Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)
2012-06-14 / 136. szám
Állati jó vasárnap Ságotarjn. Június 17-én ismét „Állati jó vasárnapot ” rendeznek, a Vásárcsarnok és Piac területén, 7-13 óra között. A virágpiaccal és bolhapiaccal egybekötött vidám kisállat kiállításon többek között, egzotikus ragadozó madarakat tekinthetnek meg az érdeklődők, valamint részt vehetnek egy látványos soly- mász bemutatón is. A belépés diákoknak ingyenes, felnőtteknek pedig 200 forint. Védjük a természetet, környezetünket Né&ári megye, a Cserhát- Ipoly-Természet és Környezetvédelmi Egyesület az idén 9. alkalommal hirdette meg az általános iskolások részére a környezet és természetvédelmi vetélkedőt. A szervezők 30 iskolának küldték ki a felhívást, de csak 5 iskolából - Balassagyarmat Szent Imre Általános Iskola és Gimnázium, Varsány, Sóshartyán, Szécsényfelfalu, Nógrádsipek - voltak jelentkezők. A szellemi megmérettetésen a tanulóknak elméleti és gyakorlati feladatokat kellett megoldani. Munkájukat háromtagú zsűri, Oláh János az egyesület elnöke, dr. Bállá Tibor annak titkára, és Oláh Tímea értékelték. Az alsó tagozatosoknál az első három helyezett a szécsényfelfalusi iskolából került ki. 1. Gubics Molli, 2. Bartu« Veronika, 3. Gácsi Krisztina. Felkészítő tanáruk Bárányné Baranyi Ágnes. A felső tagozatosak közül három varsányi diák álhatott fel a jelképes dobogóra. 1. Percze Mercédesz, 2. Szép Szabolcs, 3. Szita Dániel. Felkészítő tanáruk Jusztin Klaudia. A szponzorok jóvoltából valamennyi versenyző tárgyjutalmat kapott. Az eredményhirdetést követően Oláh János az egyesület elnöke lapunknak elmondta, a versennyel a céljuk, hogy sikerélményhez jussanak a diákok, ráirányítsák figyelmüket a természet és környezetvédelem fontosságára, együttműködve az iskolákkal, kiegészítsék a tanulók ismeretanyagát. Ezzel is szeretnének hozzájárulni a fiatalok környezet és természetvédelmi neveléséhez. Hírek ezerrel! Utazás a múltba, üzenet a jövőnek A Nógrádi Történeti Múzeum ^gy különleges kiállításnak ad helyet. A hétvégén nyitották meg a„Szoc Deco” - „Kerámika Kádárika” című tárlatot, amely a közelmúltunk „tárgyiasult”, művészeti értékű darabkáit mutatja be a látogatóknak. Salgótarján. A kiállítás megnyitóján megjelent vendégeket elsőként dr. SzirácsikÉva múzeumigazgató köszöntötte. Az eseményt megtisztelték a Vakok és Gyengénlátók Szövetségének tagjai is, nekik a kiállítás szervezői egy különleges „meglepetéssel” is készültek. Köszöntőjében Kiss Imre, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója elmondta, hogy a „szoc deco” elnevezés újdonságnak hangozhat, de a névválasztás egyáltalán nem a véletlen műve.- Elsőként négy évvel ezelőtt Budapesten, ennél jóval kevesebb darabból csináltuk meg az első ilyen kiállítást. Akkor bátorkodtam a „szoc deco” kifejezést adni ennek a kiállításnak, amely a '60-as, '70-es, '80-as évek alkotásaiból áll - ismertette a névválasztás okait és a kiállítás rövid történetét Kiss Imre. A múzeum igazgatója azt is elmondta, hogy rengeteg gyűjtő segített a tárlat anyagát összeállítani, amely közös munka során új barátságok is köttettek. Langh Péter műgyűjtő megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy a Kádár-korszakban sok, Európában is hírnevet szerzett alkotó készített kerámiatárgyakat, amelyek művészi értékükkel hívták fői magukra