Nógrád Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-74. szám)

2013-03-30 / 74. szám

HIRDETÉS Feltámadt, alleluja! (Folytatás az 1. oldalról) A szent napok alatt gyász és fájdalom ül a szívükre, amelyet csak húsvét hajnalának üzenete tör meg. Mint a sötét éjjelen egy cseppnyi világosság fénye, úgy ragyogja be őket az angyali üzenet: „Nincs itt, feltámadt!”. Az angyal megint fontos szerepet tölt be. Jézus fogantatásakor Má­riának az angyal mondja el az örömhírt, Szent Józsefnek álmában az angyal ad bá­torítást, Jézus születésekor az angyalok hirdetik a pásztoroknak a Megváltó meg­születését - és most, húsvét ünnepén az angyal ad hírt a feltámadásról. Este minden templomban megtartják a húsvétéjjeli vigília szertartást, amelyen erre emlékezünk, ez a „feltámadási szentmise”. Ez a húsvéti ünnepkör legfontosabb, leg­hosszabb szertartása. A mai szentmisét min­den ünnepélyes keret és bevonulás nélkül a tűzszenteléssel kezdjük. A pap a tüzet meg­áldja, megszenteli, majd az új tűzről meg­gyújtja a húsvéti gyertyát, amellyel már jel­képezi azt a fényt, amit Jézus feltámadása ho­zott a világba. Eközben elhangzik a „Krisz­tus világossága! Istennek legyen hála!” ének­imádság. A liívek bevonulnak a templomba, közben meggyújtják gyertyáikat az új láng­ról. A templomi szertartás a húsvéti öröm­énekkel kezdődik, amiben húsvét ünnepé­lyes meghirdetését halljuk. Ezt követik az ol­vasmányok, majd az ünnepélyes Dicsőség, amely alatt megszólalnak a csengők, az or­gona és a harangok. A szentlecke után ün­nepélyes alleluja következik, amelyet egész nagyböjtben elhagytunk. Az evangélium és a szentbeszéd után vízszentelés, amit - ahol vannak katekumenek - keresztelés követ, ez után pedig közösen megújítjuk keresztségi fogadalmunkat A szentmise innentől a meg­szokott módon folytatódik, a szentmise vé­gén a feltámadási körmenet - élén a feltá­madt Jézus szobrával - és harangzúgás hir­deti húsvéti örömünket. A húsvéti ünnepi evangéliumot (öröm­hírt) Szent János apostoltól olvassuk, aki ma­ga is részese volt a történéseknek. Tehát mint szemtanú írja le az eseményeket. A szent asszony, Mária Magdolna, aki kenetet vitt Jézus sírjához, megijed, mert a követ el­mozdítva találja. Sietve rohan Péter és János apostolokhoz, akik aztán szintén odafutnak a sírhoz. Mint egy futóversenyen, úgy siet­nek, szívük mélyén érzik, hogy most vala­mi nagy dologról lehet szó - aki előbb oda­ér, az nyeri el a jutalmat: a feltámadás öröm­hírét. János apostol „győz”, de nem megy be, csak betekint. Péter is odaér ő viszont be­megy. A sír nincs feldúlva, hanem a lepleket összehajtva találja. Tehát nem vitték el a sír­ból Jézus testét, hiszen a leplek megvannak, valami más történhetett. Péter után Szent Já­nos apostol is bemegy, és - ahogy írja - lát és hisz. Megértették a feltámadást. Jézus nem tűnt el, hanem a harmadik napon fel­támadt a halálból. Legyőzte a halált, újra köztük van. Az evangéliumból tudjuk, hogy később találkoztak vele, látták sebeit, be­széltek vele, Jézus velük volt egy ideig test- ben-lélekben. „Amint megmondotta vala / feltámadott, alleluja!” Sokszor emlegetjük a nemzet feltámadá­sát Nem kell messzire visszamenni történel­münkben, hogy a nemzet feltámadását ke­ressük, sajnos mindig visszatérő dolog lett. Ilyenkor az újraéledést, az összefogást, a kö­zös utat, az ezer éve kijelölt irányt értjük. Szent István halála után trónviszályok, az Árpád-ház kihalása után zűrzavar, a három részre szakadt országban félelem, majd a török uralom miatt megszállás, a Habsburg- időszak alatt elnyomás uralkodott rajtunk. Fájdalmas XX. századunk első időszakában - elég Nógrád vármegyére vagy Salgótarján történelmére gondolni - szintén a nemzet feltámadásában hittek elődeink. Amikor fel­darabolták az országot, hosszú éveken keresztül Magyarország feltámadásáért imádkoztak. És most ugyanezt tesszük valameny- nyien. Abban bízunk, hogy - Ber­zsenyi Dániel szavaival élve - fel­ébred alvó nemzeti lelkünk (A magyarok­hoz), és köszönthet jobb idő az országra, a magyarokra. Ebben hittek elődeink is. Ahogy Jézus feltámadt és ismét szerettei kö­zött élt, úgy nekünk is lehetőség van feltá­madásra, csak hinni kell benne. „Föltámadt Krisztus e napon, hogy minden ember vi­gadjon. Alleluja! Hála