Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)
2012-04-27 / 98. szám
4 BELFÖLD 2012. ÁPRILIS 27., PÉNTEK ■ » A juhtartás esetenként nem fed valódi állattenyésztési tevékenységet, előfordul, hogy csak a termőföld megszerzéséért szereznek be állatokat Pontért veszik a birkát földbérlet Tucatnyi állat vásárlásával válnak állattartóvá a pályázók Megint lehet milliós végkielégítés JÖVŐRE megszűnik a 2 millió forintot meghaladó végki elégítések 98 százalékos különadója a Széli Kálmán Terv 2.0 szerint. A 2010-ben bevezetett adóból tavaly 3,7 milliárd forint folyt be a költ ségvetésbe. Az idei, mérsé kelten ambiciózus előirány zat 200 millió forint, amit az adózók március végéig más félszeresen túlteljesítettek: az előzetes mérlegadatok szerint ebből az adónemből az év első hónapjában 302,4 millió forint folyt be. ■ VG A NAV ellenőrzi az adószakértőket májustól kiemelt figyelmet fordít a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) a szolgál tató szektornak, így ellenőrzi az ügyvédeket, adó szakértőket, a szépségipart, a plasztikai sebészeket és a fogorvosokat is - mondta Szarvák Jenő főosztályvezető egy konferencián Budapesten. Az elmúlt 3 évben 203 operatív ellenőrzést végzett az adóhatóság szolgáltatóknál, és 11,9 millió forint bírságot szabott ki, a 62 utólagos ellenőrzésnél 1,1 millióid volt a bírság. ■ MTI Jelentős emelés a jövő évi büdzsében az ideihe; képest 6,8 száza léknyi emelést javasol a jövő évi uniós költségvetésen az Európai Bizottság jelentet te be a testület költségvetési kérdésekért felelős tagja, Ja nusz Lewandowski Brüsszel ben. 2013 ban 138 milliárd euróval gazdálkodhatna az Európai Unió. Lewandowski hangoztatta, a növelés az EU korábbi kötelezettségeinek fedezésére szolgál. ■ MTI Lewandowski a büdzséről beszél Állattartást is elvárnak az állami földek bérletének pályázatainál, amely az alacsony liérleti díj és a viszonylag magas területalapú támogatás különbsége miatt vonzó lehetőséggé vált. A földekre igényt tartók a jelek szerint a könnyebb ellenállás felé mozdulnak. VG-összeállítás A kisebb egyéni, családi gaz dákat és az agráriummal foglalkozó kkv kát szeretné helyzetbe hozni az állam földjeinek bérbeadása során - hangzott el tavaly novemberben, amikor az első bérleti pályázatokat meghirdették. Az állattenyésztés támogatása a rendszer egyik kiemelt célja, ezért a bérleti idő 20 évéből ötben a nyerteseknek kötelező állatot is tartaniuk. „Több olyan érdeklődő is akadt az elmúlt hónapokban, aki nem titkolta, hogy azért venne juhokat, hogy az állami földbérleti pályázatokon előny re tegyen szert. Ezek a vevők rendszerint tíz-tizenöt anyaju hot kerestek, de erre a célra a jerke is megfelel” - nyilatkozta a Világgazdaságnak egy magát megnevezni nem kívánó dunántúli juhtenyésztő. „Azáltal, hogy ennyi állatot fel tudnak mutatni, már regisztráltathat ják magukat állattartóként, amiért pluszpont jár a földbér lésnél” - tette hozzá. A tenyésztő elmondta: egy kommersz, tartásra szánt anyajuhot már 20 40 ezer forintért meg lehet venni. A vevők keresik a jerkét, vagyis a még nem ellett, fiatal nőstény birkát is, amelynek tartásra szánt példányai 25 30 ezer forintért beszerezhetők, nagy problémát jelent a bérleti pályázatokban az, hogy a rendszer előnyben részesíti az állatot egyáltalán nem tartókat is a már tenyésztőkkel szemben - nyilatkozta a Világgazdaságnak Hajdúk Péter. