Nógrád Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-08 / 33. szám
Ezzel a címmel már jelent meg írás a Nógrád Megyei Hírlap hasábjain: 1989. február 4-én Adám Tamás jellemezte így az akkoriban - ’88. december 16-án - megalakult és az első - ’89. január 27-i - foglalkozásán éppen túljutott Balassi Bálint Asztaltársaság hitvallását, programját Most huszonöt évvel később azért idézzük ezt a cikket, mert a benne megfogalmazottakat igazolta az idő: „A Balassi Bálint Asztaltársaság egyik rokonszenves vonása, hogy nyitott - bárki beléphet a tagok sorába. Ha a veszélyeket elkerülik, a dilettantizmust kizárják, hosszú életű lehet a közösség. ” Miután így történt, teljes joggal emlékeznek vissza manapság az alakulásra, az első lépésekre és elevenítik fel az elmúlt negyedszázad főbb eseményeit, jellemzőit. 2013 utolsó napjaiban a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban - amely létrejöttétől mindmáig otthona az ugyancsak a jeles 16. századi nógrádi költőtől elnevezett társaságnak - mondhatni saját köreikben rendeztek bensőséges hangulatú ünnepséget, a múlt héten pedig a szélesebb nyilvánosságot jelentő Szerdatársaság Irodalmi Kávéház hívta vendégül a jubiláló szellemi műhely néhány alapítóját, vezetőjét. A beszélgetőpartner, a Palóc Parnasz- szus szerkesztőségét képviselő dr. Gréczi-Zsoldos Enikő egyetemi adjunktus volt, aki egyrészt alaposan felkészült az asztaltársaság történetéből, másrészt jól átgondolt kérdéseivel a lényeges történésekre irányította a figyelmet. Elsőként Brunda Gusztáv - aki úgymond „keresztapja” is a társaságnak, amennyiben javasolta, hogy ilyen néven a két világháború közötti években Salgótarjánban már létezett dr. Förster Kálmán és dr. DomyayBéla fémjelezte kulturális egyesület nevét kellene tovább éltetni - beszélt a kezdetekről, a megalakulást inspiráló tényezőkről. Kiemelte, hogy a nyolcvanas évek vége felé fokozatosan lanyhult a hatalom figyelme ilyen jellegű, korábban gyanús kezdeményezések iránt s ennek megfelelően csökkent a politikai kontroll szerepe is. Az igény a művészetek iránt érdeklődő, alkotó emberek összefogására a városszéli szobabérlők házában alakult ki s a szándék megfogalmazásában, formalizálásában Jiandd.Péfer-- aki 1984-től lakott ott - játszott úttörő szerepet Az akkoriban a megyei tanács művelődési osztályán dolgozott Brunda Gusztáv nemcsak e törekvés felkarolásával, hanem infrastrukturális háttérrel is tudta segíteni az érlelődő folyamatot. Ebben jó partnernek, pártfogónak mutatkozott Kojnok Nándor, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár igazgatója, aki készséggel adott helyet a formálódó közösségnek, sőt nyomdát is biztosított az egyre nagyobb érdeklődést kiváltó programok, rendezvények propagálása, népszerűsítése céljára. Bódi Ildikó azt a szakaszt idézte fel, amikor a körülmények alakulása folytán rákényszerültek az egyesületté válásra. Az .alapszabály megformulázását, az alakuló közgyűlést követően á bírósági bejegyzés 1991 augusztusában realizálódott. Bódi Ildikó elnökletével kezdődött a kiállítások rendezésének s az antológia helyébe lépett asztaltársasági füzetek megjelentetésének sorozata. Az ő nevéhez fűződik a tudományos-fantasztikus irodalom felkarolása s a Hungarocon nevű országos sci-fi találkozók szervezése, vendégül látása is. Miután ’97- től az Avana Egyesületnek is elnöke volt, a Balassi Bálint Asztaltársaság irányítását 1998 novemberében az egyik elnökségi tag, Orbán György János vette át, aki azóta is betölti e funkciót. Mint elmondta: előélete, jártassága révén a kezdetektől részt vett a füzetek - amelyekből eleddig tizenhat jelent meg - szerkesztésében, kiadásában. Pál Józseffel együttműködve mintegy a Palócfóld „kistestvéreként ” elsősorban a fiatal alkotóknak, tehetséges kezdő szerzőknek igyekeztek fórumot biztosítani. Folytatták a műhelyvitákat, a szakmai beszélgetések gyakorlatát is, amelf során egyre karakterisztikusabban vált szét a képzőművészetet illetve az irodalmat művelők csoportja. Orbán György János utalt rá, hogy az asztaltársaság életében a sikeres időszakok, magaslatok