Nógrád Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-12 / 60. szám
Aláírták a megállapodást Hende Csaba honvédelmi miniszter és a szakszervezeti vezetők előrelépésként értékelik a honvédségi dolgozók ez évi, egyes, illetményen kívüli juttatásairól született megállapodást, amelyet kedden írtak alá a Honvédelmi Minisztériumban. Budapest A tárca vezetője kiemelte: a Magyar Honvédség személyi állománya a múlt évben is kiemelkedően helytállt. Példaként említette, hogy a honvédségi technika, a helikopterek, a búvárok, illetve a nagy számú, jól képzett személyi állomány nélkülözhetetlen segítséget jelentett a minden idők legnagyobb dunai árvize elleni védekezésben is. A kormány mindezeket is figyelembe véve döntött az idén arról, hogy amíg a köz- szolgálati életpályamodellt - azon belül is a katonait - teljes körűen be nem vezetik, a honvédségi altiszti és szerződéses legénységi állomány januárig visszamenőlegesen havi 10 ezer forintos illetménykiegészítésben részesül. Hende Csaba azt mondta: a költségeket tekintve az idei év több tekintetben előrelépést jelent, határozott lépéseket tettek a jó irányba. AíiMagyar Honvédség személyi állományának 2014. évi, egyes, illetményen kívüli juttatásairól szóló megállapodást Hende Csaba, Czövek János, a Honvédszakszervezet elnöke, Zsiga Imre, a Honvédségi Dolgozók Szakszervezetének elnöke és Kelemen József, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének elnöke írta alá. Czövek János azt hangsúlyozta: hosszabb távon azt szeretnék elérni, hogy a közszolgálati életpá- lyamodell bevezetésével a katonák is kapjanak béremelést, de a mostani megállapodást jelentős állomásnak tartják a katonák 20 százalékos illetményemeléséhez vezető úton. Kiemelte: a jelenlegi megállapodásnak része a tárcánál működő béren kívüli juttatási rendszer 2013-as szintjének megőrzése. Ezen felül a tárca minden alkalmazott számára további havi ezer forintos bankköltségtérítést biztosít, a szerződéses legénységi állománynak pedig 10 ezer forintos ruházati költségtérítést fizetnek. Zsiga Imre elmondta: a honvédségnél csaknem 7 ezer közalkalmazott dolgozik, ők sem mondtak le a bérfejlesztésről. Ugyanakkor kiemelte, ismerve az idei költségvetést, azon belül is a honvédelmi tárcáét, úgy véli, a mostani megállapodással maximális szinten kihasználták a lehetőségeket. Kelemen József nyugállományú altábornagy is üdvözölte a megállapodást. Kitért arra: a juttatások értékén felül fontosabb, hogy az elmúlt években jó együttműködést tapasztalt a munkaadói és a munkavállalói oldal között. Több ponton is változnak az örökbefogadás feltételei az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) március 15-i életbe lépésével. Az egyik legfontosabb módosítás a nyílt örökbefogadás szabályozását érinti. A jövőben az anya lehetőséget kap arra, hogy a gyermek hathetes koráig visszavonhassa hozzájáruló nyilatkozatát, és erre a jogára fel kell hívni a figyelmet - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) gyermekvédelmi és gyámügyi főosztályvezető-helyettese. Lantai Csilla hozzátette: a szülő felügyeleti joga a gyermek hathetes életkorának betöltésével megszűnik, vagyis ha egy szülő nagyobb gyermeket ad örökbe, akkor rá már nem vonatkozik a nyilatkozat aláírása után újabb türelmi idő. A nyilatkozat visszavonása csak akkor lehetséges, ha a gyermek nevelését a vér szerinti szülő vagy a gyermek más hozzátartozója vállalja. Fontos változás az is, hogy a korábbi 18 éves korhatár helyett a jövőben csak a 25. életévét betöltött, cselekvőképes személy lehet örökbefogadó, aki a gyermeknél legalább 16 évvel, legfeljebb 45 évvel idősebb, és személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására. Rokoni vagy házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől el lehet tekinteni. Új előírás az is, hogy a jövőben nem fogadhat örökbe az, akinek gyermekét a gyámhatóság nevelésbe vette. A jövőben a gyermekek érdekében kötelezővé válik az örökbefogadások utánkövetése is. Örökbefogadások száma Magyarországon (2000-2012) Engedélyezett örökbefogadások száma az év folyamán: 949 870 *47 808 793 789 „738 723 739 753 735 Egyre több francia fiatal ' \A a .a- ...... •''vnrofosvsai s hag yja el a hazáját Párizs. Egyre több francia fiatal hagyja el a hazáját: az elmúlt évtizedben évente 3-4 százalékkal növekedett a számuk - olvasható a Párizs és környékét magába foglaló Ile-de-France régió kereskedelmi és ipari kamarájának (CCIP) jelentésében, amelyet a Le Monde című napilap keddi száma ismertetett. A szervezet azzal indokolta a tanulmány elkészítését, hogy néhány hónapja a média vezető hírei között szerepel a fiatalok elvándorlása. „A fiatalok növekedő mobilitásának egyértelmű jelei láttán a nagyvállalatok vezetői