Nógrád Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 253-276. szám)

2013-11-18 / 265. szám

SPORTTUKOR 2013. NOVEMBER 18., HÉTFŐ Évtizedes mélyponton a tarjániak KOSÁRLABDA NB I/B, Keleti csoport, férfiak, 6. forduló - a Vasas után a Kecskemét is két ponttal távozott Konecranes-Salgótarj áni KSE - Mercedes-Benz Gyár Kosárlabda Akadémia Kecskemét 68-76 (22-21,8-23,21-11,17-21) Salgótarjáni Városi Sportcsarnok, 200 néző, vezette: Tőzsér, Gyuris, Gaál I. Salgótarján: Krasznai 7/3, SEBŐK 16/3, Schéda 8/3, GORSZKI] 23, Mitics 1. Csere: Borszéki 3, Czuprák 2, Kováts R. 5, Szabó Z. 3/3. Edző: Kis Sándor. Kecskemét- KUNTICS 20/12, MÉ­SZÁROS M. 12/6, Pongó Martin 10, Pin­tér, Kővágó-Laska 2. Csere: PONGÓ MÁ­TÉ 12/3, JAKAB P. 12/6, Kovács B. 8/6, Spiegel, Tóth B. Edző: Forray Gábor. Az eredmény alakulása: 4. perc: 4-7, 8. perc: 20-17,14. perc: 23-26,18. perc: 27-35,25. perc: 41 -44,28. perc: 47-51, 34. perc: 58-61,39. perc: 64-71. Kipon­tozódott: Kováts R. (40.), Gorszkij (40.). H. P. Noha az már az idény előtt is nagy biz­tonsággal megjósolható volt, hogy a NB I/B küzdelmeit az előző évben utcahosz- szal nyerő, s az idei A-csoportos pontva­dászatot is parádésan kezdő KTE számos fiatal törzsgárdistáját felvonultató kecs­keméti akadémisták nem a futottak még kategóriába fognak tartozni a másodosz­tály Keleti csoportjában, ennyire remek rajtra talán még ők maguk sem számí­tottak. Különösen úgy, hogy alacsony be­sorolásuk miatt az első néhány forduló­ban rendre a mezőny legjobbjaival kerül­tek szembe, ám Forray Gábor tanítvá­nyai nem ijedtek meg a saját árnyékuk­tól, és a listavezető Vásárhely otthonában elszenvedett szoros vereséget követően három felettébb értékes diadallal (sor­rendben a Honvéd, a MAFC, majd az Eger ellen) tették le a névjegyüket. Ezek után szinte természetes, hogy a csúcsfor­májától meglehetősen messze lévő SKSE otthonába is győzelmi sorozatuk folyta­tásának reményében érkeztek, amely szándékuknak az élvonalban is stabil kezdőnek számító Mészáros Máté re­mekbeszabott kosaraival hamar nyoma- tékot is adtak az öt perc játék után öt ponttal meglépő hírős városi fiatalok (6-11). A vendégek kezdeti előnye mindazo­náltal nem tartott sokáig, Schéda és Krasznai egy-egy triplájára, illetve az agi­lisán kezdő Gorszkij újabb sikeres bünte­nbi/b-s hármat elbukó másodszor is ver« kcnyteienek von múlt, z hazai ;özül mindössze plak sorrendben ;el voltak Ilii a városi sportcsarnok parkettjéről tőire alapozott 8-0-ás sorozattal ugyanis kisvártatva már az éledezni látszó piros­feketék álltak jobban. Habár hazai olda­lon, főként védekezésben, már ekkor is mutatkoztak aggasztó jelek, a kétméteres „jegenye” létére szinte kizárólag a három­pontos vonalon túlról vitézkedő Jakab so­rozatban elrontott triplakísérleteinek, il­letve Krasznai, valamint a kisszünetig do­bást sem hibázva tíz pontig jutó Gorszkij találatainak hála a nyitó tíz perc minimá­lis tarjám vezetéssel zárult (22-21). A rövid pihenőt követően azonban az SKSE addig többé-kevésbé jól működő támadójátéka alaposan visszaesett, rá­adásul ezzel egy időben a védelem, ha lehet, még a korábbiaknál is szellőseb­bé vált. Amíg az újonnan igazolt Kováts Róbert két támadóhibával nyitott, az is­mét nagyon gyengén muzsikáló Mitics ajtó-ablak ziccereket hibázott, a hazai kisemberek erejéből pedig gyakorlati­lag egyetlen épkézláb próbálkozása sem futotta, addig