Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)
2012-06-23 / 144. szám
5 MAGAZIN // // ÉRTÉKŐRZŐ 2012. JÚNIUS 23., SZOMBAT Ismét a gagarinos „LADIK" (Folytatás az 1. oldalról.) Az Axel Springer-Magyaror- szág Kft. 2005 óta - immár a többi lapkiadóval együttműködve - rendezi meg általános iskolai, hetedik-nyolcadik osztályos tanulók számára a „Ladik” című médiaismereti vetélkedőt. A cél az volt - és az ma is - hogy a diákok életkoruknak megfelelő szinten és módon ismerkedjenek meg a sajtó világával, s minél többen szeressék meg az újságolvasást, -írást. Ahhoz, hogy az ötfős csapatok valamelyike eljusson az országos döntőbe, több - írásbeli és szóbeli - fordulót kell sikerrel teljesíteni és a legjobbnak kell lenni az adott megyében. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy az idei nógrádi és országos győztes gagarinos csapat többezres mezőnyben - és a döntőben tizenhat vetélytársat megelőzve - végzett az első helyen. A FenesBerill (8. oszt.), Kaibás Anna (7. o.) LangárLuca (7. o.) Simon Kinga Loretta (8. o.) és Turányi Luca (7.o.) összetételű csapat munkáját, folyamatos felkészülését Kadlótné Hulitka JuliKaibás Anna anna tanárnő irányította, koordinálta. Elmondta, hogy az ősz folyamán tudatosan, a legügyesebbek és a legkitartóbbak közül választódott ki az az öt tanuló, akiket az első fordulóra benevezett az iskola. A csapatkapitány Fenes Berill lett, aki már az elmúlt évben is ott volt az országos döntőben és akkor bizony csalódott az egy pontos hátrány miatt. Benne különösen sok volt a bizonyítási vágy, bár ez sem nála sem a többiek esetében nem Fenes Berill okozott túlzott versenylázat, netán görcsöt. Egyébként Berill találta ki a csapat „HAJÓ, ha nem" szellemes nevét is, amelyet a tavalyiaktól „megörökölve” az idén is használtak. Az országos döntőre ezúttal is a Baranya megyei Bikaion, az ottani Puchner Kastélyszálló és Reneszánsz Élménybirtok területén és épületeiben került sor. Nem véletlen, hogy valamennyi tarjáni csapattagnak nagyon tetszett a gyönyörű természeti körLangár Luca nyezet és a minden igényt kielégítő szálláshely. Barátságosak voltak a versenytársak és a szervezők is. Különösen a Komárom és a Zala megyéből érkezett csapatok tagjaival kötöttek jó barátságot. A versenyről is egybehangzóan vélekedtek a győztesek. Úgy érzik, hogy sikeres volt a zenés, táncos bemutatkozásuk, amelyet reneszánsz stílusban kellett megtenniük. Ők különböző színű lepedőkbe burkolóztak jelmezként és nem költötBalról az első Kadlótné Hulitka Julianna felkészítő tanár, jobbról az első Tolnainé Nagy Márta a Gagarin tagiskola igazgatója a győztesekkel lett a befutó Turányi Luca tek drága ruhákra. Voltak memóriafeladatok, kellett hibákat keresniük megadott cikkekben, voltak szövegértési és csoporto- sítási feladatok, tudósítást kellet írni az ott töltött két napról - a Mátyás király, a túrós rétes és a 3-as metró szavak felhasználásával - s az sem volt mindegy, hogy Simon Kinga Loretta - aki nem mellesleg az Impro Színpad tagja - nagyon szépen, kifejezően olvasta fel a közösen készített szöveget. A műfajelméleti kérdéseknél érezték úgy, hogy nem hiába foglalkoztak olyan sokat a felkészülés során ezekkel a témákkal. Egyébként a verseny közben fogalmuk sem volt, hogy hányadik helyen állnak, azt azonban végig érezték, hogy szigorú az elbírálás. Mondani sem kell, hogy hatalmas meglepetésként és örömként érte vala- mennytejg^hirdfr- tés. Langár Lucaakkor már nem volt ott, utazás közben telefonon érdeklődött a többiektől és visz- szakérdezett: jól hallottam, tényleg elsők lettünk? Turányi Luca édesapja először azt hitte, hogy viccel a leánya, mikor közölte vele az örömhírt. Azóta nem győzik fogadni a gratulációkat az utcán, a neten, az iskolában családtagjaiktól, ismerőseiktől és nem utolsósorban tanáraiktól. Simon Kinga Loretta Arra a kérdésre, hogy mit kaptak, tanultak e vetélkedő során Kaibás Anna a fogalmazás- és a véleménynyilvánítási készségének fejlődését hangsúlyozta, Turányi Luca azt mondta, hogy az új ismeretek birtokában másként nyit ki egy újságot, Langár Luca pedig jóval több lapot olvas, mint korábban. Mind az öten azt hangsúlyozták, hogy szép élményekben volt részük, sokat gyarapodott a tudásuk, amelyet a későbbiekben akár a továbbtanulásuk során, akár majd az életben jól tudnak hasznosítani. Kadlótné Hulitka Julianna tanárnő megemlítette, hogy az eredményhirdetéskor Körtvélyesi Csaba, az Axel Springer-Magyar- ország Kft. nyugalmazott tanácsadója, a vetélkedősorozat örökös menedzsere, a zsűri egyik tagja kiemelte: a nyertes csapat az or- Iflág egyik legi^ih^mugyéjé- nerértíezetL.