Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)

2012-04-27 / 98. szám

2012. ÁPRILIS 27., PENTEK 3 NÓGRÁD MEGYE Tárlat Balassagyarmat. Április 27-én, pénteken (azaz ma) 12.30 óra­kor nyílik meg Németh Árpád festőművész kiállítása a Szent- Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskolában. Az alkotá­sokat Kovács Ferenc tanár ajánl­ja az érdeklődők figyelmébe. Népdalt énekel Kanyó Evelin és Kokish-Melnyik Ludmilla. A tár­lat június végéig tekinthető meg tanítási napokon 7.30 és 18.30 között. Ipolymente találkozó Salgótarján Salgótarján. A Váci Egyházme­gye Ipolymenti Ifjúsági Közös­sége soron következő ifjúsági találkozóját Salgótarjánban rendezi, április 28-án, szomba­ton. A találkozó mottója: Épít­sünk hidat!, utalva a nyáron Budapesten - a Fokoláre moz­galom szervezésében megren­dezésre kerülő - Genfestre. A találkozó tehát egyfajta kapu a Genfesthez. A rendezvény szer­vezői szeretettel várnak min­den ifjú jelentkezőt, aki egy ér­tékes napot szeretne eltölteni keresztény körben. Ahogy ír­ják: „Közös célunk, hogy egysé­gesebb és szolidárisabb világot építsünk, és ez egyben minden­napjaink törekvése, illetve tár­sadalmi tevékenységünk moz­gatórugója is. Ők lesznek a let’s bridge (építsünk hidakat) című Genfest főszereplői.” Ez a nyári találkozó lényege, de ez a mon­danivalója az április végi salgó­tarjáni ifjúsági találkozónak is - mondja Kis Domonkos, a sal­gótarjáni KÖR ifjúsági közös­ség vezetője, az egyik szervező. Jó kedvű, vidám hangulatú, kel­lemes napnak ígérkezik, ami­hez a program is jól illik: 8.30- tól 9.30-ig várják a jelentkező­ket a Rendházban (Acélgyári út 1) ahol a regisztráció zajlik majd. 9.30-tól köszöntők, 10 órától pedig főelőadás lesz. En­nek az előadásnak és a későbbi műhelybeszélgetésenek a té­mája is a Genfesthez kapcsoló­dik, amelyet dr. Farkas László, váci egyházmegyei ifjúsági lel­kész tart majd. Szerkesztőségünk számítógépeit az (esQ smart security védi. A néptánc kultúra hirdetői A Palóc Néptáncegyüttes, amely jövőre ünnepli meg­alakulásának 15. évfordulóját, az elmúlt években ha­zánk számos településen, az ország határain túl, mű­sorukkal nagyon sok embernek szereztek kellemes szórakozást, felejthetetlen szép órákat. Az együttes, amely összegyűjti, színpadra állítja a népi tánckultú­ránk gyöngyszemeit, több hazai és nemzetközi díjat tudhat magáénak. Paluch Norberttel a csoport művé­szeti vezetőjével és Őze Jánossal a szécsényi nép­tánckultúra doenjével, az együttes alapítójával és ve­zetőjével a 2012-es év terveiről, az együttes életéről beszélgettünk. Szenográdi Ferenc Szécsény. - Lassan tál vagyunk az év első négy hónapján. Gon­dolom, hogy már több fellépésük is volt?- Idén az első szereplésünk a hagyományos hollókői húsvét volt, ahol rimóci táncot mutat­tunk be - kezdte a válaszadását Paluch Norbert. - Az idén 25. al­kalommal rendezték meg a zalaegerszeri karnevált, amelyre kétévenként kerül sor, így az el­sőt ötven évvel ezelőtt tartották, s azt mondhatjuk, hogy a maga ne­mében az ország legrégebbi fesz­tiválja. A seregszemlén, amelyre április 20.