Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)

2012-06-14 / 136. szám

NOGRAD A csipkekészítés rejtelmei és szépségei Szenográdi Ferenc Szécsény. A rendezvényen ha­zai, a lengyelországi bobowai és a szlovákiai rozsnyói csipkekészí­tők vettek részt. Június 8-án pén­teken dr. Harikné dr. Havasi Beá­ta a város alpolgármestere kö­szöntötte a rendezvényre érkező hazai és külföldi csipkekészítőket. A kézművesházban az alkotók ál­tal hozott, bemutatni szándékozó csipkékből kiállítást rendeztek. A szakmai konferencián Devecsei Gábomé, a Palócföldi Népi Ipar­művészek Egyesületének csipke­készítője, a Nemeshanyi varrott csipke készítését mutatta be. Ro­mán Andrásné zalaegerszegi csipkekészítő népi iparművész, a Pannónia csipke rejtelmeibe avat­ta be kollegáit. Június 9-én szombaton 10 óra­kor volt a szebbnél szebb csip­kékből rendezett kiállítás meg­nyitója. Holecz Jánosné rimóci népművész, az egyesület tagja, szép palóc dallal kedveskedett a megjelenteknek. Török János­nak az egyesület elnökének üd­vözlő szavai után, Stayer László a város polgármestere köszön­tötte a vendégeket. Többek kö­zött arról szólt, hogy napjaink­ban milyen fontos szerepe van a közösségeknek, a közöttük lévő kapcsolatnak, milyen komoly ér­téket képviselnek, azok a mun­kadarabok, amelyek kezünk munkája nyomán jönnek létre. A vendégeket arra kérte, hogy nézzék meg a várost, annak ne­vezetességeit, és vigyék el Szé­csény jó hírnevét. Devecsei Gáborné megnyitójá­ban azt mondta, a hagyomány, a régi kézműves mesterségek őr­zése és tovább adása hozzátarto­zik a tárgyalkotó ember minden­napjaihoz. Ezek az alkotások hor­dozzák a múltat, közelebb hoz­zák azt a ma emberéhez. Ismer­nünk kell saját mesterségünk múltját, hogy annak legyen jövő­je. Szécsényben, évek óta ennek a szellemében rendezik meg a konferenciát és kiállítást. Idén a .témáink a magyar iparművésze­ti csipkekészítése és felhasználá­sa. A konferencia előadásai, a gyakorlati műhelymunkák, a ki­állítás együtt alkot szerves egysé­get. Az előadó bemutatta a kiállí­tás anyagát. Előadásában részle­tesen foglalkozott a XX. század el­ső felének, a két világháború kö­zötti időszak csipkekultúrával, amelyet a magyar csipkekészítés aranykorának is nevezhetünk. Ezt követően műhelymunkákra került sor, ahol az érdeklődők megfigyelhették a csipkekészítés módját. Délután Erdei T. Lilla az Iparművészeti Múzeum főmuze­ológusa, A művészetre épülő ipar­művészet a csipke világában cím­mel tartott előadást. A lengyel vendégektől megtud­tuk, hogy Bobowa gazdag népi hagyományaival és gyönyörű né­pi kézművességével vált híressé. A bobowai asszonyok több mint száz éve foglalkoznak vertcsipke készítésével. A csipkekészítés­nek ezt a formája, országukban kizárólag Bobowa és a környező településekhez köthető. A részt­vevők vasárnap Rimóconiai táj- házban megnézték a palócföldi főkötőkből rendezett kiállítást. A rendezvény végén Török Já­nos az egyesület elnöke lapunk­nak azt mondta, hogy a csipke­kiállítás és konferencia Palócföl­dön rendezvényük, amelyen kö­zel félszáz alkotó vett részt, elér­te célját. A szakemberek a csipkekészítés új módszereivel ismerkedhettek meg. Tovább erősödött a három ország szak­emberei, közösségei között a kapcsolat. Emlékük legyen áldott A városból és a térségé­ből a koncentrációs tábor­ba, Auschwitzba, Guskichenbe hurcolt és elpusztított zsidók áldo­zataira emlékeztek június 10-én vasárnap Szécsényben. Szenográdi Ferenc Szécsény. A megemlékezést a zsidótemetőben, annál az emlék­műnél tartották, amelyet 1948- ban állítottak, annak a 301 mártír zsidó emlékére, akiket a szécsényi járásból deportáltak, s több nem tértek vissza, mert a lá­gerekben meghaltak. Az ország különböző részéről érkeztek, hogy együtt emlékezzenek. Ott volt a megemlékezők soraiban Blumberger Katalin - fiával, uno­kájával, annak barátnőjével, - akit 15 évesen Szécsényből hur­coltak el a haláltáborba, és túlélte annak borzalmait. Ma családjával Siófokon él. A szécsényiek közül is, vallási hovatartozástól függet­lenül többen ott vontak a megem­lékezésen. A