Nógrád Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

2012-10-22 / 246. szám

NOGRADMIW» 2012. OKTOBER 22., HÉTFŐ Bátonyterenyén az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére rendezendő ünnepség október 22-én, hétfőn 16.30 órá­tól szentmisével kezdődik, be­mutatja Zahar Béla plébános, püspöki tanácsos a Szent Antal Kápolnában. Ezután fáklyás me­net indul az ünnepi megemléke­zés következő helyszínére, a Fáy András Szakképző Iskola és Kol­légium Emlékparkjába (Bátony- terenye, Ózdi út 39.). Ünnepi beszédet mond: dr. Rétvári Ben­ce, államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium) és Nagy-Majdon József, a város polgármestere, közreműköd­nek a Bartók Béla Általános Is­kola tanulói. Salgótarjánban a forradalom és szabadságharc évfordulója és a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja alkalmából október 23-án 8.40 órakor koszo- rúzási ünnepség lesz a megye­háza, '56-os emléktáblájánál. Az „1956. október 23-ai Emlékfu­tás” 9 órakor indul a December 8. térről. Az ünnepi megemléke­zés kedden 17 órakor kezdődik a József Attila Művelődési és Kon­ferencia Központ színháztermé­ben, beszédet mond: Székynédr. Sztrémi Melinda, Salgótarján pol­gármestere, országgyűlési kép­viselő, Becsó Zsolt, a Nógrád Me­gyei Közgyűlés elnöke, ország- gyűlési képviselő és Bérezési Mihályné, a POFOSZ Nógrád Me­gyei elnöke. Az ezt követő műsor I - címe: Karbidlámpa ég miná- lunk - a 90 éves Salgótarján tör­ténetéből villant fel fejezeteket, f Közreműködnek: Nógrád és az Ifjú Nógrád Táncegyüttes, Folt Zenekar, Bányász-Kohász Dal­kör, ifj. Gelencsér János, TerékJó­zsef, Beszkid József Szécsényben az 1956-os forra­dalom és szabadságharc évfor­dulója és a köztársaság kikiáltá­sa alkalmából rendezett városi ünnepély október 23-án, kedden 15 órakor kezdődik a városházá­nál. Beszédet mond Bérezési Mihályné a POFOSZ Nógrád me­gyei elnöke. A megemiékezők el­helyezik a városháza falán lévő emléktáblánál a megemlékezés virágait. Az ünnepség a művelő­dési központban folytatódik, ahol ünnepi beszédet mond Stayer IAszló Szécsény város pol­gármestere. A műsorban közre­működnek a Rózsavölgyi Márk AMI FÉBÉ Társulat énekes szín­játszósai és a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola diákjai. A megemlékezést követően átadják „A Köz Szolgálatáért díjat”. Balassagyarmaton a városi megemlékezések délután 15 óra­kor a Palóc ligeti ’56-os emlék­műnél mécsesgyújtással kez­dődnek. Itt Tárnái Imre esperes, kanonok mond beszédet. Áz ün­neplők ezután átvonulnak a Baj­csy úti emléktáblához, ahol Bállá Mihály országgyűlési kép­viselő osztja meg gondolatait a nagyközönséggel. A műsorban közreműködik a Balassagyar­mati Dalegylet, a Gyarmati Szín­kör művészei, illetve az Exultet együttes. 16.30 órától a régi Vár­megyeháza dísztermében ünne­pi képviselő-testületi ülés kereté­ben a város 2012-es szakmai dí­jait adják át a jutalmazottaknak. Pásztón a város önkormány­zata október 23-án, kedden a Szentlélek templom melletti emlékhelyen ló órai kezdettel az 1956-os forradalom és sza­badságharc hőseinek tisztele­tére kegyeleti megemlékezést tart. Az ünnepi rendezvényen beszédet mond Sisák Imre pol­gármester, majd egy irodalmi és egy zenés műsort adnak a helyi Athéné Alkotókor tagjai, valamint a RMAMI Rajeczki Benjamin Tagintézmény taná­rai, növendékei. A megemléke­zés után a korábbi évek hagyo­mányainak megfelelően a rész­vevők a Fő utcán végigvonulva keresik fel a város déli részén lévő Csillag téri 1956-os emlék­helyet. Ezt követően a hősök tiszteletére 18 órakor a Szent Lőrinc Plébániatemplomban szentmisét tartanak. Rútságon este 18 órától a mű­velődési központ színháztermé­be'várják az ünneplőket. Itt Mezőfi Zoltán polgármester mond köszöntőt, majd a Város Szolgálatáért, és az ÉV Rétsági Tanulója díjakat adják át. A mű­sorban fellépnek a Mikszáth Kálmán Középiskola rétsági ta­gozatának diákjai: Szájbely Zsolt szavaló, Mezőfi Zsófia és Derne Bálint a Kereplő Gyermek Néptáncegyüttes tagjai, az Ékes Együttes, Major Szilvia fuvolis- ta, illetve Simon Katalin