Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)

2012-05-26 / 121. szám

2012. MÁJUS 26., SZOMBAT 5 NÓGRÁD MEGYE Szenográdi Ferenc Balassagyarmat a Budapesten élő Nógrád megyei kötődésű Benkő Cs.Gyula Ferenczy-díjas festőművésznek a napokban két kiállítása is nyílt Balassagyar­maton. A tárlatok a Balassi Bá­lint Gimnáziumban 1957-ben, 55 éve érettségizett négy osztály évfolyam-találkozója alkalmából kerültek megrendezésre, amely- lyel az alkotó tiszteleg egykori iskolája és iskolavárosa előtt. „Tisztelet az alma máternek” címmel a gimnázium galériájában megnyilt kiállításon Borenczkiné Imre Éva az iskola igazgatója kö­szöntötte az alkotót, a megjelent vendégeket, közöttük Farkas And­rás festőművész özvegyét Nelli né­nit. Farkas András fedezte fel Benkő Cs.Gyula tehetségét, ő volt az első mestere. Az ünnepélyes megnyitón közreműködött az is­kola kamarakórusa, Mátyás Leven­te vezényletével. A képeket Kovács Ferenc nyugalmazott középiskolai tanár, a város díszpolgára ajánlot­ta az érdeklődők figyelmébe. Meg­nyitójában felidézte azokat az éve­ket, amikor az alkotó és a jelenlé­vő jó néhány évfolyamtársa az is­kola diákjai voltak. Szólt a festő­művész Nógrád megyei kötődéséről, az alsópetényi és romhányi évekről, méltatta művé­szi pályafutását, az alkotásait A Madách Imre Városi Könyv­tár galériájában „Tisztelet a vá­rosnak” címmel rendezett kiállí­tás ünnepi megnyitóján közre­működött: Halmosi Tímea ének és Lévárdi Beáta zongora. A kiállítást Csach Gábor művé­szettörténész, Balassagyarmat Tisztelgés egykori iskolája és iskolavárosa előtt alpolgármestere nyitotta meg. Áttekintést adott a művész élet- útjáról, kiemelve az indulás nem könnyű éveit. Benkő Cs.Gyula 1956-ban nemzetőr volt, ami ne­gatívan hatott pályakezdésére. Hangsúlyozta, az Olaszország­ban töltött ösztöndíjas idő egy életre meghatározta Benkő Cs.Gyula festészetét, annak te­matikáját. Alkotásairól azt mondta, a művészi látásmóddal „szétszedi” a valóságot, és azt szintézisre emeli, művei való- sághűek. Benkő Cs.Gyula műveit elő­ször 1959-ben Budapesten állí­totta ki, majd azt követően Marseill-ben. Egy jó ideig „belső emigrációba” vonult. Ez abban nyilvánult meg, hogy képzőmű­vészeti kiállításokon nem vett részt, egészen 1988-ig. Hallgatá­sát mindössze egy alkalommal törte meg, 1981-ben a szellemi­leg „területen kívülinek” minő­sülő Olasz Kulturintézetben volt tárlata. 1989-től több hazai és nemzetközi kiállításon mutatko­zott be, a sorban a mostani 96. A Magyar Iparművészeti Főiskola Díszítőszobrász Főtanszaka Ipa­ri Formatervező Szakán 1964- ben jelesen diplomázott. Főisko­lai tanulmányaival párhuzamo­san érmészetet és szobrászatot is tanult, mellette festet. 1965­ben Marino Marini meghívására a milánói Accademio di Bella Arti di Bren-en töltött három hó­napot, ott készült munkáit a mi­lánói Arte Centro-ban nagysike­rű kiállításon mutatta be. 1985­ben elnyerte az Olasz Köztársa­ság ösztöndíját, így két hónapot Rómában és Milánóban töltött. 2006-ben Salzburg tartomány vendégeként a salzburgi Künstlerhausban töltött egy hó­napot alkotó munkával. Több művészeti szervezetnek a tagja, 1995-től 2007-ig szervez­te a Mednyánszky Társaság kiál­lításait. Eddig 8 alkalommal ka­pott hazai és nemzetközi rangos díjat, kitüntetést. A balassagyar­mati két kiállítása június 22-ig látogatható. Tananyagfejlesztés a KRF-en Gyöngyös. A Károly Róbert Fő­iskola (KRF) a TÁMOP- 4.1.2/A/2-10/1-2010-0010 „Munkaadói igényekre épülő, hiányszakmákhoz kapcsolódó képzésfejlesztés a KRF” projekt keretében nagyszabású tan­anyagfejlesztést hajtott végre 7 területen: 1. Vendéglátás-gaszt­ronómia, 2. Idegenforgalom-tu­rizmus, 3. Gazdasági informati­ka, 4. Megújuló természeti erő­források, 5. Bioenergia gazdál­kodás, 6. Precíziós mezőgazda­ság, 7. Dísznövénytermesztés. A projekt közvetíen célja a KRF képzési kínálatának gya­korlatorientált bővítése volt a munkaadói igényekre épülő hi­ányszakmákhoz kapcsolódóan. A fejlesztés eredményeképpen létrejött 18 tananyag magyar nyelven, illetve 7 tananyag an­gol nyelven is, amely előrelátha­tólag 2012 őszétől megtalálható lesz a www.tankonyvtar.hu weboldalon. A tananyagfejlesz­tés folyamatát a munkaadói igé­nyek megjelenítése által is segí­tették a mentorcégek és az együttműködő partnerek is, akiknek a tapasztalatait és ta­nácsait a munkaadói oldalról közvetlenül lehetetett beépíteni a tananyagokba és a képzések­be egyaránt A fejlesztett tananyagok