Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)
2012-05-30 / 123. szám
2012. MÁJUS 30., SZERDA 3 NÓGRÁD MEGYE i Új szabályok ; a társasági i adóbevallásnál i i ! Nógrád megye. Fontos vál- j tozás 2012-ben, hogy meg- ; szüntetésre került a '28-as ; jelű bevallás. Ez azt jelenti, ! hogy a 2011. adóévről mind , ! az egyszeres-, mind a kettős ■ könyvvitelt vezető adózók a j 1129. számú nyomtatványt | kötelesek benyújtani, amely ! az éves társasági adó mel- ! lett a hitelintézeti járadék ■ összegének, az energiaellá- ; tók jövedelemadójának, a I hitelintézetek különadójá- ! nak, valamint a csekély ösz- ! szegű támogatásoknak a be- I vallására is szolgál. Nincs már lehetőség a I nyomtatványon a külföldi ! szervezet társasági adóköte- ! lezettségének kifizető által ! történő bevallására, továb- ; bá nem szerepel benne az I adóalap megosztására vo- ! natkozó, valamint a szak- ' képzési hozzájárulás külön- í bözetének bevallására szol- ; gáló tábla sem. [ Az általános szabályok ! szerint, a társasági adóról és ! az osztalékadóról szóló tör■ vény hatálya alá tartozó, ; egyszeres-, vagy kettős [ könyvvitelt vezető adózók- ! nak (ide értve a nonprofit ! szervezeteket is), a 1129. ! számú bevallást 2012. má- ; jus 31-éig kell benyújtaniuk. I A naptári évtől eltérő üz- 1 leti évet választó, kettős ! könyvvitelt vezető adózók ! az adóév utolsó napját kö- ; vető 150. napig, végelszá- ! molás alatt állók pedig a ! mérlegforduló napot követő ! 150. napig kötelesek teljesí- í teni bevallási kötelezettsé- ; güket a 1129. számú nyom- j tatványon. ! Mint azt a Nemzeti Adó- ! és Vámhivatal Nógrád Me- í gyei Adóigazgatóságától ; megtudtuk: az általános ; szabálytól eltérően, a vállal- ! kozási tevékenységet nem ! folytató egyházak társasági j adókötelezettségüket 2012. ; február 27-ig bevallást pótló j nyilatkozattal is teljesíthet- ! ték. A nonprofit szervezetek ! is élhettek ezzel a lehetőség- i gél, feltéve, hogy az adóév- ; ben vállalkozási tevékeny- ; ségből származó bevételt i nem értek el, vagy e tevé- 1 kenységükhöz kapcsolódó- | an költséget, ráfordítást ; nem számoltak el. ; Amennyiben ezek a szer- 1 vezetek elmulasztották a I nyilatkozattételt, akkor i 2012. május 31-éig be kell ; nyújtaniuk a 1129. számú I bevallást az állami adóható- ! ság részére. Hatvankét éve megyeszékhely lakossága nem érte el a feltételként megszabott ötvenezret. Mint megyeszékhely azonban - Szekszárddal együtt - a kivételes kategóriába került. Legmagasabb - Zagyvaróna illetve Somos- kőújfalu, Somos és Salgó csatlakozását követően - 1980-ban volt a lakosságszám: 49603. Innen kezdett csökkeni a lélekszám. E folyamatot nagy mértékben befőSalgótarján Nem kerek ez az évforduló, Baglyasalja Barátainak Köre azonban mégis úgy gondolta: arra feltétlenül érdemes, hogy szó essék róla, mert az 1922-ben várossá lett Salgótarján kilenc évtizedes történetének egyik meghatározó eseménye következett be az 1950-ben hatályba lépett döntéssel, a megye- székhellyé minősítéssel. baglyasiak támogatásra és to- vábbéltetésre érdemes kezdeményezését, amellyel immár hagyományt teremtettek közérdekű kérdések nyilvános megvitatásában, hasznos információk közkinccsé tételében. A polgármester asszony az idei témát is fontosnak, érdekesnek, az emlékév polgármesterségének már erőteljesebb volt a település városi jellege. Bár Balassagyarmat polgá- rosodottabb volt, itt is voltak polgári gyökerek - mondta Székyné dr. Sztrémi Melinda, majd arról beszélt, hogy 1994-ben Salgótarján annak ellenére kapta meg a megyei jogú városi rangot, hogy lyásolta Somoskőújfalu kiválása. Napjainkban - nagyjából az 1973-as állapotnak megfelelően - mintegy 38-39 ezerre tehető Salgótarján lakosainak száma. Nagy feladat megfelelni a megyei jogú városi rangnak, amely egyelőre létező minősítés, annál is inkább mert a 3200 önkormányzatból a 23 - szövetségbe tömörült - megyei jogú város tartja fenn az intézmények mintegy nyolcvan százalékát. Az életminőséget leginkább befolyásoló három tényező közül Salgótarján a kultúra színvonala és a civil szervezetek működése terén messzemenően megfelel a követelményeknek, gondot okoz viszont a munkalehetőségek, a foglalkoztatottság szintje - jelentette ki a polgármester asszony. Dr. Fodor Miklós Zoltán muzeológus, á Nógrádi Történeti Múzeum munkatársa „Gondolatok a megyeszékhellyé válásról - 1950” címmel tartott előadást, amelynek első részében a megyeszékhelyek kialakulásának általános illetve Nógrád megyei történetétmutatta be, majd részletesen elemezte az 1949-es döntés országos és helyi előzményeit, feltételeit illetve az 1950-ben bekövetkezett változások Salgótarjánra gyakorolt hatásait. Megemlítette azokat a vitákat is, amelyek a rendszerváltás után kibontakoztak Salgótarján megye- székhelyi státuszáról. A felkért hozzászólók sorában szót kaptak a csatlakozott településrészek önkormányzati képviselői s az ott működő