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója elmondta: akinek még nincs állata, vállalhatja, hogy a későbbiekben fejleszteni fog, amelyet nem feltétlenül tudnak ilyen mértékben vállalni azok, akiknek nemritkán olcsóbban is. „Tíz jerkével, vagyis akár már 300 ezer forintnyi befektetéssel is regisztrált állattartóvá válhat az ember” - tette hozzá a tenyésztő, aki elmondta: az isme retségi köréből hasonló híreket hallott, ahol volt eladó juh, azt szívesen megvették a földre pályázók. A juh a tartás viszonylag ala csony költségei miatt népszerű. A kedvező áron megvásá rolt állatok tartása olcsó, a juh igénytelen legelőn is megél, ta vasztól őszig különösebb költ séget nem jelent a tartása, télre már jelenleg is komoly állat- állományuk van. A jelenleg is állattartással foglalkozó termelők nem tudnak olyan százalékos növekedést megígérni, amely versenyezni tudna az új beszállókkal - fejtette ki. Bár Hajdúk szerint a helyzet inkább a marhatartásra jellemző, semmint a birkára, tény: a juh- tenyésztők 60 százalékban bérelt területen legeltetnek, és félő, hogy az új jelentkezők „elbérlik” a területet a régi tartók elől. ugyan hodályba kell tenni az állományt. A vagyonvédelmi költségek persze felmerülnek, mert mint általában mindent, a juhokat is szívesen lopják. „Jelenleg nincs az országban egymillió anyajuh sem, jól lehet az uniós csatlakozáskor még 1,2 miBió volt, a kvótánk pedig 1,5 millió. Szükséges lenne tehát a tenyésztés foko zása, de komolyan vehető tenyésztési tevékenységbe nem fognak a vevők. A bérelt területen tartott birkák legeltetésével nem kell kaszálni, és néha, nagyobb ünnepeken lesz birkapörkölt” - érzékeltette a helyzetet. A jelek szerint a cél nem is a tenyésztés. Az Európai Unió által biztosított területalapú támogatás összege idén hek táronként 57 ezer forint körül van, a földbérlet ennél jóval ol csóbb, egységesen 1250 forint aranykoronánként. így például egyhektárnyi tíz aranykoronás gyep bérleti díja évente 12 500 forint, amelyre 57 ezer forintnyi területalapú támogatás kapható, vagyis a különbözet jócskán meghaladja a 40 ezer forintot. A juhtartás minimá lis költségeivel együtt is ez 100 hektáron már több mint 4 mii Hó forint évente. Önmagukban nem büntethetnek a jövőben az önkormányzatok? botlás Egy törvénykezési hiba miatt az is elképzelhető, hogy az önkormányzatok nem tud nák büntetni a tiltott helyen parkolást, települések által elrendelt dohányzási tilalmak megszegését, vagy épp a nem legálisan folytatott árusítást. A szabálysértési törvény hibáját elsőként a szombathelyi ellen zéki képviselők jelezték, ám ha a jogalkalmazásban nekik adnak igazat, az országszerte kaotikus helyzeteket okozhat. Az új szabálysértési törvény ben ugyanis az a kitétel szerepel: csak törvény állapíthat meg szabálysértési tényállást, önkormányzati rendelet nem. Sőt, már az első paragrafus első mondatában is szerepel a megfogalmazás, amely szerint a szabálysértés törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás. Az önkor mányzatok május 31-ig kötelesek hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket, ám ettől még a korábbi büntetési tételeket nem lehet alkalmazni a köztes másfél hónapban sem. ■ Az új törvény szerint önkormányzati rendelet nem állapíthat meg szabálysértést. Ez pedig egyszerűen annyit