Nógrád Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 278-300. szám)
2012-12-21 / 295. szám
BELPOLITIKA MSZP: megbukott a felsőoktatás koncepciója Budapest. Az MSZP szerint megbukott a kormány önfinanszírozó felsőoktatásról szóló koncepciója, új elképzelés hiányában rögtönöznek, ezért a párt követeli a felsőoktatási kerekasztal helyreállítását, és azt, hogy ezt követően a kormány azonnali hatállyal tűzze napirendre a felsőoktatás forrás- kivonásának kérdését. Hiller István, az MSZP ország- gyűlési képviselője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a múlt héten a koncepció megbukott, de más egységes kormányzati elképzelés a felsőoktatásról nincs, ezért rögtönzés és kapkodás van, ez okozza azt, hogy naponként változnak a tervek. A volt oktatási miniszter úgy fogalmazott: a kormány felsőoktatási politikája olyan, mint egy „görög saláta”, van egy kicsi ebből és abból is benne, de „semmi koncepció, semmi egységes nem látszik”. A felsőoktatási „görög salátában” van a keretszámrendszerből és a ponthatárrendszerből is, sikerült a kormányzati elképzeléseknek a két szisztéma leggyengébb, leghátrányosabb jellegzetességeit egyesíteni - tette hozzá. Hiller István szerint kapkodva, néhány nap alatt, „statisztikai alapon, úgy nagyjából lövik” majd be a ponthatárokat. „Ha így határozzák meg és így alkalmazzák december közepén a ponthatárokat, akkor nyáron (...) súlyos gondok lesznek a magyar felsőoktatásban” - fogalmazott az MSZP humánpolitikai kabinetjének vezetője. Hangsúlyozta: vissza kell állítani a rendszeres érdekegyeztetést Pártja követeli a felsőoktatási kerekasztal helyreállítását, javasolják, hogy a kerekasztal újjáalakítása után azonnali hatállyal tűzze napirendre a kormány a felsőoktatás forráskivonásának kérdését. Továbbá követelik, hogy a drámai forráskivonás álljon le, pótolják azokat az összegeket, amelyeket az önfenntartó felső- oktatás koncepciója miatt kivontak, és azonnali hatállyal kezdjék meg a tárgyalásokat a hallgatói szerződések eltörléséről. Hiller István közölte: szó sincs arról, hogy az eddigi 10 500 férőhelyet emelték volna 45 ezerrel, és így jött volna ki az 55 ezres szám. Kifejtette: a kormány korábban 10 500-ban határozta meg a teljesen finanszírozott hallgatói férőhelyek számát, ugyanakkor megszabott 39 ezer részösztöndíjas férőhelyet. Két részösztöndíjas hely tesz ki egy teljes egészében finanszírozott férőhelyet, tehát a részösztöndíjas hely pénzéből „minden új döntés nélkül” 19 500 teljes finanszírozású helyet hoztak létre. Továbbá ez a rendszer magában foglalja a mesterképzés férőhelyeit, ami 14 700 helyet jelent, és erről semmilyen cáfolat nem hangzott el. Ennek a három tételnek az összege 44 700, tehát valójában 10 ezer új férőhelyet tettek hozzá - mondta az ellenzéki politikus, aki szerint „egyszerűen megkeverték a kártyákat”. Hiller István szerint a bejelentett 24 milliárd forint a 10 ezer új férőhely finanszírozását szolgálja. LMP: újra működhetnek a platformok Heltai László Budapest Az LMP országos választmánya szerdán hatályon kívül helyezte azon korábbi döntését, amellyel felfüggesztette a párton belül alakított platformok működését - mondta el Heltai László szóvivő csütörtökön az MTI-nek. A testület ideiglenes, január elejéig hatályos döntése szerint újra engedélyezik a platformok működését, és a párttagok akár újabb ilyen szerveződéseket is létrehozhatnak. Heltai László azt mondta, hogy január elejéig konzultálnak a résztvevőkkel, és utána alkotják meg a platformokról szóló végleges szabályozást, amelyet az LMP kongresszusának kell szentesítenie. Az országos választmány szerdai ülésén arról is döntött, hogy az LMP következő kongresszusát január 26-27-én Budapesten tartják - tette hozzá a szóvivő. Az LMP a legutóbb novéníber- ben rendezett kétnapos kongresszust. Ennek résztvevői 84:77 arányban szavazták meg azt a határozatot, amely szerint a párt nem csatlakozik az Együtt 2014 mozgalomhoz. A döntés után Jávor Benedek frakcióvezető és három helyettese közül kettő, Szabó Tímea és Karácsony Gergely bejelentette lemondását. Ezt követően a három politikus öt másik országgyűlési és három fővárosi képviselőtársával együtt létrehozta a Párbeszéd Magyarországért Platformot. Az LMP országos választmánya viszont a múlt héten arról döntött, hogy a párt etikai bizottságának állásfoglalása nyomán felfüggeszti a platformok működését. A kormány hét főbűne Budapest A kormány „hét főbűnét” vette számba Gyurcsány Ferenc a 2012-es évet értékelve csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke azt mondta: a kereszténység legnagyobb ünnepe felé közeledve „talán nem profán a példázat”, ha a kormány tevékenységét hét főbűnben foglalja össze. A felsorolást azzal kezdte, hogy a kabinet 2012-ben recesszióba döntötte a gazdaságot Közölte, bár egyedi lépések sokaságával sikerült 3 százalék alá szorítani a hiányt, „ennek pokoli ára van”. A’magfár gazdaság-á régióban egyedüliként-zsugorodik, a beruházások pedig sofcTnemíatott mélységbe zuhantak - mondta, hozzátéve: csökkennek a reál- jövedelmek, csökken a fogyasztás, és az EU- n belül Magyarországon a legnagyobb az inflációs ráta. Gyurcsány Ferenc kijelentette: a kormány szétzilálta az oktatást a vüágnéze- tileg semleges oktatás alkotmányos elvét sértve bevezették a kötelező hit- és erkölcstant tönkretették a szakképzést a felsőoktatásban pedig teljes a fejetlenség. Amit az elmúlt napokban a diákok, a tanárok és a szakszervezetek kezdeményeztek, az „először vetíti annak a lehetőségét előre, hogy Orbán re- zsimje összecsuklik, és az oktatási rendszer kritikájaként kezdett demonstrációk lassan a politikai rendszere egészével való szembefordulássá fognak válni” - fogalmazott Két további főbűnnek nevezte, hogy a kabinet felszámolta a kulturális és művészeti szabadságot és megteremtette a négymillió koldus országát. Utóbbival kapcsolatban kitért arra, hogy munkaképességükben erősen korlátozott rokkantnyugdíjasokat „erőszakkal” próbálnak visszaterelni a munkaerőpiacra. Eközben az egészségügy rendszere is a működésképtelenség határán billeg, soha ennyi orvos és ápoló nem hagyta el az országot - jelentette ki. Hangot adott annak a véleményének Is, hogy a kormány „feldúlta" a köztársaságot Kiemelte, hogy az időtállónak ígért új alaptörvényt többször is módosították, korlátozták az Alkotmánybíróság jogkö- reifés bevezették a Választási regISüffációt Gyufcsány Ferenc közölte: a hatalmon lévők elárulták a demokratikus közepet, mert titkoltan, helyenként rejtve, de együttműködnek a hazai radikális jobboldallal. Végül kijelentette, hogy a kormány „elszigetelte Magyarországot a világtól”, miközben „egészen botrányos események” is történtek 2012-ben, például az azeri baltás gyilkos kiadása. Miközben az uniós országok többsége az integráció kiszélesítésén dolgozik, a magyar miniszterelnök kevesebb Európát szeretne - hangoztatta a DK elnöke. Azt mondta: Magyarországot nem keresik az európai államfők, a világ nagy hatalmi centrumaiban pedig nem látják szívesen Orbán Viktort. Gyurcsány Ferenc úgy összegzett, hogy bár a kormány tevékenysége tragikus, de ez „még nem a világ vége”. Közölte, van még remény arra, hogy 2014-re az ország többsége megérti: a jelenlegi kormány nem a közjót szolgálja, hanem a „kevesek olyan hatalmát, amely a többség kárára működne”. Állami adósságrendezés Nyíregyháza, Eddig 1700 ötezernél kevesebb lakosú település önkormányzatának 80 milliárd forint ösz- szegű adósságát vállalta át az állam - közölte Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Nyíregyházán. Már csak 14 olyan település maradt, ahol az adósságátvállalás még nem történt meg - mondta a sajtótájékoztatón a kormányfő, miután a város adósság- rendezéséről tárgyalt Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármesterrel. A miniszterelnök szólt arról is, hogy az érintett települések vezetőivel a tanulságok levonásáért közösen tekintik át, hogy miként halmozódhatott fel a jelentős, egy lakosra jutó mintegy egymillió forint összegű tartozás. Orbán Viktor megemlítette, hogy Szabolcs-Szatmár- Bereg megye 229 települési önkormányzatának 23 milliárd forint összegű adósságát vállalta át az állam, és Nyíregyháza polgármesterével arról kezdtek egyeztetést, hogy a város 20 milliárdos adósságállományát egyszámjegyűre mérsékeljék. A miniszter- elnök kifejtette: az önkormányzatok országosan akkora adósságot halmoztak fel, hogy az egyéves törlesztési kötelezettsége 150 milliárd forintot igényelt. Ez az összeg a bevételük egyharmada volt, hasonló arányú, mint az ország törlesztési kötelezettsége - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy az állami adósságátvállalással „könnyebb helyzetbe” kerülnek a települési önkormányzatok, és a „felszabaduló összeget” fejlesztésekre fordíthatják. Orbán Viktor szerint az állami adósságrendezés a Fidesz-KDNP-s kormány által véghezvitt átalakítások eredménye, annak köszönhető a minimálbér infláció feletti emelése, valamint a gáz- és áramdíj 10 százalékos csökkentése is.