-22. között került sor, a neves szakemberekből álló hat­tagú zsűri előtt 31 együttes, negy­ven produkcióját mutatta be. Raj­tunk kívül Nógrád megyéből még ott volt a salgótarjáni Nógrád táncegyüttes és Szécsényből az Iglice táncosai. Mi „Egy dudás két csárdásban” című palóc összeál­lítást mutattunk be, amelyet du­dán Hrúz Dénes kísérte. A csapa­tok két kategóriában, autentikus néptáncban, ahol a folklór nem csorbulhat és táncszínházban, ahol egy kicsit újszerű megfogal­mazásban mutatják be műsoru­kat, szerepeltek. Érdekesség képpen megjegyzem, hogy Őze János harminc évvel ezelőtt a Nógrád táncegyüttes soraiban már részt vett a zalaegerszeri kar­neválon. Mind a három nógrádi csoport kivívta a közönség, a szakma elismerését Április 28- án, a tánc világnapja alkalmából Szécsényben adtuk műsort, ahol rajtunk kívül még három helyi csoport lép fel.- Kérem, hogy vázolja fel az év további programját- Az idei év kiemelt eseménye lesz az októberi minősítés, amelyre már most készülünk. Elképzelhető, hogy Salgótarján vagy Szécsény lesá a színhelye, mert mind a két település pályá­zott a fesztivál megrendezésére. A minősítő kiírás feltételei kö­zött szerepel, hogy 25-30 perces szerkesztett, önálló műsorral kell szerepelni. Mi erdélyi, nyír­ségi és sárközi tánc-blokkal ké­szülünk. A sárközi táncok beta­nításába segítségünkre van, an­nak legjobb ismerője Taba Csaba és Fehér Erika. Az idén is ott le­szünk a nógrádsipeki Pünkösdi fesztiválon. Készülünk a Palóc Szőttes Fesztivál szécsényi mű­sorára és a záróprogramra, amelyre Rimócon kerül sor, és ott a zsűri értékeli a fellépő cso­portok műsorát. Az idén is fellé­pünk a bánki folklór fesztiválon. A programunkban szerepel, Szécsény lengyelországi testvér- településen való bemutatkozá­sunk. Szécsényben tavaly első alkalommal került megrende­zésre az adventi várakozás, amelynek szép fogadtatása volt. November utolsó péntekén az idén is hasonló műsort adunk. Úgy tervezzük, hogy délután a szécsényi idősek otthona lakói­nak és a környező településekről a kisbuszokkal beszállított nyug­díjasoknak is bemutatjuk műso­runkat. Mi így szeretnénk kö­szönteni a szépkorúakat. Termé­szetesen ott leszünk a szécsényi hagyományos szüretin is. Amennyiben felkérést kapunk, hogy lépjünk fel a helyi ünnep­ségeken, mi annak örömmel ele­get teszünk. A nyáron Nógrádsipeken edzőtábort tar­tunk, amelyre elfogadta meghí­vásunkat Ónodi Béla a Táncmű­vészeti Főiskola tanára, táncko­reográfus.- Szécsényben a néptánc össze­kapcsolódik Őze János nevével, aki alapítója és vezetője a Palóc néptánccsoportnak. Jelenleg hány tagja van az együttesnek és anyagilag kik támogatják a cso­portjukat?- A felnőtt csoportunknak 43 aktív tagja van. Örülök, hogy van utánpótlás. A Kispalóc tánc­csoportunkban, amely Huszár Krisztina szakmai irányításával dolgozik, természetesen ők is több alkalommal fellépnek és műsort adnak, 22-en táncolnak. Anyagi támogatónk Szécsény Város Önkormányzata, a Palóc Coop Zrt. és Szécsényi Művésze­ti Egyesület, amely annak idején azzal a céllal alakult meg, hogy a tánccsoportunk „mögé álljon”. Mindig is azt mondtam, most is azt vallom, hogy mi a helyi mű­velődési ház csoportja vagyunk. A próbáknak helyet biztosíta­nak, s tőlük is számos segítséget kapunk. Devizahitellel érintett magánszemélyek illetékmentessége Nógrád megye. Új illetékmentes­ségi szabályok vonatkoznak azokra a magánszemélyekre, akik Magyarország területén lé­vő lakóingatlanon alapított zá­logjog, vagy állami készfizető kezesség fedezetével kötött de­viza alapú kölcsönszerződéssel rendelkeztek és ezt rögzített ár­folyamon teljes egészében kifi­zették, azaz éltek a végtörlesz­tés lehetőségével. 