Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-12 / 10. szám
KULTÚRA „Micimackó” után - „Abigél” előtt Ritkán adódik úgy, hogy egy budapesti színtársulat öt napon belül kétszer is - más-más darabbal - Salgótarjánban vendégszerepei. A Bánfalvy Ági International Stúdióval most ez történt illetve történik, tekintve, hogy a minap A. A. Milne „Micimackó” című bájos meseregényének zenés változatát mutatta be a Tudor, Vidor bérlet keretében kisgyermekeknek - és gyermeklelkű felnőtteknek - a jövő héten pedig a Zenthe Ferenc bérletsorozatban Szabó Magda regényét, az „Abi- gél”-t viszik színre. Csongrády Béla A mesejátékot itt, a József Attila Művelődési és Konferencia-központ színpadán játszották százkilencvenötödik alkalommal s ezúttal a címszerepet nem a színház illetve a színészképző névadója, Bánfalvy Ági alakította, hanem egy olyan fiatalember, aki tavaly végzett a stúdióban és immár „be-be- dobják a mélyvízbe” is. Rónai Csaba - merthogy róla van - ezúttal második alkalommal bújt bele Micimackó színes, RomhányiNóra által találóan megtervezett jelmezébe, hogy végigélje társaival - Fülessel, Malackával, Zsebibabával, Róbert Gidával és a többiekkel - a mesebeli erdő mulatságos és izgalmas eseményeit. Az előadásban fontos szerepet betöltő táncot, mozgást Simkó Ágnes - egykori művészi tornász olimpikon - koreografálta, a hangulatfokozó zenét Kokaveczlván szerezte. Rónai Csaba - csakúgy mint a felnőtt előadások színészei szokták - dicsérte a közönséget, a sok-sok óvodást, kisiskolást, akik kísérőikkel teljes mértékig megtöltötték a színháztermet. Az ifjú színész elmondta, hogy a gyermekek mindenhol nyitottak, hálásak, legfeljebb annyi különbség van közöttük, hogy nem ugyanazt a jelenetet tartják kacagtatónak... Bánfalvy Ági saját nevével fémjelzett színiiskolát és színházat is működtet Szabó Magda „Abigél” című regénye, a Matula Leánynevelő Intézet növendékeinek - élükön Vitay Georginával - 1943/44-ben egy képzeletbeli vidéki magyar városban játszódó megindító története Zsurzs Éva 1978-ban bemutatott négyrészes tévéfilmjéből lett igazán ismert és népszerű. A főhős szerepét az azóta elhunyt Szerencsi Éva játszotta, s a Torma Piroska nevű diáklányt az 1976-ban Szinetár Miklós és Babarczy László osztályában végzett s akkoriban a Vígszínházban szereplő Bánfalvy Ágnes formálta meg ugyancsak emlékezetesen. Alig három évvel később a színésznő a rövidebb párizsi tartózkodást követően Amerikába költözött s 1982-től New Yorkban és Los Angelesben élt: tanult, tanított, játszott és rendezett. Éppen tíz évnyi külföldi lét után tért haza, hogy a Merlin Színházban női főszereplőként közreműködjön Molnár Ferenc „Játék a kastélyban” című darabjának angol nyelvű bemutatásában. Azóta több színházban - főként az Éless Béla vezette Budaörsi Játékszínben - játszott, de továbbra is számos filmben és színházi produkcióban szerepelt határainkon túl is. A 2000-es évek középén színiiskolát alapított és magánszínházat szervezett. Mint az intézmény ügyvezető igazgatója, Horváth Csaba - aki a „Micimackó”-t is rendezte s nem mellesleg Bánfalvy Ági férje - elmondta, kettős céljuk volt: egyrészt gyakorló teret és szereplési lehetőséget akartak biztosítani tanítványaiknak, másrészt pedig önállóan kívánták megvalósítani néhány dédelgetett tervüket. Ezek közé tartozott az „Abigél” is, amelynek tavaly nyáron a Városmajori Szabadtéri Színpadon volt az ősbemutatója, a kőszínházi premiert pedig az ősz folyamán az Uránia Nemzeti Filmszínház színháztermében tartották. Az örökbecsű regényt Barnóczky' Ákos és Bánfalvy Ági alkalmazta színpadra mintegy az írónő emléke előtti tisztelgés jegyében. Munkájukat Tasi Géza, Szabó Magda hagyatékának gondozója hagyta jóvá. A rendezésre Szikom Jánost kérték fel, aki már több regény - így Paszternák „dr. Zsivágó”-ja és Coelho „Tizenegy perc”-e - színpadi adaptációjának létrehozásában működött közre. Az „Abigél” díszletét is ő tervezte. A salgótarjáni előadáson Vitay Gina szerepében a Bánfalvy Stúdió egyik tehetséges, végzettje Bugár Anna lép fel, aki Rékasi Károly partnere a „Figaro házassága” című - már a hetvenötödik előadásnál járó - produkciónak. Vitay tábornokot, a polgári ellenállás vezetőjét Trokán Péter formálja meg. Torma Piroska - Bánfalvy Ági tévéfilmbeli - szerepében Kiss Ramónát láthatja a közönség, a Püspök Harmath Imre lesz, aki gyakori résztvevője a stúdió előadásainak. Zsuzsanna testvér, a hetedik osztály prefektája ezúttal nem Gubás Gabi hanem Gregor Bernadett lesz, Horn Mici öregasszony szerepét Bánfalvy Ági helyett Nyertes Zsuzsa játssza, Kuncz Ferenc királyi főhadnagyot pedig nem Németh Kristóf hanem az ugyancsak jól ismert Hujber Ferenc formálja meg. A Bánfalvy Ági producerkedésével színre vitt „ Abigél”-t - amely már a harminc feletti előadásszámot tudhatja magáénak - sikeres körútja során a salgótarjáni színházbarátok is láthatják majd január 15-én. Egy védőszent emlékezete Nem véletlenül került Végh József „Nepomuki Szent János tisztelete Nyugat-Nógrádban” című kötete impresszumába a következő szöveg a tereskei Lukáchy Ambrus 1795-ben emelt sírkeresztjéről-, A kőben tovább marad fenn az élet, mint bennünk. A halálnak bennünk jussa van, de nincs a kőben. Tehát a rövid élet az ősök láncolatát megszakíthatja, a testet, amely volt, a márvány túléli. ” Ez az idézet ugyanis találó mottója annak a könyvnek, amely azt kívánja igazolni, hogy - mint Eu: rópa számos térségében - Nógrád megye nyugati részén is sok helyütt maradt fenn kőbe vésett formában a Nepomuki Szent János emlékjele. Európa szerte, de különösen Közép-Európában hidakon illetve hidak mellett sok helyütt látható Nepomuki Szent János - leginkább barokk kiképzésű - szobra. így a híres prágai Károly hídnak is ékessége, mintegy turisztikai látványossága. Végh József dolgozata első részében azt igyekszik tisztázni, hogy ki is volt valójában, akit ilyen kultikus tisztelet övez és milyen legendák kötődnek személyéhez. Wolfflin (más forrás szerint Wölflein) János a dél-csehországi Pomuk (maNapomuk) helységben született 1350-ben. Bölcseleti, teológiai és egyházjogi tanulmányokat végzett, mint a prágai udvar kanonoka áldozópapként illetve hitszónokként lett híressé. Ő volt a gyóntatója TV. Vencel király feleségének is. A legenda szerint a király rá akarta venni felesége gyónásának elárulására, mivel azonban semmi módon nem érte el célját, a papot a Moldvába ölette. A nagy tekintélyű egyházfit XIII. Benedek pápa által 1729-ben avatták szentté. A gyónási titok mártírja a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. Végh József - egyebek mellett - azt is leírja, hogy Adame László 18. századi magyar költő olyannyira tisztelője volt Nepomuki Szent Jánosnak, hogy négy verset is írt hozzá s a „VII. Oh Szent János! Te bizonyos...” címűt közli is tanulmányában. A könyv - címe szerinti - törzsanyaga a következő nyugat-nógrádi települések Nepomuki Szent János emlékeit mutatja be: Alsópetény, Balassagyarmat, Berkenye, Drégelypalánk, Érsekvadkert, Hont, Keszeg, Nagyoroszi, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Patak, Rétság, Romhány, Szátok, Szendehely, Tereske és Tolmács. Mindenütt a nagyon tisztelt, féltve őrzött látnivaló között tartják számon e műkincseket, amelyek több helyütt megújulva hirdetik a hagyomány erejét. E megállapítás realitását bő terjedelmű, nagyon szép, színes képmelléklet is igazolja. Ritkaságszámba megy, hogy a mintegy negyven oldalnyi tanulmányt azon nyomban angol, a német és a szlovák változatú szöveg is követi. Egyébként is dicséretes a Gödöllői Innovációs Központ Kft. által kiadott könyv formai megjelenítése, amelyet a kemény kötés látványosan is igazol. A címlap és az illusztráció Végh Borbála Karolina - a szerző leánya - nevéhez fűződik. Az előszót Tóth Ferenc rétsági plébános írta. A „Nepomuki Szent János tisztelete Nyugat-Nógrádban” című kötet egy újabb jelentős adalékkal gyarapítja Végh József diósjenői helytörténész, művelődéskutató, a rétsági művelődési ház igazgatója, lapunk külső munkatársa, a Magyar Kultúra Lovagja egyébiránt is figyelemre méltóan gazdag munkásságát. Cs. B. Az Ipoly balassagyarmati hídjánál 2009 óta áll ismét őrt Nepomuki Szent János szobra JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Sikerült megoldanom Pétiké fegyelmezését "Szerencsés nyertesünk: Földi József, 3100 Salgótarján, Kassai sor 8. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2013. január 17-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Kassai sor 6.).
