Nógrád Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-18 / 192. szám
NOGRADMTöíím 2012. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT Tisztelt Olvasóink! lyoztatunk Székesfehérvárott tartozunk megütni. ” Mária Terézia rendeletben nemzeti ünneppé nyilvánította augusztus 20-át, illetve a szent jobb évente hatszori közszemlére tételét. Augusztus 20., mint nemzeti ünnep, a Horthy-korszakban vált a magyarság egyetemes ünnepévé. Egy teljes hétre terjesztették ki, színes rendezvényekkel tarkítva azt. néppé. Talán azért, mert ennek re fordítsuk figyelmünket, ami- vannakalegrégebbUemiélyebb Imraszent^irály ielle^át. ural- történeTmígyökerei. Ézáll legkö- kwfasanak lényegét járjuk zelebbajnagyae,szokásrendhez,' — ——'•*~1 a magyar szellemhez. Lehet, hogy sejtették, hogy az új demokráciában ez osztja meg legkevésbé nemzetünket. De milyen is volt közelebbről az a király, aki ezer év múlva is példát tud adni? Ismerhetjük törvényeit, könyvek százai mutatják be életét és a kort, amelyben élt. Nézzük mit írt István a főemberek és vitézek tiszteletéről: „Senkit se hajts szolgaságba, senkit se nevezz szolgának. Katonáskodjanak, ne szolgáljanak, uralkodj mindannyikon harag, gőg, gyűlöl- ség nélkül, békésen, alázatosan, szelíden; tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos államoddal felövezve a királyi méltó- sághqz mindig háborítatlanul ragaszkodjanak,, hogy uralkodásod mintán tekintétbeif békés legyen. ” Ezek a szavak olyan emberi nagyságról, bölcsességről és előrelátásról tanúskodnak, ami ámulatba ejt bennünket 2012- ben is! Az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról a király a következő módon szól: „...fiam: ha becsületet akarsz szerezni királyságodnak, Reménnyel, erővel és cselekedetekkel teli új korszak kezdődött 2 évvel ezelőtt Magyarországon. Amikor olyan alapvető írott és íratlan, erkölcsi törvényeket rakott le az Országgyűlés, amelyek épp oly fontosak ma az erős Magyarország megszületésében, mint államalapító Szent István törvényei voltak. István, amikor Magyarországot megalapította törvényeit és intelmeit a rendteremtés, a biztonság megszilárdítása, a tisztességesek ellen vétők szigorú megbüntetése, a hit megtartása, a jó és igazságos hatalomgyakorlás szellemében alkotta. István tudta sikerrel csak olyan kormányzás járhat, amely Tisztelt Olvasóink! Tisztelt Nógrádiak! Szép nemzeti hagyományunk, hogy augusztus 20-án összegyűlünk országszerte és visszaemlékezünk államalapító nagy királyunkra, megszenteljük és megszegjük az új kenyeret. így tett az a harmincöt-negyven nemzedék is, aki leélte az életét ebben a hazában Szent István halála óta. Évente, így nyár vége fele megemlékeztek a nagy királyról. Az a néhány nemzedék, aki elhallgatta, az is tudott róla, emlékezett rá. Ha akart, sem szabadult az első törvényhozó szent király emlékétőL De hát hogyan is lett ünneppé ez a mai nap? Szent László uralkodása alatt, 1083-ban a VII. Gergely pápa által kijelölt augusztus 20-i napon avatták szentté István királyt. László király 1090-ben elrendelte, hogy „Szent István napja, mint szent ünnep megtartasson”. A n. András által kiadott Aranybulla, amely a magyar alkotmányosság alapjait lerakta, a székes- fehérvári törvénynapokról így szól: „Rendeljük, hogy évenként a szent király ünnepét, hacsak némi ÜNNEPI K0SZ0NT0 un pótban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség. Ha békeszerető leszel, királynak és király fiának mondanak, és minden vitéz szeretni fog; ha haraggal, gőgösen, gyűlölködve, békétlenül kevélykedsz az ispánok és főemberekfölött, a vitézek ereje bizonnyal homályba borítja a királyi méltóságot, és másokra száll királyságod. Ettől óvakodva az erényed szabta mértékkel irányítsd az ispánok életét, ogy von- zalszeresd az igaz ítéletet; ha hatalmadban akarod tartani