Nógrád Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 253-276. szám)
2013-11-30 / 276. szám
2013. NOVEMBER 30., SZOMBAT NOGRADMWP Egy lélek 16 pár lábbal Verték egymást Garázdaság vétségének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást egy 27 és egy 37 éves endrefalvai férfi ellen a Szécsényi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya. A két gyanúsított között szóváltás alakult ki a minap a faluban, majd az idősebb egy seprőnyéllel több alkalommal is a másik autójának szélvédőjére ütött. Ezt követően a gyanúsítottak kölcsönösen bántalmazták egymást, amelynek következtében a 27 esztendős fiatalember megsérült. A rendőrök mindkettőjüket elfogták, majd előállították. Kihallgatásuk során a terhűkre rótt bűncselekmény elkövetését elismerték. A szécsényi kapitányság a nyomozást gyorsított eljárásban, bíróság elé állítás keretében folytatja le. Zenés este a vállalkozókkal A helyi és a községet támogató vállalkozókat látta vendégül nemrégiben az önkormányzat, amely fontosnak tartja és rendszeresen meg is szervezi a partneri, kapcsolatápoló találkozókat. Az itt működő vállalkozások révén ugyanis jelentős adóbevételhez jut a falu és foglalkoztatási szempontból is előnyös a jelenlétük. A jó hangulatú, zenés rendezvényen mintegy hatvanan vettek részt. Hajdúnánás-Salgótarján. a xii. Országos Ifjúsági Néptáncfesztiválnak idén a hajdúnánási Kéky Lajos Városi Művelődési Központ adott otthont a közelmúltban. Megyénket a salgótarjáni Ifjú Nógrád Táncegyüttes képviselte ezen a megmérettetésen nem kis sikerrel. A közel 40 fővel működő csoport 3 éve dolgozik együtt mostani formájában. A Nógrád megyei fiatalok a Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskola tanulói. A csoport művészeti vezetői Szabó Ágnes Ilona és Husvétii Csaba néptáncpedagógusok, a Nógrád Tánc- együttes művészeti asszisztensei. Óriási várakozással vágtak neki a Hajdúnánásra vezető útnak mind a fiatalok, mind felkészítőik, hiszen ez volt az első országos, szakmai megmérettetésük. A versenyre 10 csoport érkezett az országhatáron innen és túlról. A kis létszám ellenére a Tiszántúl „nagyjai” mind képviseltették magukat, így elmondhatjuk, hogy erős mezőnyben mérettettek meg a mieink. Ezt csak megerősíteni tudta Demarcsek György, a Martin György Néptáncszövetség alelnöke, a zsűri tagja és Bíró István, a művelődési központ igazgatója is. De nemcsak a mezőny volt erős, a zsűri szakmai felkészültsége és éles szeme is elvitathatatlan. A zsűriben helyet foglalt Németh Ildikó néptáncpedagógus, dr. Ratkó Lujza néprajzkutató, Szabó Szilárd néptáncpedagógus, a Százszorszép Táncegyüttes vezetője és Majoros Róbert néptáncpedagógus, az Alba Regia Tánc- együttes vezetője. A versenyzők két koreográfiával készültek, amelyeket külön- külön mutattak be. Először Gyebnár László „Ne hagyd abba” című, rimóci táncokból készült koreográfiáját láthatta a zsűri, majd Husvéth Csaba és Lenkó Péter „Vess figurát, olyan cifrát” - táncok Gömörből című munkája került az ítészek elé.- Mindkét anyag hazai, a miénk, palóc, egészen máshogy táncoljuk, mint más tájegység táncait - vallja az egyik táncos. Ezt nem csak a fiatalok, hanem a zsűri tagjai is így érezték, ahogy ez az értékelésen kiderült. Az egész napos hajfonás, öltö- zés, cipő- és csizmabokszolás és persze táncolás után a versenyzők óriási várakozással zsúfolódtak be a díszterembe, hogy megtudják, megérte-e a sok munka és izzadság. És igen, megérte! A salgótarjáni Ifjú Nógrád Tánc- együttes a második legmagasabb, 30.000 forint értékű nívódíjat hozta haza.- De ennél sokkal többet nyertek, nyertünk. A gyerekek mosolya, nevetése, örömkönnyei, ölelése nem fejezhető ki sem pénzben, sem elismerésben. A legnagyobb nyeremény az a fejlődés, mind technikai, mind lelki értelemben, amit a felkészülés alatt tettek meg. Egy csapatként dolgoznak és gondolkoznak - mondta Husvéth Csaba. A zsűri elnöke, dr. Ratkó Lujza adta át az elismeréseket. Az Ifjú Nógrád mellett a jászberényi Jár- tató és a nyíregyházi Igrice kapott 30.000 forint értékű nívódíjat. A verseny 50.000 forint értékű nívódíját is megosztották a békéscsabai Bartók és a nWfejfyltfRi Kisfi- gurás Táneegyüttes köqjjf. Horváth Judit Hatósági továbbképzés A hatósági területet érintő tevékenységet végzők körében tartottak a napokban továbbképzést a balassagyarmati katasztrófavédelmi kirendeltségen. EÄSSaaiatWfili Az eseményt Okolenszki Gábor, a balassagyarmati katasztrófavédelmi kirendeltség vezetője nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta a hatósági tevékenység fontosságát az integrált katasztrófavédelmi szervezetben. Baráz Tamás, a hatósági osztály kiemelt főreferense a köz- igazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvényből tartott felkészítést, majd ezt követően Kovács Erik, a kirendeltség tűzoltósági felügyelője ismertette a jelenlévőkkel a káresemények felszámolása utáni kötelezően gyűjtendő adatok