Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)
2012-05-12 / 109. szám
2012. MÁJUS 12., SZOMBAT 3 NÓGRÁD MEGYE A megyei múzeum is Salgótarjánhoz kerülhet (Folytatás az 1. oldalról.) Ezért is kezdeményeztük Salgótarján város tulajdonába kerülését. Erre a nemzetközileg is ismert idegenforgalmi attrakcióra szeretnénk felfűzni az összes többi bányászati és ipartörténeti attrakciót. Azokat, melyeket előde- ink hoztak létre, s azokat, amelyeket most, vagy a közeljövőben valósítunk meg. Ilyen a „Bánya a lábunk alatt” bemutatóhely, a Bányarém Fesztivál,vagy a bányásztúraútvonal létrehozása is. Idén április 27-én írtuk alá azt a megállapodást, amelynek értelmében a Nógrád Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő Bányamúzeumot - a hozzá tartozó ingatlanokkal és vagyontárgyakkal - Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata térítésmentesen átveszi. A Közép-Európában egyedülálló, kiemelkedő kulturális értéket képviselő bányászati kiállítóhelyen 2012. május 15-től már a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. feladata lesz a működtetés szakmai-, személyi- és tárgyi feltételeinek biztosítása.- Salgótarján akár meg is elégedhetne egy ilyen ipartörténeti hagyatéknak a gondozásával. A kormány szándéka azonban új kihívás elé állítja az önkormányzatokat.- A kulturális kormányzat már 2011 végén is tisztában volt azzal, hogy a konszolidáció több lépcsőben történik, és hosszú távon a megyéktől átvett intézmények többsége nem marad az államnál. A 1094/2012.(IV.3.) sz. kormány- határozatban foglaltak szerint, többek között, a jelenleg állami tulajdonban és fenntartásban lévő megyei könyvtárak és megyei múzeumok a megyeszékhely megyei jogú városok fenntartásába kerülnek. A jelenlegi megyei múzeumi szervezet tagintézményeit pedig elsődlegesen a területi elhelyezkedésük szerint illetékes települési önkormányzatoknak kell fenntartaniuk. Tehát a konszolidáció második ütemében lehetőség van arra, hogy kiemelve a könyvtári és múzeumi feladatokat, sajátosságaikat figyelembe véve, a kormány határozza meg az optimális intézményfenntartót. S arra is, hogy az ország teherbíró képességét szem előtt tartva döntsön a települési önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatainak köréről. A kormány álláspontja szerint a következő években az önkormányzat az állami feladatellátásához járó támogatáshoz a feladatalapú finanszírozással társul, ami Salgótarjánt is segíti abban, hogy a város átvegye a megyei múzeum és a megyei könyvtár feladatait. Ez persze részünkről anyagi áldozatvállalást jelent, de állami segítséggel fölvállaljuk ezen intézmények működtetését. Önkormányzatunk eddig is jelentős mértékben támogatta és támogatja, önként vállalt feladatként, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet működését és a Nógrádi Történeti Múzeum rendezvényeit, kultúraközvetítő tevékenységét Úgy vélem, hogy ezzel nem csupán a városunkat tesszük élhetőbbé, szebbé, barátságosabbá és a jövő számára fontos tudást tartunk meg, hanem segíthetjük stabilizálni helyzetüket is. Ezek az intézmények, szűkén vett szakmai feladataikon túl, fontos szerepet játszanak a városi közművelődési életben.- A salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum, mint a megyei múzeumi szervezet vezető intézménye, kiemelkedő tevékenységet végez.- A Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése már tavaly áprilisban tárgyalt a megyei múzeumi szervezet átszervezéséről. Az előterjesztés kapcsán készült hatástanulmány megállapította, hogy szakmai, pénzügyi okok miatt a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum felel meg leginkább a megyei múzeum kritériumainak. A múzeumok közül ez az intézmény rendelkezik a legnagyobb, 368.111 darabot számláló műtárgyállománnyal, s az ehhez szükséges raktárkapacitással. Itt található a legtöbb szakág: a történeti muzeológia, régészet, néprajz, művészet, numizmatika, ipar- és technikatörténet körébe tartozó műtárgyakkal. Szakalkalmazotti létszámát tekintve is ez a legnagyobb múzeum, ahol tavaly húsz kiállítást láthattak az érdeklődők, amelyből 12 saját rendezésű volt. A salgótarjáni múzeum immáron második éve rekordszámú fizető látogatót könyvelhetett el. A szakmai elismerés és bizalom jeleként országos jelentőségű vándorkiállítások első vidéki állomása volt 2009- ben a Capa-kiálh'tás, 2010-ben pedig „A lehetőségek országa” kiállítás kapcsán. Az elmúlt évben négy kiadványt jelentettek meg, négy konferenciát és számos, sikeres előadást, rendezvényt szerveztek, 2009-ben pedig az Év Múzeuma pályázaton szakmai elismerést kapott a Nógrádi Történeti Múzeum. Mindezen mutatók meghaladják a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet más tagintézményeiben mérteket, s adott esetben többszörösét mutatják a megyében működő múzeumokénak. Néhány hónapja zárult itt egy 38 millió Ft-os TÁMOP pályázat, s most fejeződött be egy 2 milliárd forintos projekt előkészítése a múzeum megújítására. Sikeres ÉMOP-pályázat esetén ez az intézmény lesz a térség XXI. századi múzeuma.- A múzeumok az érintett területek helytörténetéhez is hozzájárulnak. Érvényes-e ez a nógrádi megyeszékhelyen is?- „Salgótarján 90 éve város” emlékév során örömmel támogattuk a „A város előtt...” című múzeumi konferenciakötet kiadását, „A város születése” című helytörténeti kiállítást, a Nógrádi Digitális Múzeum immár negyedik DVD-ROM- jának megjelenését, amely a várossá válásunk első lépéseinek kordokumentumait mutatja be. A Nógrádi Történeti Múzeummal összefogva kiadjuk dr. Förster Kálmánnak, a város első polgármesterének emlékirataiból készült könyvet is, mint a várostörténet szempontjából hiánypótló művet A nehéz gazdasági időszak ellenére, úgy vélem, hogy ha egy város valóban város szeretne lenni, akkor a kultúrára, mint úgynevezett nem-kötelező önkormányzati feladatra is fordítani kell.- Mi indokolja, hogy Salgótarján további múzeumfenntartói feladatokra is vállalkozik? A kormány szándéka szerint a megyei múzeumok a megye- székhely városok fenntartásába kerülnek, ezáltal a jelenleginél erősebben kötődhetnek működésük székhelyének önkormányzatához és a helyi társadalomhoz. Azt gondolom, hogy az egységes országos szabályozástól való eltérés Nógrád megye esetében nem indokolt. Salgótarján eddigi, a kultúrát és a kulturális intézményeket támogató tevékenységével rászolgált arra a bizalomra, amely a továbbiakban alkalmassá teszi a megyei minősítésű múzeum működtetésére. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata felelősséget érez a településünkön található Nógrádi Történeti Múzeum, mint megyei múzeum fennmaradásáért és fenntartásáért. S mindent megtesz, hogy a kulturális javakat elérhetővé és megismerhetővé tegye mindenki számára. Múzeum helyzet Balassagyarmat. A város vezetése a most előkészítendő kulturális törvény módosítását tarja szükségesnek Nógrád megye vonatkozásában. Medvácz Lajos polgármester és Csach Gábor alpolgármester sajtótájékoztatójukon elmondták: miként Pest megyében (Szentendre), úgy Nógrád megyében is szükséges a kivétel tétel, miszerint e megyében sem a megyeszékhely város adja a megyei múzeumi intézményi feladatot, hanem az Ipoly-parti város. A városvezetők szerint múltja, szakmaisága, központi elhelyezkedése, fejlesztései révén is a Palóc Múzeum érdemes a megyei múzeumi státuszra. Felértékelődött a szénvagyon Nógrád megye. A Börzsöny, Cserhát, Mátra, Pétervására és a szlovák határ által körülhatárolt Nógrádi-szénme- dencében a széntermelés a 18. század második felében kezdődött. A Sal- gótarján-Pest közötti vasutat építő Szent István Kőszénbánya Társulat 1861-ben, jogutóda, a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság 1868- ben alakult. A legjelentősebb bányaüzemek Baglyasalja, Etes, Homokte- renye, Karancskeszi, Kazár, Kistere- nye, Mátranovák, Mátraszele, Mizser- fa, Nagybátony, Nemti, Salgótarján, Ságújfalu, Vizslás, Zagyvapálfalva, és Zagyvaróna területén működtek, de a szénterület északon a trianoni országhatáron túl is folytatódott. A felbecsülhetetlen szénvagyon vonzotta a befektetőket és felépültek a tűzhely- és palackgyár, megkezdte működését a Salgótarján-Rima- murányi Vasmű Rt. A bányavállalatok terjeszkedésével, egyre korszerűbb eszközökkel, a környéken folyamatosan növekedett a széntermelés és a foglalkoztatottak száma. Az első világháború előtt a Nógrá- di-szénmedence adta az ország szén- termelésének egyharmadát, 1942-ben például a több mint tízezer nógrádi bányász 2,6 millió tonna szenet küldött a felszínre. A nógrádi szénmedence 13965 dolgozója 1965-ben 3,5 millió tonna szenet termelt. Az ágazat hosszú időn keresztül fejtette ki jótékony hatását a nógrádi települések fejlődésére. Működött a bánya- társpénztár, tagjainak ingyenes orvosi kezelés, táppénz járt. A bányászoknak lakások, iskolák, orvosi rendelők, üzletek, később művelődési otthonok, sportpályák épültek. A bányák államosítását követően jött létre a Nógrádi Szénbányászati Tröszt, amely az 1960-as évek elején ' még 36 bányát üzemeltetett, és elkezdte a külfejtéses termelést. Részben a megváltozott gazdasági környezet, részben a jelentős eladósodás miatt, az időközben Nógrádi Szénbányákká alakított vállalat - megszűnéshez vezető - felszámolása 1989-ben kezdődött el. A Nógrádi-szénmedencé- ből, az első bánya megnyitásától a bányák bezárásáig eltelt, hozzávetőleg másfél évszázad alatt, a bányászok körülbelül 165 millió tonna szenet termeltek, és teljesítményükkel kivívták a társadalom osztatlan elismerését. Magyarország energiaellátásában - egészen az 1960-as évekig - meghatározó szerepet töltött be a szénbányászat. A viszonylag olcsón kitermelhető és beszerezhető, jobb hatásfokkal hasznosítható kőolaj és a földgáz térnyerése azonban visszavetette a barnaszén iránti keresletet. Az ország energiaszerkezetének megváltoztatására irányuló központi döntéssel pedig pálcát törtek a bányavállalatok fölött. Gazdaságtalan termelésre hivatkozva, elkezdődött a hazai szénbányászat visszafejlesztése, a mélyművelésű bányák bezárása. Ennek az energiapolitikának a következménye, hogy napjainkban a fosz- szilis energiahordozók 62, a földgázszükséglet 82 százalékát Magyarország importból kénytelen fedezni. A kőolaj és a földgáz apadó és véges készletei, az egyre nagyobb igény és drágább kitermelés, a beszerzési nehézségek, a növekvő ár felértékeli az alternatív és a megújuló energiaforrások (biogáz, biomassza, geotermikus- és napenergia, vízenergia, hulladékok energetikai felhasználása) szerepét. Az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Energiastratégia 2030 programot, amelynek fontos célja, hogy Magyarország minél jobban csökkentse energia- függőségét. Ennek egyik forrása lehet a hazai szén- és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát, úgynevezett tiszta-szén technológiákkal történő fel- használása. Mellette szól, hogy földgáz- importot vált ki, növeli a foglalkoztatottságot, és esetleges energiaellátási zavarok esetén gyorsan mozgósítható tartalékot jelent. A világ széntermelése az elmúlt másfél évtizedben több mint 50 százalékkal nőtt, a villamosenergia szénalapú előállítása elérte a 40 százalékot, és ez a tendencia folytatódik, emelve a szén iránti keresletet és az ásvány árát. Európában a fosszilis készlet 80 százalékát a szén és a lignit adja, a becslések szerint a készletek 120-150 évre elegendőek. Magyarország kitermelhető szén- és lignit- vagyona körülbelül 8,5 milliárd tonna, amelyből 3,3 milliárd tonna reálisan hozzáférhető. A gazdaságos termelés nagymértékben függ a piaci viszonyoktól, a társadalmi folyamatoktól, a bányászati technológiáktól, a felhasználási céloktól. A magyar szén- és lignitkészlet egy része a Nógrádi-szénmedencében található. A megye lakossága annak idején értetlenül fogadta a bányák bezárását. Az állásukat elveszített, átképzésre irányított vagy az idő előtt nyugdíjba helyezett bányászok türelmesen viselték a családjukat sújtó terheket. Mindvégig bíztak azonban abban, hogy az egyes szakemberek által körülbelül 200 millió tonna ismert minőségű szénvagyonra becsült készlet az itt élők javára hasznosul még. Nógrád Megye Önkormányzata az elmúlt időszakban sokat tett a bányászhagyományok megőrzése érdekében, és figyelemmel kísérte az energiapolitikának a szénbányászat jövőjét érintő változásait. Az önkormányzat elérkezettnek tartja az időt, hogy konkrét kezdeményezéseket tegyen azért, hogy mihamarabb a Nógrádi-szénmedencében újra indulhasson a széntermelés. Pénteken Salgótarjánban, a megyeházán Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye vezetői, országgyűlési képviselők, bányászati szakemberek folytattak megbeszélést az észak-magyarországi szénmezők lehetséges újrahasznosításával kapcsolatos közös feladatokról. A tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy szükség van a hazai ásványvagyon újraértékelésére, a szénelőfordulások felülvizsgálatára, az ehhez szükséges földtani, jogi és technológiai feltételek megteremtésére. Egyaránt fontosnak tartották az állami szerepvállalást a mélyművelésű bányák, a külszíni fejtések megnyitásában, a környezeti hatástanulmányok és gazdaságossági számítások készítését, valamint a többszintű bányászati szakemberképzést és a több évszázados bányász-szakma kultúra megőrzését. Egyeztették a „Szénjövő az Eszak-Ma- gyarországi régióban" energetikai koncepció elkészítésének teendőit is. Ezt követően Becsó Zsolt, a Nógrád megyei Közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő a nógrádi szénbányászat rehabilitációjában érdekelt szakemberekkel folytatott eszmecserét, és konkrét javaslatokhoz kérte véleményüket. A megyei önkormányzat vállalta, hogy mielőbb megteremti a nógrádi szénbányászat újraindítása előkészületeinek szervezeti kereteit, és a feladatokra intézkedési tervet készítenek. Nógrád Megye Önkormányzata