lelkedet, türelmes légy. Valahányszor, kedves fiam, ítéletet érdemlő ügy kerül eléd vagy valamely főbenjáró bűn vádlottja, türelmetlenül ne viselkedjél, esküvel se erősködjél”. Az igazi nagyság így beszél. István igazi nagyság volt. A kegyességről és irgalmasságról, valamint a többi erényről a következőket mondja: „Kell, hogy a királyt kegyesség s irgalmasság díszítse, de a többi erény is hassa át és ékesítse. Mert ha a királyt istente- lenségés kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni. ....Légy irgalmas minden erőszakot szenvedő höz, őrizd szívedben mindig az isteni intést: „irgalmasságot akarok, nem áldozatot”. Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz. ...Légy majd mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess, vagy kárhoztass. Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen ” Én azt ajánlom, hogy fiához, Imre herceghez írt in- telmeiAmikor új szelek söpörtek végig az országon, a Rákosi-diktatú- ra idején, az új kenyér ünnepévé, majd az új - szovjet mintájú - alkotmány ünnepévé tették. A Kádár-rendszerben is megmaradt az ünnep, gyakorlatilag ugyanolyan tartalommal, mint a Ráko- si-rezsimben. A rendszerváltozás utáni első parlament a három nemzeti ünnepünk közül augusztus 20-át tette hivatalos állami a magyar emberek érdekeit, hagyományait tartja szem előtt. Tudom, nehéz ma gondolni néha még a holnapra is, az aggódás, a bizonytalanság, a bizalmatlanság és a hitetlenség gyakran gyökeret ver a szívünkben ideig-óráig. De nem szabad elhinnünk, hogy ez az ország sorsa, hogy ez Nógrád sorsa. Hinnünk kell abban hogy a megyénkben, itt élő emberekként mi is tudunk tenni a hazáért, sorsunk jobbra fordulásáért. Mindenkinek van ebben része, mindenkinek van ebben feladata és ez tulajdonképpen nagyon egyszerű. Mindenkinek csak annyi a feladata, hogy saját munkáját, hivatását tisztességesen végezze. A szülő járassa iskolába gyerekét, a tanár jó szívvel tanítson, az orvos legjobb tudása szerint gyógyítson, a rendőr védje a rendet, a hivatalnok legyen segítségünkre, a vállalkozó végezze el tisztességesen a rábízott a munkát, az eladó forduljon figyelmesen a vevőhöz. Végezetül kérem az Istent, hogy adjon nekünk egy nyugod- tabb, rendezettebb jövőbe vetett hitet. Hitet ahhoz, hogy meg tudjuk teremteni magunknak és utódainknak a jólétet és a békességet. Hitet abban, hogy a határainkon innen és túl élő magyar egymásra talál. Szent István emléke reményt a békére, reményt a nemzeti büszkeség visszaszerzésére, hiszen van mire büszkének lennünk. Adjon alázatot is, hogy értsük és értelmezni tudjuk mindazt, ami velünk történik. Adjon kitartást és erőt a változtatáshoz, hiszen mi isaz ezeréves állam részesei vagyunk és nekünk is van felelősségünk a következő ezer évre. Szent István napján további bensőséges ünneplést kívánok minden kedves Nógrád megyei embernek! Sándor József felelős kiadó, kiadóvezető, ügyvezető igazgató Közösség vagy elmagányosodás? A Szent László Közösségről A Jézus pere” című színdarab előadása Nógrád megye. Felteszem a kérdést: szeret-e a ma embere közösséghez tartozni? Annak értékeit, irányelveit, magatartási szabályait elfogadni és legfőképpen áldozatot hozni érte? Tapasztalom, hogy könnyebb felépíteni az embereket egymástól elválasztó válaszfalakat Rohanás; bocsánat, de sietnem kell; szűkös udvariassági kérdések: a tégla a tégla mellé kerül és felépült a magány fala. Észre sem vesszük, hogy az ember, a legmagasabb intelligenciával rendelkező társas lény egyedül maradt Engedjék meg, hogy ellenpéldával is szolgáljak. A színjátszó-szolgálatra szegődött; a Kapás Attila plébános atyához tartozó egyházközségek amatőr színjátszóit tömörítő Szent László Közösség második éve él. A közösségünk létszáma változó (3040 fő), 2011-ben két előadás-sorozatunk volt Az első a Jézus pere”, amely egy különleges passió. 