Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-12 / 10. szám
UPI T%äT\T ITHTl/ fk uJuIjilrUlji JL JLJoJrL 2013. JANUÁR 12., SZOMBAT DK: az összefogás legfontosabb eleme MSZP: januar végén az oktatásról tárgyalnak § A VÁLTOZÁS Budapest Az MSZP által indított Szövetség a változásért elnevezésű kezdeményezés január végén oktatási kérdésekről tárgyal - közölte Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja pénteki sajtótájékoztatóján. A január 24-i egyeztetésen - amelyen az MSZP-t Hiller István, volt oktatási miniszter, Jeszenszki András, az MSZP nyíregyházi oktatáspolitikusa és Kunhalmi Ágnes képviseli.- az oktatás alapelveiről szeretnének tárgyalásokat folytatni. Kunhalmi Ágnes közlése szerint az MSZP egy olyan esélyteremtő oktatáspolitikát szeretne megvalósítani, ami nem zár ki tömegeket az tudás megszerzéséből. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az MSZP generálisan visszautasította az államosítás folyamatát, ezért a jövőben visz- sza szeretnék adni az iskolafenntartás jogát azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknek van erre lehetőségük. Ugyanakkor szerinte számolni kell azzal, hogy több ezer intézmény bent fog „ragadni” a Klebersberg Intézményfenntartó Központnál, így ezt „hirtelen visszacsinálni a 2010 előtti állapotokra nem lehet”, mert félő, hogy összeomlana a rendszer. Mint mondta, egy ilyen mamutintézmény esetében még a korrekció is nagy kihívásokat rejt majd magában. Hangsúlyozta: az oktatási kormányzat sikertörténetnek állítja be a rendszer államosítását, azonban már 10 nap után látszanak az anomáliák szerte az országban, hiszen igazgatók, pedagógusok és szülők nyilatkoznak a felmerült problémákról. Szerinte Hoffmann Rózsa államtitkár most azt nevezi sikernek, ami korábban természetes volt. Szerinte a rendszer azért nem omlott össze, mert a pedagógusok és az igazgatók a régi szabályok és mechanizmusok szerint végzik a feladatukat. Mint mondta, az átalakítás első nagy áldozata a ELTE XII. kerületi gyakorló középiskolája, amit azért zárnak be, mert a forráselvonások miatt sem az ELTE, sem az önkormányzat nem tudja fenntartani és a Klebersberg Központ sem tesz semmit az ügyben. Közölte: az MSZP azt várja a kormánytól, hogy azonnal lépjen közbe és mentse meg a középiskolát, ami az ország egyik legjobb intézménye. Legutóbb január 8-án, az MSZP tavaly októberben vitára bocsátott gazdaságpolitikai programjáról tárgyaltak a Szövetség a változásért kezdeményezés egyeztetésén, amelyen az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben Együtt Magyarországért Párt vett részt, nem voltak ott az LMP, az Együtt 2014 és a 4K! képviselői. Bajnai Gordon, a Haza és Haladás Egyesület elnöke az MTI-nek azt mondta, véleménye szerint a szakpolitikai egyeztetések valójában koalíciós tárgyalások, erre pedig sem a jelenlegi időpont, sem az MSZP által javasolt forma és résztvevői kör nem megfelelő. Kunhalmi Ágnes az MTI-nek azt mondta: a január 24-i egyeztetésre is meghívót kaptak a fenti szervezetek, amelyek az egyeztetési folyamat bármely szakaszában szabadon csatlakozhatnak a tárgyalásokhoz. Budapest. A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a rasszizmus, a gyűlöletbeszéd és a kirekesztés elleni fellépés lehet a demokratikus ellenzék összefogásának legfontosabb eleme. Erről Vadai Ágnes ország- gyűlési képviselő, a Gyurcsány Ferenc által vezetett párt alelnöke beszélt pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus bírálta Orbán Viktor kormányfőt és Áder János köztársasági elnököt, amiért „némák maradtak” Bayer Zsolt cikkével kapcsolatban, míg Vivien Reading az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke a publicisztikára reagálva elítélte a rasszizmust, és emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió polgárai miért is kaptak Nobel-békedíjat. Bebizonyosodott, hogy nem elég egyszer szónokolni a kirekesztés ellen, hanem rendszeresen szót is kell emelni és tenni kell ellene - fejtette ki Vadai Ágnes, aláhúzva: pártja ezért kezdeményezett tüntetést január 13-ára a Fidesz fővárosi