körét. Diósi Donát, a balassagyarmati katasztrófavédelmi kirendeltség hatósági osztályának vezetője a hivatali területre vonatkozó, általánosságban felmerülő problémákkal kapcsolatban beszélgetett a képzés résztvevőivel, így többek között szó volt arról, hogy például a szemlék, a tanúmeghallgatások, a helyismereti foglalkozások jegyzőkönyveinek elkészítése idején müt azok a legfontosabb kritériumok, amire figyelni kell. A tréning interak^Hvwsmmmsnmiwietve if a Mányt«sií|||||g|gpi^szA lésre kerültek. HIRDETÉS A pályázat, amely ismét népviseletbe öltöztette a falut Néhány évvel ezelőtt komoly elhatározásra jutott a Sóshartyáni Faluszépítő Egyesület. A lelkes kis csapat úgy gondolta felélesztik a néphagyományokat és a szervezett hagyományőrzést a településen. Sóshartyáil. Komoly segítséget jelentett ebben a településen élőknek az a pályázati forrás, amelyet 2009-ben nyertek el a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák programjában. A programok és rendezvények megvalósításához szükséges eszközök beszerzésére kiírt, 1011140 azonosítószámú program keretében 2 470 725 forint támogatást nyertek. A forrásokból fellépő ruhákat, karaktercipőket, csizmákat vásároltak, amelyeket nem csak az egyesület, hanem a településen működő Rezeda Gyermektáncegyüttes is használni tud. A programhoz kapcsolódóan partnerségi megállapodás is született a ménesvölgyi települések, egyesületek között. Ennek is köszönhető, hogy a "Múltunk népviselete, gyermekeink öröme" című pályázathoz kapcsolódva Ságújfaluban és Kishartyánban is színesítettek rendezvényeket a szerzemények. A gyermekruhák kombinálhatóak, így akár több tájegység jellegzetességeit is hordozhatják, a felnőtt ruhák pedig adott településekre jellemző viseletek. A Rezeda egyébként idén már a megye több településén is fellépett, ott voltak a Somoskőújfalui gyermektáncfesztiválon, a nógrádmegyeri farsangi és idősek napi rendezvényen, valamint a sóshartyáni tanévzáró műsoron is. A gyerekek a településen nemrég megújult integrált közösségi szolgáltató központban, a Szol- gáltat-lak épületben gyakorolnak. Most épp a helyi idősek napi műsorra és a Karitász karácsonyi ünnepségre készülnek. Ez azt is jelenti, hogy a támogatásnak köszönhetően a beszerzett fellépő ruhákat Sóshartyán lakossága és a megye többi települése már többször megcsodálhatta és az évek során még biztosan többször találkozhatnak majd velük. Ráadásul a mikrotérségben működő csoportok is örömmel vették az eszközök beszerzését, hiszen ők is használni tudják a nagy becsben tartott kiegészítőket. A Sóshartyáni Faluszépítő Egyesület Pályázata tehát igazi sikertörténet, amely nem csak eszközök beszerzésében nyilvánult meg, hanem a közösségépítés és hagyományápolás területén is! „A köfnytzotünk vétáHne: egyenlő » jövőnk biztosításával!“ „Hisz a főidet nem nagyezüleinktót örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kőtesónr ’ X * ’ Az ivóvíz fontossága, helyzete és lehetőségei régiónkban Az emberiség számára több más mellett a víz a legnélkülözhetetlenebb része a létfenntartásnak. Megyénk állapotát Joó Miklós, nyugalmazott igazgató mutatja be. Országunk felszíni és felszín- alatti vizekben gazdag. A Kárpát-medencében elhelyezkedve a felszíni vizek 95 százaléka a környező országokból érkezik. Ez mennyiségi- és minőségi szempontból is bizonyos kiszolgáltatottságot jelent. E vízmeny- nyiség mindössze 5 százalékát hasznosítjuk. Megyénkre a vízben való gazdagság nem jellemző, országos viszonylatban, vízben szegénynek mondható, jelentős vízfolyásaink az Ipoly, a Zagyva és a Galya. Az ivóvízbeszerzés forrását a mellék vízfolyásaink jelentik. Az ivóvízellátás a felszín alatti vizek kitermelésével, telepítésével valósult meg. A városok fejlődése a kútcso- portos vízművek kialakítását igényelte. A vízfolyások közvetlen kavicsteraszára telepített úgynevezett parti szűrésű kutak vízminőségét befolyásolja a vízfolyás minősége, mely a környezeti szennyeződések növekedése miatt romló tendenciát mutat. Ennek következtében kutakat kellett az elmúlt időszakban a vízellátásból kikapcsolni, vagy tisztítási technológia kiépítésével biztosítható üzembe helyezni. Térségünk talaj szerkezeti szempontból se kedvez a tartósan jó minőségű ivóvizű kutak telepítésének. A talajvíz a felszínről érkező szennyeződésekre rendkívül érzékeny. Az elmúlt 40-50 évben bekövetkezett környezeti szennyeződés eredménye, hogy ezek a kutak nagy része szennyeződött. Sok esetben ez a vízbeszerzés megszünZagyva tetését eredményezte. Ennek következménye a nagy térségeket ellátó regionális vízellátó rendszerek kiépítése. Ilyen a mihálygergei és a hasznosi felszíni víztározókra telepítet víztisztító művek és a Duna kavicsteraszán kitermelt víz bekapcsolása a megye vízellátásába. Kedves Olvasók! Következő cikkünkben a vízszennyezés kiváltó okairól olvashatnak! Joó Miklós közreműködésével Észak-magyarország Regionális Környezetvédelmi Központ