a figyelmet. - Nagyon sokan negatív emlékképeket fűznek a Kádár János nevéhez fűződő korszakhoz. Azt gondolom, hogy ezekhez tárgyakhoz nem szabad a politikát hozzákapcsolni. Ezek az alkotásokat a jó dizájn, az egyszerű, de kiváló formatervezés jellemzi - osztotta meg gondolatait a hallgatóságával Langh Péter. A műgyűjtő azt is elmondta, hogy a mi felelősségünk, hogy ezt a korszakot megmentsük a jövőnek, új esélyt adjunk neki; a későbbi generációknak pedig az lesz a feladata, hogy majdan , „eldöntse, hogy ezekből milyqp értékeket tart meg, a későbbi nemzedékek számára. Végül a kiállítás különlegességére visszatérve, annak szervezői úgy kedveskedtek a Vakok és Gyengénlátók Szövetségének megjelent tagjainak, hogy egy külön kis vitrint hoztak létre, abból a célból, hogy ezeket a darabokat a látogatók kezükbe vehessék és megérinthessék. A tíz madáretető története Etes. Az elhivatott pedagógus és a mesz- sze földön elismert mesterember számára is nagy lehetőséget jelentett az a sikeres pályázat, amelynek segítségével, tíz harmadik és negyedik osztályos diák ismerhette meg az igazi kétkezi munka örömét. Ezzel a pedagógus és a mesterember álma is valóra vált. Valami olyasmit akartak megvalósítani, amely igen csak hézagpótló az oktatásban, de mégis nevezhetjük interaktivitásnak. Dudokné (Piroska) a tanórát, Dancsó János az asztalosszakma alapjait és mindent maga alá gyűrő szuggesztivitását biztosítja. A termék, amelyet készítenek az a madáretető. Az eszközök csavarhúzó, csavar, kalapács, szög és előre darabolt fa elemek. Majd elfelejtettük, hogy a rendhagyó technika óra Etesen, az általános iskolában zajlik. Készültek is ám az etetők jobbak és néha kevésbé jobbak is. És következtek sorban a feladatok, hány darabból állt össze, melyik elemből mennyit használtál, mennyi csavart fogyott, és rajzold le mit készítettél, és így tovább. - Remek tanítványokkal, és segítő pedagógusokkal találkoztam a program során mondja a munkájáról a határon túl is elismert szakember.- És itt akár elégedetten hátra is dőlhetnék de, hogy mégsem ezt teszem, annak az oka, hogy szeretnék kedvet csinálni pedagógusnak és mesterembereknek, kövessenek bennünket, adják át ismereteiket, segítsenek a fiatalok pályaválasztáséban, és a kétkezi munka becsületének helyreállításában is. - mondta lapunknak Dancsó János maconkai asztalosmester aki 32 éve oktat és 300 fiatal szakmunkás került ki az évek során a keze alól. I JEGYZET 1 Baráthi Ottó Szélesebb körben, színesebben Kedves ismerősöm mondja (egy másik írja is), jó, hogy sok mindenről cikkezek mostanában, a Palócföld folyóiratról, a Dolinkáról, honlapokról, kömyezetügyről, közgyűlésekről, könyvhétről Mindez tetszik neki Örömmel nyugtázom elismerését, amikor a hangját is megemeli, úgy folytatja: mintha elfejtettem volna, hogy közgazdász vagyok! - miért nem írokNógrád megye és Salgótarján gazdaságának helyzetéről? Amit leggyakrabban egykori főiskolai tanítványaim, és volt munkahelyi kollégáim - maguk is közgazdászok - tesznek leginkább szóvá Nekik (is) magyarázom, a közelmúltban írtam a megyei önkormányzat visszakapott területfejlesztési hatásköréről, a nógrádi fejlesztési ügynökség által beindított új személetű tervezési munkáról. (Most hozzáfűzöm: olvassák csak erről lapunkban kitűnő kollégámnak a megyei közgyűlés elnökével készített, minap megjelent interjúját is!) Mi ez, ha nem maga a tömény gazdaság?Na, jó, iparunk dinamizálódásáról, új nagyberuházásokról', munkahelyek létesítéséről mostanában nem írtam. S, hogy a kultúra vonzóbb lenne? A közgazdász sem lehet meg kultúra nélkül, mi több a (jó) közgazdász tudja, a kultúra várost épít, megyét, országot is fejleszt. Ahogy olvasóink tudják azt is, hogy 2012- ben - városunk alapításának 90 évfordulója alkalmából rendezett programfolyam okán - a kultúra került helyi társadalmunk életének középpontjába, méghozzá a legszélesebb értelemben, aminek köszönhetően is mintegy kulturális kavalkád közepette éljük mindennapjainkat. Egyebek mellett a minap még országzászló emléképítményt avattunk, szemünk előtt építkezik színházunk és avanzsál kulturális emlékhellyé a „kisfőtér”. A kultúra és gazdaság egyesülni, a szellemi és a fizikai építkezés integ rálódni tűnik. így már talán érthető, ha magam is egyre szélesebb kitekintésben mutatkozom - kollégáimmal együtt. Ráadásul immár éppen egy hónapja lapunk új koncepciója szerint igyekszünk teljesíteni hivatásunkat: minden korosztályt megérintve, megyénket és országunkat is közelebbről, szélesebb körben, mind színesebben megmutatva. Bárcsak mielőbb így írhatnék már gazdaságunkról is! Aggódnak az új Munka Törvénvkönwe miatt „Romló életszínvonal” címmel tartott sajtótájékoztatót a napokban dr. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Ennek apropóját a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai adták, amely szerint Magyarországon tovább csökkentek a reálbérek. NÓglád megye. Dr. Borsik János azt hangsúlyozta, hogy a reálbérek, immáron második éve folyamatosan csökkenek, így a nettó ségvetési hiányt igyekszik pótolni. Továbbá arra a problémára is fölhívták a figyelmet, hogy mindeközben stagnál - apró eltérésekkel még növekszik is - a munkanélküliség, ezzel egyidejűleg romlik a gazdaság teljesítő- képessége, ami még inkább sújtja a hátrányos helyzetű régiókat. - Munkahelyeket nem az egykulcsos személyi jövedelemadórendszer, hanem a csakis gazdaság teremtheti meg - mondta az elnök. Dr. Borsik János aggodalmát fejezte ki a közeljövőben - július elsejétől - életbe lépő, új Munka Törvénykönyvével (mt) kapcsolatban is. Ez olyan változtatásokat fog életbe léptetni, ami hátrányosan fogja érinteni a munka- vállalókat. A törvény olyan pasz- szusokat tartalmaz, ami szűkíti a munkavállalók jogait és érdek- érvényesítő képességét, ezáltal kiszolgáltatottabbá téve őket, valamint az életbe lépő új törvény rontja a szakszervezetek mozgásterét is. - A munkáltató és a munkavállaló között jogi értelemben mindig is különbség lesz. A kérdés az, hogy mit tesznek a kormányok annak érdekében, hogy ez a különbség minimalizálódjon - fejtette ki véleményét dr. Borsik János. minimálbér már 23.000 forinttal kevesebb, mint az egy főre jutó létminimum értéke. A nettó minimálbér tekintetében az európai rangsorban, 22 országból, a 18. helyen állunk. Vagyis Magyarországon a munkavállalók, átlagban az ötödik legalacsonyabb bért kereshetik meg Európában. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége azon a véleményen van, hogy ilyen kereseti viszonyokra igazi csapást mér, az újabb és újabb bejelentett adók sora, amelyekkel a kormány az egykulcsos személyi jövedelem- adó (SZJA) okozta, minden évben jelentkező 540 milliárdos költ4 a
