Nógrád Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 253-276. szám)
2013-11-30 / 276. szám
KULTÚRA Sas József ráérzett a tehetségre Akár sajtótörténeti kuriózumnak is nevezhető, amit a két érdekelt egyrészt huszonegy évvel ezelőtt, másrészt az elmúlt napokban Salgótarjánban „produkált”. Történt ugyanis, hogy Sas József, a már akkor is jó nevű humorista, Jászai Mari -díjas színművész, a Mikroszkóp Színpad igazgatója öltözőjébe az egyik itteni vendégszereplése alkalmából bekopogott egy alig több mint tizenkét (!) éves, ötödik osztályos fiú, hogy interjút készítsen a népszerű, nála éppen negyven évvel idősebb művésszel a Nógrád Megyei Hírlap „Diákpanoráma” című rovatába. A beszélgetés megtörtént, az írás pedig - mint a mellékelt másolat is bizonyítja - napvilágot látott az újság 1992. március 11-i számában érthetően nagy visszhangot kiváltva a Petőfi Sándor Általános Iskolában és az egész városban. S a húszéves korától, 1999-től Budapesten élő Sándor András - akinek szárnyakat adott a Sas-interjú s az évek során maga is ismert és elismert újságíró, szerkesztő, televíziós-rádiós műsorvezető, több könyv szerzője lett - a múlt héten éppen Sas Józseffel járt Salgótarjánban s látogatott el a megyei lap Annak idején ebben a kis öltözőben készítette Sándor András (balra) az ominózus interjút tikai kabaré manapság is telt házakkal megy - még fellépő, de a visszavonulását fontolgató művész májustól, betegsége, műtétéi miatt már nem jár vidékre. Két kivételt tett illetve tesz mindössze: Sándor Andrásnak elvállalta a salgótarjáni látogatást és filmfelvételt, illetve decemberben Bangó Margittal szerepel Debrecenben. - Egyrészt nagyon szeretem Margitot, másrészt senki nem énekel olyan jól magyar nótát, mint én - fűzte hozzá mosolyogva. Az emlék- illetve élményidézés a József Attila Művelődési és Konferencia- központban - ahol mások mellett ott volt az intézmény igazgatója, Simon Lajos is - folytatódott. Sas József (középen) Simon Lajossal (balra) a József Attila Művelődési és Konferencia- központ igazgatójával is találkozott- Sokat jártam, jártunk Salgótarjánba, itt mindig szívesen léptünk itt fel, nert jó közönség, volt - mesélte a vendég, majd - mintegy sokoldalúságát bizonyítva - a színpadon „kapásból”, remekül hangsúlyozva elmondott egy verset. Végül, de nem utolsósorban Sas József és Sándor András bement abba a kis öltözőbe is, ahol annak idején először találkoztak, szót váltottak... Csongrády Béta „Hazatérés a szülőföldre” Ezekben a napokban a megyeszékhelyen két - úgymond évfordulós - emlékkiállítás is látható. A Domyay Béla Múzeum Városi Galériájában a „Művészek és mecénások Salgótarjánban” című szakmai program keretében a 95. évvel ezelőtt született Iványi Ödön festményei kerültek a közönség elé, a Baglyaskő Idősek Otthonában pedig Somoskői Ödön „Hazatérés a szülőföldre” című tárlata nyílt meg születésének 75. évfordulója tiszteletére. A kiállítás címe természetesen nem véletlen, hiszen a 2001-ben elhunyt festőművész - főként magántulajdonban lévő - képei oda kerültek most, ahol alkotójuk 1938-ban meglátta a napvüágot: Baglyasaljára. E kis, akkor még önálló bányásztelepülésen kezdett el rajzolni, festeni tanulni, tehetségét Bóna Kovács Károly pallérozta egyrészt az általános, másrészt a Munkás Kép- zőművészeti Iskolában. Szegeden tanári, a képzőművészeti főiskolán művész diplomát szerzett. Több nyugat-európai országban is járt tanulmányúton. Tanítani Ópusztaszeren kezdett, majd a Somoskőújfalui és a Beszterce lakótelepi általános iskolába került. Rajztanári pályáját nyugdíjba vonulásával a Madách Imre Gimnáziumban fejezte be. A ’60-as évek végétől volt résztvevője megyei és országos