Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)
2012-05-26 / 121. szám
4 2012. MÁJUS 26., SZOMBAT KULTÚRA Két színházi este után, egy előtt... A Tarjáni Tavasz két hónapos rendezvényfolyamában a kiemelt programok, az úgymond csúcspontok - így a Zenthe-emléknap, a Besztercebányai Állami Opera Nabucco-ja, a nemzetközi dixielandfesztivál, a testvérvárosok találkozója, a palócföldi táncháztalálkozó - mellett értelemszerűen valamelyest háttérbe szorulnak, kevesebb figyelmet kapnak más művészeti események, köztük például a színházi bérletsorozat előadásai, pedig azok is érdemesek arra, hogy szó essék róluk. kos szójátékokat is felhasználó igazgató busás bevételt remél a felsztori elbír mindenféle túlzást, leg- lépéstől, az operabarátok mélysé- feljebb van, aki soknak érzi ezt a ges tiszteletüket szeretnék kifejez- bohózaü stílust.. ni a művész előtt, van aki színészi Mindenki mindent félreért: jelenet a „Botrány az operában" című előadásból fotó: p. töih László Buda színháza, az ország első magánkézben működtetett társulata, a Karinthy Színház ritkán fordul meg Salgótarjánban, már csak ezért is volt némi kuriozitása ven- ■ dégszereplésüknek. Korábban a 2009/2010-cs évadban Neil Simon „A napsugár fiúk” című darabjával, a Koltai Róbert-Galla Miklós kettős fémjelezte komédiával jártak itt, most Jane Austen „Büszkeség és balítélet” című romantikus vígjátékát hozták el a József Attila Művelődési és Konferencia-központba. Ahogyan Koltaiék esetében is voltak, lehettek a nézőknek előzetes filmélményei, a „Büszkeség...” is ismerős lehetett valamelyest a filmvászonról illetve tévésorozatokból. Az angol író(nő) 19. század eleji klasszicista regénye, illetve annak dramatizált változata - noha meghatározó karakterű férfiak is szerepelnek benne - elsősorban a nőkről szól, társadalmi funkcióikról, öntudatra ébredésük folyamatáról. A Bennet család eladósorba került öt lányának eredményes és kudarcot vallott férjfogási kísérletei túlmutatnak a konkrét történeten s a társadalomba való beilleszkedésük tanulságait is tükrözik. Jane- nek és Elizabeth-nek ki kell kerülniük a családi körből, hogy megismerjék önmagukat és rádöbbenjenek valójában mit kell tenniük boldogságuk érdekében. Karinthy Márton rendező igyekezett napjainkhoz közel hozni és élvezhetővé tenni a két évszázados darabot, a terjengősségével, a tempótlanul kibontakozó konfliktusokkal és még lassúbb megoldásaikkal azonban nehezen tudott mit kezdeni. A nagy létszámú szereplő- gárdából mindenekelőtt Venczel Vera mint a fiatal „büszke” arisztokrata Darcy - akit Oberffank Pál ugyancsak hitelesen jelenít meg - „kártyakeverő” nagynénje emelkedik ki. A lányokat megszemélyesítő színésznők közül az önálló útját járó, az előítéleteken saját Ca- nossa-járásával túljutó Elizabeth- et megformáló Kéry Kitti a legmeggyőzőbb. * A tapsrendben panoptikumszerű pózba merevedik a nyolc színész, mintha ezzel is sugallná, hogy Szirtes Gábor - nem mellesleg az egyik főszereplő - az előadás rendezése során tudatosan alkalmazta az ironikus hangvételt, az eltúlzott, túljátszott gesztusokat, a harsány, már-már fülsértő hangulatnyilvánításokat. Megtehette ezt, hiszen a félreértésektől hemzsegő, olykor kétértelmű, vasKen Ludwig kortárs amerikai szerző nemcsak a West End-en, a Broadway-en népszerű, de külföldön is sok országban is játsz- szák darabjait, így a „Botrány...”-t is. Az utóbbi tíz évben Magyarországon is többször vitték színre Budapesten, Zalaegerszegen, Veszprémben is. A Miskolci Nemzeti Színház 2008 nyara óta tartja műsoron, 2009-ben a Vidor fesztiválon elnyerte a Dottore-díjat. Most Salgótarjánban - ahol korábban többször is vendégszerepeitek, de viszonylag már régen jártak - nevettették meg a közönséget a szó szerinti szerepcserével. Történik ugyanis, hogy egy vidéki, jelesül a clevelandi operába nagyon várják a híres olasz tenoristát az Othello címszerepére. Az karrierjének egyengetését reméli a hírességgel való együtt- szerepléstől, s olyan hölgy is akad- az igazgató lánya, Maggie -, aki rajongását, szerelmét szeretné megvallani neki. Tito Merelli megérkezik ugyan, csakhogy az utazás során megbetegszik, s a gyó- gyítgatás csak tovább rontja a helyzetet: annyira legyengül, hogy képtelen fellépni, sőt olyan mély álomba szenderül, hogy halottnak vélik. A színházigazgató félve a botránytól rábeszéli - az egyébként jól éneklő, a szöveget is tudó- titkárát, Max-ot, hogy ugorjon be a szerepbe. A maszkírozás és a „helyettesítés” beválik, mindenki boldog, csakhogy az igazi tenor időközben felébred a kómából s így már ketten szaladgálnak városszerte Othelloként illetve Titoként sokáig