2011. november 15-től mentes az ajándékozási illeték alól a la­kóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből, illetve a deviza alapú, lakóingatlanra vo­natkozó pénzügyi lízingszerző­désből származó követelés, ha az a rögzített árfolyamon törlesztő magánszeméllyel szemben vég­érvényesen megszűnik. Akik nem végtörlesztettek, de az említett tartozásukat a pénz­ügyi intézmények egyéb „adós­mentő konstrukció” keretében elengedik, azoknak szintén nem kell ajándékozási illetéket fizet­ni, feltéve, hogy a magánsze­mély kötelezett (adós) és a vele egy háztartásban élő hozzátar­tozójának egy főre eső jövedelme - a kötelezett nyilatkozata alap­ján, a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap átlagá­ban - nem haladja meg a min­denkori öregségi nyugdíjmini­mum összegének kétszeresét, vagy a követelés biztosítéká­ul, a magánszemély tulajdoná­ban álló lakásra a követelés elen­gedését megelőzően végrehajtá­si eljárás keretében árverést folytattak le. Mint azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarorszá­gi Regionális Adó Főigazgatósá­gától megtudtuk, a végtörlesztés miatt megszűnő kötelezettség után tehát ajándékozási illeték- fizetési kötelezettség nem kelet­kezik, és ezzel kapcsolatban be­jelentési kötelezettség sem ter­heli a végtörlesztő magánsze­mélyt. További kedvezmény, hogy an­nak a magánszemélynek is jár il­letékmentesség (nem kell vissz­terhes vagyonátruházási illeté­ket fizetnie), aki a szociálisan rá­szoruló természetes személy hi­teladósok lakhatásának biztosításáról szóló törvény által rögzített vételi jog érvényesíté­sével vásárol lakást. Stabil a város pénzügyi helyzete Salgótarján tegnap megtartott közgyűlésén a legfonto­sabb napirendi pontokban a város többségi tulajdonában lévő cégek 2Ó11. évi éves beszámolóit értékelték, vala­mint elfogadták a 2012. évi üzleti terveket. Székyné dr. Sztrémi Melinda, polgármester pedig beszámolót tartott a megyeszékhely tavalyi költségvetéséről. B. D. Salgótarján. A közgyűlésen első­ként az „Év rendőre” kitüntető címet adományozták és adták át a Salgótarjáni Rendőrkapi­tányság munkatársának, Czipó Zsolt rendőr főhadnagynak, így elismerve kiemelkedő nyomo­zói munkáját, valamint a város közbiztonságáért tett erőfeszíté­seit. Ezt követően a képviselők és a közgyűlésen megjelentek egyperces néma csenddel tisz­telegtek a nemrégiben elhunyt Mustó János festőművész emlé­ke előtt. Elsőként Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester tartott be­számolót és értékelőt a város ta­valyi költségvetéséről, valamint a megyeszékhely pénzügyi hely­zetéről. A tavalyi évi költségve­tést úgy alkották meg, hogy a ki­adásokat csökkentsék és egy egyensúlyi helyzetet teremtse­nek meg. Továbbá a gazdasági helyzetet maximálisan figyelem­be véve, számításba vették a csökkenő adóbevételek miatti be­vételkieséseket is. Hangsúlyoz­ta: ennek köszönhető, hogy a vá­ros minden