és a francia megfigyelők is erősen gondolkoznak azon, hogy mi okozhatja ezt az agyelszívási folyamatot” - írta a lap. A becslések szerint jelenleg mintegy 1,5-2 millió képzett és aktív francia él külföldön. Számuk az elmúlt évtizedben évente 3-4 százalékkal, mintegy 60- 80 ezer fővel gyarapodott. Ezzel párhuzamosan Franciaország lakossága áüagosan csak 0,6 százalékkal nőtt. A tanulmány szerint egyértelmű, hogy a 10 százalék körüli munkanélküliség és a rossz közhangulat miatt mennek el a fiatalok. Nyugtalanságot kelt, hogy a fiatal generációk magatartása megváltozott és az elvándorlás felgyorsult, elsősorban a fiatal vállalkozók körében. A Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég megbízásából az IFOP közvélemény-kutató cég által készített felmérés szerint ez utóbbiakat kevéssé érdeklik azok az érvek, amelyekkel Franciaország szeretné őket visszatartani. Ezek közül a franciaországi magas életminőség számít a legjobbnak, de a fiatal francia vállalkozóknak csak 44 százalékát foglalkoztatja ez a szempont. A legtöbben „a munkaerőpiac állapotát”, „a társadalmi és politikai környezetet”, valamint a „gazdaság állapotát” kárhoztatják. Az is újdonság a tanulmány szerint, hogy a fiatalok nem sietnek hazatérni. Az elmúlt nyolc évben 27-ről 38 százalékra nőtt azon elvándorlók aránya, akik több mint tíz évet szeretnének külföldön tölteni. A Deloitte- felmérés pedig azt mutatja, hogy a fiatalok 28 százaléka örökre távozik. „Ez okozza a valódi nyugtalanságot” - hangsúlyozta Jean-Marc Mickeler, a Deloitte humánpolitikai vezetője. Összességében egy év alatt kétszeresére nőtt az olyan francia fiatal diplomások aránya, akik szakmai jövőjüket külföldön képzelik el: 2012-ben még csak 13 százalékuk, tavaly már 27 százalékuk gondolkodott így. A humánpolitikai vezető a francia gazdaság szempontjából egészen addig „pozitívumként” értékeli, hogy a francia tehetségek külföldön hozzájuk hasonló diplomásokkal találkoznak, amíg Franciaország előbb vagy utóbb képes őket hazacsábítani. Szerinte még korai az aggodalom, attól viszont tart, hogy a legjobbakat nehéz lesz hazahozni. A tanulmány arra is felhívta a figyelmet, hogy a tehetségek elvándorlása nem specifikusan francia jelenség, és sokkal erősebben jelentkezik Nagy-Britan- niában, Olaszországban vagy Németországban. Az ENSZ adatai szerint jelenleg 4,7 millió brit dolgozik hazájától távol, s háromnegyedük nem tér haza. Ezenkívül Franciaország még mindig vonzó a tehetségek számára, a külföldi diákok népszerűségi listáján a harmadik helyen szerepel, amely a gazdaság számára fontos tényező. Eltörlik családnevük orosz végződését Hazaszeretetük jeleként a tádzsik kormány miniszterei és magas beosztású tisztviselői közül egyre többen iktatják ki családnevükből a még a szovjet időkből örökölt orosz végződést, visszatérve ehelyett az eredeti, perzsa formához. A közép-ázsiai ország belügyminisztere éppen hétfőn váltott nevet: Ramazon Rahimovból Ramazon Rahimzoda lett.- Ez a változás jelzi a tádzsik nép nemzeti hagyományok iránti tiszteletét - mondta a szaktárca sajtószolgálatának egyik illetékese. A tádzsik főügyész hazafiság- ra buzdító, január eleji felhívására Rahimzodát megelőzően többek között a miniszterelnök-helyettes, valamint a szállítási, energiaügyi, mezőgazdasági és egészség- ügyi miniszter és több tartományi vezető is családnevének módosításával válaszolt. Az 1992 óta hivatalban lévő Emomalii Rahmon tádzsik elnök már 2007 márciusában tanúbizonyságot tett nemzetszeretetéről, amikor elhagyta nevének orosz hangzású „ov” végződését. Példáját több ezer honfitársa követte, és eközben a helyi közigazgatási szervek is azt az utasítást kapták, hogy az újszülötteket nevük orosz végződése nélkül vegyék nyilvántartásba. A 7,4 millió lakosú országban az 1930-as években kezdődött a nevek oroszosítása, amikor Tádzsikisztán még szovjet tagköztársaság volt. A Szovjetunió utolsó éveiben, a nacionalizmus felerősödése közepette a tádzsik értelmiségiek a perzsa névre való visszatérést szorgalmazták az Afganisztánnal szomszédos országban. Cserhron Szalimzoda főügyész nemrég három tádzsik egyetemen is ezzel ellentétes tendenciát figyelt meg, és legalább 500 hallgató esetében állapította meg, hogy családnevüket újból oroszosították. A főügyész januárban ostorozta a „fiatalság hazafias oktatásának gyenge színvonalát”, és egyúttal a szülőföld és a nép önzetlen szeretetére buzdított. Az Oroszországban munkát vállaló több mint egymillió tádzsik számára - akiknek hazautalt jövedelme adja a bruttó hazai termék (GDP) közel felét - azonban kifejezetten előnyt jelent, ha nevük oroszosán hangzik. Ez megkönnyíti az álláskeresést és javítja az orosz állampolgárság megszerzésére vonatkozó kilátásokat. t »
