Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-30 / 25. szám

MTI FOTÓ: CZEGLÉDI ZSOLT A posta munkatársai vég­zik a gázmérők leolvasását a Tiszántú­li Gázszolgáltató (Tigáz) Zrt. szolgálta­tási területén Február 1-jétől a Tigáz Csoport és a Magyar Posta együttmű­ködési megállapodása alapján - jelen­tették be kedden Budapesten. A Magyar Posta Zrt. kettő plusz egy évre nyerte el a megbízást a Tigáz tel­jes szolgáltatási területén - mondta Molnár Róbert, a posta üzletágvezető­je a sajtótájékoztatón. A Tigáz 2007 óta alvállalkozóval végezteti a leolva­sást, a kiírt pályázatra most a Magyar Posta adta a legjobb ajánlatot - közöl­te Holyevácz Csaba, a Tigáz ügyfél- kapcsolati igazgatója. Hozzátette: a le­olvasás rendje is megváltozik, a pon­tosabb elszámolás érdekében a köte­lező egyszeri helyett évente három­szor rögzítik majd az adatokat a lakossági fogyasztóknál. A szolgáltatás díja az előre tervezett költségkereten belül maradt, a számok nem publikusak, és az évi háromszori leolvasás miatt nem is összehasonlít­hatóak a korábbiakkal - fogalmazott az ügyfélkapcsolati igazgató. A részle­tekről szólva Holyevácz Csaba elmond­ta: összesen 1,1 millió gázmérőről van szó. A fogyasztók szempontjából csak a gázmérőt leolvasó személye jelent változást. Az éves és a számlázás alap­jául szolgáló leolvasások ütemezésén a Tigáz nem változtat. A leolvasásnál a postai munkatársak nemcsak a mé­rőállást rögzítik, hanem dokumentál­ják a fogyasztási helyet is, digitális fényképet készítenek a gázmérőről. Azoknak a fogyasztóknak, akik a havi diktálást választják, az eddigi gyakor­latnak megfelelően havonta kell elkül­deniük a pontos mérőállást. A Magyar Posta számára fontos stratégiai cél a szolgáltatási körök bővítése és a kapa­citások kihasználása - emelte ki Mol­nár Róbert. A Tigáz szolgáltatási terü­leten a leolvasást összesen 230-240 munkatárs fogja végezni, ők eddig kéz­besítőként dolgoztak. A postai külde­mények száma csökken, de így mun­kát tudnak biztosítani az alkalmazot­taknak - mondta el az üzletágvezető. Januártól a postai dolgozók olvassák le az Elmű-Émász csoporthoz tartozó vil­lanyórákat is. Molnár Róbert, a Magyar Posta Zrt. levél- és csomagüzletág-vezetője bemutatja a gázfogyasztást mérő órák állását leolvasó készüléket, mellette Holyevácz Csaba, a Tiszántúli Gázszolgáltató (Tigáz) Zrt. ügyfélkapcsolati igazgatója Lezárult a párbeszéd Nemzetközi adományozó értekezlet AddíSZ-Abeba. Nemzetközi ! adományozó konferencia kezdődött kedden Addisz- Abebában, az Afrikai Unió so- ; ros elnöki tisztét betöltő Etió- ; pia fővárosában. A tanácskozás célja olyan pénzügyi forrásokat találni, amiből fedeznék az Afrikai ; Unió Maliba vezényelendő J csapatainak tevékenységét, illetve a mali hadsereg újjá­szervezését. A volt gyarmat- tartó, Franciaország január 11-én katonai intervenciót | kezdett a nyugat-afrikai or- ; szágban, hogy kiszorítsa Ma­li északi részéből az északi országrészt tavaly április óta ; elfoglaló iszlámista fegyveres ; csoportokat. A francia haderő J az elmúlt két hétben több ! nagyvárost is visszafoglalt Maliban. Párizs ugyanakkor megerősítette, hogy a hadmű- j veletek sikeres befejezése után az Afrikai Unió erőinek kell átvenniük az ország terü­leti integritásának biztosítá- ; sát. Tieman Coulibaly, mali ; külügyminisztere a keddi ta- : nácskozáson megállapította, ! hogy az egész világ össze­gyűlt Addisz-Abebában, ami jó hír országa számára. A fó- rumon részt vesz az Európai ; Unió, Japán és az Egyesült Ál- ! lamok