székháza elé. Tájékoztatása szerint az eseményen a DK mellett az MSZP, az LMP a Szema, a Szolidaritás, a Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért, valamint a Lasso Drom szervezet képviselteti magát. Rogán: Bajnai Gordon vonja vissza javaslatát! Budapest A Fidesz frakcióvezetője pénteken arra kérte Bajnai Gordon volt miniszterelnököt, hogy vonja vissza a minimálbér csökkentésére vonatkozó javaslatát, mert az a legalacsonyabb jövedelmű emberek életszínvonalát csökkentené. Rogán Antal budapesti sajtótájékoztatóján felháborító és értelmetlen elképzelésnek nevezte a Haza és Haladás Egyesület azon programpontját, amellyel az átlagbér 30 százalékára, jelen esetben 98 ezer forintról 6ó ezer forintra csökkentenék a mindenkori minimálbért. A kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője hangsúlyozta: 2013-ban az infláció feletti béremelkedésre lehet számítani, ami nem valósulhatna meg a minimálbér növelése nélkül. Hozzátette: az elmúlt években mindig akkor növekedhettek a reálbérek, amikor a legkisebb jövedelműek keresete is emelkedett. Rogán Antal úgy fogalmazott, hogy a baloldali ellenzéki szövetség résztvevői nem tanultak a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok hibáiból, mert továbbra is érzéketlenek az emberek mindennapi problémái iránt. A politikus szerint erre utal, hogy az utóbbi időben az MSZP, illetve a DK vezető politikusai is a tandíj, valamint az ingatlanadó bevezetéséről, továbbá a családi adókedvezmény eltörléséről beszéltek, miközben elutasítóan szóltak a kabinet rezsicsökkentéséről. A Fidesz a leghatározottabban felemeli szavát a Bajnai Gordon vezette egyesület minimálbér-csökkentési javaslata ellen, mivel az a magyar életszínvonal csökkenéséhez vezetne, ráadásul a családok, illetve a bérből és fizetésből élők helyett a nagyvállalatoknak kedvezne - jelentette ki. A Fidesz frakcióvezetője hozzátette: Bajnai Gordon kivételével mindenki egyetért abban, hogy 2013-ban gazdasági növekedés lesz Magyarországon, vita csak ennek mértékéről van. Rogán Antal szerint a volt kormányfőnek „el kell dönteni, kinek szurkol", vagyis azt, hogy kizárólag a saját érdekei miatt „ellendrukkere” lesz-é az országnak. A kormánypárti politikus arra kérte Bajnai Gordont, hogy ezt szem előtt tartva „tartsa meg magának az országnak ártó nyilatkozatait”. LMP: megbénulta sugárvédelmi ellenőrzési rendszer Jávor Benedek J Budapest Az LMP szerint a ) ! közigazgatási reform miatt > * megbénult a sugárvédelem- ! * mel kapcsolatos hatósági el- j j lenőrzési és engedélyeztető- J { si rendszer. ! Jávor Benedek, a Fenntart- ! < ható fejlődés bizottságának > * LMP-s elnöke pénteki, MTI- ; J hez eljuttatott közleményé- | j ben azt írta, semmilyen su- ' S gárzó berendezés, létesít- ! * mény jogszerű engedélyez- > ; tetését nem lehet elvégezni, < J mivel megszűnt az erre fel- J ; hatalmazott hivatal. A sugár- \ ! egészségügyi centrumokhoz < ; rendelték ezen feladat elvég- j J zését, de egy január 1-jén ; I életbe lépett kormányrendé- j I létből kimaradt a sugárvé- ! i delmi engedélyeztetés. | A XXI. századi Európában ; ; megengedhetetlen, hogy egy j állam ilyen mértékben sem- \ S mibe vegye az élet-, vagyon- l > , és környezeti biztonságot, í ; ezért az eset haladéktalan ki- < * vizsgálását és mielőbbi meg- ; ; oldást sürgetik - közölte. j Felsőoktatási kerekasztal alakul Nagy Dávid, Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Budapest Felsőoktatási kerekasztal alakul - erről született döntés Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) pénteki budapesti egyeztetésén. Balog Zoltán a több mint másfél órás egyeztetés utáni sajtótájékoztatón azt mondta: a kerekasztal tagjai közé várják a Magyar Rektori Konferencia és a hallgatók képviselőit, a gazdasági élet szereplőit, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Európai Üzleti Tanács tagjait Hozzátette: megnyitották a tárgyalásokat arról a 16 szakról is, amelyen a jelenlegi tervek szerint nem lenne államilag finanszírozott hely. Mint kiemelte, olyan konstruktív javaslatot kaptak a