csoportos kiállítások- nak, huszonnégy önálló tárlatot rendezett hazai településeken, de Szlovákiában és Lengyelországban is szerepeltek képei. Somoskői Ödön kiállítását szakmaüag a pályatárs, Földi Péter ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Empatikus, mély érzelmekben gazdag gondolatokat mondott el egykori tanáráról, mesteréről, kollégájáról, barátjáról, akinek a termékeny időszakokat és nagy csendeket váltogató alkotói folyamatába - e sokrétű kapcsolat során - módja volt egy kicsit „belelátni.” Elmondta, hogy akár az egész életmű sajátosságai, analitikus módszerei levezethetők a főiskolai diplomamunkaként festett „Nagymama’-képből, amely mintegy látható teszi az emberi sorsot, a felmenői, földijei által megélt küzdelmeket A nógrádi táj, a szülőföld valósága, a falusi élet mindennapjai, eszközei, tárgyai inspirálták a festésre, de a látvány mögé „odavetítette” saját gondolatait is, mint például a „Földműves” esetében, amely nem egy portré, hanem a földet művelő ember és környezete a maga teljességében minden „túlfényezettség” nélkül. Mértéktartó, szűkszavú, de őszintén sorsvállaló művész volt, a humanitás, az igazmondás, a felelősségvállalás, életigenlés tükröződött valamennyi gesztusában - hangsúlyozta Földi Péter. Az emlékkiállítást szervezők - köztük Baglyasalja Barátainak Köre - nevében Szilasi András meghatóban beszélt a „hazatért” Somoskői Ödönről. A Baglyaskő Galéria 34. kiállításán megjelenteket - soraikban a művész leányát, Somoskői Emesét, aki Hollóházán iskolázott porcelánfestőként alkalmazza örökölt tehetségét - a vendéglátó intézmény részéről Hajasné Kun Erzsébet részlegvezető főnővér köszöntötte. A megnyitóünnepség meghitt hangulatához nagymértékben járul hozzá a Boros-Kiss Agnes vezette Trilla Tercett ihletett műsora. - esetié Szilasi András a kiállítás szervezői nevében köszöntötte a művész leányát, Somoskői Emese porcelánfestőt Megújulás a nyelvoktatásban A magyar tudomány ünnepe prQgramsorozat részeként az „Információtechnológiai kutatásokon alapuló innovatív nyelvoktatási keretrendszer fejlesztése” című európai uniós projektről tartottak szakmai bemutatót a minap Salgótarjánban, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Nógrád Megyei Egyesületének színhelyén. A projektet - amelynek célja a nyelvoktatás minőségi megújítására, hatékonyságának fejlesztésére fókuszáló tanulástámogató és nyilvántartó rendszer létrehozása - fő vonalaiban az országosan harmincnégy tagszervezetet és egy gazdasági társaságot tömörítő budapesti TIT Szövetségi Iroda illetve a TITURÁNIA Kft. - az utóbbi mint konzorciumvezető - képviseletében Kertész Bojárszki Eszter jellemezte, kiemelvén a szervezet több évtizedes múltú tevékenységét a magyarországi idegennyelv-oktatásban illetve jelenlegi piacvezető szerepét az államilag elismert, nemzetközi bizonyítványt adó úgynevezett TELC általános nyelvvizsgarendszerben. A bevezetőt követően három, a projekt megvalósulását bemutató előadásra került sor. Nagy Zoltán üzleti modellfejlesztő a nyelvtanulás és nyelvtudás magyarországi helyzetéről, arról a kedvezőtlen tendenciáról szólt, amely szerint hazánk az utolsók között van az európai országok sorában a csak anyanyelvükön beszélők aránya alapján. E látlelet pedig egyaránt negatívan befolyásolja a nemzetközi kapcsolattartást, a nemzeti versenyképességet és az egyéni karrierlehetőségeket Az előadó bemutatta a nyelvtanulás motivációit, az érettségi és a nyelvtudás összefüggéseit és szólt arról is, hogy a nyelvvizsga hiánya miként növeli a diplomát nem szerző végzősök számát a magyar felsőoktatásban. AadaZso/f kutatási-fejlesztési igazgató az oktatás-támogató modult mutatta be a főbb funkcionális paraméterek - tanárok munkáját támogató funkciók, diákok önálló, otthoni tanulását támogató funkciók, a diákok eredményeit értékelő funkciók és az értékelés alapján az előrehaladást támogató funkciók - érvényesülése, az oktatás-támogatás folyamata, fázisai alapján. Dr. Balogh Ádám kutató előadásának témáját a nyelvoktatást támogató innovatív keretrendszer elméleti háttere képezte abból kiindulva, hogy e folyamatban szükség van égy olyan intelligens rendszerre, amely nyomon követi a tanuló fejlődését, megfelelő gyakorlófeladatokat képes ajánlani, segítséget tud adni az egyes feladatok megoldásához, felhasználható a tanuló egyéni munkája és a tanár által vezetett közös munka során. Az előadó bemutatta a tudományos megközelítése során alkalmazható modellezési, méréstechnikai és optimalizálási eszközöket, módszereket is. A szakmai bemutató azt érzékeltette, hogy a 2013. június 1. és 2014. szeptember 30. közti futamidejű projekt megvalósulásával egy olyan új rendszer jön létre, ami nemzetközi szinten is érdeklődésre tarthat számot, Magyarországon pedig olyan minőségi változást idéz elő a nyelvoktatásban, amelyre nem volt példa az elmúl évtizedekben. Könnyebbé válik a nyelvvizsgára való felkészülés s ami a legfontosabb: emelkedik a nyelvtudás minősége. Cs. B. amelynek hasasain mindmáig rendszeresen jelennek meg interjúi - szerkesztőségébe, a József Attila Művelődési és Konferencia-központba - ahol annak idején az ominózus beszélgetés készült - és a Rádió Focus stúdiójába, ahol Sándor András a legelső adástól szerepel. E találkozás jeleneteit filmre is vették, amelyből részleteket bejátszanak majd a „Sztárprádé Salgótarjánban” című, jó néhány közismert, nívós énekest felvonultató december 11-i showműsorban, Sándor András legújabb kötetének exkluzív bemutatóján. Sas József, a Nógrád Megyei Hírlap szerkesztőségében - a vendéglátók, a kiadó- és cégvezető, Sándor József és a főszerkesztő Csuka Enikő társaságában - érdeklődéssel lapozott bele az 1992- es évfolyamot (is) bekötve őrző példányba. Dicsérő szavakkal illette az archívumot s mesélt arról, hogy neki is van gyűjteménye, például azokból a fotókból, amelyek az 1957-es győri színpadra lépése óta halmozódtak fel s amelynek becses darabjai 2009-ben a 70. születésnapján készült felvételekkel gazdagodtak. Beszélt a Rózsahegyi Kálmán színiskolájában végzett tanulmányairól, ahol öt hónap után tanársegéd lett, mert hamar kiderült, hogy van pedagógiai érzéke társaival - akik között olyan későbbi neves színművészek voltak, mint például Mécs Károly vagy Sztankay István - foglalkozni. Ez a képessége működött akkor is, amikor nem küldte el a hozzá bekopogni merészkedett gyermekembert sem. Korábban így emlékezett a történtekre: „Mindig volt orrom ahhoz, hogy megérezzem a tehetséget. 1992-ben Salgótarjánban egy előadás közben, fáradtan időt szakítottam , egy gyerekre, j aki interjút ti kért. 12 éves / / volt....” Lé- // nyegében j ezt ismétel- // te meg / 4^ most is, / mond-/ I ván, lát- / !,a sán' AÄ Andr á s /£*'«* «*$ 7 szemé- 'ben: őszintén II szeretné, J hogy vála- / szóljon a / kérdéseire :- Én is így -~f+.; voltam, na- Cs^ : gyón akartam r ar. ! - úgymond lent- ről jőve - a szín- g j házi deszkákra, & a reflektorfénybe i J kerülni. Sas József / arról is őszintén beszélt, hogy ami- t / kor néhány évvel ez- / előtt adóügyes prob5" ry j lémái akadtak, Sándor » / András tapintatosan / megvárta amíg ő jelent- / kezik és lelkileg kész ;• / lész az interjúra. Sorjáz- / tak az anekdoták és az is I elhangzott, hogy a Fészek Klubban, saját műsorában - amely mint egyetlen poliíme a 12 éves szerző írása lapunk 1992. március 11-i számában
