Nógrád Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-12 / 60. szám
A nők munkaerő-piaci helyzete Szombaton volt a nemzetközi nőnap, amely a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja. Az ENSZ 1917 óta tartja számon a világnapok között, Magyarországon csak 1948 óta ünnepeljük. Létrehozói szerint az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja, ami a nők évszázados küzdelmét eleveníti fel, amelyet az egyenlő jogokért és lehetőségekért vívtak. Ebből az alkalomból a nők munkaerő-piaci helyzetéről beszélgetett Kopeczny Zsuzsa Tóth-Korom Kingával a Work Way Club Kft. vezető HR szaktanácsadójával. O Nemzetközi szinten mi jellemzi a nők foglalkoztatását? A PricewaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi tanácsadó cég a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 27 tagországában elemzi a nők munkaerő-piaci helyzetét, mely vizsgálatot 2000 óta többször is megismételték már. Az úgynevezett Women in Work Indexet négy mutató alapján állítják össze. Ezek: a foglalkoztatottsági arány, a nők munkanélküliségi aránya, illetve a nők aránya a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében, valamint a férfiak és a nők fizetése közötti különbség mértéke. A dobogós helyeken rendre észak-európai államok szerepelnek, ahol a munkaképes korú nők igen magas százaléka áll munkaviszonyban: Norvégiában ez az arány 76%, Dániában 77%, míg az első helyen álló Svédországban 78%. OA legfrissebb Women In Work index alapján ki fejlődött a legtöbbet? A múlt héten a PwC által ismertetett felmérés szerint Németországban jelentős mértékben javult a helyzet. Már itt is 72%-os a nők foglalkoztatási aránya, ezzel a listán ugyan a 8. helyet szerezte meg, az összes vizsgált mutató alapján viszont előrelépés tapasztalható. így Németország közelít ahhoz, hogy a munka világában kialakuljon a nemek közötti teljes egyenjogúság. A PwC Deutschland igazgatósági tagja külön kitért arra is, hogy a nők munkaerő-piaci helyzete a politika által meghatározott előírások, kvóták nélkül is javult a korábbi állapotokhoz és az OECD többi tagállamához képest is. O Magyarország hányadik helyen áll a felmérésben? Míg hazánk ebben a felmérésben a 27 tagország közül az összes mutató alapján 2000-ben a 10., 2007-ben a 7. helyen állt, addig a legutóbbi - 2012- es adatok alapján - listán a 21. helyre került. A Women in Work Index vizsgált mutatói alapján egyedül a nők foglalkoztatási arányát tekintve figyelhető meg lassú, de biztos javulás. A nők körében egyre nagyobb a munkanélküliség, 2000-ben 5,66 %-os volt a munkanélküli nők aránya, 2012-ben pedig majdnem a duplája (10,65%). A női foglalkoztatottak között még mindig a teljes munkaidő dominál. 2000-ben 95,52%-os volt ez az részesedés, 2012- ben viszont 93,43%-ra csökkent, ami annyit jelent, hogy elindult a részmunkaidős foglalkoztatás növekedése. A nemek közötti bérkülönbségek esetén viszont egyre rosszabb a helyzet: 2000-ben a rés 14,1 %-ot mutatott, 2007-ben jelentősen csökkent, már csak 3,65% volt, majd 2011-ben (6,86%) ismét emelkedésnek indult, és 2012-ben 11,33%-os szinten állt. O Mit mutatnak a hazai statisztikai adatok? Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a munkaerő-piacról, valóban sok statisztikai adatot kell tanulmányoznunk. Tisztában kell lennünk a munkanélküliségi és a foglalkoztatási adatokkal is. Röviden összefoglalva Magyarországra az a jellemző, hogy nagyon magas az inaktívak aránya, azaz azoké, akik munkaképes korúak, de nem dolgoznak vagy a statisztikákat tekintve láthatatlanok (például azért, mert a „fekete-gazdaságban” tevékenykednek). A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2013. IV. negyedévében hazánk munkaerő-piaci státusa az alábbiak szerint alakult a 15-64 év közötti népesség (6.669.700 fő) számát tekintve. 