozatban rögzítette, hogy a kormányok foglalkozzanak a népi gyógyítással és hozzanak megfelelő rendelkezéseket. A bajok forrása az élelmiszer- és vegyiparban és mező- gazdaságban keresendő. Á sok vegyszer és tartósítószer, valamint adalékanyag (az E- k) miatt ezek rövid időn belül tönkreteszik az emberiséget - utóbbiak hatásmechanizmusa még most sincs kivizsgálva... Ezért égetően fontos újból elővenni a népi gyógyítást és saját magunknak kell segítenünk a szervezetünknek! Mindenki köteles az egészségéért tenni, „nekünk magunknak kell törődnünk saját magunkkal”. Ma már egyre több orvos és kórház használja és kutatja a gyógynövényekben rejlő lehetőségeket, mert felismerték, hogy velük gyorsabb és eredményesebb a gyógyulás - mondta a bükki füvesemberként ismert Szabó Gyuri bácsi. Ezt követően konkrét javaslatokat hallhattunk a leggyakoribb problémákat illetően, így szóba került a szervezet tisztítása, méregtelenítése, a verejtékmirigyeink megfelelő működése, a szív-és érrendszeri betegségek, emésztési és mozgásszervi problémák, valamint a rák. Előadása zárásaként Gyuri bácsi elmondta, hogy különösen büszke arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia feltette a honlapjára forrásmunkaként a Javasasszony unokája című könyvét, valamint az egyre több eredménnyel büszkélkedő Babaváró programjukra, amely segítségével meddő párok sokaságán tudtak már eddig is segíteni. Az előadás után lehetőség nyüt a termékek megvásárlására és tanácskérésre is. A Bükkszentkereszten élő Gyuri bácsi anyai ágon, nagyanyjától kapta a gyógynövények ismeretében rejlő ősi tudást t I i Képünkön a nyolcvanéves P. Bárkányi János Cserkészcsapat
