Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)

2012-07-25 / 171. szám

SPORTTUKOR 2012. JULIUS 25., SZERDA London 2012 - Sportági ABC m lonoon 2012. A XXX. nyári olimpiai játékokat július 27-e és augusztus 12-e között rendezik meg Lon­donban. A Magyar Olim­piai Bizottság által a lon­doni olimpiára nevezett 158 magyar sportolót. Az alábbiakban az olimpiai sportágakat, és a magyar résztvevőket mutatjuk be. Strandröplabda Strandröplabdában a magyarok nem indultak a selejtezőnek szá­mító World Tour-tornákon, így nem is vesznek részt a londoni olimpián. Az ötkarikás játékok egyik legfiatalabb sportágában ko­rábban született magyar vonatko­zású siker: első alkalommal, 1996- ban, Atlantában a férfiak között Karch Király, azaz Király Károly győzött Kent Steifes oldalán ame­rikai színekben. Súlyemelés Súlyemelésben egyetlen ma­gyar indul a londoni olimpián: az ólomsúlyú, vagyis a plusz 105 kg- ban érdekelt Nagy Péter. A szege­di „óriás” először szerepel ötkari­kás játékokon. A súlyemelés az egyik legősibb sportág, már az 1896-os első újkori olimpián is he­lyet kapott a programban, és két alkalmat - 1900-at és 1908-at le­számítva - azóta is ott van a négy- évenkénti nagy sportseregszem­lék műsorán. A magyar súlyeme­lés eddig két olimpiai bajnokot avatott: az elsőt 1972-ben Földi Im­re személyében, a második ara­nyat pedig az 1980-as moszkvai játékokon érdemelte ki Baczakó Péter, aki már nincs az élők sorá­ban. A női súlyemelés programba vétele, azaz a 2000-es sydneyi olimpiai bemutatkozás óta hét női, és nyolc férfikategóriában verse­nyeznek az erős emberek. Tizen­két esztendeje a debütálást ma­gyar szempontból Márkus Erzsé­bet ezüstérme tette különösen em­lékezetessé. A 2004-es athéni játé­kokon - amelyet három magyar, benne az ezüstérmétől megfosz­tott Gyurkovics Ferenc dopping­vétsége árnyékolt be - egy magyar A magyar férfi vízilabda válogatott 2000-ben. Az 58 kg-os versenyző súlycsoportjában 12 évvel ezelőtt az ötödik helyen végzett. A 2004- es athéni, a legutóbbi pekingi és az idei londoni játékokra egyetlen magyar versenyző sem harcolta ki az indulás jogát. Tenisz A női mezőnyben két magyar játékos induLa londoni olimpia te­nisztornáján, az elvárás velük szemben a tisztes helytállás, jó esetben pontszerzés. Egyesben Szávay Ágnes és Babos Tímea lép pályára a brit fővárosban, páros­ban pedig a Szávay, Babos duó pró­bál szerencsét A tenisz már az el­ső újkori olimpia programjában szerepelt, majd 1928-tól kikerült a műsorból, s oda csak 1984-ben ke­rült vissza - először bemutató jel­leggel -, majd 1988-tól lett újból teljes jogú sportág. A vegyespáros 1924-es játékok óta először szere­pel a műsoron. A Mandula Petra- Marosi Katalin duó negyeddöntős volt párosban a sydneyi olimpián, míg nyolc éve Athénban és négy esztendeje Pekingben már a nyitó­körben búcsúztak a magyarok. Magyarország férfi vonalon már büszkélkedhet olimpiai érmessel: Tapavicza Momcsilló 1896-ban Athénban volt harmadik. Tollaslabda A tollaslabdázóknál a május 3-i világranglisták alapján alakult ki a pekingi olimpia 172 fős mezőnye, melybe magyar versenyző nem ke­Mohamed Aida párbajtőröző állhatott a dobogóra az eredmény- hirdetéskor: Krutzler Eszter, aki második lett súlycsoportjában. 