3.982.100 fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 402.900 fő munkanélküli volt, az inaktívak száma pedig 2.284.600 főre tehető. O Kiket sorolunk az inaktívak közé? Az előbb említett kimutatás szerint ebbe a csoportba tartoznak a nappali tagozatos tanulók, az ápolási díjban, az árvaellátásban, , az álláskeresési-, a szociális-, valamint a gyermekgondozási ellátásokban, továbbá a nyugdíjban, „nyugdíjszerű” egyéb-, illetve rehabilitációs ellátásban részesülők is. Megdöbbentő az az adat, miszerint a 2.284.600 főből csak 368.500 fő szeretne munkát vállalni, azaz 1.916.100 fő nem kíván dolgozni. Ez utóbbi a legnagyobb gond! Meglepő, hogy a nők aránya ebből 61 %. Ezen kell tehát változtatni! Az inaktívakat vissza kell terelni a munka világába, és oly módon szükséges az ellátási rendszert átalakítani, hogy minél többen munkából származó jövedelemből tudjanak megélni. A legfontosabb cél a munkahelyteremtés, és az értékteremtő munka! Azt mindenkinek be kell látnia, hogy nem tartható fenn tovább az a jelenlegi állapot, amely szerint a 15-64 éves népesség közel 60%-a tartja el a többi, aktív korú népességet. A foglalkoztatási szint növelése elengedhetetlen, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az Európa 2020 stratégia, amelynek keretében az egyik kitűzött fő uniós cél az, hogy 2020-ra a 20-64 éves népesség körében 75%-os foglalkoztatási szintet érjenek el a tagállamok. O Mi jellemzi itthon a nők foglalkoztatási helyzetét? Ahogy a nemzetközi felmérésből is kiderült, a nők foglalkoztatottsági aránya lassan, de biztosan javul, viszont még mindig van mit tenni ezen a téren, éppen ezért úgy gondolom, hogy hazánkban ez még hosszú ideig központi kérdés lesz. Jelenleg is folyamatosan találkozunk olyan cikkekkel, tanulmányokkal, amelyek a nők gazdasági életben, valamint a munka világában betöltött szerepével foglalkoznak. Míg száz évvel ezelőtt világszerte a nők jelentős része még csak nem is szavazhatott, és szinte jelen sem voltak a munkaerő-piacon, addig ma már egyre több olyan hölggyel találkozunk, aki aktív résztvevője a munka világának amellett, hogy biztosítja a családi hátteret is, próbálja megtalálni az egyensúlyt a munka és a magánélet között. Az elmúlt években elindult egy folyamat. Bár véleményem szerint először egy jövőképet kell kialakítani, majd a stratégiát meghatározni és ezt követően megtenni a megvalósítást ösztönző lépéseket. Olyan komplex program kidolgozására van szükség, amely egyrészt elősegíti a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség megvalósítását, másrészt rugalmasságot biztosít a nők részére a munkavállalás terén úgy, hogy alkalmazkodik az egyén élethelyzetéhez. O Hogyan lehetne elősegíteni a nők foglalkoztatásának növelését? Számtalan lehetőséget lehet a foglalkoztatás növelése érdekében megvalósítani, kezdve akár a rész- munkaidős foglalkoztatással vagy a rövidebb teljes munkaidővel, az egységes bérbesorolási rendszer kialakításával, de szó lehet akár járulékkedvezmények biztosításáról a jelenlegi életkor alapján járó adókedvezményekhez hasonlóan. Növelni lehetne a távmunkában foglalkoztatott nők számát, új munkahelyeket kifejezetten „nőies” szakmákban kell teremteni és hathatós segítséget kell nyújtani a gyermekvállalás előtt álló nőknek éppúgy, mint a gyermeket nevelőknek. Nem csak azt kell elősegíteni, hogy GYED mellett lehessen dolgozni, hanem a bölcsődei, óvodai elhelyezést is rugalmassá kell tenni, nem beszélve a Munka Törvénykönyvében szereplő felmondási tilalom visszaállításáról. Work Way Club A MUNKAERŐ MESTER www.workwayclub.hu Elérhetőség: E-mail: korom.klnga@workwayclub.hu j tanacsado@workwayclub.hu Mobil: +36-20-849-5142 | +36-20-849-5176 I ? I
