Nógrád Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
2012-10-22 / 246. szám
GRAD 2012. OKTOBER 22., HETFO Telepítés Maconkán Az idén négy napos ünnepi hétvégén a meteorológia szép időt jósol, így remélhetőleg sokaknak nyílik lehetősége egy jó horgászatra. Miként dr. Dérer István, a BSHE elnöke tájékoztatta lapunkat, a felhőtlen kikapcsolódás érdekében a Maconkai-víztározóba, valamint a tórendszer II. és III. egységeibe újabb 3 tonna halat telepítettek. A vegyesen tükrös és pikkelyes pontyok átlagsúlya 2 kilogramm, tilalom szokás szerint nincs. Mindenkinek jó szórakozást kívánnak! Fogadónapok a városházán Ebben a hónapban Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat tisztség- viselőinek fogadónapjai a következőképp alakulnak: dr. Gaál Zoltán jegyző október 24-én, szerdán 9-től 12 óráig, Fenyvesi Gábor alpolgármester (szintén ezen a napon), vagyis október 24-én, szerdán, 12-től 16 óráig várja az érdeklődő salgótarjániakat. Eötvös Mihály alpolgármester pedig október 29-én, hétfőn 8-12 óráig fogadja a megyeszékhely lakosait. Gazdira várnak Komondornak, pulinak, lakásban tartható, kistestű kutyának, valamint kölcsökmacskákna(< keres örökbefogadókat a Gazdikereső Közhasznú Alapítvány. Telefon: 20-9419-914 vagy 32/311-840. Hadady és Hargitay hugyagi emléke Közös tőről fakadó kettős fejfa áll Hugyag központjában. Mementóul egy kegyetlen kivégzésnek, amelynek áldozatairól ma sem tudjuk, hol nyugszanak. Hadady Rudolfra és Hargitay Lajosra, 1956-os salgótarjáni nemzetőr hősökre emlékezett az utókor. Hegedűs Henrik . Derűs napsütésben, kellemes, késő nyarat idéző időben gyülekeztek pénteken az emléke- zők a községháza környékén. Sorra érkeztek a vendégek, politikusok, polgármesterek, a bátony- terenyei Fáy Szakközépiskola rendészeti szakos diákjai, politikai üldözöttek, és persze helybéliek. Eljött - mint minden esztendőben - Hargitay Lajos özvegye is családja kíséretében. A közeli ’56-os emlékszobában kezdődött a rendezvény, ahol a falakon a forradalom relikviái, helyi, megyei és országos események őrzői láthatóak. Mivel Hende Csaba honvédelmi miniszter egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott eljönni, így levelet küldött. Borda Attila házigazda polgármester köszöntőjét követően olvasták fel ezt az üzenet, amiben a tárca vezetője azt emelte ki, hogy ötvenhat évvel ezelőtt a szabadság keresése érdekében fogott össze a nemzet, és ez a szabadság igenis megéri az árát, amiért küzdünk érte. Az esemény programját a hagyományos 1956 méteres emlékfutás gazdagította A jelenlévők méltó módon emlékeztek Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke egy képet villantott fel a hallgatóság előtt: a hugyagi honlapon látott egy fotót egy idős helybéli asszonyról, aki éppen a veteményest gyomlálta. A ma embere éppen ilyen buzgalommal igyekszik gyomlálni 1956 emlékeit, de még mindig találni a búzaszemek közt ocsút, és máig megmagyarázhatatlan, miért nem lelik a családtagok, történészek, régészek, Hadady Rudolf és Hargitay Lajos maradványait a balassagyarmati temetőben, mert még mindig akadnak szájak, amelyek erről nem beszélnek, hallgat a múlt Bérezési Mihályné, a POFOSZ megyei elnöke szintén történelmi párhuzamokat vont, egy győztes forradalomról beszélt, amelynek