Nógrád Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-08 / 33. szám
2014. FEBRUÁR 8.,SZOMBAT J / u Értékelik az elmúlt évet , A Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület február 12-én, szerdán 14 órai kezdettel tartja a 2013-as évet értékelő közgyűlését a József Attila Művelődési és Konferencia- központban, ahol többek között elfogadják az Alapszabály módosításukat, és meghatározzák a 2014 évi feladataikat. Az egyesület a tagjain kívül szeretettel várja az egyesület munkája iránt érdeklődőket is. Hetente „termeltek” Ecseg. Lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást egy 31 és egy 26 éves ecseg férfi ellen a Pásztói Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya. A fiatalemberek tavaly novembertől egészen a minap történt lebukásukig heti rendszerességgel vágtak ki - engedély nélkül - akácfát egy magántulajdonban lévő erdőrészből, Ecseg határában. Megközelítőleg 20-30 köbméter tüzelőt „termeltek ki”. * A nyomozók a házkutatás során lefoglalták ennek egy részét, az elkövetés eszközével, egy kézifűrésszel együtt. A hatóság befejezte a nyomozást a gyanúsítottakkal szemben, és az ügyben keletkezett iratokat bíróság elé állítás javaslatával küldte meg a Pásztói Járási Ügyészségnek— közölte Fajcsák Mónika, a Nóg- rád Megyei Rendőr-főkapi-' tányság sajtóügyeletese. Akácos út... - Sok-sok buktatóval NMH-információ (Folytatás az 1. oldalról.) Ezzel együtt kezdeményezik az akác és az akácméz htinga- rikummá minősítését a termesztés és a hasznosítás hosszú távú biztonsága érdekében. Több szervezet csatlakozott már a koalícióhoz, köztük a mező- gazdaság és az erdészet területéről, és várnak további, a célkitűzéseket magukénak valló csatlakozókat. Akácpártiak és az ellentábor érdekérvényesítésében a nagyon is praktikus indokok mellett, nagy valószínűséggel érzelmi szálak is markáns szerepet kapnak az akácigenlés oldalán. Egészen egyszerűen azért, mert a magyar ember nem pusztán megszokta, hanem megszerette ezt az Amerikából származó fás szárú növényt, amely számos előnyös tulajdonságával vált a századok alatt hozzánk tartozóvá. „Megfogta” a futóhomokot, mert ebben is meg tudott gyökeresedni, a bányászat kitűnő támfaként használta, szereti az erdészet, az építőipar, a mezőgazdaság, továbbá a tüzifapiac, mert viszonylag hamar nő és nyersen is lehet tüzelni vele, s ez háttérbe szorítja azt a vonását, hogy kicsi a futőér- téke. Mint kiváló méhlegelő, a méhészek számára az igen értékes, unikumnak számító akácméz forrása, ez utóbbi pedig, mint kitűnő és keresett exportcikk, komoly bevételi forrás. Mindez a mérleg egyik serpenyőjének tartalma, ami indokolja, hogy Magyarország miért is hagyta, hogy a századok alatt „Akáciává” kerekedjen. Fekete József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület általános elnökhelyettese ez utóbbit adatokkal érzékeltette: mintegy négyszáz éve hozták be a fafajt az országba, s az idő haladtával akác-nagyhatalom lettünk, ami most 454 ezer hektárnyi ilyen erdős területet jelent. A világhírű akácmézünk az éves összes méztermés nem kevesebb, mint felét teszi ki. Erre pedig alapozni kíván a jövőben is a méhészek társadalma. Hogy miért éppen most került terítékre az Európai Unióban a méz-akác téma sokak számára előnytelen megkö zelítése, azzal kapcsolatban Fekete József arra emlékeztetett: az Európai Parlament az úgynevezett GMO-vitát idén január közepén hozott döntésével zárta le, nem véglegesen. Eszerint a virágport a méz természetes alkotóelemének kell tekinteni, s nem az összetevőjének. Ezen polémiáztak ugyanis, nyilván az egymással ellentétes érdekek mentén... A döntés értelmében a genetikailag módosított (GMO) virágpor meglétét gyakorlatilag nem kell feltüntetni a címkéken, mert ennek aránya nem haladja meg azt a mértéket, ami felett ezt jelölni kell. Fekete József rámutatott: sajnos, ez esetben a világ nagy méz-importőrjeinek lobbija érvényesült, ugyanakkor sérült az egészséges élelmiszerhez, illetve a tájékoztatáshoz