megjelenteket, Tóth Klára a salgótarjáni zsidó hitköz­ség elnöke köszöntötte. Köszöne­tét fejezte ki Stayer László polgár- mesternek, a helyi önkormányzat képviselőinek, hogy a zsidóteme­tőt helyi védelem alá helyezték. Köszönetét mondott Őze János­nak a város főépítészének, aki az ehhez szükséges dokumentumo­kat elkészítette. Stayer László a város, polgár- mestere megemlékezésében töb­bet között azt mondta: a holokauszt évezredes kárpát-me­dencei történelmünknek egyik legnagyobb tragédiája. Amikor 2001-ben az országgyűlés beve­zette a Magyar Holokauszt Em­léknapját, az a szándék vezette, hogy ezt a nemzeti tragédiát ki­emelje a politikai csatározások zajából, és méltó helyre állítsa. Az a szándék vezetette, hogy az egész nemzet méltóképpen emlé­kezhessen. Ezt követően a város első embere arról szólt, hogy ab­ban az embertelen időben is éltek Stayer László olyanok, akik életük kockáztatá­sával, nem egyszer életük feláldo­zásával sem mondták a rosszra, az hogy jó. Ezek az emberek mindannyiunk számára példát mutattak. Ezt követően hangsú­lyozta az összetartozás, az össze­fogás fontosságát. Beszédét így folytatta: akkor lesz szép és gyö­nyörű Magyarország, ha minden­ki megleli honját a hazában... Emlékeznünk kell, mert csak a történelemre, a velünk élő múlt­ra alapíthatjuk jövőnket. Azt a jö­vőt, ami a mi emberségünkből és a ma elvégzett munkánkból szü­letik meg. Emlékeznünk kell, hogy erős hittel és akarattal mondjuk ki: soha, soha többet nem történhet meg ilyen! Emlé­keznünk kell azokra, akiknek itt­hon nem jutott sírhely, akiket csak szívünkben temethettünk el. Zéher lövrohó - emlékük le­gyen áldott! Davidovics László ra­bi jelölt megemlékezésében fel­idézte a holokauszt borzalmait, . amikor a zsidókat kirekesztették, fokozatosan megfosztották embe­ri méltóságuktól gettóba tömörí­tették, majd marhavagonokba rakva a haláltáborba szállították őket. Hatszázezer magyar, össze­sen hatmillió ember halt meg ár­tatlanul, csak azért, mert zsidók voltak. Azt mondjuk: ez soha töb­bé nem ismétlődhet meg, ne le­gyen többé kirekesztés, a külön­böző hitű és nézetű embercsopor­toknak békésen kell egymás mel­lett élni. A rabbi imát mondott az elhunytakért. A jelenlévők elhe­lyezték az emlékezés köveit, kavi­csait az emlékműnél. TIGÁZ-DSO Kft. Földgázelosztó Korlátolt Felelősségű Társaság tigáz-dso Tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy az FGSZ Földgázszállító Zrt. karbantartási munkálatai miatt 2012. szeptember 06-án 08.00 órától 22.00 óráig Balassagyarmat, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Csesztve-Bakópuszta, Csitár, Debercsény, Herencsény, Hugyag, Iliny, Magyarnándor, Mohora, Nógrádgárdony, Nógrádmarcal, Őrhalom, Patvarc, Szanda-Szandaváralja, Szügy, Terény településeken A GÁZSZOLGÁLTATÁS SZÜNETEL! Kérjük ügyfeleinket, hogy a gázszünet ideje alatt a gázfőcsapokat tartsák ZÁRT állapotban. A gázszünettel kapcsolatosan további felvilágosítást kaphatnak az éjjel-nappal hívható 06 (80) 300-300 telefonszámon. A gázszolgáltatás kimaradásáért ügyfeleink szíves megértését kérjük! Arany minősítés a legéndi népdalkömek tudást, amit őseiktől kaptak, át­adhassák a mai fiatalságnak. Dalaikat a faluban élő idős em­berek gyűjtötték, ruházatuk pe­dig a XIX. század végi evangé­likus ünnepi viseletét idézi. Állandó résztvevői az nem­zetközi abasári Katona és Bor­dal fesztiválnak, illetve a kör­nyékbeli településeken is rend­szerint fellépnek. Minden alka­lommal elkíséri őket Szavlik Zoltán, Legénd község polgár- mester, aki maga is régi hagyo­mányőrző. Olyan méltóság előt­ti is megcsillogtathatták már tudásukat mint például Habs­burg Ottó. A Hévízen június 1-3 között megrendezett Országos Nyugdíjas „ki mit tud”-on a legéndi népdalkor bekerült az országos döntőbe és kiemelt arany minősítést kapott, így tehát az ország másik végére is elvitték a község hírnevét. Legénd. A 2004-ben alakult népdalkor a helyi idősekből tevődik össze, melynek ve­zetője Manda Lászlómé. Céljuk, hogy azt a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents