Nógrád Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-08 / 33. szám

Ezzel a címmel már jelent meg írás a Nógrád Megyei Hírlap ha­sábjain: 1989. február 4-én Adám Tamás jellemezte így az akkori­ban - ’88. december 16-án - meg­alakult és az első - ’89. január 27-i - foglalkozásán éppen túlju­tott Balassi Bálint Asztaltársaság hitvallását, programját Most hu­szonöt évvel később azért idéz­zük ezt a cikket, mert a benne megfogalmazottakat igazolta az idő: „A Balassi Bálint Asztaltársa­ság egyik rokonszenves vonása, hogy nyitott - bárki beléphet a ta­gok sorába. Ha a veszélyeket elke­rülik, a dilettantizmust kizárják, hosszú életű lehet a közösség. ” Miután így történt, teljes joggal emlékeznek vissza manapság az alakulásra, az első lépésekre és elevenítik fel az elmúlt negyed­század főbb eseményeit, jellem­zőit. 2013 utolsó napjaiban a Ba­lassi Bálint Megyei Könyvtárban - amely létrejöttétől mindmáig otthona az ugyancsak a jeles 16. századi nógrádi költőtől elneve­zett társaságnak - mondhatni sa­ját köreikben rendeztek bensősé­ges hangulatú ünnepséget, a múlt héten pedig a szélesebb nyilvá­nosságot jelentő Szerdatársaság Irodalmi Kávéház hívta vendégül a jubiláló szellemi műhely né­hány alapítóját, vezetőjét. A be­szélgetőpartner, a Palóc Parnasz- szus szerkesztőségét képviselő dr. Gréczi-Zsoldos Enikő egyetemi ad­junktus volt, aki egyrészt alapo­san felkészült az asztaltársaság történetéből, másrészt jól átgon­dolt kérdéseivel a lényeges törté­nésekre irányította a figyelmet. Elsőként Brunda Gusztáv - aki úgymond „keresztapja” is a társa­ságnak, amennyiben javasolta, hogy ilyen néven a két világhábo­rú közötti években Salgótarján­ban már létezett dr. Förster Kál­mán és dr. DomyayBéla fémjelez­te kulturális egyesület nevét kel­lene tovább éltetni - beszélt a kez­detekről, a megalakulást inspiráló tényezőkről. Kiemelte, hogy a nyolcvanas évek vége felé fokozatosan lanyhult a hatalom figyelme ilyen jellegű, korábban gyanús kezdeményezések iránt s ennek megfelelően csökkent a politikai kontroll szerepe is. Az igény a művészetek iránt érdek­lődő, alkotó emberek összefogá­sára a városszéli szobabérlők há­zában alakult ki s a szándék meg­fogalmazásában, formalizálásá­ban Jiandd.Péfer-- aki 1984-től la­kott ott - játszott úttörő szerepet Az akkoriban a megyei tanács művelődési osztályán dolgozott Brunda Gusztáv nemcsak e tö­rekvés felkarolásával, hanem inf­rastrukturális háttérrel is tudta segíteni az érlelődő folyamatot. Ebben jó partnernek, pártfogó­nak mutatkozott Kojnok Nándor, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár igazgatója, aki készséggel adott helyet a formálódó közösségnek, sőt nyomdát is biztosított az egy­re nagyobb érdeklődést kiváltó programok, rendezvények propa­gálása, népszerűsítése céljára. Bódi Ildikó azt a szakaszt idéz­te fel, amikor a körülmények ala­kulása folytán rákényszerültek az egyesületté válásra. Az .alap­szabály megformulázását, az ala­kuló közgyűlést követően á bíró­sági bejegyzés 1991 augusztusá­ban realizálódott. Bódi Ildikó el­nökletével kezdődött a kiállítások rendezésének s az antológia he­lyébe lépett asztaltársasági füze­tek megjelentetésének sorozata. Az ő nevéhez fűződik a tudomá­nyos-fantasztikus irodalom felka­rolása s a Hungarocon nevű or­szágos sci-fi találkozók szervezé­se, vendégül látása is. Miután ’97- től az Avana Egyesületnek is elnö­ke volt, a Balassi Bálint Asztaltár­saság irányítását 1998 novembe­rében az egyik elnökségi tag, Or­bán György János vette át, aki az­óta is betölti e funkciót. Mint elmondta: előélete, jártas­sága révén a kezdetektől részt vett a füzetek - amelyekből eled­dig tizenhat jelent meg - szer­kesztésében, kiadásában. Pál Jó­zseffel együttműködve mintegy a Palócfóld „kistestvéreként ” első­sorban a fiatal alkotóknak, tehet­séges kezdő szerzőknek igyekez­tek fórumot biztosítani. Folytat­ták a műhelyvitákat, a szakmai beszélgetések gyakorlatát is, amelf során egyre karakteriszti­kusabban vált szét a képzőművé­szetet illetve az irodalmat műve­lők csoportja. Orbán György Já­nos utalt rá, hogy az asztaltársa­ság életében a sikeres időszakok, magaslatok mellett hullámvöl­gyek is voltak, amelyeket igye­keztek természetesen felfogni, kezelni. Tagjaik közül jó néhá- nyan „oda-vissza” alapon aktívan vesznek részt többek között a Start 20.10 nevű művészeti cso­port, a Szerdatársaság Irodalmi Kávéház és a Pál József Alkotói Kör munkájában, többeknek sa­ját kötetük jelent meg, önálló ki­állításaik voltak. Handó Péter - aki 1989-ben az első, Balassi Bá­lint nyomán „Széllyel tündökle- ni” című asztaltársasági kiad­ványt is szerkesztette Veres And­reával és Kelemen Józseffel - mindegyikben érdekelt valami­lyen módon, s az utóbbi időben két új kötetet - „Rebbenő madár” és „Dombok között” címmel - is tető alá hozott. Az előbbi MarschalkóZsolt emlékére szüle­tett, az utóbbi tizenhét költő illet­ve képzőművész „párbeszéde”. A Balassi Bálint Asztaltársa­sághoz az elmúlt negyedszázad során mintegy százötven alkotó tartozott hosszabb-rövidebb ide­ig. A különböző korszakokban aktív költők, írók - Bódi Ildikó, Brunda Gusztáv, Dukay Nagy Ádám, Frideczky Katalin, Galajda Judit, Handó Péter, Hidasi József, Kelemen József, Kupcsulik Ágnes, Marschalkó Zsolt, Maruzs Éva, Paróczai Csaba, Penderik Tamás, Sopotnik Zoltán, Zsibói Gergely - figyelemre érdemes műveiből az irodalmi kávéház estjén a Zenthe Ferenc Színház tagjai - P. Kemer Edit, Krista Zsolt, Pünkösdi Móni­ka és Sándor Zoltán - adtak „be­szédes” ízelítőt három „felvonás­ban”. Az is elhangzott, hogy az idei, jubileumi esztendő további két jelentősnek ígérkező mozza­natot tartogat az asztaltársaság tagjai számára. Terveznek egy ki­adványt - amely ugyanolyan cím­lappal jelenne meg, mint annak idején a „Széllyel tündökleni” - és természetesen megrendezik a huszonötödik, ünnepi kiállításu­kat is. A szerdatársasági összejövetel során is látható volt a háttérben vetített képeken számos olyan esemény, epizód, amelyik nem­csak az elmúlt évek programjai­nak sokszínűségéről tudósít, ha­nem alkalmasint a Balassi Bálint Asztaltársaság tagjainak baráti együvé tartozását is bizonyítja... Csongrády Béla Madách-emlékév Egy tudós tanár emlékezete Salgótarján. A 2013. esztendő kettős Madách-jubi- leumot jegyez. Az 1823. január 21-én Alsósztregován született Madách Imre 1864. október 5-én, tehát száz­ötven évvel ezelőtt szülőfalujában távozott az élők so­rából. Ennek a napnak a századik évfordulóján, 1964-ben bontott zászlót a legújabb kori Madách-kultusz, amelynek akkor is s az azóta eltelt ötven évben is Nógrád me­gye volt a központja. Bár Salgótarjánhoz - Csesztvétől és Balassagyarmattól eltérően, ahol élt illetve dolgozott - semmilyen módon nem kötődött „Az ember tra­gédiája” szerzőjének a pályája, mun­kássága, a város első középiskolája 1951-től viseli a nevét, Varga Imre Ma- dách-szobránál évenként rendez koszorú- zási ünnepséget a Madách-hagyomány Ápoló Egyesület. Az idei évfordulókról a megyeszékhely is méltó módon törekszik megemlékezni. A közelmúltban a Dornyay Béla Múzeumban - a Mikszáth Kálmán Társaság és a Madách-hagyo­A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a 2013/2014-es tanévben is megszervezi - immár 43. alkalommal - a Kalmár László (1905-1976) akadémikusról elnevezett matematika versenyt a 3-8. osztályos általános iskolai tanulók számára. A verseny célja: a matematikai tudományos isme­retek terjesztése, alkalmazásuk megismertetése, e tantárgy illetve tudományág népszerűsítés, a pá­lyaválasztás és tehetséggondozás segítése az adott korosztályban. Az első fordulót az iskolai, úgymond házi versenyek képezik, a megyei döntőkre márci­mány Ápoló Egyesület kezdeményezésére - tartott megbeszélésen egyeztették elképzeléseiket, java­solt programjaikat a kulturális és oktatási intéz- . mények, társadalmi és civil szervezetek. Salgótar­ján Megyei Jogú Város Önkormányzata Feny­vesi Gábor alpolgármester vezetésével munkacsoportot hozott létre az egész ; évet átfogó rendezvénysorozat koordi­nálása céljából. A munkacsoport - amelyben a Sal­gótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. a Dornyay Béla Múzeum, a Balas­si Bálint Megyei Könyvtár és a Palóc­fóld folyóirat szerkesztősége és nem utolsósorban a Madách Imre Gimnázi­um