képviselője is. Japán kedden jelentette be, hogy 120 millió dolláros humanitá­rius segélyt nyújt Malinak az ; ottahi rf i é Ú'é kü 1 th e 1 y zéfRtfzf? j lésére, valamint az afrikai ve- ! zetésű támogató misszió megerősítésére, a békefenn­tartók kiképzésére. Brüsszel. Lezárult a párbeszéd Magyarország és az Európa Ta­nács (ET) között a médiaszabá­lyozás vitatott kérdéseiről, a kor­mány kielégítő választ adott a strasbourgi székhelyű páneuró­pai szervezet által megfogalma­zott aggodalmakra - közölte az MTI kérdésére válaszolva Thorbjorn Jagland, a szervezet norvég főtitkára egy brüsszeli sajtóeseményen kedden reggel. A főütkár elmondta: a szerve­zet nincs abban a helyzetben, hogy beleszóljon, ki vezesse a médiatanácsot és a szervezet mi­lyen döntéseket hozzon. Az ET csupán arra törekszik, hogy a megfelelő fékek és ellensúlyok rendszere érvényesüljön a mé­diaszabályozásban. Jagland arra a véleményre helyezkedett, hogy „jó irányba” mennek a dolgok, köszönhetően az ET és az Euró­pai Bizottság együttmuKodésé- nek, Magyarországon pedig olyan médiaszabályozó testület fog létrejönni, amely eltér a kor­mány eredeti elképzeléseitől. Az Európai Politikai Központ által szervezett sajtóreggelin elmon­dott beszédében a norvég politi­kus felidézte, hogy felháboro­dást keltett szerte Európában, hogy a magyarországi médiasza­bályozás és az igazságszolgálta­tás'áralakítása túlzottan közpon­tosítja a hatalmat ezeken a terü­leteken, ezért az ET alkotmá­nyossági ügyekben illetékes tes­tületé, a Velencei Bizottság és az Európai Unió is megszólalt a kér­désben. Az Európai Bizottság ugyanakkor jelezte, hogy a mé­diaszabályozás területén nem rendelkezik a kellő jogi eszkö­zökkel, ezért az Európa Tanácsot kérte fel, hogy kezdjen párbeszé­det a magyar hatóságokkal. Thorbjorn Jagland elmondta: az Európa Tanács megkezdte a pár­beszédet a szervezet idevágó egyezményében foglaltak alap­ján. A norvég politikus elmon­dása szerint első látogatásakor emlékeztette a magyar kor­mányt, hogy ezek nem az ET mércéi és az ET által megállapí­tott kötelezettségek, hanem Ma­gyarország kötelezettségei, ame­lyeket Magyarország vállalt azál­tal, hogy aláírta az egyezményt. Jagland arra is kitért, hogy a pár­beszédből kifolyólag több jogsza­bály is változott Magyarorszá­gon, „az intézmények immár fiiggetlenek, ebben a rendszer­ben pedig a végrehajtó hatalom nem gyakorolhat ellenőrzést a média fölött”. Évtizedes mélypontra, 41 százalékra zu­hant Szerbiában az Európai Unióhoz való csatlako­zás támogatottsága - közölte kedden a Danas című belgrádi napilap egy felmérésre hivatkozva. A lap úgy értesült, hogy a szerb kormány európai integrációs irodájának megrendelésére tavaly de­cemberben készített, és csütörtökön nyilvánosságra kerülő közvélemény-kutatás szerint 2012 második fe­lében tovább zuhant a lelkesedés az EU-hoz való csat­lakozás iránt, júniushoz viszonyítva csaknem nyolc százalékponttal, 41 százalékra esett. Predrag Simic, a belgrádi egyetem politikatudományi karának a ta­nára azt mondja, hogy a Danas által közölt adat helyt­álló, s arra utal, hogy az országban képtelen helyzet alakult ki. Minden parlamenti párt, a Vojislav Kostunica vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS) ki­vételével, támogatja Szerbia európai integrációját, miközben a polgárok mindössze 41 százaléka ért ve­le egyet. Ez a Koszovó körül kialakult helyzetre ve­zethető vissza, illetve arra, hogy nem ismert a csat­lakozási tárgyalások kezdetének időpontja. A közvé­lemény