2008-ban egyedül Baranyai János képviselte a piros-fehér-zöld szí­neket, de az ő versenye hamar vé­get ért: súlyos könyöksérülést szenvedett, s kiesett. Tekvondó A tekvondó 1992-ben és 1996- ban bemutató sportágként, 2000- től már teljes jogú tagként szere­pel a nyári olimpia programjában. Egyedüli magyarként Salim József tudott kvótát szerezni, mégpedig ni olimpia tornaversenyeinek. Böczögő másodszor, Berki és Híd­végi először szerepel a játékokon. A kétszeres világbajnok Berki egy­értelműen éremesélyes lólengésben, a szakértők szerint az aranyat is megnyerheti, igaz, egyik legfőbb riválisa, a brit Louis Smith hazai közönség előtt verse­nyez majd. Hídvéginek ugyanezen a szeren nem jelenthet gondot a nyolcas döntőbe jutás, míg Böczögő a 2008-as pekingi játéko­kon elért legjobb (ugrásban 12.) eredményén javíthat. A magyar tornászok eddig 14 arany-, 11 ezüst- és szintén 14 bronzérmet nyertek az olimpiákon. A férfiak részéről legutóbb Csollány Szil­veszter diadalmaskodott a 2000-es sydneyi játékokon gyűrűn, míg a legutóbbi magyar női aranyérmes Ónodi Henrietta volt, aki 1992- ben, Barcelonában nyert ugrás­ban. Lólengésben utoljára az 1988- as szöuli játékokon volt magyar győztes Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) jelenle­gi elnökének személyében. A 2000-es sydneyi ötkarikás csúcs­esemény óta nem volt példa arra, hogy három tornász képviselje Magyarországot az olimpián. Trampolin rült be. A tollaslabda az 1972-es müncheni és az 1988-as szöuli já­tékokon bemutató sportágként sze­repelt, majd az 1992-es barcelonai olimpián debütált négy számmal, a férfi és női egyessel, valamint a fér­fi és női párossal. A vegyes páros az 1996-os atlantai játékokon került be a programba. Magyar verseny­zőknek még soha nem sikerült pontszerzőként végezniük. Torna Berki Krisztián, Hídvégi Vid és Böczögő Dorina személyében há­rom magyar indulója lesz a londo­indul a londoni játékokon: még a pekingi 31-es csúcsot is megha­ladva 32-en szállnak vízbe a brit fővárosban. Közülük Gercsák Csaba csak a nyíltvízi úszók öt­karikás távján, 10 kilométeren rajtol, míg a hosszútáv másik magyarja, Risztov Éva a normál­medencés programban is szere­pel, méghozzá két számban is. A világszövetség megerősítő igenje után az Aquatics Centre 50-es uszodájában 16 férfi és 15 női versenyző próbálhat szerencsét, miután valamennyien teljesítet­ték az ötkarikás rajthoz előírt kvalifikációs szintidőket, illetve- ahogyan az a 4x200 méteres női gyorsváltó esetében történt - kvó­Vízilabda Vízüabdában mind a férfi együt­tes, mind pedig a női válogatott tagja a londoni olimpia 12, illetve a hölgyek esetében nyolccsapatos mezőnyének. Kemény Dénes le­génysége 2000 és 2004 után 2008-ban is diadalmaskodott az ötkarikás játékokon, ennél fogva címvédőként vág neki a tornának, míg a női csapat négy esztendeje, Pekingben negyedik lett. A ma­gyar nők a hölgypóló 2000. évi sydneyi bemutatkozásán nem le­hettek jelen, mivel sikertelenül vették a kvalifikációt, majd a gö­rög fővárosba már kijutottak, vi­szont Athénban be kellett érniük mm __ . sir,jő At rampolin (gumiasztal) sport­ágnak a sydneyi debütálás után a londoni lesz a negyedik olimpiai „szereplése”. Eddig soha nem szerzett magyar induló ötkarikás kvótát. Triation Kovács Zsófia személyében egy magyar indulója lesz a londoni olimpia triatlonversenyeinek. A gyöngyösi sportolónak ez az első fellépése ötkarikás játékokon. A magyar létszámot tekintve nem tör­tént változás a legutóbbi olimpiá­hoz