2011. május 1-jén, Etesen határoztuk el, hogy a csoport együtt marad és felvettük a Szent László Közösség nevet Majd következett a második színdarabunk, amelyet 12 helyszínen adtunk elő: az „Akit megvédett Krisztus keresztje” (Szent István királyunk életét mutattuk be). Visszakanyarodom kis írásom első sorához: közösség (közös cél és közös érdek) vagy individuum (egyéni cél és egyéni érdek) rangsorához. Mi a számunkra fontosabb mellett döntöttünk: az elmúlt másfél év alatt közösséggé, nagycsaláddá váltunk. A próbáinkon és az előadásainkon megtapasztaljuk és éljük az összetartozást, az egymásra való odafigyelést, az intő kritikát, a együtt hullatott könnyeket és a véget érni nem akaró nevetést. Harmadik színdarabunk előadására készülünk, amelyet az érdeklődők egy alkalommal már láthattak,« Pilinyben megrendezett Vili. Váci Egyházmegyei Találkozón. A színdarabunk Árpád-házi Szent Erzsébet életét eleveníti fel, a címe: „Tettem Krisztusban és Krisztusért, értetek”. Az előadásaink helyszínei és időpontjai: Sáaúifalu. a kultúrház udvara: 2012. augusztus 20., hétfő délután 17 óra, Etes, templom: 2012. szeptember 1., szombat, délután 15 óra, Karancsság. templom: 2012. szeptember 1. szombat, délután 18 óra, Szalmatercs. templom: 2012. szeptember 2., délután ló óra, Endrefalva. kultúrház: 2012. augusztus 19-, vasárnap, délután 17 óra. Mi azt valljuk: jobb adni, mint kapni. Nagyon szeretnénk Önnek és családjának szerény ajándékunkat: az egy órányi kikapcsolódást és szellemi-lelki feltöltődési átnyújtani! Az előadásaink ingyenesek, mindenkit szeretettel hívunk és várunk! A közelgő találkozás reményében, a Szent László Közösség nevében: Dénes Katalin, a Szent László Közösség vezetője (A közösségünkről információk állnak rendelkezésre a www.vetpilinv.hu internetes oldalon, az „Egyházközösségek élete”, a „Szent László Közösség” címszóra kattintva.) Tűz Tamás: Szent István király Jól megjelölte ezt az ezredévet: kereszttel írta rá kemény nevét, mint halhatatlan győzelmi ék. Alapkő lett, de kőnél súlyosabban vetette el az épülő falakban toronyszökkentő, férfias hitét. Amint alázatát mindegyre inkább úrrá emeli roppant erején, a bércre hág s egy országon tekintát, hol hajnalpírban reszket még a fény. Komor felhőkből bomlik ki a kék ég s virrasztva várja népe ébredését a századok szélfútta reggelén. Nem tétován, de biztos mozdulattal lendül előre tervező keze, míg port kavar és szilaj kedvvel nyargal a forró puszták zendülő szele. Bölcs szemmel néz a fényes távlatokba s pillantásával féltőn átkarolja a frissen szántott szűzi földeket. Kegyes jobbjával törvényt ír, keményet, hogy megkösse a rónák vad porát, szőlő teremjen és kenyér, fehérebb s hogy mindenki meglelje otthonát. Áldott szigor, rendet hozó szelídség! Arany szív, mely eltékozolja kincsét, hogy új szívekben ragyogjon tovább! Hát róla zengjen most a lelkes ének! Uram, téged dicsérünk általa, mert ő volta te választott edényed, apostolod: híved s a föld sava. És ő volt ama bibliai sáfár; kire be jó, hogy éppen rátaláltál, midőn megvirradt napunk hajnala! A szerzőről: Tűz Tamás költő, író, katolikus pap. Győrben született 191ó-ban, 1939-ben szentelték pappá. Első versei a Vigíliában és a Magyar Csillagban jelentek meg, első verseskötete 1941- ben látott napvilágot Tiszta arannyal címmel. Ä világháború alatt katonai szolgálatot teljesített tábori lelkészként, majd orosz hadifogságba esett. Hazatérése után plébániákon szolgált, de a versírást nem hagyta abba. Az 1956-os forradalom idején külföldre távozott, a külhoni magyarok lelkipásztora lett. Magyar- országon csak a hetvenes években jelenhettek meg versei, újabb (válogatás) kötete 1987-ben jelent meg. Kanadában hunyt el 1992- ben, hamvait hazaszállították, és Győrben helyezték örök nyugalomra. 4 1