való fogyasztói jog. Ez ügyben a tagállamok szakminisztereivel egyeztet majd az Európa Tanács, a testület ezután fogja kimondani a végső szót. Az európai parlamenti határozatot magyar, köztük szocialista képviselők is bírálták. Hogy kell-e félteni az akáctól az őshonos növényeket? A kérdés kapcsán megkeresésünkre, Farkas János, bogácsi erdész-méhész egyebek mellett arra világított rá: megfelelő erdőműveléssel elejét lehet venni annak, hogy őshonos társulásokat veszélyeztessen ez az inváziós fafaj. (Invazívnak vagy özönfajnak azok a növények számítanak az ökológusok szerint, amelyek agresszíven, nagy tömegben terjednek az őshonos fajokénál nagyobb tűrő- és szaporodóképességük miatt.) Az akác megtelepszik például a bükkös klímában is, de mert az utóbbi állományai értékesebbek, az ilyen területeken a bükk térnyerését kell elősegítene Tehát, ha megfelelő az erdőgazdálkodás, nem feltétlen kell félteni a szóban forgó fafajtól az őshonos növényzetet. Arra, hogy miért éppen most kerekedtek az akác elleni támadások, arra aligha kimerítő válasz az említett GMO-vita. Végleges, - a természet és a természetből élő ember szemszögéből egyaránt elfogadható - lezárásához nagyon sokféle szempontot szükséges objektiven mérlegelni. így a többi között azt, hogy a klímaváltozás miatt számolni kell a növekvő aszályosodással. Az ökológiai viszonyok változásai következtében az Alföld egyes részein veszélybe kerülhetnek az erdők, s mint arról már volt szó, ilyen feltételek között is bírja az a szívós, igénytelen fehér akác. Nem szólva az Európában kitermelt faanyag növekvő mértékű energetikai felhasználásáról, ami, ha nem mérséklődik, fahiánnyal kell számolni. Ezen kívül nem lehet elmellőz- ni azt a friss, tudományos megállapítást, hogy nagy valószínűséggel rovarirtók és betegségek miatt nincs elég méh a növények beporzásához az európai országok többségében. (Nálunk és Olaszországban jobb a helyzet.) Több, mint 13 millió kolónia vagyis mintegy hét- milliárd méh hiányzik jelenleg... Remélhetően más rovarféleségek segítenek a beporzásban... Mindez azért már súrolja az evolúciós folyamatok befolyásolásának határát, ugyanígy az az elhatározás is, hogy az őshonos fás növényzet javára nosza, billentsük el mesterségesen a mérleget. Eszerint a sok évszázados tapasztalatainkat nem tekinijük ahhoz sem elegendőnek, hogy megbízzunk a természet harmóniateremtő képességében. (M.J.) fegtooASs Kömyezetvédelmf KQRNYIZiTYÉBELEM „A környezetünk vödkltne: egyenlő a jövőnk biztoeíUekvallB „Hisz a földet nem nagyezüleinktöl örököltük,’hanem unokáinktól kaptuk kölcsön Folyóink vízgazdálkodása: A Zagyva és az Ipoly Tisztelt Olvasók! Előző, a Zagyva Stratégiáról szóló cikkünket folytatva, ismételten a Zagyva folyóra helyezzük a hangsúlyt. A Zagyva folyó teljes hossza 179,4 km, vízgyűjtő területe 3560,6 km2. Vízhozama minimum 0,4 m3/sec, maximum 198 m3/sec. A folyó teljes szakaszának mentén 64 darab főként völgyzárógátas tározó található. Hidromorfológiáját illetően a felszíni vizek több mint fele nagymértékben módosított. A vízrendezési, vízhasznosítási létesítmények közé tartoznak a burkolt mederszakaszok, a töltések, a mederrendezési beavatkozások, a mederműtárgyak (pl. fenékgát), a duzzasztók (pl. Mátravidéki Hőerőmű, Selypi Cukorgyár) és a völgyzárógátas víztározók (pl. Zagyvaróna, Maconka). A Zagyva folyó mentén végighaladva megfigyelhető, hogy főként a vízrendszer középső szakaszain jelentős az emberi beavatkozás. A folyó területe vízföldtani felépítéséből adódóan vízszegényebb terület, társaihoz képest, ugyanakkor a hegységeket felépítő különféle kőzetrétegek határáról nagyszámú forrás fakad. A felszíni kivételt illetően meghatározó a mezőgazdasági vízkivétel, míg a felszín alatti vizekből az ivóvíz kivétel a legjelentősebb. Az ivóvíz célú vizeket túlnyomórészt a réteg vizekből nyerik ki. Az említettek mellett jelentős még az ipari célú vízkivétel. Magyarország nagyszerű gyógy-, termálvíz adottságainak ellenére, a Zagyva