mellett hullámvölgyek is voltak, amelyeket igyekeztek természetesen felfogni, kezelni. Tagjaik közül jó néhá- nyan „oda-vissza” alapon aktívan vesznek részt többek között a Start 20.10 nevű művészeti csoport, a Szerdatársaság Irodalmi Kávéház és a Pál József Alkotói Kör munkájában, többeknek saját kötetük jelent meg, önálló kiállításaik voltak. Handó Péter - aki 1989-ben az első, Balassi Bálint nyomán „Széllyel tündökle- ni” című asztaltársasági kiadványt is szerkesztette Veres Andreával és Kelemen Józseffel - mindegyikben érdekelt valamilyen módon, s az utóbbi időben két új kötetet - „Rebbenő madár” és „Dombok között” címmel - is tető alá hozott. Az előbbi MarschalkóZsolt emlékére született, az utóbbi tizenhét költő illetve képzőművész „párbeszéde”. A Balassi Bálint Asztaltársasághoz az elmúlt negyedszázad során mintegy százötven alkotó tartozott hosszabb-rövidebb ideig. A különböző korszakokban aktív költők, írók - Bódi Ildikó, Brunda Gusztáv, Dukay Nagy Ádám, Frideczky Katalin, Galajda Judit, Handó Péter, Hidasi József, Kelemen József, Kupcsulik Ágnes, Marschalkó Zsolt, Maruzs Éva, Paróczai Csaba, Penderik Tamás, Sopotnik Zoltán, Zsibói Gergely - figyelemre érdemes műveiből az irodalmi kávéház estjén a Zenthe Ferenc Színház tagjai - P. Kemer Edit, Krista Zsolt, Pünkösdi Mónika és Sándor Zoltán - adtak „beszédes” ízelítőt három „felvonásban”. Az is elhangzott, hogy az idei, jubileumi esztendő további két jelentősnek ígérkező mozzanatot tartogat az asztaltársaság tagjai számára. Terveznek egy kiadványt - amely ugyanolyan címlappal jelenne meg, mint annak idején a „Széllyel tündökleni” - és természetesen megrendezik a huszonötödik, ünnepi kiállításukat is. A szerdatársasági összejövetel során is látható volt a háttérben vetített képeken számos olyan esemény, epizód, amelyik nemcsak az elmúlt évek programjainak sokszínűségéről tudósít, hanem alkalmasint a Balassi Bálint Asztaltársaság tagjainak baráti együvé tartozását is bizonyítja... Csongrády Béla Madách-emlékév Egy tudós tanár emlékezete Salgótarján. A 2013. esztendő kettős Madách-jubi- leumot jegyez. Az 1823. január 21-én Alsósztregován született Madách Imre 1864. október 5-én, tehát százötven évvel ezelőtt szülőfalujában távozott az élők sorából. Ennek a napnak a századik évfordulóján, 1964-ben bontott zászlót a legújabb kori Madách-kultusz, amelynek akkor is s az azóta eltelt ötven évben is Nógrád megye volt a központja. Bár Salgótarjánhoz - Csesztvétől és Balassagyarmattól eltérően, ahol élt illetve dolgozott - semmilyen módon nem kötődött „Az ember tragédiája” szerzőjének a pályája, munkássága, a város első középiskolája 1951-től viseli a nevét, Varga Imre Ma- dách-szobránál évenként rendez koszorú- zási ünnepséget a Madách-hagyomány Ápoló Egyesület. Az idei évfordulókról a megyeszékhely is méltó módon törekszik megemlékezni. A közelmúltban a Dornyay Béla Múzeumban - a Mikszáth Kálmán Társaság és a Madách-hagyoA Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a 2013/2014-es tanévben is megszervezi - immár 43. alkalommal - a Kalmár László (1905-1976) akadémikusról elnevezett matematika versenyt a 3-8. osztályos általános iskolai tanulók számára. A verseny célja: a matematikai tudományos ismeretek terjesztése, alkalmazásuk megismertetése, e tantárgy illetve tudományág népszerűsítés, a pályaválasztás és tehetséggondozás segítése az adott korosztályban. Az első fordulót az iskolai, úgymond házi versenyek képezik, a megyei döntőkre márcimány Ápoló Egyesület kezdeményezésére - tartott megbeszélésen egyeztették elképzeléseiket, javasolt programjaikat a kulturális és oktatási intéz- . mények, társadalmi és civil szervezetek. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Fenyvesi Gábor alpolgármester vezetésével munkacsoportot hozott létre az egész ; évet átfogó rendezvénysorozat koordinálása céljából. A munkacsoport - amelyben a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. a Dornyay Béla Múzeum, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és a Palócfóld folyóirat szerkesztősége és nem utolsósorban a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola képviselői kaptak helyet - tagjai legutóbbi ülésükön körvonalazták a konkrét terveket, amelyek között sok embert elérő, megmozgató főként színházi előadások, filmbemutatók, kiállítások, konferenciák, könyvtári rendezvények, irodalmi és képzőművészeti pályázatok, vetélkedők kapnak majd helyet. Cs. B. us 22-én kerül sor. Onnan lehet a május 30-31-i budapesti országos döntőig eljutni. A versenyre Nóg- rádban február 26-ig lehet jelentkezni a TIT megyei egyesülete 32/314-282-es telefonszámán illetve interneten a titnm@chello címen. A nyertesek tárgyjutalomban és oklevél díjazásban részesülnek. A felkészítő tanárok is elismerést kapnak. A versenyre való felkészülést a TIT folyóirataiban - az „Élet és Tudomány” című heti- és a „Természet Világa” című havilap hasábjain - megjelenő írások és honlapok is segítik. A Balaton felvidéki Köveskálon 1901-ben született Györffy Dezső életének jelentős részét 1940-től - néhány háborús év kivételével - 1990-ben bekövetkezett haláláig Salgótarjánban töltötte. A Madách Imre Gimnáziumban - dr. DomyayBéla helyére kerülve - tanított földrajzot, biológiát és - miután eredetileg festőnek készülve egy ideig járt a képzőművészeti főiskolára is - művészettörténetet. Enciklopédikus tudással rendelkező pedagógusként precízen, igényesen készült az óráira, amelyeket élményszerűen , sok illusztrációt - köztük saját rajzait is - használva tartott meg. Számos tanítványa az ő hatására választott pályát és lett például orvos. Empatikus gondolkodású, mélyen humanista ember volt. Nem véletlenül került be a Madách- hagyomány Ápoló Egyesület által megjelentetett „Tanáregyéniségek a Madách- ban" című kötetbe. Azt azonban kevesen tudták - s tudják a mai napig is - róla, hogy komoly tudományos kutatásokat folytatott, néhány figyelemre érdemes dolgozatot, tanulmányt publikált s még többet kéziratban kényszerült hátra hagyni. Otthonosan mozgott több tudomány - a természetfóldrajz, a néprajz és a nyelvészet - területén is. A „Geomorfológiai tanulmányok a Kálimedencében” című dolgozata a Földrajzi Értesítőben jelent meg. Ennek is nagy szerepe volt abban, hogy a Káli-medencét nemzeti parkká nyilvánították. „Beszédzenei kísérletek” című tanulmánya a Nógrádi Művelődésben látott napvilágot, „A jurtáról a kupoláig” című írását egy külföldi lap, a „Tokaj nevének eredetéit a Borsodi Szemle közölte. „A magyar tulipánmotívum néprajzi jelentősége” és a „Nomád hatások a képzőművészetben” című munkáinak részletei már halála után kaptak helyet Kiszely István „A magyarság ősi kultúrája” című könyvében. Életében azonban sok meg nem értés, közöny, elutasítás kísérte tudományos tevékenységét s kortársa, a neves történész László Gyula szavai adtak számára biztatást: „Eljön még a mi időnk tanár úr”. Mintegy e jövendölést realizálandó 2001-ben születésének századik évfordulóján - leánya, dr. Szulyovszky Imréné, Györffy Sarolta és családja hathatós közreműködésével - egész napos ünnepség keretében emléktáblát állítottak fel tiszteletére Köveskál központjában és a szomszédos Hegyestű nevű bazaltszikla tövében látható kiállításon Györffy Dezső képe és „adatlapja” is ott szerepel. Munkásságának megismertetéshez a Salgótarjáni Tájak, Korok, Múzeumok Klub Egyesülete minapi rendezvénye is hozzájárult dr. Csongrády Béla - aki szintén diákja volt - előadásával, amely Györffy Dezsővel, mint jeles salgótarjáni személyiséggel foglalkozott, felelevenítve életútját, pályaképét. Kalmár László matematika verseny Tanáregyéniségek a Madáchban (I.) Tények és emlékek Fayl Frigyes: Hurka Pécskő (Részlet az 1934-ben készült tusrajzból) A Madách-hagyomány Ápoló Egyesület kiadványában is szerepel Györffy Dezső munkássága Balról jobbra* Pünkösd! Mónika Krista Zsolt Delit Azt jyiiuict. ruummii muiiindi nittHo . P. Kemer Edit és Sándor Zoltán a Zenthe ■ Ferenc Színház, Brunda Gusztáv és Bódi Ildiké ■az asztattarsasag Kepviseteteoen P * Orbán György János a Balassi Bálint Asztaltársaság elnöke és Handó Péter alapitó tag is válaszolt dr. Gréczi-Zsoldos Enikő kérdéseire