hős résztvevői nem nyugodhatnak meg, amíg az eltiprók nem bánják meg bűneiket Hadady és Hargitay mellett név szerint megemlítette a hugyagi Ferencz István gépkocsi- vezetőt, mint a forradalom kiemelkedő személyiségét. A POFOSZ nevében Bérezési Mihályné kitüntetéseket is átadott 1956 emlékének méltó őrzéséért: Borda Attila hugyagi polgármesternek, valamint Kozma Jenőnek, a Nemzetőrség Nógrád megyei parancsnokának. Az ünnepség résztvevői ezek után átvonultak a kettős kopjafához, ahol koszorúzással, majd a hagyományos 1956 méteres emlékfutással ért véget az esemény. VÁROSI TANUSZODA nyitva tartása 16.30-21.00 óráig APOIlO MOZI ___ 15 .30.17.00.18.30 LORAX síim ssitkronliall amerikai animációs hím 20.00 SZERELEM A HATODIKON cima «inga Iraneia tilimugjalék VAROS! SPORTCSARNOK 20.00 SVSE - Újpesti Futsal Club NBll-es férfi firtsal A programajánló a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. támogatásával készült. További programok a www.stkult.info A szabadság ünnepén - 23 gondolat a szabadságról- Az ember öröktől fogva meglévő igénye, amely egyedről egyedre öröklődik, (dr Ferkó Attila, salgótarjáni háziorvos). - A szabadság az ember lételeme, ami, ha megvan, nem értékeljük igazán, a hiányától viszont szenvedünk. (Pintér Bertalan polgár- mester, tanár, Nógrádsáp) - Az ember akkor szabad, ha megvan az emberi méltósága. Más szóval emberhez méltó életet él. Mi egy tál étellel, ruhával vagy más módon segítünk, hogy el ne veszítse vagy visszanyerje ezt... (Juhászáé Kincses Helén, a Vöröskereszt Nógrád megyei igazgatója).- Az évek hosszú során át a saját hibáink arra tanítanak: éljünk jól a személyes szabadságunkkal. Úgy gondolom, ehhez az kell, hogy a jó és a rossz közül mindig a jót válasszuk, s amellett is tartsunk ki. (Balogh Miklós, tanár, Balassagyarmat.) - Kicsit továbbgondolva a történelemórán tanultakat, párszor már eszembe jutott: milyen lehet oda adni az életet az egyén vagy a haza szabadságáért? Képes lennék én erre a nagybetűs ügyért...? Nem hiszem, hogy olyan korban élek, ami válaszút elé állítana... (Kovács Alfréd, salgótarjáni középiskolás) - Ha önmagámban nézem, a gondolataimban, érzelmeimben, a szívemben, valamint a családomban és a művészetemben a szabadságot, s a harmóniát találom, akkor igazán szabadnak érzem magam. (Fancsikné Deák Ibolya, alkotó, Karancsalja) - Nem birtokoljuk a szabadságot. Ez egy állandó hívás az ember szívében, s ha ezt a hívást figyelembe véve hozzuk meg döntéseinket, akkor egyre inkább közelebb kerülünk hozzá. A szabadsághoz. (Bottyán Katalin, kulturális menedzser, Pásztó). - Azt mondják, az igazság szabaddá tesz. Akkor miért nem ezt akarja mindenki? (Kerekes Szabolcs bátonyterenyei középiskolás) - Szabadnak lenni testestől, lelkestől? Azt hiszem, az az állapot, amikor az ember nem függ senkitől és semmitől. A pénztől sem. Létezik ilyen? (Mészáros Antalné, salgótarjáni nyugdíjas). - Inkább Garcia Marquez gyönyörű gondolatával válaszolnék: „szárnyakat adnék egy kisgyereknek, de hagynám, hogy maga tanuljon meg repülni..” (Kerekes Sándorné, Balassagyarmat) Böjté Csaba, ferences pap: „A szabadságot nem lehet adni senkinek, és azt nem lehet megvásárolni és begyűrni sok-sok más limlom közé, vagy vitrinben őrizgetni. A szabadság igazából a