képest, ugyanakkor Sydney­ben még négy, Athénban pedig két magyar állt rajthoz. Pontszerző hely elérésére Kovácsnak nagyon kevés az esélye, ez hatalmas bra­vúrnak számítana. A szövetség el­várása, hogy a középmezőnyben végezzen, de azzal lenne igazán elé­gedett, ha az eddigi legjobb magyar olimpiai szereplésnél jobbat produ­kálna, azaz Edöcsény Nóra 19. he­lyénél előrébb zárna. A sportág 2000-ben, Sydneyben szerepelt elő­ször a nyári játékok programján, ott Edöcsény Nóra 19., Molnár Eri­ka 23., Góg Anikó 39. helyen vég­zett, míg a férfiaknál Kuttor Csaba 30. lett. Athénban Molnár Erika 38. helyen ért célba, Kuttor megbetege­dett, így végül nem állt rajthoz. Pe­kingben Szabó Zita 38. helyen zárt Úszás, nyíltvízi úszás Úszásban minden idők legna­gyobb létszámú magyar csapata Cseh László úszó tát szereztek. A stafétáknál ma­radva: olyan sem volt még a játé­kok történetében, hogy mind a hat váltóban szerepeljen magyar egység, márpedig most mindkét nemnél lesznek a piros-fehér- zöld színeket képvelő résztvevők a két gyors- és a vegyesváltóban egyaránt. Legutóbb 2008-ban, Pekingben a 4x200-as váltókban volt magyar érdekeltség. Az úszás olimpiai alapsportág, „ős­időktől” fogva szerves része a programnak, vagyis 1896 óta ott van az újkori nyári játékok mű­során. Miként alapvető szerepet játszanak kezdettől a magyar úszók is, akik korántsem csak a résztvevők, hanem a rendre eredményes versenyzők táborát gyarapították, az egyik legsikere­sebb magyar olimpiai sportággá emelve az úszást Az első magyar olimpiai győzelmet, sőt győzel­meket az első athéni játékokon a 100 m és 1200 m gyorson baj­nok Hajós Alfréd aratta, a leg­utóbbi, amúgy a sportág 23. ma­gyar ötkarikás győzelmét pedig Kovács Ágnes érte el 2000-ben, Sydneyben. Athénban két ma­gyar érem született: egy ezüst Gyúrta Dániel révén 200 m mel­len, illetve egy bronz Cseh Lász­ló jóvoltából 400 m vegyesen, a kínai fővárosban négy esztende­je pedig egyedül Cseh állhatott fel a dobogóra az úszóválogatott tagjai közül, miután második lett 200 m pillangón, továbbá 200 és 400 m vegyesen is. Összesen ed­dig 23 aranyat, 23 ezüstöt és 17 bronzot gyűjtöttek a magyar úszók. a hatodik hellyel. Pekingben két helyet sikerült előbbre lépnie a gárdának, amely Londonban Me­rész András szövetségi kapitány irányításával akár érmes lehet Ke­mény Dénes aktuális férfigárdája megszakítás nélkül negyedszer állhat fel a dobogó tetejére London­ban, s a páratlan bravúrra képes is az alakulat, amelyben a soro­zatban három olimpiát nyerők kö­zül négyen - Biros Péter, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Szécsi Zol­tán - ezúttal is ott vannak a külön­leges pólótrilógiát „levezénylő” ka­pitány csapatában. A férfiak B be­tűjelű csoportjában kapott helyet Magyarország mellett Monteneg­ró, Románia, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Szerbia válo­gatottja, a nőknél az A csoport tag­ja a magyar nemzeti együttesen kívül még Spanyolország, Kína és az Egyesült Államok csapata. A sportág 1900 óta olimpiai szerep­lő, a férfiak után száz évvel, 2000- ben a női póló is bekerült az ötka­rikás műsorba. A magyar vízilab­da világelsőségét az eddigi 9 olim­piai arany mellett 3 második és 3 harmadik helyezés biztosítja, mi­által magabiztosan áll az élén a sportági örökranglistának. Vitorlázás Vitorlázásban egy, szőriben két magyar indul a londoni olimpián. Közülük az ötödik olimpiájára ké­szülő Gádorfalvi Árontól és az idén Európa Kupa-versenyt nyert Berecz Zsombortól (Laser) várha­tójobb szereplés, ami akár az első tízbe kerülést jelentheti. Szintén ezt a célt tűzte ki a szörfös Detre Dia, aki Peking után másodszor indulhat ötkarikás játékokon. Az olimpia műsorán szereplő hajó­osztályok száma Pekinghez ké­pest eggyel csökkent. Jelenleg egy háromszemélyes (Elliott 6, női), négy kétszemélyes (Csillaghajó, 49-es, férfi és női 470-es) és négy egyszemélyes (férfi Laser, női Laser Radial, Finndingi, férfi és női szörf) hajóosztályban oszta­nak érmeket. Tizenegy, illetve a 49-eseknél 16 futam után úgyne­vezett éremdöntőt rendeznek, ahol az alapszakasz első tíz helye­zettje küzdhet a dobogóért, a zárófutamban szerzett pontok duplán számítanak. Amennyiben erre a szélviszonyok miatt nem ke­rülhet sor, az alapszakasz jelenti a végeredményt. A magyarok eddig egyetlen alkalommal szereztek ér­met: az 1980-as moszkvai játéko­kon a Tallinnban rendezett verse­nyek során a Detre-testvérek, Sza­bolcs és Zsolt Repülőhollandiban a harmadik helyen végeztek. Vívás A reméltnél-vártnál jóval kisebb létszámú - csupán négyfős - ma­gyar vívócsapat vesz részt a londo­ni olimpián, az indulók viszont ki­vétel nélkül fegyvernemük leg­jobbjai közé tartoznak, így nem ki­zárt, hogy ha kevesen is lesznek, szép eredményt érnek majd el. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) létszám- és versenyszám- korlátozása miatt a lehetséges ti­zenkettőből ismétjCsak tíz számot rendeznek meg - ezúttal a női kar- dozók és a férfi párbajtőrözők csa­patküzdelme marad ki a program­ból. Utóbbi nagy érvágás a magya­roknak, mert bár a legutóbbi játé­kokon - váratlanul - csak ötödik lett a csapat, a közben eltelt idő­szakban minden világ-, illetve Eu- rópa-bajnokságon dobogón vég­zett. A ranglista alapján így a férfi párbajtőrözők pástra léphettek volna Londonban, a többi csapat viszont lemaradt a játékokról. A magyar vívást ennek nyomán a tő- röző Mohamed Aida, a párbajtőrö­ző Szász Emese és Imre Géza, va­lamint a kardozó Szilágyi Áron képviseli a brit fővárosban. A ví­vás a kezdetektől szerepel az újko­ri olimpiák programjában. Férfi kardban és tőrben 1896-tól, pár­bajtőrben 1900-tól rendeztek ver­senyeket. A női tőrözők 1924-ben kapcsolódtak be a küzdelmekbe, a gyengébbik nem párbajtőrözői 1996-ban vehettek részt először a játékokon, a női kard pedig 2004- ben debütált. Magyar szempont­ból ez a sportág a legeredménye­sebb, 34 arany-, 22 ezüst- és 26 bronzéremmel. A sok remek pen­geforgató közül kiemelkedik a kar­dozó Gerevich Aladár, Kovács Pál és Kárpáti Rudolf hét, illetve hat­hat elsőséggel. Őket a párbajtőrö­ző Kulcsár Győző és az ugyancsak kardozó Fuchs Jenő követi egyfor­mán négy bajnoki címmel. Az el­ső aranyérem megszerzése éppen Fuchs nevéhez fűződik, ő 1908- ban, Londonban egyedül és Föl­des Dezső, Gerde Oszkár, Tóth Pé­ter, valamint Werkner Lajos társa­ságában csapatban is az élen vég­zett. A kardválogatott egyébként 1928-tól hét olimpián győzött, a so­rozat az 1964-es tokiói játékokkal szakadt meg. Legutóbb, Peking­ben a várakozáson alul szerepel­tek a magyar vívók. Annak ellené­re, hogy nagy létszámú csapattal voltak jelen, csupán egy érmet - egy bronzot - gyűjtöttek be a pár­bajtőröző Mincza-Nébald Ildikó jó­voltából. (Vége) i

Next

/
Thumbnails
Contents