civil szervezetek vezetői is, akik valamennyien átérzik a megyeszékhelyi rangból adódó előnyöket és érzékelik a felmerülő problémákat is. A fórumon adták át a Baglyasaljáért-díjakat is: ezúttal Csuka Sándorné óvodapedagógusnak, Budafoki József és Majoros János baráti köri aktivistáknak. A rendezvényt szó szerint színesítette a kívánatos réteskiállítás illetve verseny, amelyben Sipeki Péterné érdemelte ki Salgótarján rétes nagymestere címet. A baráti kör által szervezett összejövetel résztvevőinek egy része Or. Fodor Miklós Zoltán, muzeológus a megyeszékhellyé válás jelentőségéről tartott előadást Cs.B. Salgótarján-Baglyasaija. Az el múlt hét végén ebben a témakörben tartottak fórumot Baglyasalján, a SKÁID Diákotthon épületében. A megjelenteket a baráti kör nevében Báti Jánosáé elnök, illetve dr. Diósiné Taracsák Judit, a Salgótarjáni Civilekért Közhasznú Alapítvány elnöke köszöntötte. Mindketten hangsúlyozták, hogy e rendezvény szervesen illeszkedik Salgótarján várossá válása 90. évfordulója tiszteletére kialakított emlékév programjába és immár hetedik része annak a fórumsorozatnak, amelyet különböző témákban - kultúra, ifjúság, környezetvédelem, ipartörténet stb. - a Baglyasi napok keretében az elmúlt években e városrészben megrendeztek. A tanácskozás bevezető előadásában Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere, országgyűlési képviselő is méltatta a programját egyedi módon gazda- gítónak minősítette. Mondandóját az 1922 utáni lényeges köz- igazgatási események kronologikus felidézésre, a város lélekszá- mának alakulására építette. A várossá nyilvánítás körüli években mintegy tizenöt ezer ember élt a településen, amely rendezett tanácsú városból egy 1929- es törvény alapján vált megyei várossá. Az MKP illetve Rákosi Mátyás hatalomra jutásának időszakában merült fel, hogy Salgótarján legyen Nógrád megye székhelye, amelyet egy 1949-es minisztertanácsi rendelet alapján 1950-ben realizáltak. Akkor Baglyasalja csatlakozásával húszezer volt a lakosok száma. Balassagyarmat egyértelmű politikai döntésnek minősítette az átszervezést, pedig a háttérben - a kétségtelen politikai megfontolások mellett - objektív tények is meghúzódtak: így Salgótarján előbb lett város, duplája volt a népesség s hála dr. Förster Kálmán BARÁTHI OTTÓ Holnapunk - honlapunkon A minap a megyei önkormányzat megújult honlapját - amelynek fej lesztése és aktualizálása, mint azt időközben a főjegyző úrtól megtudtam, folyamatos - üdvözöltem, és tartalmának néhány részletét kommentáltam, a következőkben városunk önkormányzatának honlapját mustrálom - a magam módján. Amíg „a megye” weblapjáról a területfejlesztés feladatait és Nógrád jövőképét - mint fontos információkat - ragadtam ki, addig városunk honlapján a Köszöntő, Hivatal, Önkormányzat című menüpontok mellett javasolom, kattintson olvasóm a Gazdaság menügombra is. Itt- a Fejlesztési dokumentumok között - találja Salgó- faiján 2007-2018. évre szóló gazdasági programját, egyéb stratégiáit és terveit Az előbbi program tartalmazza: a fejlődő, az élhető, a gondoskodó, illetve a vonzó és szerethető város programját, amit én igen figyelemre méltónak tartok. Egyébként honlapunkat minden létező weblap közül is preferálom, és sűrűn látogatom - ezért merem bizalmasan „honlapunknak” ne vezni Talán érthető módon, hiszen a lakóhelyemmel, szeretett váré sommal - mint életterem primer színterével - kapcsolatos időszerű információkat is tartalmazza. Méghozzá jól strukturáltáli, más váre sok viszonylatában is nagyon gazdagtartalommal. Itt találhatóak - mint utaltam rá- a holnapunkat, jövőnket is determináló dokumentumok, és mivel olvashatóak, elemezhetőek is, a végrehajtás állását ki-ki maga is értékelheti. Ahogy megtette ezt a városközpont fúnkcióbővítő rehabilitációjával kapcsolatban a legutóbbi közgyűlésen városunk polgár- mestere is. Aki „kronológiában” - ami egyébként minden áttekintés javára válik! -, őszintén és reálisan értékelt, feltárva a megvalósítást eddig akadályozó tényezőket is. Utóbbiak összetettek és tanulságosak, miként - reményeim szerint- erőkoncentrációra és intenzitásnövelésre is inspirálnak. Itt nem részletezhetem weblapunk gazdag - és jól átlátható - információs bázisát. Ugyanakkor úgy vélem, szubjektív írásom címe nagyon is objektív: holnapunk, jövőnk - programjainkban, terveinkben - ott van honlapunkon. Rajtunk is múlik - hogy fokozott erőfeszítésekkel, jobb együttműködés révén - mi valósul meg belőle. Gyereksereg a parkban Mátraterenye. Száznegyven iskolás és óvodás töltötte vidáman az időt az elmúlt pénteken megtartott, hagyományos gyermeknapon a polgármesteri hivatal melletti parkban. A szervező ön- kormányzat, általános iskola és a Mátraterenye Szabadidőközpont Alapítvány sokféle mókás játékról gondoskodott: volt itt ugrálóvár, trambulin, testedzésnek zumba, kispályás foci és természetesen harapnivaló is az ünnepeiteknek.