alap­ján 24 rövidciklusú képzést ala­kított ki az intézmény. A képzé­sek mindenki számára térítés nélkül elérhetőek voltak, ennek eredményeképpen 140 fő főis­kolai hallgató és 367 fő külső résztvevő vett részt a 26 órás képzéseken. A képzést elvégzők tanúsítványt kaptak. Az intéz­mény a projeküdőszakban 6 szakirányú továbbképzési és két felsőfokú szakképzési sza­kot is engedélyeztetett, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a hallgatók szakmai ismeretei­nek bővítéséhez, kompetenciáik fejlődéséhez. A projekt eredményeként je­lentősen bővült a KRF képzési palettája a munkaerőpiacon azonosított hiányszakmák és a szakmai kompetenciák fejlesz­tése tekintetében. KAROLY RÓBERT FŐISKOLA TUDÁSSAL A JÖVŐÉRT Ülésezett a civil kerekasztal Uramecz János az első döntésekről-vg-____________ _ Sal gótarján. Első ülését tartotta a Salgótarjáni Civil Kerekasztal a közelmúltban. A megbeszélé­sen hozott döntésekről Uramecz János, a kerekasztal elnöke adott tájékoztatást. Mint elmondotta, a legfontosabb tennivalóikat hatá­rozták meg, így a Civil Kódex módosítását, hozzáigazítva azt az idén életbe lépett civil törvény­hez. A civil szervezetek komoly gondokkal küzdenek, bizottságot alakítottak, amely velük együttműködve kidolgozza a szükséges módosításokat. Konszenzusos alapon Az újonnan megalakuló szekciókat az önkormányzati bi­zottságokhoz szeretnék alakíta­ni. Az olyan bizottság esetében, mint a népjóléti, amelynek kü­lönböző területei vannak, több szekciót is alakítotanak ahová besorolhatják magukat civil szervezetek. Létrehoztak egy pá­lyázatfigyelő teamet is, azzal a feladattal, hogy segítsék a szer­vezeteket a pályázatok megírá­sában és megvalósításában. Az ülésen megerősítették, a kerekasztal poliükamentesen te­szi a dolgát. Konszenzusos ala­pon hozza meg döntéseit és együttmű­ködésre tö­rekszik az önkormány­zattal. Ezt a célt szolgál­ja többek között az is, hogy aktí­van részt vesznek az önkormányzati bi­zottságok munkájában. Ülésü­kön megválasztották azokat a személyeket, akik képviselik a bizottságokban a kerekasztalt. A kerekasztal tisztségviselői megválasztásuk óta folyamato­san végzik azt a munkát, ame­lyekkel a civil szervezetek meg­bízták. Elnöke ott volt azon az egyeztetésen, amelyet a Salgó Va­gyon Kft. hívott össze a Civil Kö­zösségek Háza nyitvatartásáról. A megállapodás értelmében a civil szervezetek hétfőtől pénte­kig 8-tól 18 óráig térítésmentesen vehetik igénybe a házat rendez­vényeik megtartására. A további napokon egyeztetniük kell a Salgó Va­gyonnal. A kerekasztal el­nöke azt is el- mondotta, hogy egyezte­tést terveznek az önkor­mányzatokkal a pályázatok kiírá­sáról, hogy azok összhangban le­gyenek a civü törvény pályázati rendszerével. Felmérni a lehetőségeket Megjelentek a Nemzeti Együttműködési Alap szakmai pályázatai is és fontos, hogy a ci­vil szervezetek mielőbb tudo­mást szerezzenek róluk, felmér­jék pályázati lehetőségeiket. A pályázatok beküldésének határ­ideje június eleje. Az önkor­mányzatok, a civil szervezetek, a kerekasztal és a rendőrség kép­viselői 3 napos továbbképzésen vettek részt Pásztón, ahol a kü­lönböző hátrányos helyzetű cso­portok gondjaira kerestek meg­oldási lehetőségeket. Ezt fontos­nak tartják, képviselőjük ott van a város esélyegyenlőségi ta­nácsában is. A civil szervezetek mellett keresik az együttműködést más szervezetekkel, intézményekkel. Jelképesnek is tekinthető, hogy június 5-én, a Környezetvédelmi világnapon együttműködési megálapodást írnak alá az Észak-magyarországi Környe­zetvédő Központtal. Arra törek­szenek, hogy a hétköznapi együttműködés valós és ne jel­képes legyen. Kuruc dallamok csendültek Romhány. Rendhagyó órával kezdték a romhányi iskola felső tagozatosai az első órát a napok­ban. Nemzetközileg is elismert tárogatóművészünk, Nagy Csa­ba tartott történelem-magyar- ének órát. Régi és új hangszere­in felcsendültek a kuruc kor dal­lamai, fegyverével és öltözetével felidézte az évszázad hangula­tát, irodalmai ismertetőivel, ízes magyar szavakkal az akkor élők gondolatvilágát. Közös éneklés­sel és érdekes kérdésekkel han­golta fel a gyerekközönség fi­gyelmét. Kitért a megyénkben zajló kuruc-kori eseményekre is, különösen az 1710-ben, itt Romhányban zajlott utolsó nagy csatára. Tanulóink szívesen éne­kelték együtt vele búcsúzóul az ismert dallamokat, amelyeket remélhetőleg többször is fognak még hallani tőle.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents