Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-30 / 25. szám

2013. JANUÁR 30., SZERDA MAGAZINT ­TUDOMÁNY & TECHNIKA UTAZÁS ■ GARÁZS ■ TUDOMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ ÉKŐRZŐ Tovább növekszik az okostelefoiLDiaiL Framingham. A tavalyi negyedik ne­gyedévben eladásainak közel megduplá­zásával a Samsung és az Apple mögé a harmadik helyre tört fel az okostelefon világpiaci rangsorban a kínai Huawei - közölte pénteken az amerikai IDC piac­kutató vállalat. Tavaly a negyedik negyedévben az egy évvel korábbi azonos periódushoz képest 1,9 százalékkal 482,5 millióra nőttek a mobiltelefon eladások a világpiacon. Az éves eladási szám 0,2 százalékkal 1,712 milliárd darabra csökkent. Az okostelefon eladások 36,4 százalékkal, 219,4 millióra, a világpiaci mobiltelefon értékesítések­nek már 45,5 százalékára emelkedtek ta­valy a negyedik negyedévben. Az éves eladások a 2011-eshez képest 10.1 százalékkal 545,2 millióra emelked­tek tavaly. A mobiltelefon eladásokban és okostelefon eladásokban is piacvezető Samsung eladási rekordot ért el a tavalyi negyedik negyedévben és a teljes évben egyaránt. Okostelefonokból a negyedik negyedévben a Samsung 63,7 milliót adott el, 76,0 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, piaci részesedése 22,5- ről 29,0 százalékra emelkedett. A Samsung így átvette a piaci elsőséget az Apple-től, amely 47,8 millió okostelefont adott el a tavalyi negyedik negyedévben, 29.2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, piaci részesedése pedig 23,0 százalékról 21,8 százalékra csökkent. A tavalyi negyedik negyedév meglepetése a kínai Huawei lett 10,8 milliós, az egy év­vel korábbinál 89,5 százalékkal nagyobb okostelefon eladással. A Huawei piaci ré­szesedése 3,5 százalékról 4,9 százalékra emelkedett, a rangsorban pedig az ötödik helyről a harmadikra lépett előre. Az éves okostelefon eladási rangsorban a Huawei a „futottak még” csoportba tartozott. Okostelefonokból a Samsung 2012-ben 215,8 millió darabot értékesített, 129,1 szá­zalékkal többet mint 2011-ben. Piaci része­sedése pedig a 2011-es 19,0 százalékról 39,6 százalékra duzzadt. Éves okostelefon eladá­sait a Samsung után a második helyen álló Apple „mindössze” 46,9 százalékkal növel­te 2012-ben: összesen 136,8 milliót adott el, ami 25,1 százalékos piaci részesedésnek fe­lelt meg az előző évi 18,8 százalék után. Az éves okostelefon értékesítésben a Nokia állt a harmadik helyen 2012-ben 35,1 millió el­adott példánnyal, 54,6 százalékkal keveseb­bel mint egy évvel korábban. A Nokia piaci részesedése a 2011-es 15,6 százalékról 6,4 százalékra zsugorodott. A mobiltelefonok értékesítésében is a Samsung vezette a listát mind a 2012-es negyedik negyedévben, mind pedig az év egészében. A negyedik negyedévben a Samsung 111,2 millió, az egy évvel ko­rábbinál 12,3 százalékkal több, a teljes évben pedig 406,0 millió, az előző évinél 22,7 százalékkal több mobiltelefont érté­kesített. A negyedik negyedévben 23,0 százalékos piaci részesedést tudhatott magáénak a Samsung, az év egészében pedig 23,7 százalékosat. Egy évvel koráb­ban részesedése még 24,0 százalék, illet­ve 19,3 százalék volt. A mobiltelefon vi­lágpiacon a rangsorban a második Nokia 2012 negyedik negyedévében 86,3 millió készüléket adott el, 23,9 százalékkal ke­vesebbet, mint egy évvel korábban, piaci részesedése pedig 24,0 százalékról 17,9 százalékra csökkent. A Nokia tavaly az év egészében 335,6 millió készüléket értéke­sített, 19,5 százalékkal kevesebbet, mint 2011-ben, piaci részesedése pedig 24,3 százalékról 19,6 száza­lékra csök­kent. A mobiltele fonok vi­lágpia­cán az Apple a harma­dik. A negyedik negyed­évben piaci részesedése 7,8 százalékról 9,9 százalékra, 2012 egészében pedig 5,4 százalékról 8,0 százalékra emelkedett. A Huawei a mobiltelefon piacon is a ta­valyi negyedik negyedévben jelent meg az első öt között számon tartott piaci té­nyezőként. Egy évvel korábban, 2011 ne­gyedik negyedévében és a 2012-es év egészében is a „futottak még” kategóri­DNS-re tárolták London. William Shakespeare 154 szonettjét, vala­mint Martin Luther King Van egy álmom című be­szédének egy részét is mesterségesen létrehozott DNS-molekulákra tároltak amerikai és brit kutatók, akik szerint az új technika könnyen lehetővé teheti a világon lévő valamennyi adat tárolását - merevle­mez helyett biológiai adathordozón. A Nagy-Britanniában működő Európai Bio­informatikai Intézet (EBI) kutatói a szonettek mel­lett Martin Luther King híres beszéde videofelvétel­ének 26 másodpercét, James Watson és Francis Clarke az emberi örökítőanyagot őrző DNS felfede­zéséről szóló tanulmányát, az EBI fotóját és az ezen adatok DNS-re konvertálásának leírását tartalmazó fájlt tárolták át a mesterséges DNS-molekulákra. Eredménye­iket a Nature tudományos folyó­irat honlapján tették közzé. A DNS-molekulákon való adattá­rolás sokkal kisebb teret igé­nyel, mint bármely más forma. Például az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN je­lenleg 90 petabájt (90 millió gi­gabájt) adatot őriz 100 merevle­mezen. A Nick Goldman vezette EBI- munkacsoport által kidolgozott módszer szerint mindez az adat 41 grammnyi DNS-en tárolható. Ráadásul az információ meg­őrizhető akár ezer évig, hideg, száraz és sötét körülmények kik zött Is - magyarázta Goldman, összehasonlításképpen a több ezer éve kihalt állatok DN S-ének napjainkban történő feltárását említve. A DNS-tárolók használatának előnye a me­revlemezekkel szemben az is, hogy nincs szükség elektromos áramra. Ráadásul az adattárolók, mint például a mágnesszalagok egy évtized alatt elhasz­nálódnak. A tudósok már régóta képesek olvasni a DNS négy betűből - A, C, G, T - álló kódját, de nehéz­ségekbe ütközött DNS-re adatokat „írni” a dekódolá- si hibák - az azonos betűk ismétlődésének - lehetősé­ge miatt. Goldman csoportja 5,2 millió bájtnyi infor­mációt tárolt DNS-re: a kettes számrendszer 1 és 0 jeleit használó számítógépes fájlokat úgy ültette át a DNS „nyelvében” lévő A, C, G és T betűkre, hogy ki tudta küszöbölni a dekódolási hibák lehetőségét. A kódokat egy amerikai laboratóriumba küldték, ahol a szakemberek átalakították azokat szintetikus DNS-szaka- szokba, amelyek egy piciny por­szemre hasonlítottak. Végül az EBI kutatói szekvenálták a mes­terséges DNS-t, hogy hozzájus­sanak a kódokhoz, mielőtt visz- szaalakították eredeti számító- gépes fájlokra. Ez 99,9 százalék­ban sikerült. A kutatók elismerik, hogy a DNS-molekula szintetizálása és elemzése miatt módszerük igen drága, mivel költséges be­rendezések, például DNS- szekvenáló is kell hozzá, ám úgy vélik, hogy az egyre újabb technológiákkal sikerül a DNS- adattárolást olcsóbban megva­lósítani. Az EBI adatai szerint jelenleg mintegy 3 zettabájtnyi (háromezer milliárd gigabájt) adatot őriznek globálisan. ában jegyezték. A Huawei a tavalyi ne­gyedik negyedévben 15,8 millió mobilte­lefon készüléket értékesített, ami az ötö­dik helyet biztosította számára a 17,6 milliós ZTE eladások mögött. A Huawei piaci részesedése 3,3 százalékos volt a negyedik negyedévben, a ZTE részese­dése pedig 3,6 százalékos. A kisbolygóbányászat segítheti az emberiséget Washington. Az aszteroidák nyersanyagvagyonának és vízkészle­teinek kiaknázása segítheti az emberiség „kirajzását” a világűrbe - állítja a Deep Space Industries Inc. nevű amerikai cég, amely a kisbolygókon folytatandó bányászat céljából alakult.- Mindaddig csupán vendégek leszünk a világűrben, amíg meg nem tanuljuk, hogy miként hasznosítsuk kincseit. A Deep Space (Mély Űr) feladata e források felkutatása, kiaknázása és feldolgozá­sa civilizációnk megmentése érdekében, és azért, hogy segítsük az emberiség terjeszkedését a világűrben - fogalmazott Rick Tumlinson, a cég elnöke. A Deep Space a második aszteroidabányászatra szakosodott ame­rikai vállalkozás a Planetary Resources után, amely 2012 áprilisá­ban alakult - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon. A cég tervei szerint már 2015-ben útnak indíthatják a kis terepkutató űr­eszközökből álló flottát. A mindössze 25 kilogrammos Firefly-ok (Szentjánosbogarak) az olcsó CubeSat műholdak szabványa szerint készülnek. Ugyancsak alacsonyra tervezik az űrbe juttatásuk költ­ségét, hiszen nagy kommunikációs műholdakkal együtt állítják pá­lyára a hordozórakétákat.