a rivális dobógépei nagyon elkapták a fonalat. A második felvonás derekán vendégrészről gyors egymásutánban a rendkívül magabiz­tos Mészáros, a célt lassacskán bemérő Jakab és az ifjú szerb Kuntics is ízelítőt adott tripladobó tudományából, aminek következtében a játékrész első kilenc és fél percében egyetlen mezőnygólt, s mindössze hat pontot jegyző házi­gazdák hátránya a félidő hajrájára immár kétszámjegyűre nőtt. A mieink szenvedését teljessé té­vő utolsó másodperces Jakab hármassal a tudatosabb, ponto­sabb és akaratosabb kosárlabdát játszó kecskemétiek végül teljesen megérde­melt, 44-30-as vezetés birtokában vo­nulhattak a nagyszünetre, amely a gyengélkedő tarjáni játékosok számára bizonyára egy meglehetősen kellemet­len öltözői diskurzust tartogathatott. Az edzői fejmosás mindazonáltal kétség kí­vül elérte a kívánt hatást, a térfélcserét követően ugyanis egy teljesen más szemléletű, jóval motiváltabb hazai csa­pat lépett pályára. A védekezésüket megszilárdító piros-feketék Szabó Zol­tán távoli kosarával, Sebők 3+1-es akci­ójával és büntetőivel egy 11 -O-ás nyi­tó rohamot produkálva öt perc lefor­gása alatt jórészt ledolgozták hátrá­nyukat, s 41 -44-nél immár ismét telje­sen nyílttá vált a rangadó. A holtpontról a Pongó Máté-Kuntics hátvédpáros kosa­raival elmozduló kecskemétieknek ugyanakkor a vezetést továbbra sem akaródzott kiadniuk a kezükből, bár­mennyire csipkedte is magát Sebők és az újból belelendülő Gorszkij, a záró etap előtt még mindig 51 -55 állt az ered­ményjelzőn. A végső tíz perc kezdetén továbbra is a vajkezű Kuntics és a fürge Pongó Máté kettőse taszigálta előre a lá­togatók szekerét, hat-nyolc egység körül állandósítva a feleket elválasztó távolsá­got. A hazai drukkerek ekkortájt csapa­tuk buzdítása mellett leginkább a játék­vezetők szapulásával voltak elfoglalva - valljuk be némi joggal, hiszen a három sípmester a találkozó folyamán a kétes helyzetekben szinte kivétel nélkül az „autógyáriaknak” kedvezett. A véghajrába fordulva azután Kováts és Gorszkij 2+1-es kombinációival két pontra zárkózott fel az SKSE, mi több, 62-64-nél kétszer is az egyenlítésért, illet­ve a fordításért támadhattak a mieink. Borszéki azonban hármast, míg Sebők középtávoli tempót hibázott, amit a Pongó- testvérek és Kovács Barnabás révén egy 7-O-ás sorozattal büntettek meg a két perccel a dudaszó előtt újból, s immár vég­leg egérutat nyerő kecskemétiek (62-71). A legvégén a házigazdák már hiába futot­tak az eredmény után, a döntő pillanatok­ban jobban koncentráló vendégek nem hagyták kiénekelni a sajtot a szájukból, így a szurkolók a Vasas elleni fiaskót kö­vetően sorrendben másodszor is csalódot­tan voltak kénytelenek távozni, amire NB J/B-s bajnokik esetében legutóbb 2001 ta­vaszán volt példa Salgótarjánban... Kis Sándor: - A második negyedbeli pontatlan védekezésünket és kapkodó támadójátékunkat kihasználva ellenfe­lünk tetemes előnyre tett szert, mely­nek ledolgozásához a folytatásban né­hány fellángolás már nem bizonyult ele­gendőnek. Gratulálok a kecskemétiek­nek, megérdemelten győztek. Forray Gábor: - Nagyszerű közönség előtt egy erős csapattal találkoztunk. Az első félidőben nagyon magabiztosan ját­szottunk, s bár a szünet után a hazaiak agresszív védekezése nem nagyon ízlett játékosaimnak, a hajrában érett kosár­labdát bemutatva sikerült bebiztosítottuk bravúros sikerünket. Remek erőpróba