szerinte azt érzi, hogy az uniónak nincs szük­sége Szerbiára a problémáival együtt, és ezért nem is hisz a gyors csatlakozásban. Predrag Simic szerint az alacsony támogatottság gondokat okozhat, ha Szer­bia az év végéig nem kapja meg a csatlakozási tár­gyalások megkezdésének időpontját. Ez megtépázná a kormány tekintélyét, amely az előző kormánynál is továbbment az uniós követelmények teljesítésé­ben, és akár előre hozott választások kiírásához is el­vezethet A legutóbbi, 2012 közepén készített közvé­lemény-kutatás idején a polgárok 49 százaléka támo­gatta, 25 százaléka pedig ellenezte Szerbia csatlako­zását az EU-hoz. A legmagasabb 2003 decemberében volt a támogatottság: a megkérdezettek 72 százaléka egyetértett vele, és csak nyolc százaléka ellenezte. Debrecen. Egy munkagép dolgozik a régi Nagyerdei Stadion bontásán Debrecenben 2013. január 29- én. A jelenlegi létesítmény rekonstrukciójaként egy új stadion építése kezdődhet, miután a kivitele­zést elnyert, két debreceni cégből álló „Hajrá, Debrecen!” konzorciummal a város megkötötte a szerző­dést. A konzorcium 11,45 milliárd forintért vállalta a megvalósítást, a megállapodás alapján 2014. áp­rilis 28. az átadási határidő. Magyar-orosz agrárkapcsolatok Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára és Alekszandr Leonyidovics Csernogorov orosz mezőgazdasági miniszter-helyettes Budapest Az eddiginél is dinamikusabban fejleszt­hetők a magyar-orosz agrárkapcsolatok - állapítot­ták meg a Magyar-Orosz Gazdasági Vegyesbizottság mezőgazdasági munkacsoportjának kedden véget ért kétnapos budapesti tanácskozásán. A magyar delegációt Kardeván Endre, a Vidékfej­lesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára, míg az Utasszám-rekord Pér. Utasszám-rekorddal és nullszaldó körüli gaz­dálkodással zárta tavalyi évét a Győr-Pér repülőtér - közölte az MTI érdeklődésére kedden a légikikö­tőt működtető társaság ügyvezető igazgatója. Vadász László elmondta: a 2011-es 18 ezer után tavaly 30 ezernél néhány százzal több utasuk volt, 90 százalékuk üzleti utas, akik nagy része az Au­di itteni és németországi telephelye közötti forga­lom révén használta a Győrhöz közeli létesítményt. Az autógyár a tavalyi év elején heti kilenc oda- és visszarepülés helyett már 14 retúrjáratot üzemel­tet a két gyár között, többnyire üres helyek nélkül. Összesen hatezer fel- vagy leszállást szolgált ki a reptér tavaly, ugyanakkor jelentősen visszaesett az orosz küldöttséget Alekszandr Leonyidovics Csernogorov, az Oroszországi Föderáció mezőgaz­dasági miniszter-helyettese vezette. A megbeszélé­sen az állattenyésztés, a növénytermesztés, a nö­vény- és állategészségügy, az édesvízi akvakultúra, valamint a kereskedelmi, a tudományos és kutatá­si kapcsolatok fejlesztése volt a téma - mondta az MTI-nek Kardeván Endre. a péri repülőtéren ad hoc teheráru-szállítás, ami korábban is hekti­kus volt, az európai autóipar aktuális állapotnak függvényében - mondta az ügyvezető. A csökke­nés okaként Vadász László azt említette, hogy az ágazat több beszállítója á korábbinál kevesebb al­kalommal indított innen árut. Megjegyezte: nem csupán a régióban működő társaságok szállítanak Pérről vagy Pérre árut, mivel egy kisebb reptér sokkal gyorsabban, rugalmasabban tudja teljesí­teni az igényeket, mint egy nagyobb, forgalma­sabb légikikötő. Az ügyvezető tájékoztatása szerint a két esemény nagyjából kiegyenlíti egymás hatá­sát, így a reptér nullszaldó körüli eredménnyel zárta a 2012-es évet.

Next

/
Thumbnails
Contents