- Minden eddiginél kisebb, olcsóbb és gyorsabb űreszközöket ál­líthatunk elő. Egy teljes Firefly-flottát indítunk útnak, amely meg­vizsgálná a Föld közelébe kerülő összes égitestet - mondta Rick Tumlinson. A Flirefly-flotta „kikövezi az utat” a 32 kilogrammos Szi­takötőknek, a Dragonfly-űrhajóknak, amelyeket 2016 elejétől bocsát­hatnak fel és amelyek képesek az aszteroidákon begyűjtött mintá­kat eljuttatni a Földre. A Szitakötők küldetése 2-4 éven át tart - a minták segítségével a cég kijelölheti a bányászati szempontból legkecsegtetőbb célpon­tokat, a többit pedig kutatóknak és gyűjtőknek értékesítik. A Deep Space végső célja az aszteroidák nyersanyagvagyonának kinyeré­se és hasznosítása. A tervek szerint tíz éven belül megkezdődhet a bányászat - kezdetben a nyersanyagokat műholdak, később koz­mikus napelemek építésére használják fel. A cég szeretné kinyer­ni a kisbolygók vízkészletét is, amelyből az űrhajók legfőbb üzem­anyaga, hidrogén és oxigén állítható elő. Ez kozmikus „üzem- anyagtöltő-állomások” létesítését tenné lehetővé, ahol „tankolhat­nának” a műholdak és űrhajók. 3D-s nyomtatóval „épít” házat Hága. Háromdimenziós nyomtatóval készül házat „épí­teni” egy holland építész. A kétszintes épület formája egy hatalmas Möbius-szalagra em­lékeztet: a 180 fokban csavart, fekvő nyolcas formájú szalag­nak egyetlen oldala és egyetlen éle van. Janjaap Ruijssenaars azt re­méli, hogy szerte a világon lét­rehoz ilyen épületeket, amelyek elkészítésének becsült költsé­ge 4-5 millió euróra rúg. Az épí­tész szerint múzeumok, látoga­tóközpontok és magánszemé­lyek is érdeklődnek terve iránt. Enrico Dinivel, a nagyméretű 3D-s nyomtatás szakértőjével dolgozik együtt Dini ipari mé­retű 3D-s nyomtatói homokot használnak és egy speciális kötőanyagot, hogy márvány­szerű anyagot hozzanak lét­re, amely erősebb, mint a cement. Az ezer négyzet- méter alapterületű épület­hez azonban szükség lesz beton megerősítésre is. „Számomra mint épí­tész számára a 3D-s nyomtatás igen jó mód­szer ennek a speciális formának - amelynek nincs sem kezdete, sem vége-a létreho­zására. A 3D-s nyomtatóval pon­tosan ilyennek tudjuk megcsi­nálni. A hagyo­mányos építé­szetben fából kell formát készí­teni, ki kell tölteni be­tonnal, majd el kell távolítani a fát, ez teljes időpocsékolás. A nyomtatóval bármit el lehet ké­szíteni, ez az építészet sokkal közvetlenebb módja” - nyilat­kozta az építész a BBC hírszol­gálatának. Ruijssenaars szerint az első ilyen épület 2014-re ké­szül el. Az építész azt tervezi, hogy minden ország számára építene egy ilyen épületet. Ultranagy felbontású tévésugárzás Tokió. A világon elsőként „ultranagy”, négyezer pixel fel­bontású (4K) tévésugárzás in­dul Japánban 2014 júliusában - jelentette az Aszahi Simbun japán napilap. Az ultranagy felbontású mű­sorszórás (UHDTV) 3840-szer 2160 képpontos minőségével a nagyfelbontású tévéadásnál (HDTV) mintegy négyszer rész­letesebb képet ad. A japán bel­ügyi és távközlési minisztéri­um eredetileg 2016-ra tervezte az UHD-tévéadások bevezeté­sét, de a lap szerint a szigetor­szág lakói már a 2014-es brazí­liai labdarúgó-világbajnokság döntőjét is a jelenleginél négy­szer nagyobb felbontásban néz­hetik majd. Az Aszahi azt is kö­zölte, hogy már folyik a 4K-nál is négyszer nagyobb felbontást biztosító, nyolcezer vízszintes képpontú (8K) műsorszórás előkészítése. A lépéssel a kor­mányt megfigyelők szerint a Toshiba, a Sharp, a Sony és a Panasonic által gyártott ultranagy felbontású televízió- készülékek eladásainak akar hátszelet adni. A méregdrága készülékek iránti kereslet ugyanis jelenleg elmarad a várttól, elsősorban azért, mert azok előnyeit UHD-s műsorok hiányában nem tudják kihasz­nálni a vásárlók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents