Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)

2012-05-03 / 101. szám

4 2012. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK GAZDASAG HIRSAV Távozik a tőzsde vezérigazgatója mohai györgy vezérigazgató május 15-ével közös meg­egyezéssel távozik posztjá ról - jelentette be honlapján a Budapesti Értéktőzsde. Michael Buhl, az igazgató­ság elnöke méltatta a távo­zó szakember munkáját, egyúttal kezdeményezte felügyelőbizottsági taggá való megválasztását. Az új vezérigazgató kinevezése rövidesen várható. ■ VG Nőtt az Erste Bank csoport nyereségé az osztrák Erste Bank - a második legnagyobb há lózatú bankcsoport a régió­ban - 346 millió euió adózott eredményt ért el az első ne­gyedévben, ez 7,8 százalék kai több, mint egy évvel ko­rábban. A növekedést szinte kizárólag az eredményezte, hogy nyereséggel vásároltak vissza saját részvényeket. A csoport üzemi eredménye 11 százalékkal 915 millió eu- róra csökkent. ■ MTI Csökkent tavaly a Generali díjbevétele a generali csoport díjbe­vétele 2011 ben 69,1 milliárd euró volt, ez 4 milliárddal kevesebb az előző évinél. A nem életbiztosításokból származó 3,2 százalékos díj bevétel-növekedés nem el­lensúlyozta az életbiztosítá­sok bevételének 9,3 százalé­kos csökkenését - hangzott el a csoport közgyűlésén. A 856 millió eurós nettó pro­fit fele volt a 2010. évinek. Gabriele Galateri di Geno- la, a csoport elnöke szerint tőkeemelésre nincs szükség, a jelenlegi gazdasági hely­zet amúgy sem kedvezne a tőkebevonásnak. ■ MTI Gabriele Galateri di Genola Hogy lehet olcsóbb a gáz? bővülés A japán Itochu együttműködhet a Déli Áramlattal Hogyan kaphatnak az eu­rópai vevők egyszerre ol­csón és megbízható szállí­tással is gázt? Lényegében ez volt a tétje annak a mi­napi amszterdami szak­mai vitának, amely az eu­rópai gázárképzés elveiről folyt. Az olajárindexált el­vek mellett kiálló Gazprom tavaly 41 százalékkal 44 milliárd dollárra növelte adózott eredményét. B. Horváth Lilla Az idén, de legkésőbb jövőre már több gázt adnak el Eu répában versenypiaci (spot- piaci) feltételek mellett, mint az olajtermékek árához kötött (olajárindexált) szerződéseken keresztül. Az utóbbi konst­rukciók mostani részesedése 58 százalék körüli - állítot­ta lonathan Stern, az Oxfordi Energiatanulmányok Intézete gázkutató programjának veze tője az amszterdami Flame gáz­konferencián. Szerinte ha nem történik változás, a mostani, viszonylag magas, olajindexált árak legfeljebb a kínálat „meg gyilkolására képesek”, arra vi­szont nem, hogy növeljék piaci részesedésüket a szénnel, vagy a csak támogatásokkal életben tartható megújulóalapú ener­giahordozókkal szemben. Szergej Komlev, a Gazprom Export szerződésekért és ár képzésért felelős vezetője vi­szont úgy látja, ha tényleg ver­senyképtelenné válna a gáz, azt az okozhatná, hogy a megúju lók támogatása torzítja az ener­giahordozók közötti versenyt. Éppen ezért előbb az európai gázárakat kellene rögzíteni, s csak utána hozzányúlni az olaj árához kötött árképzéshez. Az orosz szakember az euró­pai gázközpontok (gáztőzsdék) szerepét a piac egyensúlyban tartásában látja, de úgy véli, hogy az e központokon keresz­tül eladott gáz viszonylag kis mennyisége miatt az e közpon tokban alkalmazott árak nem tekinthetők irányadónak. (Más a helyzet az ÚSA-ban, ahol a spotpiac a meghatározó.) Azt mondja, hogy az olaj árához kötött gázár az, ami egyszerre rugalmas is, és megfelelő vé­delmet ad a vevőnek is, miköz ben a tőzsdei jegyzéseket mani pulálhatják a legnagyobb piaci szereplők. lonathan Stern ezzel szemben kitart amellett, hogy az európai gáztőzsdéknek fontos az ár­jelző szerepe. „A gázon kívül nincs más olyan nyersanyag Bekapcsolódik az Itochu a japán Itochu energiaipari csoport együttműködésre készül a Déli Áramlat veze­tékprojekttel - erről a na­pokban Alekszej Miller, a Gazprom, és Eizo Koba- jasí, az Itochu vezérigazga­tója tárgyalt. 50 százalékos részesedéssel az orosz tár­saság a Déli Áramlat leg­nagyobb részvényese, mö­götte az olasz ENI követke­zik 20, majd a német Wintershall és a francia EclF 15-15 százalékkal. A hírből nem derül ki, hogy mi lenne a japán cég szere­pe, az viszont tudható, hogy a Gazprommal és más japán cégekkel LNG- (cseppfolyós földgáz) beru­házásra készül. Az orosz- országi Vlagyivosztokban létesítendő üzemből szállí­tanának cseppfolyós gázt a szigetországba, a projekt megvalósíthatósági tanul­mányának elkészítéséről már tavaly januárban meg­született a döntés. (commodity), amelynek szállí tására 15-25 éves szerződése­ket kötnének, és olyan sincs, amelynek az árát más termé­kek ármozgásához kötnék” - hívta fel a figyelmet. Az orosz Gazprom gázipa ri csoport nettó árbevétele 29 százalékkal 158 milliárd dol­lárnak megfelelő rubelre nőtt a most közzétett jelentés sze­rint az elmúlt évben. A társa­ság adózott eredménye pedig 41 százalékkal 44 milliárd dol­lárnyira emelkedett. A jelen­tés az IFRS nemzetközi szám­viteli szabvány szerint készül. Az eredmények valamivel meg­haladják az elemzői várakozá­sokat. Az olajtársaság gázértékesí­tése 495,6 milliárd köbméterről 519,0 milliárd köbméterre bő­vült. Ezen belül az oroszországi eladások ezer köbméterenkénti átlagára 89,7 dollár volt, a FÁK országokon belüli 290,0 dollár, az európai és a további vevőcso­porté pedig 384,0 dollár. Nemzetközi előrejelzések alapján a világ energiaigénye 2030-ig 40 százalékkal nő, ezen belül a fosszilisek aránya 80 százalék lesz. A 2030 as gázkereslet 50 százalékkal ha­ladja meg a 2010-est. A Gaz prom minden piacán növeke­désre számít. Jelentősen visszaesett az új lakáscélú hitelek értéke mnb-statisztika Márciusban 17,46-ról 25,32 százalékra nőtt a háztartások által felvett új, forintalapú fogyasztási hitelek átlagos hitelköltség-mutatója, az ugyancsak általuk felvett új forintalapú lakáshiteleké vi szont 12,30-ról 12,07 százalék ra csökkent - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfris sebb adataiból. Ezzel egyidejűleg jelentősen visszaesett az új lakossági fo­rinthitelek értéke: a március­ban kötött lakáscélú hiteleké 37,2 milliárdról 11,6 milliárd forintra, a fogyasztási hiteleké 36,9 milliárdról 16,2 milliárdra csökkent. A folyószámlahitele­ké viszont 351,2 ről 353,5 mii liárd forintra, az egyéb hiteleké pedig 3-ról 4,4 milliárd forintra nőtt. Az új, forintalapú lakossá gi betétek átlagos kamata 0,23 százalékponttal 6,70 százalék ra nőtt, az új lekötések értéke 1054,2-ről 1024,7 milliárd fo rintra csökkent. Az éven belü­li euróalapú lakossági betétek átlagos kamata 0,24 százalék ponttal 2,98 százalékra nőtt, az újonnan lekötöttek értéke pedig 164,9 ről 140,7 milliárd forintra csökkent. ■ Az új, forintalapú lakossági betétek átlagos kamata 6,7 százalékra nőtt. Az egymillió euró feletti eu róalapú vállalkozási hitelek kamata márciusban 0,74 szá­zalékponttal 4,06 százalékra, az új szerződések értéke 44,67- ről 85,5 milliárd forintra nőtt. Az egymillió eurónál nagyobb, forintalapú vállalkozási hite­lek kamata ugyanakkor 0,18 százalékponttal 8,65 százalék­ra csökkent, az új szerződések értéke pedig 53,9-ről 79,1 milli árd forintra emelkedett. Az egymillió euró alatti eu­róalapú vállalkozási hitelek kamata márciusban 0,02 szá zalékponttal 3,76 százalékra mérséklődött, az új szerződé­sek értéke 15,5 ről 18 milli árd forintra nőtt. Az ennél na­gyobb, forintalapú vállalkozási hitelek kamata 0,04 százalék- ponttal 10,01 százalékra nőtt, az új szerződések értéke 43,2- ről 49,5 milliárd forintra emel- I kedett. ■ VG Leminősítette a Nokiát a Standard & Poor’s bukás A bóvli kategóriába ron­totta pénteken a Nokia hosszú távú adósbesorolását a Stan­dard & Poor’s (S&P). A finn mo bilgyártót így a három nagy hi telminősítőből már kettő tartja nyilván a befektetésre nem ajánlott kategóriában: így dön­tött a Fitch Ratings is. Az S&P indoklása szerint a Nokia kilátásai tovább rom­lottak a közelmúltban, s bár a cég elemzői továbbra is úgy számolnak, hogy a Lumia okos telefonok iránti kereslet dina mikusan nőhet a jövőben, ez azonban feltehetőleg nem lesz képes túlkompenzálni a Sym­bian készülékek esetében vár­ható hanyatlást. Közben kijöttek az első olyan hivatalos adatok is, ame­lyek bizonyítják, a Nokia az el­ső negyedévben elvesztette glo­bális vezető pozícióját. Az IHS iSuppli piackutató szerint ugyan mindegyik nagy mobil gyártó kevesebb készüléket értékesített márciusig, mint egy negyed évvel korábban, ám a Samsung eladásai csak 13 százalékkal estek, a Noki áé pedig 27 tel, így a dél koreai gyártó megelőzte finn konku rensét. Az okostelefon-piacon még ijesztőbb a Nokia lemara­dása: az Apple és a Samsung egyaránt közel háromszor any nyi készüléket adott el, mint az egykori világelső. ■ J. Z. OTP Bank-közgyűlés extrák nélkül BANKSZEKTOR Elfogadták a százforintos osztalékra vonatkozó javaslatot Elfogadta a részvényenként százforintos osztalékra vo­natkozó határozati javaslatot az OTP Bank közgyűlése, így összesen 28 milliárd forintot fi zetnek ki. Mivel a bank a saját részvényekre eső részt is kifi zeti a tulajdonosoknak, az egy részvényre jutó osztalék 102 forint környékén alakul majd a kifizetéskori saját részvény- állomány nagyságától függően. Csányi Sándor elnök-vezér­igazgató az osztalékfizetés kapcsán kifejtette: az OTP csoport változatlanul nem mondott le az akvizíciókról, ám most nem lát olyan meg szerezhető célpontot a piacon, amely indokolná az osztalék Csányi Sándor és az MKB Banktól érkezett Erdei Tamás visszatartását. A legnagyobb hazai bankcsoport első ernbe re szerint az OTP Bank, illetve a teljes OTP csoport tőkehelyze te rendkívül szilárd, ezen mu­tató alapján az OTP európai és világviszonylatban is az élvo­nalba tartozik. A bankcsoport - ellentétben sok más szerep lővel már most is megfelel a később hatályba lépő Bázel III. követelményrendszer elő írásainak úgy, hogy sem piaci, sem állami tőkepótlásra nem volt szüksége. A közgyűlés személyi kérdé­sekről is határozott: bekerült az igazgatóságba Erdei Tamás és Gresa István vezérigazga­tó-helyettes. ■ B. M.

Next

/
Thumbnails
Contents