számlát időben ki tu­dott fizetni, bér- és járulék jelle­gű elmaradásaik egyáltalán nem voltak, de ennek veszélye egyál­talán nem is állt fenn. A szigorú és következetes fiskális költség- vetésnek köszönhetően 2011. szeptemberéig nem kellett hite­lekhez nyúlni, valamint az intéz­ményi bevételek tekintetében nö­vekedés volt tapasztalható. Mindez a számok nyelvén a következőket takarja: Salgótar­ján bevételi főösszege 12 milli­árd 702 millió forint volt, ez a 2010. évihez képest 4,6 százalé­kos növekedést jelent. A város bevételeinek 95 százalékát a kö­telező feladatok ellátására, míg 5 százalékát önként vállalt felada­tokra, úgy mint kultúra és sport támogatására fordította. Csökkenteni tudták a megye- székhely hitelállományát is, s a 2012. költségvetési évet, mint­egy 609 milliós többlettel tudták indítani. annem A helyi adóbevételek l,3mil- ségei, valamint a bérlők nagy liárd 112 m A helyi adóbevételein,3mil- liárd forintot tettek ki, ez 0,3 szá­zalékos csökkenést mutat. A vá­ros kiadási oldalának főösszege 11 milliárd 303 millió forint volt. Székyné dr. Sztrémi Melinda elmondta, hogy a legnagyobb tételeket a szociális- és egész­ségügyi ellátásra, a közfoglal­koztatásra és a közoktatásra fordított összeget jelentik. Utób­bira az önkormányzat - a 2011. évi költségvetésből - 3,7 milli­árd forintot költöttek el. A pol­gármester arra a problémára is felhívta a figyelmet, hogy a vá­ros oktatási intézményeibe, több mint 500 gyermek jár be a környező településekről, és az ő finanszírozásuk is a város ön- kormányzatára hárul. További problémát jelentett az önkor­mányzati tulajdonban lévő - és a Salgó Vagyon által kezelt - bérlakások karbantartási költ­ségei, valamint a bérlők nagy összegű hátralékainak behajt­hatatlansága is. A költségek csökkentése érdekében, a nem egybefüggő lakásokat, az úgy­nevezett szórványlakások nagy részét értékesítették, az életve­szélyes .épületeket pedig lebon­tották. Ez összesen mintegy 40 millió forintnyi megtakarítást eredményezett. A hitelállományra visszatérve a polgármester azt hangsúlyoz­ta, hogy a legfőbb cél az lesz, hogy elérjék azt, hogy „hitelek nélkül működtessék a várost”. A 2012. évre olyan jó.költségveté­si mérleg alakult ki, hogy a be­vételek fedezni fogják a kiadáso­kat. Mint mondta 2011. évben 6,3 százalékkal gyarapodott a város vagyona, ez 1,4 milliárd forint­nyi összeget jelent. Jelenleg a vá­ros vagyonának összege: 23 mil­liárd 112 millió forint volt, de a salgótarjáni Bányamúzeum át­vétele további 88 millió forinttal fogja növelni. Eötvös Mihály, alpolgármester hozzátette: az elmúlt négy év­ben, ilyen kiegyensúlyozott költ­ségvetésre nem volt példa. A képviselők elfogadták a vá­ros többségi-, vagy résztulajdo­nában lévő cégek éves mérlegé­nek beszámolóit, valamint a cég­vezetők által meghatározott 2012. évi feladatait is. így a „vá­rosatyák”, a Nógrád Megyei Köz­oktatási Alapítvány, a VGÜ Kft., a Salgó Vagyon Kft., a Tarjánhő Szolgáltató-Élosztó Kft., a Salgó:' tarján és Környéke Vízmű Kft., a Salgótarjáni Csatornamű Kft., a Salgótarjáni Városfejlesztő Kft. és a Salgótarján Foglalkoztatási Nonprofit Kft. 2011. évi beszá­molóira és 2012. évi terveire is igent mondtak.

Next

/
Thumbnails
Contents