Nógrád Megyei Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 227-252. szám)
2013-10-16 / 240. szám
HIRDETÉS J Kéthavi munkaidőkeret work way ciub alkalmazása A MUNKAERŐ MESTER fi ífycíkoVltCíJ'l %Jw ( y Múlt héten a munkaidő-beosztás készítésének gyakorlatáról beszélgettünk, valamint ezzel kapcsolatban néhány alapvető fogalmat pontosítottunk. Most ezt a témakört folytatva a kéthavi munkaidőkeret alkalmazásáról kérdezte Tóth-Korom Kingát, a Work Way Club Kft. vezető HR szaktanácsadóját Kopeczny Zsuzsa. Mit értünk pontosan munkaidőkeret alatt? A munkaidőkeretről a 2012. évi I. tv. a Munka Törvénykönyvéről (továbbiakban: Mt.) szóló törvény 93-95.§-ai rendelkeznek. A munkaidőkeretet a munkáltató állapítja meg és a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt foglalja magába meghatározott időegységre vonatkozóan. A munkáltatónak írásban meg kell határozni a keret kezdő és befejező időpontját, amelyről a dolgozót tájékoztatni kell, valamint a munkaidőkeret megállapítása során az általános munkarend szerinti munkanapokat kell figyelembe vennie és az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagynia. A munkaidőkeret tartama hetekben és hónapokban is megadható. Főszabály szerint legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét, bizonyos esetekben (Mt. 94.§ (2) bekezdés) legfeljebb 6 hónap vagy.26 hét lehet, de kollektív szerződés rendelkezése szerint (Mt. 94.§ (3) bekezdés) legfeljebb 12 hónap vagy 52 hét is lehet, ha ezttechnikai vagy munkaszervezési okok indokolják. Miért érdemes munkaidőkeretet alkalmazni? A munkáltatóknak egy kedvező munkaszervezési módszer alkalmazására nyújt lehetőséget. Lényege, hogy hosszabb időtartam alatt rugalmasabb a munkaidő felhasználása, és mindezt úgy lehet megvalósítani, hogy ez ne jelentsen hátrányt a dolgozóknak. Akár alkalmaz a cég munkaidőkeretet, akár nem, akkor is be kell tartani a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályokat. A munkáltató felelőssége abban mutatkozik meg, hogy a munka- időkeretnek megfelelő óraszámban foglalkoztassa az alkalmazottakat. Mert, ha kevesebb óraszámot dolgoznak a munkatársak, akkor a keret végén a le nem dolgozott hiányzó órákra állásidőt kell fizetni (Mt. 146.§ (1) bekezdés). Ha viszont többet dolgoznak, akkor pedig a rendkívüli munkaidőre járó szabályok alapján a munkavállalónak vagy 50%-os bérpótlék jár vagy - a felek megállapodása alapján - a rendkívüli munkaidőnek megfelelő szabadidőt kell biztosítani (Mt. 143.§ (1 )-(2) bekezdés). Hogyan kell a kéthavi munkaidőkeretet megállapítani? A munkáltatók általában az év első hónapjának első napjától számítják a kéthavi munkaidőkeret kezdetét, a vége pedig a második hónap utolsó napja. Természetesen a cégek ettől eltérően is megállapíthatják a keret kezdő és befejező időpontját, attól függően, hogy működésük szempontjából rájuk nézve mi a kedvezőbb. Gyakori, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások a decemberi nagy forgalom miatt a páros hónapokkal kezdik a munkaidőkeretet. Azaz minden páratlan hónap a keret kezdő hónapja, minden páros hónap pedig a záró hónap. De vizsgáljunk meg egy általános, a szeptember-október időszakra vonatkozó keretet. Először is meg kell számolni, hogy szeptemberben a naptár szerint hány nap esik a hétfőtől-péntekig terjedő időszakra (21 nap). Majd meg kell nézni, hogy hány nap esik szombat-vasárnapra (9 nap). Ez annyit jelent, hogy szeptemberben a 8 órás dolgozóknak 8x21 = 168 órát kell kötelező óraszámként ledolgozni, és 9 pihenőnapot kell a részükre kiadni. Októberben a hétfőtől-péntekig eső napok száma 23, viszont ebből egy nap (okt. 23.) munkaszüneti nap, amit le kell vonni a keretből, így 22x8 = 176 óra lesz a kötelezően ledolgozandó óraszám, amihez jön még 1 fizetett ünnep és 8 pihenőnap. A szeptember-októberre vonatkozó kéthavi munkaidőkeretben tehát a dolgozóknak 168+176=344 órát kell ledolgozni és 9+8 = 17 nap pihenőnapot kell kiadni. A munkáltató tehát akkor készíti el jól a munkaidő-beosztást, ha a munkavállalók a keret zárásakor 344 órát dolgoztak. Hogyan tudják a dolgozók nyomon követni a bérelszámolásukat? Az órabérben alkalmazott munkavállalók esetében jelenthet ez némi kihívást. Ők azok, akinek havonta változik a munkabérük attól függően, hogy menynyit dolgoznak, hány óra a kötelezően ledolgozandó órák száma a hófiapba-n. Ha valakit minimálbéren foglalkoztatnak és 160 órás a hónap, akkor ő bruttó 564x160 = 90.240 Ft-ot fog kapni, viszont egy olyan hónapban, amikor 176 órát kell dolgozni, akkor 564x176 = 99.264 Ft lesz a bruttó bére. A kéthavi munkaidőkeret esetében ezt nem ilyen egyszerű nyomon követni. Vegyünk egy konkrét példát: Minta Misi szeptemberben az előírt 168 óra helyett 1 60 órát dolgozott és nem volt szabadságon sem, és beteg sem. Mivel a szeptember páratlan hónap, így ez a munkaidőkeret kezdő hónapja, amikor is mindig csak a kötelező óraszámok kerülnek számfejtésre attól függetlenül, hogy a dolgozó a 168 óránál többet vagy kevesebbet dolgozott. Misinek így szeptemberben 168 óra lett számfejtve és kifizetve. Mivel ténylegesen csak 160 órát dolgozott (160-168 = -8), így mínusz 8 órával rendelkezik a hónap végére, hiszen ezt nem dolgozta le, de megkapta rá a munkabérét. Ez a 8 óra az október havi ténylegesen ledolgozott óra számból majd levonásra kerül. Minta Misi októberi bérelszámolása három féleképpen alakulhat, attól függően, hogy októberben, a munkaidőkeret záró hónapjában mennyit fog dolgozni. Röviden elmagyarázná a három lehetőséget? Egyik*' esetben Misi az előírt 176 órát dolgozza le októberben, nem vesz ki szabadságot és nem is beteg. Mivel azonban szeptemberről maradt neki 8 órája, ami levonásra kerül a 176 órából, így 176-8 = 168 óra lesz neki alapbérként kifizetve októberben. A két hónap alatt 344 órát kellet volna dolgoznia és ezt kifizetni neki. Misi szeptemberben 168 órára kapott, és októberben is szintén 168 órára kap alapbért, így összesen 168+168 = 336 óra kerül neki kifizetésre. Mivel azonban a keret végén 344 órának kell kijönnie, és ez Misi esetében csak 336, igya keret zárásakor októberben a munkáltató még 8 óra állásidőt is fizetni fog Misinek. Októberben még van egy fizetett ünnep is, így Misi még erre is kapni fog 8 órára járó távolléti díjat. Másik eset az, ha Misi októberben 184 órát dolgozik, nem vesz ki szabadságot, és nem is beteg. Mivel azonban szeptemberről maradt neki 8 órája, ami levonásra kerül a 184 órából, így 184-8 = 176 óra lesz neki alapbérként kifizetve októberben. A két hónap alatt 344 órát kellet volna dolgoznia és ezt kifizetni neki. Misi szeptemberben 168 órára, októberben pedig 176 órára kap alapbért, így összesen 168+176 = 344 óra kerül neki kifizetésre. A keret végén pontosan annyi óra jött ki, amennyinek kell (344), így Misi úgymond nullán van, pontosan annyi alapbért kapott, amennyit dolgozott. Októberben még van egy fizetett ünnep is, így Misi még erre is kapni fog 8 órára járó távolléti díjat. Harmadik esetben Misi 190 órát dolgozik októberben, nem vesz ki szabadságot, és nem is lesz beteg. Mivel azonban szeptemberről maradt neki 8 órája, ami levonásra kerül a 190 órából, így 190-8 = 182 óra lesz neki alapbérként kifizetve októberben. A két hónap alatt 344 órát kellett volna dolgoznia és ezt kifizetni neki. Misi szeptemberben 168 órára, októberben pedig 182 órára kap alapbért, így összesen 168+182 = 350 óra kerül neki kifizetésre. A keret végén 350-344 = 6 órával több óra jött ki, mint a menynyinek kell, így Misi 6 órára kap még 50%-os rendkívüli munkavégzésért járó pótlékot is, illetve ezen felül megkapja az októberi egy fizetett ünnep után (8 óra) járó távolléti díjat is. Elérhetőség: korom.kinga@workwayclub.hu • mobil: +36-20-849-5142 • tanacsado@workwayclub.hu • mobil: +36-20-849-5176 t t