^^^SSieSbsak tehetségüket, felkészültségüket, hanem szerénységüket is bizonyították... A győzelemmel egyébként együttjárt egy kétszázötven ezer forintos utalvány, s mindenkinek jutott egy-egy lapcsomag is. Mégis talán leginkább a tanárnőjüktől a hazautazás során kapott tábla csokoládénak örültek a lányok. A Geopark értékei A barlang Salgótarján belterületén a Baglyaskő, vagy másik nevén Kővár erősen lepusztult kis bazaltkúpjában van. A városközponttól északnyugatra, a Karancsalja község felé vezető úton, mintegy másfél kilométer megtétele után érjük el. A Baglyas-kő egy kicsiny, mindössze 70-90 m átmérőjű impozáns sziklatömb, amely kezdetben kúposán, majd meredek falakkal emelkedik 301 méter magasságig a 270-275 méteres környezetből. Az erupció törmelékszórással kezdődött, majd a már megszilárdult bazalttufa tömegébe hengerszerű kürtőn tört fel a láva kisebb kúpot alkotva. Mára annyira lepusztult a kúp, hogy szinte csak a kráterkitöltés tömzse maradt meg. Baglyas-kő alatt elhúzódó „Károly-akna” feltárta a szénrétegeken áttörő bazaltkocsányt, az egykori kürtő kitöltődését, mely az érintkezési részeken elkokszosította a szenet (JUGOVICS 1942). A meredek sziklatömb déli oldalában 285 méteres tengerszint feletti magasságban található a barlang. Maga a Baglyas-kői-bazaltüregnek nevezett barlang napjainkban nem egyeüen üreg, hanem egymás közvetlen közelében (nyilván genetikai egységben) lévő három üreg alkotta rendszer. Legszembetűnőbb az alsó vízszintes folyosó. Ez 3,5 méter magas, 2,5 méter széles szádával indul, de a 2 méter után már 1 - 1,2 méter magasságú, 1,5 méter szélességű, guggolva járható folyosóvá szűkül. A folyosó egyre szűkülő szélességgel és alacsonyodó magassággal 7,3 méter hosszan tart 355° irányba. Oldalai, mennyezete a bejárat közelében sötétszürke tömött bazaltból, beljebb salakos bazaltból van, alját vékony rétegű törmelék borítja. A folyosó belső, nagyobbik része mesterségesnek tűnik, bár valószínű, hogy csak az egykor szűk természetes üreg tágításáról van szó. A száda előteréből lefelé tartó akna alkotja a rendszer második tagját. Ez az akna megnyúlt ovális keresztmetszetű, nagyobbik tengelye 2,30 méter, a kisebbik 80 cenüméter. A nagyobbik tengelynek iránya megegyezik a folyosó irányával. Az akna mélysége jelenleg 2 méter, de alján vastagnak tetsző törmelék van, így eredeti mélysége valószínűleg lényegesen nagyobb. Falait sötétszürke tömött bazalt alkotja. A rendszer harmadik tagja a száda aljától 4 méterrel magasabban, 2 méterre keletebbre (jobbra) van. Ez egy 40 x 40 centiméteres félköríves metszetű 2,40 méter hosz- szú, észak felé tartó csak kúszva járható „cső”. Falai salakos bazaltból alja törmelékből áll. A fentebb leírt három tagból összetevődő üreg együttes hossza 12,70 méter. Bejárásához felszerelés nem szükséges. Keletkezéséről szintén megoszlik a korábbi kutatók véleménye. Ozoray (1960) gőz-vagy gázkifúvás csatornájának írja le, Szentes (1971) tektonikus üregnek, Bertalan (1958) tektonikus erede- tű, de posztvulkáni ha- tásokra módosult üregnek tartja. Bár a folyosó és az akna iránya nem csak egymással egyezik, hanem megegyezik a csúcson levő lávaáttörés és hasadék irányával is, de a jelenséget nem tarthatjuk igazi tektonizmus eredményének. Ezt a 175° - 355°-os irányt egy kompakt sötétszürke bazaltból álló telér jelöli ki, mely utólag feszítette szét a korábban salakosán megszilárdult vöröses bazaltot és e határfelületén jelentkezik a tektonikus töréshez hasonló jelenség. Ennek a telérnek a mentén jelentkező gőz- vagy gázkifúvás alakította ki elsősorban a bazaltüreg aknáját, de a vízszintes folyosókat is, melyek közül az alsót mesterségesen is tágították. A barlangban igazi képződmények nincsenek, csak a befoglaló bazalt ásványkristályai és az alapkőzetből felragadott zárványok láthatók a barlang, illetve az előtér falában. Fél centiméter nagyságú olivin- és augitcsomók és jókora oligoklász-földpátdarabok, valamint kvarc- és homokkőzárványok találhatók a bazaltban. A barlang száraz, poros - déli tájolása miatt meleg és meglehetősen világos. Élőlényeket nem sikerült benne észrevenni. A barlang előtt és a barlangban tapasztalt taposásból . arra következtetünk, hogy rfa. sokan, főleg gyerekek, su- hancok látogatták. Az akna törmelékének el- távolítása nem csak a Ö barlang méretét növelné, hanem genetikájához is további adalékkal szolgálna. Napjainkban a barlang a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Baglyas-kő Vár TerméDDNY EEK £3 x x X 13 des második ütemében^ Bazalttufa ía működés első atmébenj Homokos agyag, marga Isiin Hl. barnaköszintelep felső* tarkaagyag AaA I Alsó-riolittufa szetvédelmi Látogatóközpontjának területén található, a geológiai értéket nyitvatartási időben lehet látogatni.