területén lévő felszín alatti vizekből a fürdővíz kinyerés mindössze csak 4,2 %. A felszín alatti ivóvízbázisokból összesen 76 üzemelő vízbázis működik. A Zagyva folyó szakaszán, többek között a 2010- es árvíz áradás hatására, különféle módszerekkel védekeznek az árvíz ellen. A folyó felső szakaszán, a folyó 68,75 km szelvényéig van árvízvédelmi töltés. A hullámtér szélessége 25 és 50 méter között változik. A víz hasznosítását főként gyep, rét és legelő öntözésre használják. Jászfelsőszentgyörgy és Jobbágyi között, az árvízvédelmi szakasz védvonalait a Zagyva folyó 87,965-124,466 km-e között, parti öblözetekkel építették ki, figyelembe véve a jobb parti vízfolyásokat. A Zagyva folyó mellett megyénknek, részben megyei folyója az Ipoly, melynek gazdálkodása is nélkülözhetetlen. Az Ipoly folyó Szlovákiában, a Vepor hegységben ered, az Ipoly-völgy tövében. A folyó Magyarországot Ipolytarnócnál éri el, majd Balassagyarmaton, Nógrád megyén keresztül haladva Szobnál folyik a Dunába. A folyó teljes hosz- sza 254 km, míg a magyarországi hossza 143 km. Vízgyűjtő területe 5108 km2. Jelentős mellékvizei többek között a Dobroda-patak, a Kemence-patak. Dr. Kecskeméti Sándor, alapító valamint Nagy Aletta, titkárságvezető Észak-magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központ 9 SZÉCHÉNYI TERV TÁMOP 1.1.2 -11/1-2012-0001 A Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁSA a 2014 április és 2014 december közötti időszakban Nógrád megyében a 6/1996 (VII.16.) MüM rendelet 3.§. szerinti felnőttképzést folytató intézmények jegyzékének összeállításához. Az álláskeresők, a munkanélküliséggel veszélyeztetett munkavállalók munkaerő-piaci képzésben való részvételének támogatása az első vagy ismételt munkába állást, iLletve a munkahely megtartását szolgálja a munkaerő-piaci igényekhez igazodó ismeretek megszerzésének elősegítésével. A képzések államilag elismert szakképesítés, államilag elismert nyelvvizsga, egy adott munkakör ellátásához szükséges szakmai ismeretek, vagy hatósági jogosítvány megszerzésére irányulhatnak. A munkaügyi központ minden évben meghatározza azokat a képzési irányokat, amelyekhez tartozó képzésben történő részvételhez mérlegelési jogkörében támogatást nyújt, valamint összeállítja ezen képzéseket folytató felnőttképzési intézmények jegyzékét. A képzési jegyzék az esetleges munkaerő-piaci változások miatt év közben módosítható. A képzési támogatás alanyai: A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. 14. § (1 ] bekezdésében meghatározott személyek. A támogatható képzések: A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból foglalkoztatási válsághelyzet kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet 1. §- ban meghatározott képzések. A munkaerő-piaci képzések támogatása az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése finanszírozásában valósul meg A munkaügyi központ a felnőttképzést folytató intézmények ajánlatait várja a jegyzékbe történő felvételhez. A részletes ajánlattételi felhívás (ajánlattételi adatlap és mellékletei] letölthetők a N0GRAD.M UN KA.HU pályázatok menüpontban Ajánlatok benyújtásának határideje: 2014. február 28.12 óra Az ajánlatokat cégszerűen aláírva, zárt borítékban, megbonthatatlan formában elkészítve (összefűzve, oldalszámozással és tartalomjegyzékkel ellátva Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Titkárságára lehet személyesen vagy postai úton benyújtani (cím: 3100 Salgótarján Alkotmány út 11.). A postán feladott ajánlatokat a munkaügyi központ csak akkor tekinti határidőn belül benyújtottnak, ha annak kézhezvételére az ajánlattételi határidőig sor kerül. Az ajánlat, illetve az azzal kapcsolatos postai küldemények elvesztéséből eredő kockázat az ajánlattevőt terheli. NÓGRÁD MEGYE! KORMÁNYHIVATAI munkaügyi központja Nemzeti Fejlesztési Ügynökség j www.ujszechenyiterv.gov.hu j 8*40 *38638 $! A projekt az Európai Unió támogatásival, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul mag.