megtévesztve a rajongókat, sőt a rendőrség gyanúját is felkeltve. A végkifejlet persze happy end, a szereplők számára is nyilvánvaló lesz - amit a nézők, tisztában lévén azzal, hogy ki kicsoda, tudnak - hogy Maggie az őt már régen hevesen ostromló Max- szal került intim viszonyba s a kellemes élmény hatására megszűnik minden akadálya, hogy viszonozza apja titkárának érzelmeit. Tito pedig a sok viszontagság után örömmel omlik felesége megmentő karjaiba... Az előadás minden mozzanatán érződik a kiérleltség, a társulatnégyéves tapasztalata. Gyakorlatilag minden szereplő a helyén van, a legnagyobb tapsot Bakai László aratja Tito Merelli sokszínű szerepében. Vida Péter is jól formálja meg Max-ot illetve átmenetileg a híres énekest * A színházi bérletsorozat következő - május 29-i - produkciója különösen emlékezetesnek ígérkezik. Először szerepel Zenthe Ferenc Színházként az eleddig Vertich Színpadstúdióként ismert helyi társulat, méghozzá premierrel. T. M. Plautus a helyzet- és jellemkomikumot egyaránt mesterien alkalmazó, időszámítás előtti római szerző vérbő vígjátékát, „A hetvenkedő katoná”-t mutatják be - a darab erényeiből kiindulva és a fellépők, közreműködők gondos, felfűtött hangulatú előkészületeiből ítélve - várható nagy sikerrel. Csongrády Béla Darcy (Oberfrank Pál) a büszkeségét, Elisabeth (Kéry Kitti) az előítéleteit adta fel az egymásra találás érdekében Országzászló a Kálvárián programot igyekeztek kialakítaA lokálpatrióta Gere Erzsébet (jobbra) üvegre festette Salgótarján címerét, Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester vett át időpontjában még jövő időben esett szó az azóta már megrendezett testvérvárosi találkozóról, amelyről bőséges híradás jelent meg lapunk hasábjain is. Az ülés másik fő témáját a június 3-ai, a nemzeti összetartozás napi ünnepség - amelynek keretében a Kálvária-hegyen felavatják a Hármashalom-kilátót és az azt ékesítő Országzászló- emlékhelyet - képezte. A rendszerváltás óta eltelt bő két évtiadást követően egy 18 méter magas országzászló - az 1940. június 2-án felavatott pontos mása - köszönti majd. A Hármashalom- kilátó pedig ragyogó panorámáját nyújtja a természeti környezetbe belesimuló modern városképnek. Az avatóünnepségre az 1920- as trianoni békediktátum idei évfordulóját megelőző napon, június 3-án, vasárnap ló órakor kerül sor a helyhez és az alkani, ami erősíti az identitástudatot, a városhoz való értelmi és érzelmi kötődést, az együttműködést, összefogást amelyet a lakosság minfotó: tóth rfk'\ den rétege és generációi a körében. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek: mindenki a maga módján igyekszik hozzájárulni, az emlékév sikeréhez. Ennek konkrét megnyilvánulásaként a Neműből származó, a baglyasaljai idősek otthonában dolgozó Gere Erzsébet - aki mint elmondta nagyon szereti Salgótarjánt - egy önmaga által üvegre festett, bekeretezett városcímert nyújtott át a polgármester asszonynak. Mint a közvélemény előtt ismert, Salgótarján 2012-ben ünnepli várossá nyilvánításának kilencvenedik évfordulóját. A közgyűlés a 2012-es esztendőt emlékévvé nyilvánította s a programok koordinálására emlékbizottságot hozott létre. E grémium a közelmúltban ülésezett és megállapította, hogy az emlékév első negyedévi rendezvényei sikerrel lezajlottak. Az emlékbizottság összejövetelének zedben több elképzelés született arra, hogy mi kerüljön a lebontott parüzánszobor illetve az üresen árválkodó betonposztamens helyére, de megvalósításra egyik sem került. Most a városévforduló jó alkalmat kínált arra, hogy ott országzászló-emlékhe- lyet és kilátót alakítsanak ki, amelyet a neves Kossuth-díjas építész, néhai Makoveczlmre tanítványai terveztek. A városban élőket és az ide érkezőket az átlómhoz illendő külsőségek között. Az emlékbeszéd mellett ökumenikus ima is elhangzik és az egyházak képviselői felszentelik a város új szimbólumát. Az emlékhelyet remélhetően sikerül megóvni a vandál kezek pusztításaitól. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert már az építkezés közben is történtek felelőtlen rongálások. Az emlékbizottság elnöke, Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere, országgyűlési képviselő hangsúlyozta: olyan, az egész évet átfogó, méltó, de nem hivalkodó Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Azt ne mondd, hogy ez a nő öt perce még varangyos béka volt!” Szerencsés nyertesünk: Berze Gábor Tamás, Homokterenye, Kossuth út 160. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2012. május 31-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Alkotmány út 9.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át.