énekes. Avatással ünnepelnek Bér. Krisztus-szobrot és 1956- os emlékművet avatnak a Mindszenty József bíboros, her­cegprímás tiszteletére meghir­detett emlékév keretében októ­ber 22-én, hétfőn 11 órai kezdet­tel Béren. A virágospusztai nem­zeti emlékhelyen ünnepi beszé­det mond Harrach Péter országgyűlési képviselő, a KDNP frakcióvezetője. Ünnepelnek, emlékeznek Örégeiypaiáni Az 1956-os for­radalom és szabadságharc 56. évfordulója alkalmából a drégelypalánki művelődési ház­ban október 22-én, hétfőn 17.30 órától tartják az ünnepi megem­lékezést a helyiek. Közreműköd­nek: a Tormay Cécile Irodalmi és Történelmi Társaság, a drégelypalánki hagyományőrző csoport tagjai, valamint a helyi fiatalok. Köszöntőt mond: Dombai Gábor polgármester. Az esemény kísérő rogramja lesz annak a kiállításnak a megnyitó­ja, amely Jobbágy Károly, drégelypalánki származású köl­tő forradalmi képeit mutatja be. Az ünnepen veszik át Nógrádsáp. A községi sport­egyesület sikeres pályázaton fű­nyíró traktort nyert. A mintegy másfélmillió forint értékű esz­közt a különböző tartozékaival együtt az október 23-i ünnepség alkalmával veszik át. „Be van fejezve a nagy mű...” (Folytatás az 1. oldalról.) A természet is kegyeibe fogad­ta a rendezvényt, hiszen Lengyel Ágnes, a Palóc Múzeum igazgató­ja - a rendező Nógrád Megyei In­tézményfenntartó Központ és ba­lassagyarmati múzeum nevében - ragyogó napsütésben köszönt­hette a protokolláris személyisé­geket, az ország határain innen és túlról érkezett vendégeket, a nagy számban megjelent ünneplőket. Az igazgatónő utalt a „genius loci” , azaz a helye szelleme szerepére, felidézte azokat az 1844 és 1853 közötti éveket, amikor Madách Im­re, „Az ember tragédiája” későbbi szerzője a csesztvei kúriában élt családjával, ahonnan bekapcsoló­dott a megye politikai közéletébe, ahol letartóztatták s ahol fogadta Arany Jánost, a Tragédia felfedező­jét. Lengyel Ágnes utalt arra, hogy sokaknak köszönhető a felújítás, az új kiállítás sikere, amely a Ha­táron Átnyúló Együttműködési Program a „Madách - Közös örök­ségünk” elnevezésű közös ma­gyar-szlovák projekt keretében il­letve a Petőfi Irodalmi Múzeum hathatós szakmai támogatásával valósult meg. Az avatóünnepség azonban nemcsak vége, hanem kezdete is egy folyamatnak, hi­szen a múzeumnak a jövőben még hatékonyabban kell ápolni, sugá­rozni Madách szellemiségét s mind szélesebb körben megismer­tetni a Tragédia-költő életének, munkásságának itt látható doku­mentumait. Ezt hangsúlyozta Pálmán Imre Csesztve polgármes­tere is, aki közös kötelességnek tartotta a nemzeti örökség joggal számon tartott páratlan értékének méltó megőrzését. Kifejtette, hogy a helyi önkormányzat jó gazdája kíván lenni Magyarország egyet­len Madách emlékhelyének. Becsó Zsolt, Nógrád Megye Közgyűlés­ének elnöke köszöntőjében örö­mét fejezte ki, hogy részese lehe­tett a példaszerűen, mintaértékű­én működő magyar-szlovák part­nerségi viszony keretében megva­lósult projektnek. A nógrádiak Vígh Tamás 1964-ben felavatott és most új helyre ke­rült Madách-szobrát elborították az emlékezés virágai büszkék lehetnek történelmi, ter­mészeti, néprajzi értékeikre és számos itt élt, vagy innen elszár­mazott jelentős személyiségre, akik között kiemelkedő helyet fog­lal el a két író: Madách Imre és Mikszáth Kálmán. E. Csorba Csil­la, a Petőfi Irodalmi Múzeum fő­igazgatója elsősorban arról be­szélt, hogy az általa vezetett intéz­mény milyen szakmai támogatás­ban részesítette ezt az emlékhe­lyet is, amely méltán sorolható az utóbbi időkben felújított Jókai-, Jó­zsef Attila-, Lázár Ervin-, Petőfi-, Vö- rösmarty-emlékházak közé. A fő­igazgató név szerint is megemlítet­te azokat, akik a legtöbbet tették annak érdekében, hogy méltó tar­talommal, a mai kor igé­nyeinek meg­felelő látvány­nyal töltsék meg a három- százhatvan alapterületű kiállítási teret Jarábik Gabri­ella, a pozso­nyi Szlovák Nemzeti Mú­zeum - Szlová­kiai Magyar Kultúra Múze­uma igazgató­ja mint pro­jektmene­dzser mondta el gondolatait. Tolmácsolta Rastislav Púdelka fő­igazgató üd­vözletét, aki személyesen nem tudott személyesen jelen lenni Csesztvén, de a továbbiakban is kész, nyitott a közös munkára. Jarábik Gabriella köszönettel em­lítette, hogy Magyarországon jó partnerekre találtak az együtt­gondolkodásban, a közös álom re­alizálásában. Elmondta, hogy az alsósztregovai egykori Madách- kastély felújítása még zajlik, az egyelőre még kiállítás nélküli épület átadását, 2013. január 21- ére, Madách Imre 190. születés­napjára tervezik. Az ünnepségre meghívott minden Madách-hívőt. A magyar felet képviselő másik projektmenedzser, Molnár Ildi­kó, a Palóc Múzeum munkatár­sa felidézte azt a négyéves folya­matot, amely az első pályázatbe­adása óta eltelt. Szólt arról, hogy 2010 májusa - a kedvező döntés megszületése óta - milyen cé­geknek és személy szerint kik­nek köszönhető, hogy - a techni­kai, műszaki nehézségek ellené­re - az 513 ezer euróból magas színvonalon sikerült az épületet szó szerint minden elemében felújítani, korszerűsíteni. A rész­letekről Csömör Imre műszaki menedzser szólt. A múzeumot L. Simon IAszló, az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának kultúráért felelős ál­lamtitkára adta át és nyitotta meg az új állandó kiállítást. Kifejtette: szerencsés embernek tartja ma­gát, hogy részese lehetett a PIM főigazgatója által már említett több emlékház felavatásában és most itt lehet Csesztvén is. Szá­mára ez annál is fontosabb, mert Madách Imrét és Mikszáth Kál­mánt kedvenc szerzői közé sorol­ja és olyan íróknak ítéli, akiket a politikusoknak rendszeresen ol­vasniuk kell. A magyar irodalom­ban aligha van még egy, Az em­ber tragédiájához - amelyet negyvenegy nyelvre fordítottak le - hasonló mű, amely ilyen hatást tudott volna gyakorolni nemze­dékeken át s aktuálisan szembe­sít az emberiség problémáival. Mi magyarok szívesen sorolnánk még előbbre a világirodalmi rang­listán. Természetes, hogy a kiállí­tás főként a Tragédia köré épül. L. Simon László együtt vágta el a szalagot Pálmán Imre polgármes­terrel, akinek biztató szavait azért is nyugtázta jó érzéssel, mert az új múzeumi törvény nagy felelősséggel ruházza fel az intézményeket működtető önkor­mányzatokat. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a kormány partnere lesz a történelmi múltú Balassagyarmatnak és nem hagyja magára a Palóc Múzeu­mot sem. „Az emberiség haladt, ha az egyén nem vette is észre” - Madách Imre és Az ember tragé­diája” című új állandó kiállítást Kovács ída, a PIM irodalomtörté­nésze, a forgatókönyv írója és a kiállítás rendezője mutatta be. Megköszönte, hogy ilyen lehető­ségben lehetett része és a kiállí­tást a négy éve elhunyt KerényiFe­renc irodalom- és színháztörté­nész, Madách-kutató, egykori kol­légájuk, az előző kiállítás rende­zője emlékének ajánlotta. Elmondta, hogy reményeik sze­rint a nyolc teremben szerethető tárlatot hoztak létre, amely kor­hűen érzékelteti, hogy milyen volt az élet a XIX. század köze­pén s ebben a közegben milyen sors jutott Madách Imrének. A fő hangsúlyt természetesen a Tra­gédiára, s annak színpadi utóéle­tére fordították. Igyekeztek a mo­dern technika, az interaktivitás, a korszerű muzeológia eszközeit is igénybe venni, hogy minél köze­lebb hozzák a látnivalók okozta élményeket a látogatókhoz, köz­tük a fiatalokhoz, diákokhoz. Bár­ki felmehet például a színpadra és magára öltheti a Tragédia főhő­seinek jelmezeit. A múzeum megtekintése után került sor Vígh Tamás új, kedve­zőbb helyre került, virágokkal övezett Madách-szobrának megkoszorúzására. Az avató­ünnepség ihletett hangulatát emelték a salgótarjáni, a buda­pesti és a váci, Madách nevét viselő gimnáziumok diákjai­nak jól szerkesztett műsorai. 2012. október 19-e kiemelke­dő dátumként íródik be az 1964 őszén éppen Csesztvén zászlót bontott, majd 1983-ban és 1998- ban új lendületet kapott leg­újabb kori Madách-kultusz kró­nikájába. Csongrády Béla A Kovács Ida rendezte új állandó kiállítás középpontjában is Az ember tra­gédiájának rekvizitumai állnak Ünnepi megemlékezések megyeszerte

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents