Nógrád Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 254-277. szám)

2012-11-15 / 264. szám

BELPOLITIKA. Másként látják Budapest. A Jobbik nem ért egyet azzal a kormány- párti szándékkal, hogy a 2014-es választásoktól nem lehetne internetes oldala­kon választási hirdetéseket elhelyezni - jelentette ki Dúró Dóra szóvivő. Az Országgyűlés hétfőn döntött a választási eljárási törvényhez benyújtott mó­dosító indítványokról. Az el­fogadott változtatások sze­rint a kampányidőszakot öt­ven napban határozták meg, ezalatt a plakátokon és szórólapokon kívül a pártok csak a nyomtatott sajtóban - köztük az országos napi- és hetilapokban - és a közszol­gálati médiában hirdethet­nek, így többek között az internetes oldalakon nem. A törvényjavaslat zárószava­zását várhatóan a jövő hé­ten tartják. A Jobbik szóvivője szerint ezzel a módosítással a kor­mány lemond a fiatalabb korosztály támogatásáról, valamint a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok tájékozódá­sát is jelentősen megnehezí­ti. Az ellenzéki párt szerint akkor lehetne valóban olcsó a választási kampány, ha in­gyenes felületeket biztosíta­nának a pártoknak a közmé­diában és ha az óriásplaká­tok közül is igazságos mó­don, sorsolással osztanának ki állami kezelésben lévő helyeket. ?Pt!>non>Rtno\/iMi iá­Csatlakoznak? Budapest. Felkérte a csatla­kozási tárgyalások megkez­désére az LMP-t az Együtt 2014 választói mozgalom. Bajnai Gordon, a Haza és Ha­ladás Egyesület elnöke, Ju­hász Péter, a Milla Egyesület elnöke és Kónya Péter, a Ma­gyar Szolidaritás Mozgalom elnöke Jávor Benedek frak­cióvezetőnek és az ökopárt választmányi tisztségviselő­inek címezte a megkeresést - közölte az Együtt 2014. A levélhez mellékelve elküld­ték az Együtt 2014 elvi, er­kölcsi alapvetéseit tartalma­zó dokumentumot. Ez példá­ul a kettős állampolgárság­ról azt tartalmazza, hogy a határon túl élő magyarok újabb jogfosztása nem lehet célja egy új politikai korszak megalapozásának. Célul tűzi ki továbbá, hogy húszéves adósságot törlesztve áttörést érjenek el az állambiztonsá­gi iratok nyilvánosságának ügyében. Megdupláznánk a GDP-t Budapest A magyar kormány 2025-re megkétszerezné a jelenle­gi 100 milliárd eurós bruttó hazai összterméket (GDP), amihez há­romszorosára kell növelni az or­szág külkereskedelmi forgalmát - mondta Matolcsy György nemzet- gazdasági miniszter hétfőn, a Ma­gyar Export-Import Bankot (Eximbank) és a Magyar Exporthi­tel Biztosítót (MEHffl) érintő tör­vénymódosítás záróvitájában. A tárcavezető szerint a külkereske­delmi forgalom fellendítésének ré­sze a keleti nyitás; továbbá fontos ta, azért sem tartja lehetetlennek a magyar gazdaság teljesítményének megduplázását, mert a Magyaror­szágnál kisebb lélekszámú Auszt­ria 300 milliárd eurós, a kicsit na­gyobb Bajorország pedig 450 milli­árd eurós GDP-vel rendelkezik. A képviselők a miniszteri zár­szót követően 269 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 37 nem ellenében és 12 tartózkodás­sal fogadta el a szóban forgó előter­jesztést. A jogszabály-változtatás könnyíti az Eximbank forrásbevo­nási lehetőségét, emellett kiszéle­síti az állami kezességgel végezhe­tő tevékenységét Az indoklás utal arra, hogy az Eximbanknál a tu­lajdonosi jogok gyakorlására a külgazdaságért és a Kárpát-me­dencei Gazdasági Övezet gazda­ságfejlesztéséért felelős minisz­tert jelölték ki. Emellett a bank­hoz fűződő kormányzati érdekek indokolttá-tették a közvetlen álla­mi tulajdon kizárólagosságát. A törvényjavaslat szerint a tu­lajdonosi jogok gyakorlójának az Eximbankkal szembeni egyik legfőbb elvárása az, hogy növel­je üzleti aktivitását, elsősorban az exportáló kis- és középvállal­kozások finanszírozási források­hoz juttatása révén. Az előter­jesztés a hatékony forrásbevo­nás elősegítését célozza. A módosítás annak is megadja a lehetőségét, hogy az Eximbank a hazai beszállítók tevékenységét, illetve az exportcélú befektetés­éket is finanszírozza. Emellett a banknak lehetővé teszi, hogy a hazai beszállítók ilyen ügyeletéi­vel