és Szakközépiskola képviselői kaptak helyet - tagjai legutóbbi ülésükön körvona­lazták a konkrét terveket, amelyek között sok em­bert elérő, megmozgató főként színházi előadások, filmbemutatók, kiállítások, konferenciák, könyvtá­ri rendezvények, irodalmi és képzőművészeti pályá­zatok, vetélkedők kapnak majd helyet. Cs. B. us 22-én kerül sor. Onnan lehet a május 30-31-i bu­dapesti országos döntőig eljutni. A versenyre Nóg- rádban február 26-ig lehet jelentkezni a TIT me­gyei egyesülete 32/314-282-es telefonszámán illet­ve interneten a titnm@chello címen. A nyertesek tárgyjutalomban és oklevél díjazásban részesülnek. A felkészítő tanárok is elismerést kapnak. A ver­senyre való felkészülést a TIT folyóirataiban - az „Élet és Tudomány” című heti- és a „Természet Vi­lága” című havilap hasábjain - megjelenő írások és honlapok is segítik. A Balaton felvidéki Köveskálon 1901-ben szüle­tett Györffy Dezső életének jelentős részét 1940-től - néhány háborús év kivételével - 1990-ben bekö­vetkezett haláláig Salgótarjánban töltötte. A Ma­dách Imre Gimnáziumban - dr. DomyayBéla helyé­re kerülve - tanított földrajzot, biológiát és - miu­tán eredetileg festőnek készülve egy ideig járt a képzőművészeti főiskolára is - művészettörténetet. Enciklopédikus tudással rendelkező pedagógus­ként precízen, igényesen készült az óráira, amelye­ket élményszerűen , sok illusztrációt - köztük sa­ját rajzait is - használva tartott meg. Számos tanít­ványa az ő hatására választott pályát és lett példá­ul orvos. Empatikus gondolkodású, mélyen huma­nista ember volt. Nem vélet­lenül került be a Madách- hagyomány Ápoló Egyesü­let által megjelentetett „Ta­náregyéniségek a Madách- ban" című kötetbe. Azt azonban kevesen tudták - s tudják a mai na­pig is - róla, hogy komoly tudományos kutatásokat folytatott, néhány figyelem­re érdemes dolgozatot, ta­nulmányt publikált s még többet kéziratban kénysze­rült hátra hagyni. Otthono­san mozgott több tudo­mány - a természetfóldrajz, a néprajz és a nyelvészet - területén is. A „Geomorfoló­giai tanulmányok a Káli­medencében” című dolgo­zata a Földrajzi Értesítőben jelent meg. Ennek is nagy szerepe volt abban, hogy a Káli-medencét nemzeti parkká nyilvánították. „Beszédzenei kísérletek” cí­mű tanulmánya a Nógrádi Művelődésben látott nap­világot, „A jurtáról a kupoláig” című írását egy kül­földi lap, a „Tokaj nevének eredetéit a Borsodi Szemle közölte. „A magyar tulipánmotívum nép­rajzi jelentősége” és a „Nomád hatások a képzőmű­vészetben” című munkáinak részletei már halála után kaptak helyet Kiszely István „A magyarság ősi kultúrája” című könyvében. Életében azonban sok meg nem értés, közöny, elutasítás kísérte tudo­mányos tevékenységét s kortársa, a neves történész László Gyula szavai adtak számára biztatást: „Eljön még a mi időnk tanár úr”. Mintegy e jövendölést realizálandó 2001-ben születésének századik év­fordulóján - leánya, dr. Szulyovszky Imréné, Györffy Sarolta és családja hatha­tós közreműködésével - egész napos ünnepség ke­retében emléktáblát állítot­tak fel tiszteletére Köveskál központjában és a szom­szédos Hegyestű nevű ba­zaltszikla tövében látható kiállításon Györffy Dezső képe és „adatlapja” is ott szerepel. Munkásságának megismertetéshez a Salgó­tarjáni Tájak, Korok, Múze­umok Klub Egyesülete mi­napi rendezvénye is hozzá­járult dr. Csongrády Béla - aki szintén diákja volt - előadásával, amely Györffy Dezsővel, mint jeles salgó­tarjáni személyiséggel fog­lalkozott, felelevenítve élet­útját, pályaképét. Kalmár László matematika verseny Tanáregyéniségek a Madáchban (I.) Tények és emlékek Fayl Frigyes: Hurka Pécskő (Részlet az 1934-ben készült tusrajzból) A Madách-hagyomány Ápoló Egyesület kiadvá­nyában is szerepel Györffy Dezső munkássága Balról jobbra* Pünkösd! Mónika Krista Zsolt Delit Azt jyiiuict. ruummii muiiindi nittHo . P. Kemer Edit és Sándor Zoltán a Zenthe ■ Ferenc Színház, Brunda Gusztáv és Bódi Ildiké ■az asztattarsasag Kepviseteteoen P * Orbán György János a Balassi Bálint Asztaltársaság elnöke és Handó Péter alapitó tag is válaszolt dr. Gréczi-Zsoldos Enikő kérdéseire

Next

/
Thumbnails
Contents