hallgatóktól, amelyet érdemes megfontolni. Bíznak abban, ha ezekben a szakokban meg tudnak állapodni, a HÖOK is elhiszi, hogy nincs tandíj, és a keretszámokat eltörölték - jegyezte meg. Abban is egyetértés volt, hogy a rektorokra a szenátus tegyen majd javaslatot a szakminiszternek és az államfőnek a jövőben is. A miniszter közölte: a hallgatói szerződést továbbra is nagyon fontosnak tartják, ahhoz ragaszkodnak, de tartalmáról hajlandóak tárgyalni. Úgy gondolják, beszélni kell arról, mi az, ami jár a diákoknak, és mi az, amit a hallgatók ezért vállalnak. Ha ennek új módjáról meg tudnak egyezni, akkor felajánlják azoknak, akik a régi típusú szerződést kötötték meg, hogy módosíthassák - mondta Balog Zoltán. Emellett január 31-ig a rektori konferencia képviselőivel áttekintik a finanszírozási kérdéseket, azt, hogy milyen többletforrásokat milyen formában kaphatnak majd. A teljes összeg várhatóan 24-25 milliárd forint lehet. Jelezte még: a tervek szerint a fentiekről szintén január 31-ig részmegállapodást kötnek a felek. Balog Zoltán úgy fogalmazott: az új év új kezdetet jelent ebben az ügyben is. Az a benyomása, hogy ma jobban értik egymást, mint az előző év kicsit zűrzavaros időszakában. Hangsúlyozta: a hallgatók és az egyetemek, oktatók képviselőivel szeretnék megoldani a felsőoktatás ügyét. A felsőoktatás nehéz helyzetben van, komoly átalakításra van szükség - erősítette meg. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kiemelte: jelentős előrelépést sikerült elérniük a pénteki egyeztetésen. Mint mondta, azzal a javaslattal éltek, hogy a 16 szakon az általánosnál akár magasabb, szakonként rögzített ponthatár legyen, és így kerülhessenek be állami helyekre a hallgatók. Emellett megállapítanának egy minimális bekerülési arányt is - fűzte hozzá. Hangsúlyozta, a lényeg, hogy ezeken a szakokon is legyen állami ösztöndíjas képzés, és ne legyenek tandíjas szakok. Az autonómia területén fontos, hogy a rektort a szenátus válassza meg, és visszatérjenek ahhoz a rendszerhez, amikor a miniszter, az államfő egyetértési jogot gyakorol a rektor személyével kapcsolatban - jegyezte meg. A miniszter arra a kérdésre, hogy más hallgatói szervezetekkel kezdeményeznek- e tárgyalásokat, azt mondta: a hallgatóknak egy, hivatalosan megválasztott, törvények által garantált, jogszerű képviselőjük van, és velük tárgyalnak. Azt, hogy ezen kívül vannak civil szervezetek, amelyek értékes javaslatokat tesznek és akciókat folytatnak, tudomásul veszik. Fontos ugyanakkor, hogy a dolog komolyságát megőrizzék azzal, hogy azok tárgyaljanak egymással, akiknek erre mandátumuk van - fogalmazott. Balog Zoltán hozzátette, a hallgatók mandátumot a hallgatói önkormányzatoknak adtak, nekik nemcsak törvényben garantált lehetőségük, hanem kötelességük is, hogy képviseljék a hallgatókat. Nagy Dávid megjegyezte: arra tettek javaslatot, hogy a tárgyalások minél szélesebb körben történjenek majd; a HÖOK vállalja, hogy akik mégsem kapnának meghívást a kerékasztalra, azokkal a megbeszélések előtt egyeztet A HÖOK elnöke további felvetésre elmondta: arra várnak, hogy a tandíjas szakokon se legyen tandíj, és egész addig nem terveznek további megmozdulásokat, amíg a tárgyalások megfelelő ütemben haladnak. Balog Zoltán újabb kérdésre kitért arra: a többletforrásokat olyan konkrét ügyekben ígérték meg, amelyeket előzőleg meg kell tárgyalni. Példaként említette, hogy az egyetemek adóssága hogyan keletkezett, azt miképpen tudják kiváltani, hogyan lehet a PPP-konstrukciókban vállalt kötelezettségeket feloldani. Az egyetemeken múlik, milyen gyorsan állnak rendelkezésre a számokkal, konstrukciókkal, javaslataikkal. Kitért arra is, hogy a kormány jövő heti ülésén dönt arról a 10 milliárdos többletforrásról, amelyet a kiválósági program keretében kapnak majd a felsőoktatási intézmények. Az intézmények január végére abban a helyzetben lesznek, hogy költségvetést tudnak készíteni erre az évre - jegyezte meg. A HÖOK-kal az egyeztetések jövő csütörtökön folytatódnak. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökségével egyeztet