- Az elvégzett munka után köny- nyebb, simább lehet az élet” a következő évben, majd 2014-ben és 2015-beh is - hangsúlyozta. A kormányfő kitért arra, hogy a pénzügyi gondokkal küzdő, önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok 30 milliárd forint forrást kapnak év végéig. Ebből 1,7 milliárd forint jutott Nyíregyházának, és ez a pénz éppen a látogatása napján érkezik meg a város számlájára. Beszámolt arról is, hogy a kormány szerdai ülésén döntött arról, hogy a 2006 óta húzódó, 13,6 milliárd forintos szennyvízberuházás megvalósításához 500 millió forintot kap a nyíregyházi önkormányzat. Kovács Ferenc polgármester a sajtótájékoztatón elmondta: a kapott kormányzati segítséggel a szennyvízberuházást 2013 őszére be tudják fejezni, az adósságrendezés után pedig elkezdhetik a munkahelyteremtést segítő infrastrukturális, turisztikai és közintézmény-fejlesztéseket. Oktatáspolitikai megállapodás Budapest Oktatáspolitikai együttműködési megállapodást írt alá az Együtt 2014 Választói Mozgalom a Hálózat a Tanszabadságért és a Szülői Hálózat elnevezésű civil szervezettel csütörtökön Budapesten. Bajnai Gordon, az Együtt 2014 egyik alapítója az ehhez kapcsolódó sajtótájékoztatón azt mondta: a civil és a szakmai szervezetekkel együtt szeretnének programot alkotni az oktatás és az államigazgatás számos területén. A volt kormányfő rámutatott: a kormányváltáshoz új típusú együttműködés szükséges, azonban ők nemcsak kormányt, hanem politikai kultúrát is akarnak váltani. Ha ez sikerül, akkor „nem bezárnak, hanem kinyitnak kapukat” az oktatás területén a fiatalok számára - fogalmazott. A diák- tüntetésekkel kapcsolatban megjegyezte: „a hallgatók nem engedték, hogy hülyének nézzék őket”. Kérdésre válaszolva Bajnai Gordon elmondta: ez a kormány nem képes szakszerűen irányítani az országot, amit tesznek, az „milliónyi magyar család álmát veszi el”, azt, hogy a gyerekek a szülőknél többre vigyék. Szerinte a kormány becsapta választóit, mert 2008-ban egyebek mellett a tandíj bevezetése ellen vitték el voksolni az embereket a népszavazáson. Aki tandíjat mond, az mondjon mellé ösztöndíjat is, és ha elzárják a tehetséges emberek elől az utat, azzal az ország felemelkedését is akadályozzák - fogalmazott. Meglátása szerint lehet jövedelmekkel arányos tandíjat bevezetni, amit a hallgatók az egyetemi tanulmányaik melletti munkával ki tudnak fizetni, de emellett fontos a szociális ösztöndíj is. „A röghöz kötés diplomás jobbágyságot jelent”, amire nincs szükség, mert csak arra jó, hogy mindenki, aki teheti, elmenjen Magyarországról - fűzte hozzá. Erese Krisztina a Szülői Hálózat képviseletében azt mondta: az éppen egy éve elfogadott köznevelési törvényt nem egyeztették a társadalmi szervezetekkel, ezért nem is lehetett konszenzus ebben a témában. Hangsúlyozta: nem fordulhat elő többé, hogy a politika az érintettek nélkül hozzon döntéseket. Hozzátette: a most megkötött megállapodás nem zárja ki, hogy más szervezetekkel is együttműködjenek. Puskás Aurél, a Hálózat a Tanszabadságért képviseletében kiemelte: a politikának oda kell figyelnie a szakmai észrevételekre, és a mindenkori hatalomnak hosszú távú stratégiában kellene gondolkodnia, „a politikai váltógazdálkodás borzalmai nélkül”. Szólt arról, a megállapodással az a céljuk, hogy „modern, humánus és európai értékű” oktatási program jöjjön létre. Juhász Péter, az Együtt 2014 mozgalom egyik alapítójának, a Milla Egyesületnek az elnöke koncepció nélkülinek nevezte a köznevelési törvényt, majd annak a véleményének adott hangot, hogy jövőre december 20- án „már tudni fogják, kik váltják le a kormányt”, és afelé tett lépés a mostani aláírás is. Reményét fejezte ki, hogy számos civil szervezet csatlakozik hozzájuk más szakpolitikai területen, hogy „normális, élhető országot hozzunk létre”. Székely kor a diákok kiálltak jogaikért. Hozzátet- Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozga- te, „ez a dolog nem tandíj kérdése, halomnak - az Együtt 2014 harmadik ala- nem az egész magyar oktatásról szól”, ar- pítójának - a társelnöke azt mondta: a ról, hogy a szegényebb sorsúak is tudja- tüntetéseken bátorságot tapasztalt, ami- nak továbbtanulni.