jelent, hogy az olyan szabály sértéseket, amelyeket eddig az önkormányzat rendelete alap ján büntettek, hacsak a parla mentben nem döntöttek róla külön, nem lehetséges szankcionálni. Ez utóbbi kitétel miatt az nem igaz a felmerült vádak közül, hogy ezután a vendég látóhelyek vagy játszóterek közelében lehetne dohányozni, mert ezt törvény tiltotta meg. A parkolással azonban sok kai bonyolultabb a helyzet, azt ugyanis általában már az ön kormányzat rendelete alapján szabályozzák. így elviekben azt nem lehetne megbüntetni, aki két parkolóhelyet is el foglal, vagy lejárt a díjmen tességet igazoló papírja. Az önkormányzatoknak alig egy hónapjuk maradt arra, hogy el töröljék a korábbi rendelteiket - és ha jogilag is helyt adnak a kritikáknak, a parlamentnek is lesz ezzel dolga. ■ SZ. I. Hátrányban a nagyobb tenyésztők A 2013-as finanszírozhatóságot féltik a polgármesterek KÉTSÉGEI- A BKV megmentése érdekében jövőre bevezethetik a dugódíjat a fővárosban A polgármesterek sem tudják, miből lehet 2013 lói finanszírozni a települések működését. Annyi világosan látszik, hogy az önkormányzatok anyagi mozgástere drasztikusan szűkülni fog, pedig már most sem rózsás a helyzet. Megoldást a magasabb helyi adók kivetése jelenthet már ahol ezt meg tudják oldani. Összesen százmilliárd fo rint megtakarítást irányoz elő a konvergenciaprogram az önkormányzati rendszerben. Ennek csak kisebb része je lentkezik idén, 2013 ban már 85 milUárddal kevesebb jut közvetlenül a településeknek. 15 milUárdos spórolást várnak attól, hogy a kistelepülések hivatalait összevonják, 20 milli- árdot az egészségügyi intézmé nyék államosításától, valamint 20 23 milliárd forintot abból, hogy szigorodnak a települési hitelfelvétel szabályai. Ehhez hozzáadva az idénre tervezett 15 milliárdos megszorítást, még mindig 27-30 milliárd az elmaradás a tervezetthez ké pest. Erről a program ködösen fogalmaz: a finanszírozását „a fejlesztési célú támogatások további felülvizsgálata, a szociális ellátások célzottabbá tétele, egyes közoktatáshoz kapcsoló dó szolgáltatások esetében az igényJjevevő nagyobb tehervállalása biztosíthatja”. A dugódíj lehetőségét már megteremtették Budapesten A 2013-as túlélés volt az egyik legfőbb témája a Telepü lési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) küldöttgyűlésének is. Mint közleményükben írták, „az új önkormányzati törvény részleges hatálybalépése óta a bizonytalanság nem csökkent, a kérdé sek és kétségek nem is annyira az elfogadott új önkormányzati törvénnyel kapcsolatban fogai mazódnak meg, hanem mindazzal, ami még nincsen szabályozva”. A polgármesterek közölték: nem tudják, hogyan lenne biztosítható, hogy 2013- tól ne legyen működési hiány - mivel elvileg nem lehetne már ilyen hiánnyal tervezni -, sem azt, hogy a tervezett új feladatfinanszírozási rendszer fenntartására mennyit vennének el a városok saját bevételeiből. Menekülőútként maradna a helyi adók növelése. Persze csak ahol ezt meg lehet tenni: azt több polgármester is kifej tette korábban, hogy egy szegényebb településen szinte lehetetlen lenne ilyeneket kivetni. Budapesten ellenben úgy tű nik, jöhetnek a fővárosi adók. A kormány és a főváros épp szerdán egyezett meg arról, hogy a BKV finanszírozhatóságáért bevezethetik a dugódíjat, és hogy a város nagyobb jogkört kaphat saját adók bevezetésére ■ SZTOJCSEV IVÁN
