Nógrád Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-01 / 51. szám
A Mesekert tagóvoda életébe pillanthattunk be a minap. Megtapasztalhattuk azt, hogy a kicsinél is van kisebb. Körülbelül két tucatnyi gyermek játszott a kisasztallal, a kis székkel, a kisbútorokkal berendezett tiszta, napfényes szobában. Mi nem tudtuk kiválasztani, hogy ki az, aki szeptembertől már az iskolapadba ül, és ki az, aki talán még nincs is három éves sem, mégis otthonosan válogat a neki tetsző játékok közül. Többen már játszótársat is választottak. Az óvónénik nagy rutinnal és tapasztalattal terelgették őket, az anyukák pedig - mint külső szemlélők - távolabbról figyelték a kis lurkók tevékenykedését. Voltak, akik gyurmáztak, festettek, táncoltak és voltak, akik az alagútba bú- jást gyakorolták. Fájd Árpádné, a tagóvoda vezetője arról tájékoztatott, hogy már több éve hirdetik meg az óvodába csalogató játékdélelőttöket. Céljuk, hogy leendő új óvodásaik már a beiratkozás előtt megismerkedjenek az óvoda életével, hangulatával, a gyermek- és az óvoda nevelői közösségével. Tapasztalatuk szerint könnyebb a beilleszkedése azoknak a kicsiknek, akik már az első napjukon Ismerősként jönnek az óvodába. A következő nyílt napot márciusra tervezik a „víz világnapja” alkalmából, ahol vizes játékokkal ismerkedhetnek az óvodába látogató gyerekek. Örökség visszautasítása Olvasónk érdekes jogi helyzet megoldásához kér segítséget jogsegélyszolgálatunktól. Nem kívánja elfogadni az apja utáni örökséget. Öröklési jogunkban nem kell az örökösöknek semmilyen nyilatkozatot tenniük ahhoz, hogy örökösökké váljanak. Ez egyszerűen minden jogcselekmény nélkül megtörténik amikor az örökhagyó meghal. Lemondásra - mint ezt korábbi eset kapcsán leírtuk - nincs mód, mivel ez-csak az örökhagyó és az örökös írásbeli szerződésével történhet. A Polgári Törvénykönyvünk - Ptk. - szerint: „Az örökös az örökség megnyílta után az örökséget visszautasíthatja”. Tehát olvasónk élhet ezzel a törvény adta lehetőséggel. A visszautasítás olyan egyoldalú nyilatkozat, amelyben az örökös kijelenti, hogy nem tart igényt az örökségre, nem kíván örökölni. Ezen nyilatkozathoz nem kell semmilyen írásos alaki forma, szóban is érvényes, megtehető a hagyatéki eljárásban is. Ennek ellenére komoly jogkövetkezményei vannak, mert pl. a visszautasító nyilatkozatot nem lehet a későbbiek folyamán visszavonni. Nem árt tudni, hogy a visszautasítás nem hat ki a rokonaira, azokat nem érinti. Következésképpen ők a visszautasítás ellenére örökölhetnek. Ilyenkor az történik, hogy a visszautasított örökrészt a törvény szerinti következő örökös fogja megkapni. Tehát az olvasónk esetében az ő fia fog örökölni a visszautasítás ellenére. A visszautasítás nincs semmilyen határidőhöz kötve. A közjegyző a hagyatéki eljárásban, ha valaki az örökösök közül ezt kéri, határidőt tűzhet ki a visz- szautasító nyilatkozat megtételére. A visszautasítás rendszerint az egész örökségre vonatkozhat A Ptk. - főszabályként - nem engedi meg, hogy egyes értékeket valaki örököljön, más vagyoni tárgyakat pedig visszautasítson. Ez alól a főszabály alól kivétel, hogy visz- sza lehet utasítani a mezőgazdasági termelés célját szolgáló földet - ehhez kapcsolódó berendezéseket - ha az örökös nem foglalkozik hivatás szerűen mező- gazdasági tevékenységgel. Dr. Rafael Károly ügyvéd A megújuló energiaforrások Vízi energia: A világ villamos energia-termelésének kb. 20 %-a vízenergiából származik, a termelt energia mennyisége több százszorosa a jelenleg működő szélerőművek által termelt villamos energiának. Vízimalmokkal, szivattyús