légyen az Istennek.” Ady Endrét olvasni ma, 100 év távlatából is jó. Bármelyik művét (vers vagy prózai írás) olvassuk, biztosan találunk benne olyan mondanivalót, amely ma is aktuális, sőt aktuálisabb, mint a maga korában. A magyarság széthúzása ma még nagyobb, mint az első világháború előtt, az istenkere­sés útjain ma - talán - még többen járnak, akiknek éppen Ady versei is, de főképp a húsvéj a jó alkalom arra, hogy megtalálják Istent 1899-ben ezt írta: „Mióta a földre szállt Igazság meghalt a kereszten csúfos halállal, de feltámadt az egész mindenséget beragyo­gó diadallal, hányszor tévelyedett el már az emberiség! De a feltámadás ereje mindig megmenti.” (Debreczeni Hírlap, 1899. ápri­lis 1.). Jézus isteni ereje, a feltámadás öröme valóban megmenti az eltévedt emberiséget, ahogy évszázadok óta megtette. Minden év húsvétján lehetőségünk van találkozni a fel­támadt Krisztussal. Az apostoloknak szóló „Békesség nektek!” felszólítás-megszólítás ma nekünk szól. Ha a húsvéti üzenetet, Jé­zus feltámadásának hírét meghalljuk, ke­ressük és felismerjük őt embertársainkban, a jó úton járunk. Ha hiszem, hogy a másik ember is Isten képmása, ha hiszem, hogy be­lőle is Isten, a feltámadt Krisztus mosolyog ránk, akkor megértettem húsvét üzenetét. Szívből kívánjuk a hírlap valamennyi mun­katársával együtt, hogy olvasóink keressék és találják meg húsvét üzenetét, a szeretetet, a békét és a reményt! Krisztus feltámadt - valóban feltámadt! Alleluja! Áldott húsvétot! X'X. PROGRftMAiÁNlÚ ífj;m Salgótarján APOLLÓ MOZI március 28-április 3. 15.30, CROODÉK 3D (§) amerikai animációs film március 28-április 3.17.45,20.00 AZ ÓRIÁSÖLŐ 3D (§) amerikai fantasztikus kalandfilm JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI ÉS KONFERENCIA KÖZPONT április 3.10.00 „EGY CSEPP MEGLEPETÉS” a Gézengúz Alapítvány fotókiállítása április 3. 14.00 NAGYLÓC KÖZSÉG BEMUTATKOZIK és TAKÁCS MÁTYÁSNÉ GOBELIN KIÁLLÍTÁSA a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület szervezésében i- « tr.j* március 27-30. ÖKÖLVÍVÓ DIÁKOLIMPIA március 31. 15.00 STRANDÉPÍTŐK - HEVES SE NB Il-es felnőtt és junior férfi kézilabda bajnoki mérkőzés A programajánló a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. támogatásával készült További programok www.stKult.info honlapon Közös önkormányzati hivatalok létrehozásáról NÓglád megye. Az Országgyűlés 2011. december 19-én fogadta el a Magyarország helyi önkormány­zatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt. A jogszabály számos rendelkezése az önkormányzati igazgatás racionálisabb, költség­hatékonyabb megszervezését se­gíti elő. Ilyen rendelkezések a kör­jegyzőségek helyébe lépő közös önkormányzati hivatalok létreho­zására vonatkozó szabályok. E szabályoknak megfelelően kö­zös önkormányzati hivatalt hoz­nak létre azok a járáson belüli köz­ségi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási terüle­te választja el egymástól és a köz­ségek lakosságszáma nem halad­ja meg a kétezer főt A közös önkormányzati hivatal­hoz tartozó települések összlakos­ságszáma legalább kétezer fő vagy a közös hivatalhoz tartozó telepü­lések száma legalább hét (Emlékeztetőül: a korábbi jog­szabály ezer fős lakosságszám-kü- szöböt határozott meg. 2010. de­cember 31-ig csak közigazgatási­lag határos települések számára tette lehetővé körjegyzőség létre­hozását, 2011. január 1-től azon­ban a körjegyzőséghez tartozó te­lepüléseket két település közigaz­gatási területe is elválaszthatta egymástól. így az önkormányzati igazgatásban fennmaradtak az el­aprózódott, kevésbé racionális ala­pú szerveződések, struktúrák.) Dr. Szabó Sándor, Nógrád me­gyei kormánymegbízott lapunk érdeklődésére elmondta: közös önkormányzati hivatal létrehozá­sáról vagy megszüntetéséről az érintett települési önkormányza­tok képviselő-testületei az általá­nos önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül- most, első alkalommal a 2013. ja­nuár 1-jei hatálybalépést követő 60 napon belül, azaz március 2-ig- állapodhattak meg. Amennyiben a határidőn belül nem kerül sor a közös önkor­mányzati hivatal létrehozására, vagy ahhoz valamely település nem tud csatlakozni, akkor a kor­mányhivatal vezetője - a kor­mánymegbízott - jelöli ki a kö­zös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket. Nógrád megye 131 települése közül mindössze 16 lakosságszá­ma haladja meg a 2000 főt, ezek közül 11 (4 város és 7 község) döntött önálló önkormányzati hi­vatal működtetéséről. 