volt számunkra ez a mérkőzés, melynek megnyeréséhez gratulálok a fiúknak. Izzadva hozta a kötelezőt a Kábel SE KÉZILABDA NB I/B, Keleti csoport, férfiak, 9. forduló Balassagyarmati Kábel SE - Gödöllői KC 26-20 (12-8) Balassagyarmat, 200 néző, ve­zette: Búza, Pinizsi. Kábel: VARGA Á. - Szulcsán, SZÉKELY 6/3, Dóczi, SZÉLES 1, PIROSKA 3, SZABÓ A. 4. Cs.: Síró (kapus), VARGA J. 6, Kot­tán 1, Bán 2/1, Tihanyi, Bécsi 2, Kajdy, György 1. Edző: Ked­ves László. Gödöllő: TÓTH - Kocsis 1, DO­MOKOS 6, Eőry 1, Stranigg, Kátai 2, Bagó. Cs.: Nemes (ka­pus), Markó, GYŐRFI5, Széles B. 1, Soós 4/3, Schmidt. Edző: Bartos Gábor. Hétméteresek: 6/4, ill. 3/3. Ki­állítások: 10 perc (+2 kizárás: Széles Z. a harmadik 2 perces büntetés után, György: sportsze­rűtlen magatartásért), ill. 8 perc. Az eredmény alakulása: 4. perc: 0-2,13. perc: 5-2,21. perc: 10-5, 34. perc: 13-10, 45. perc: 19-13, 54. perc: 21-18. • i Kapkodva kezdte a Kábel a baj­nokság két, eddig még nyeretlen csapatának összecsapását. Sorra kimaradtak a helyzetek, miköz­ben Eőry és Kátai találataival a vendégek előnyhöz jutottak. Ha­marosan azonban helyreállt a vi­lág rendje. Feljavult a házigaz­dák védekezése, Varga Ádám re­mekelt a kapuban, és a gyors el­lenakciók révén fordítottak a gyarmatiak. Varga János és Sza­bó András emberelőnyből lőtt gólt, Bán Dávid értékesített bün­tetője után már 5-2 állt az ered­ményjelzőn - a gödöllői edző kényszerűségből időt is kért. Sok jóval azonban nem kecsegtettek a tanácsok, mert a legeredmé­nyesebb játékosuk, Kátai szinte mindenhova tüzelt, csak a kapu­ra nem, viszont Széles Zoltán és Varga átlövése utat talált a háló­ba. Öt gólnál többre azonban nem sikerült a különbséget nö­velni. A Pest megyeieknél egye­dül a beállós, Győrfi tudott hasz­« <• nosan „mozgolódni” az Ipoly-par- tiak védőfalában. A második félidő elején megint Varga vitte a hátán a kábeleseket, a bejátszásokból pedig Piroska fordult le ügyesen az őrzőből. Ám támadásban több hibát is vétet­tek Kottánék, így nem tudták még biztosabbá tenni a vezetésü­ket, ráadásul előbb Bán, majd Ti­hanyi is büntetőt rontott. A hajrá­ba érve Székely vette át hazai részről a kezdeményező szerepet, és a hétmétereseket is higgadtan lőtte. Ekkoriban az amúgy sport­szerű mérkőzésen hol az egyik, hol a másik társaságból küldött ki két percre embereket a két játék­vezető, Széles a harmadik ilyen eset után már vehette is le a me­zét. A legvégén az maradt a kér­dés, vajon eléri-e a 20 gólt a gödöl­lői gárda, ez az utolsó percre for­dulva Domokos jóvoltából telje­sült is, ám György egy gyors lero- hanás végén nem engedte, hogy a vendégeké legyen a slusszpoén. Igaz, a gólját követően összeszó­lalkozott Tóth kapussal, és a ka­kaskodásból ő jött ki rosszul, mi­vel azonnali piros lapot kapott. Összességében beigazolódott a papírforma, azaz hozta a kötelező győzelmet a balassagyarmati együttes, noha valóban komolyan meg kellett izzadniuk a fiúknak, hogy immár egy nagy kő, a nye­retlenségi sorozat megszakadá­sával, legördülhessen a szívekről. Kedves László:- Nem forgott veszélyben a sikerünk, bár a vé­dekezésünknél sokszor túl nagy teret kapott a beállós. Komoly megkönnyebbülést okoz, hogy már van nyertes meccsünk, re­mélem, az ősz hátralévő részé­ben még inkább előbbre lépünk. Bartos Gábor: - Mindkét csa­pat nagyon akart, a kevesebbet hibázó nyert. Hegedűs Henrik

Next

/
Thumbnails
Contents