kapcsolatban pénzügyi, vala­mintkiegészítő pénzügyi szolgál­tatásokat is nyújtson. A zárószavazás előtt a kormány által beadott módosító javaslat sze­rint az Eximbank forrásszerzésé­nek elősegítése érdekében az árfo­lyamváltozásokkal összefüggő kockázatok kiküszöbölése céljá­ból áz Eximbank által devizában elfogadott betétek és igénybe vett hitelek, devizában felvett kölcsö­nök, devizában kibocsátott kötvé­nyek állományát a Magyar Nem­zeti Bank által a szerződéskötés­kor, illetve a kötvénykibocsátás napján közzétett hivatalos deviza- árfolyamon kell forintra átszámí­tani. Az így számított állományra vonatkozik az a szabály, hogy az év egyetlen napján sem haladhat­ja meg az adott évre vonatkozó éves költségvetési törvényben fel­ső határként megszabott összeget Ezzel kapcsolatos az a másik, szombaton benyújtott fideszes képviselői indítvány, amely meg­emelné 320 milliárd forintról 1200 milliárd forintra az Eximbank ez évi forrásbevonási lehetőségét az idei költségvetésben. A módosítás az Eximbank által a költségvetés terhére vállalt export-import ügy­letek garanciaállományának felső korlátját a jelenlegi kétszeresére, A hétfőn elfogadott előterjesz­tés MFB-re vonatkozó része sze­rint az OECD-n kívüli országban székhellyel rendelkező pénz­ügyi intézmény, amelyben az ál­lam, területi közigazgatási szer­vezet vagy helyi hatóság külön- külön vagy együtt többségi ré­szesedéssel rendelkezik, az MFB részére a PSZÁF engedélye és magyarországi fióktelep létesí­tése nélkül is nyújthat hitelt. Bajnai rossz hagyományai Budapest. A Fidesz szóvivője szerint Bajnai Gordon a baloldal legrosszabb hagyományait foly­tatja, amikor afganisztáni és pa­kisztáni törzseknek titulálja azt a hárommillió embert, aki 2010- ben a Fideszre, vagyis a Gyurcsány-Bajnai-korszak levál­tására szavazott. Bajnai Gordon kedden a Ma­gyarországon dolgozó külföldi új­ságíróknak angolul tartott sajtótá­jékoztatóján az mno.hu összefog­lalója szerint úgy fogalmazott: „lá­tok bizonyos mozgást a Fidesz és a Jobbik szavazói között oda és vissza. Kicsit olyan ez, mint az af­gán és pakisztáni határon élő tör­zsek, nem tudni melyik országhoz tartoznak, csak mennek az árral”. A tudósítás szerint volt miniszter- elnök úgy vélte: nagyon gyakran a Fidesz megpróbálja visszasze­rezni ezeket a szavazókat, ez radikalizálja a kormánypártot, és nagyon gyakran olyan álláspontot képvisel, ami elfogadhatatlan egy centralista szavazónak. Selmeczi Gabriella erre rea­gálva azt írta, eddig nem értették Bajnai Gordon korábbi kijelen­tését, miszerint „idegenben kell nyerni”, mára azonban világossá vált, hogy idegeneknek tekinti azt a hárommillió embert, aki 2010-ben a Fideszre, vagyis a Gyurcsány-Bajnai korszak levál­tására szavazott.- Bajnai afganisztáni és pa­kisztáni törzseknek titulálta őket. Bajnai a baloldal legrosz- szabb hagyományait folytatja. Aki nem ért velük egyet, azt le­nézik és sértéseket vágnak a fe­jéhez. 3 millió honfitársunk ne­vében kérem, ne sértegesse őket - jelentette ki Selmeczi Gabriella. „Szegényeknek árt legtöbbet” Budapest Az MSZP szerint statisztikai adatok bizonyítják, hogy a kormány intézkedései a legszegényebbeknek ártot­tak a legtöbbet Korózs Lajos, a szocialista párt elnökségi tag­ja azt mondta: az Orbán-kor- mány két év alatt négy eszten­dővel vetette vissza az ország fejlettségi szintjét. Kiemelte, hogy a hátrányos kistérségekben rohamosan romlott a gyermeket nevelők helyzete a válság és a kor­mányzati intézkedések miatt, a legnagyobb mértékben épp a legszegényebbeké. Az MSZP-s politikus a jövedelmi szegény­ség további növekedésére szá­mít, és bírálta azt a szabályo­zást, amely lehetővé tette, hogy a szociális ellátások egy részét Erzsébet-utalványban folyósít­sák, valamint a segélyezési plafon tervezett bevezetését. Szólt arról, hogy a nyilvántar­tott álláskeresők száma na­gyobb, mint a 2008-ban, az ál­láskeresési ellátásra jogosul­tak száma viszont jelentősen csökkent, ma az állástalanok mindössze tíz százaléka tarto­zik ide. Ugyanakkoráiig nőtt a szociális ellátásban részesülők száma, az ellátás nélkülieké ezzel szemben a négy évvel ez­előtti 161 ezerről 280 ezer fölé emelkedett, így az összes ál­láskereső 53 százaléka nem kap ellátást. Az idei év első negyedévében a nettó átlagbér reálértéke ugyancsak a 2008-as szinten volt - mondta Korózs Lajos, bí­rálva a családi adókedvezmény bevezetését, amellyel szerinte csak a jómódú, három vagy több gyermeket nevelő topme­nedzserek jártak jól. A szocia­lista politikus kitért arra is, hogy a családi pótlék és gyes összege 2009 óta változatlan, így vásárlóértékük csökkenése - a magas infláció miatt - az év végére eléri a 20 százalékot Korózs Lajos arra szólította fel a kormányt, hogy a felhaszná­lásra váró európai uniós pénze­ket a leghátrányosabb kistérsé­gekben élők szegénységének csökkentésére fordítsa, és állít­sa le a segélyplafon bevezetését Óvodai alapprogram Budapest Az óvodai alapprog­ram módosítását tervezi a kor­mány. A javaslat kiemeli az óvodai nevelés hátránycsökkentő szere­pét és rögzíti a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlődését támo­gató kereteket A kormany.hu olda­lon közzétett tervezetet november 21-éig lehet véleményezni. A javaslat az óvoda kiegészítő funkciója mellett kiemeli az óvodai nevelés hátránycsökkentő szere­pét az óvodás gyermek természe­tes mozgásigényére alapozott rend­szeres testmozgás gyakorlati meg­valósulását A tizenegy oldalas do­kumentum kitér a mozgásra mint a tanulási képességek kialakulásá­ra, fejlesztésére, megerősítésére ha­tó tevékenységre, és rögzíti a ki­emelt figyelmet igénylő gyermekek fejlődését támogató kereteket vala­mint átvezeti a nemzetiségi tör­vényből eredő terminológiát Hároméves kortól kötelező óvo­dába járás ideje alatt az óvodai ne­velési folyamat célja, feladata válto­zatlanul az egész gyermeki szemé­lyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. Az óvodai nevelésben megjelenhetnek a különböző peda­gógiai törekvések, mivel a program biztosítja az óvodapedagógusok pe­dagógiai nézeteinek, értékrendjé­nek és módszertani szabadságá­nak érvényesülését megkötéseket csak a gyermek érdekének védel­mében tartalmaz. A büdzsé végleges keretei Budapest A kormány szerda délutáni ülésén tárgyal a 2013-as költségvetés végleges kereteiről - közölte a miniszterelnök, kije­lentve: a mai magyar gazdasági modell legnagyobb sikere, hogy az ország megszorítások nélkül fog kijutni a válságból, a büdzsé iránya pedig továbbra is az lesz, hogy a terheket nem az embe­rekre hárítja. Orbán Viktort az­zal összefüggésben faggatták új­ságírók, hogy Matolcsy György nemzetgazda­sági miniszternek az eheti kormányülésre kel­lett előterjesztést tennie arra, szükségesek-e még gazdasági intézkedések a november 7-i európai bizottsági országjelentés nyomán.- A jövő évi költségvetést ha­marosan elfogadhatja a parla­ment, ehhez kell hoznunk né­hány döntést, de ezen döntések vezérelve az, hogy megszorítá­sok nélkül kell kivezetni az or­szágot a válságból - mondta vá­laszában a miniszterelnök, aki szerint ez a legfontosabb válasz­tóvonal kormánya és az előző kabinetek között, amelyek elvet­ték a nyugdíjat, elvették a fize­tést, megsarcolták az embereket, és hagyták, hogy eladósodjanak. Magyarországon nincsenek megszorítá­sok, nem voltak, és nem is lesznek, a kabi­netnek csak akciótervei, átszervezései van­nak, a terheket pedig kifejezetten a nagy cé­gekre és a bankokra helyezik, nem pedig az emberekre - hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, hogy a mai magyar gazdasági modell legnagyobb sikere, hogy az ország megszorítások nélkül fog kijutni a válság­ból. Orbán Viktor abban bízik, hogy 2013 a sikertörténetnek számító magyar gazdaság nemzetközi tekintélyének növekedéséről szól majd. Tájékoztatása szerint a szerda délutáni kormányülésen a 2013-as költségvetési tör­vényjavaslat mellett szó lesz az önkormány­zati adósságról és az unió következő hét­éves büdzséjével kapcsolatos, Brüsszellel folyó vitáról is. (A kormányülés lapzártánkkor még tartott)

Next

/
Thumbnails
Contents