végtelen előszobája: a marék porságodból adódó korlátáid fölé való emelkedés. Az a pillanat, mikor kinyílnak szárnyaid és érzed, hogy nem állati ösztöneid, kapzsi vágyaid, alantas indulataid, duzzogó sérelmeid, hanem egyedül csak a Teremtőd akarata szerinti szeretet és a jóság mozgatja tetteid. Pillanatok alatt minden darabokra megtapasztalta ezt a végtelen szabadságot, a szeretetne és a jóságra való nyitottságot, az tudja, hogy bár földi utazása nem ért véget, de mégis ő ott és akkor, ha csak egy pillanatra is, de házáért.” MindszentyJózsef: „A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. Szabadon akart határozni sorsa, államának igazgatása, munkájának értékesítése felől. Ennek a ténynek valóságát maga a nép semmiféle illetéktelen előny érdekében nem engedi elcsavarni, kiaknázni.” Bibó István (1957- ben bebörtönzése előtt fogalmazta meg): „A magyarság feladata, hogy tisztelje s óvja hazugságoktól, felejtéstől és homályba ve- széstől forradalmunk lobogóját, mely egyben az emberiség szabadabb jövőjének is zászlaja." Rafjy Ádám: „Emberi méltóság csak a szabadságban terebélyesedhet, s az emberi méltóság érzése nem tűri a szennyes vétkeket. Csak a szabad ember nem fél, márpedig a félelem aljassá és boldogtalanná görnyeszt.” Jókai Mór: „Adj a népnek szabadságot: mindent adtál neki; tedd rabszolgává: elvetted mindenét." Moldova György: „A sza- badságunk csak azt jelenti, hogy többé senki sem felelős a sorsunkért.” Heller Ágnes: „Az emberek úgy általában szeretik a szabadságot, de pontosan nem tudják, ez miben áll és milyen lehet. Ha megkérdezik az embereket, hogy szeretnek-e szabadon élni, igennel fognak válaszolni. Ha megkérdezik őket arról, hogy ők akarnak-e a sorsuk felől dönteni, akkor már más lesz a válasz, mert egy bizonyos szempontból szeretik a szabadságot, más szempontból azonban félnek tőle. A szabadság ugyanis felelősséggel is jár: mi vagyunk felelősek saját életünkért, a környezetünkért, nemcsak családunkat, hanem egész országunkat értve ezalatt.” Határ Győző: „A szabadság a Itass Albert: „Fönt a hegyekben, ahol éltünk, mókust fogott egyszer egy szénégető. Ketrecet is csinált hozzá, faketrecet. Úgy hozta el nekem. Kicsi voltam még akkor, nem tudtam, mit jelent a ketrec. Nagyapám mondotta meg, aki juhász volt a legelőkön. A ketrec, mondotta, elzárja a teremtényt az Istentől. Elzárja tőle az életet. A napot, a szelet, a fákat, az egész világot. Aki ketrecben él, az olyan, mintha nem is élne. Vagy még rosszabb annál. A ketrec az ördög találmánya, mondotta nagyapám. És én kiengedtem a mókust még azon a napon, amelyen a szénégető hozta”. Váradi Tibor: „A szabadság nem abban áll, hogy az ember azt tesz, amit akar, hanem abban, hogy azt akarja, amit tesz.” Jókai Anna: „Ha merünk önmagunk lenni és nem úszni az árral: ez a szabadságunk”. Készéi István: „Örök tragikuma a magyar sorsnak, hogy nálunk a szabadságért mindig meg kellett verekedni fokossal, kopjával, fejszével, puskával, benzines palackkal. Fehér köpenyes pincérek sohasem tálalták ölünkbe a szabadságot, mint egyes boldogabb sorsú liberális nyugati nemzetek életében.” Széchenyi István: „Szabadságát az ember rendszerint akkor becsüli, amikor már nem szabad, vagy ha szabadságát végtelen áldozatokkal vívta ki.” J J