120 telepü­lés - 2 város és 118 község - ön- kormányzati feladatait összesen 38 közös önkormányzati hivatal látja majd el. (Korábban a megye 29 települé­se - 4 város és 25 község - tartott fenn önálló polgármesteri hivatalt, további 102 település - 2 város és 100 község - látta el feladatait 41 körjegyzőségben.) A közös önkormányzati hivata­lok kialakításáról a rendelkezésre álló határidőn belül a települések túlnyomó többségének sikerült megállapodnia. Mindössze három esetben volt szükség arra, hogy a Nógrád megyei kormánymegbí­zott határozattal döntsön telepü­lés közös önkormányzati hivatal­hoz történő csatlakozásáról, illetve székhely kijelöléséről. Ezek a következők voltak: a Rét­sági Járásban Tereske község csat­lakozásáról nem született megál­lapodás. A kormánymegbízott ha­tározatával a települést a Kétbodony székhelyű közös ön- kormányzati hivatalhoz csatolta (így itt Kétbodony, Kisecset, Nógrádsáp, Szátok, Szente és Tereske működtet közös önkor­mányzati hivatalt). A Pásztói Já­rásban Tar község csatlakozásá­ról nem sikerült határidőben megállapodni. A kormánymegbí­zott a települést a Mátraszőlős székhelyű közös önkormányzati hivatalhoz csatolta (itt Bokor, Cserhátszentiván, Felsőtold, Garáb, Kutasó, Mátraszőlős és Tar működtet majd közös önkor­mányzati hivatalt). A Salgótarjáni Járásban a Kis-Bárkány-völgy te­lepülései (Kisbárkány, Luciáivá, Márkháza, Nagybárkány, Nagy- keresztúr, Sámsonháza) megálla­podtak ugyan közös önkormány­zati hivatal létrehozásáról, nem sikerült azonban megállapodásra jutni a hivatal székhelyéről. A kor­mánymegbízott határozatában székhelytelepülésként Lucfalvát jelölte ki. A kijelölésről szóló döntés el­len az érintett önkormányzat képviselő-testülete - jogszabály- sértésre hivatkozással - a köz- igazgatási és munkaügyi bíró­sághoz fordulhat. A jelenleg kialakításra került önkormányzati igazgatási szerke­zetet az önkormányzatok a követ­kező általános önkormányzati vá­lasztásokat követő 60 napon belül vizsgálhatják felül, azaz dönthet­nek közös hivatalok megszünte­téséről, létrehozásáról. Húsvéti dekoráció barkával Székyné dr. Szirénái Melin­da polgármester, ország- gyűlési képviselő számára a húsvét különleges ünnep. Közel áll a szívéhez virág­vasárnap kultusza, amely­től kezdve nagy figyelmet fordít környezete „virágba borítására”. A Húsvét a megújulás ünne­pe, ilyenkor érdemes lakásun­kat felfrissíteni - így gondolja ezt Székyné dr. Sztrémi Melin­da, Salgótarján polgármestere is, aki a hétköznapokban is a virágok, szobanövények meg­szállottja. Virágvasárnaptól kezdve azonban még nagyobb figyelmet fordít növényei gon­dozására.- A Virágvasárnap egy hoz­zám nagyon közel álló ünnep, egész életemben végigkísér az ezt övező kultusz. Még a német­tanári szakdolgozatomat is Sütő András Egy lócsiszár virágvasár­napja című színmű összehason­lító elemzéséből írtam, egy né­met darabbal vetettem össze - avat be emlékeibe a polgármes­ter, aki a húsvéti hétvégét meg­előző vasárnapját, ha teheti min­den évben arra szánja, hogy fel­készítse növényeit a tavasz érke­zésére. - Nekem a virágaim na­gyon sokat jelentenek, a velük való foglalatosság kizökkent a hétköznapok rohanásából, olyan­kor meg tudok feledkezni a meg­oldandó feladatok rám nehezedő terhéről. Ez így volt egész életem­ben, nem véletlen, hogy mindkét gyermekemet virágnak (Virág­nak és Flórának) hívják - mond­ja mosolyogva, majd egy minden évben bevethető ötletet oszt meg velünk, a húsvéti lakásdekoráci­óval kapcsolatban.- A barka szorosan kapcsoló­dik a virágvasárnaphoz, hiszen hazánkban ez jelképezi azt a nö­vényt, nevezetesen a pálmafale­velet, amelyet a jeruzsálemiek lengettek hódolatuk jeléül Jézus bevonulásakor. Én minden év­ben teszek egy vázába barkát, víz nélkül, s ágaira szép díszeket akasztok. Ez lehet hímes tojás, apró nyuszik vagy más figurák. Nem maradhat ki a „csokorból” az aranyág sem, amelyet saját kertemben nevelek, és amely üde színével évről-évre megör­vendeztet ilyentájt.

Next

/
Thumbnails
Contents