energia- tárolókkal és vízierőművekkel használjuk ki a víz energiáját. A vízierőművek típusai: folyami erőműduzzasztással vagy anélkül valamint az árapály erőművek különböző fajtái. Magyarország műszakilag hasznosítható energia-potenciáljának becsült értéke 1000 MW. Jelenleg ennek mintegy 5%-át használjuk ki. Ez az ország villamos energia igényének mindössze 1 %-a. A víz energiájának mechanikai energiává alakítása a vízturbinákban történik Az egyik turbinatípus a Bánki Do- nát által tervezett turbina. Elsősorban ott alkalmazható, ahol kis költségszint és az egyszerű felépítés a fontos a kisebb hatásfok ellenére. A vízierőművekkel lehet a legolcsóbb, legtisztább módon elektromos energiát előállítani. Hátránya viszont, hogy helyhez kötött, megfelelő természeti feltételek megléte szükséges. Szélenergia: A szélenergia hasznosításának legkorábbi ötlete valószínűlég a vitorlás hajó gondolata volt. Hasonlóan a régi, „történelmi időkben létrehozott szélmalmok is a szél energiáját használták fel. A megújuló energiaforrások közül az 1980-as évektől lett a legígéretesebb. Számos cég foglalkozik szélgenerátorok gyártásával, elnevezésük különböző lehet: szélmotor, szélturbina, szélgenerátor, szélerőmű, de mindegyike ugyanazt az eszközt jelenti. Három csoportba sorolhatók: a legkisebbek akkumulátorokat töltenek, ezek energiáját használják fel (egyenáram). Ha az akkumulátorok egyenfeszültség- ét átalakítják váltakozó feszültséggé, a háztartási eszközök közvetlenül működtethetők. A második csoport kis teljesítményű turbinákat más energia- rendszerekkel kombinálják. Végül a harmadik csoportba a közép- és nagyteljesítményű szélturbinák tartoznak. A villamos hasznosítású szélerőművek között a háromlapátos változat a legelterjedtebb. A változó szélirány miatt szükség van szerkezetekre, amely a megfelelő irányba állítja a rendszert. Hasonlóképpen szükség van viharvédelemre és a géphár forgásának megakadályozására. Előnyei: • a szélenergia nem fogy el, környezetbarát, • minimális karbantartási igény, olcsó üzemeltetés, • automatikus üzemelés, • rövid kivitelezési idő és megtérülési költség. Hátrányai: • magas beruházási költség, • kis szélsebesség hazánkban, • környezeti kockázatok, • tájképrontó hatás nem megfelelő elhelyezésnél. Napenergia: A Nap sugárzásából a földi élet számára elsősorban a látható fény tartományába eső elektromágneses sugárzás a legjelentősebb. A sugárzó teljesítmény Földre jutó része több ezerszerese, mint a világ jelenlegi energiaigénye. A kinyerhető energiamennyiség függ az alkalmazók földrajzi helyzetétől, mert a napsütéses órák száma, a fény beesési szöge, az évszakok változása az elhelyezkedés függvénye. Befolyásolja a levegő nedvességtartalma is. A hasznosítás lehet aktív (fotoelektromos ült fototermikus módon) avagy passzív (épületek kialakítása, tájolása). Fotoelektromos hasznosítás: A napenergiát napelemek segítségével alakítjuk elektromos energiává. Lehet az energiát akkumulátorokban is tárolni, a szélerőművekhez hasonlóan. Fototermikus hasznosítás: A napenergiát folyadékot vagy levegőt áramoltató napkollektorral közvetlenül alakítjuk hővé. A felhalmozott hőenergiát tárolni kell. Víz esetében hőszigetelt tartályban, levegő esetén kőtárolóban. A passzív alkalmazás az épületek hőháztartásának optimalizálását jelenti. Például a legnagyobb'fűtési igényű tereket a tervezéskor D-K irányba tájoljuk és kis fűtési igényű helyiségekkel szigeteljük el ezeket. Előnyök: • az „üzemanyag nem kerül pénzbe, • védi a környezetet, nincs káros-anyag kibocsátás, • kíméli a nyersanyagkészletet, • függetlenséget ad a helyi energiaellátásban. Hátrányai: • Magyarországon kombinálni kell más energiaforrásokkal, • az életciklus végén a lebontáskor hulladék lesz, • gondoskodni kell a hőtárolásról. A biomassza: A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A jelenlegi értelmezés szerint az energia- hordozóként hasznosítható növényeket, a termést valamint a növényi és állati hulladékot értjük. A napsugárzás a fotoszintézis során nagy- mennyiségű biomasszát hoz létre. Elsődleges biomasz- sza: a természetes vegetáció, a Földön élő ösz- szes növény. Másodlagos biomasz- sza: az állatvilág, az állattenyésztés fő termékei, melléktermékei, hulladékai. Hartnadlagos biomassza: a biológiai feldolgozás termékei, melléktermékei, hulladékai, az emberi települések szerves hulladékai. Megfelelő előkészítést igényel, hogy használható legyen, pl. bálázás, aprítás brikettálás. A felhasználás egyik lehetősége tehát az elégetés. Az előkészített biomasz- sza fűtőértéke magas. Másik alkalmazási lehetőség a biogáz előállítása baktériumok általi lebontással. A biogáz kb. 60% metánt tartalmaz. Sajnos tárolókapacitást kell létrehozni, emiatt romlik a gazdaságosság. Az alapanyaga elsősorban a trágya és a településeken keletkező szerves kommunális hulladék. A harmadik hasznosítási mód a folyékony biológiai energiahordozók előállítása. A felhasználás területei szerint lehetnek robbanómotorok üzemanyagai, (biodízel), kenőanyagok,, hidraulikafo-. lyadékok és fűtőolajok. A növényi olajok kinyerése préseléssel történik. A motorokban való alkalmazáshoz kémiai átalakítás szükséges. Előnyei: • megújuló, újratermelődő, • környezetbe jutva lebomlik, • a C02 fclgyütórtilését1’ • a^«!letkezé^heíye^íe^^nalható, • munkalehetőséget teremt, • az energiafüggőséget 70%-kal csökkenthetné. Hátrányai: • növeli a haszonnövények árát, • csökken a motorok teljesítménye, • több megválaszolatlan kérdés adott még. Geotermikus, geotermális energia A Föld belső energiáit használjuk fel, amelynek nagyobb része az ott található radioaktív elemek bomlásából ered. A földkéreg hőmérséklete a Föld középpontja felé haladva növekszik. Magyar- ország geotermális adottságai kedvezőek, mivel nálunk a földkéreg vastagsága kisebb a világ átlagánál, ezért a kifelé haladó hőáram a kontinens átlagának kétszerese. Az energia hordozója a termálvíz. Ennek hasznosítása lehet vízgazdálkodási célú (gyógyászat, fürdők, ivóvíz nyerése), illetve energetikai célú (fűtés, melegvíz). A termálvizek energetikai hasznosítása két területre terjed ki: villamos energia termelés (átalakítás elektromos energiává), és közvetlen hasznosítás (fűtés). Régebben a fölösleges termálvizet csatornákba engedték, ami környezet- károsodást okozott. Az alacsony hőfokszintű energiát hőszivattyúval magasabb, hasznosítható hőfokszintű hőenergiává alakítják. A széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében, ahol mód van rá, alkalmazni kell az olcsó, levegőszennyezést nem okozó termálenergiát az energiaszükséglet fedezésére. Összefoglalva: látjuk, hogy a hagyományos energiaforrások kiváltására több lehetőség adódik. Ezen alternatív energiahordozókból az energia kinyerése ma még költséges. A fosszilis energiahordozók árának növekedése, illetve a technológiai fejlődés egyre inkább elérhetővé teszi majd sokak számára a környezetkímélő energiaforrások felhasználását Plenczner György fizika, informatikaszakos tanár A Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola nyugdíjazott Igazgató Dr. techn. Kecskeméti Sándor, ÉMRKK Alapítvány alapító elnök V J V » J II. rész
