Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)
2012-04-13 / 86. szám
2012. ÁPRILIS 13., PENTEK DIGITREND 7 Érett szakaszukban az app store-ok trend Megindult a konszolidáció az alkalmazás-piacterek között Konszolidációs szakaszukba jutottak a mobilak kalmazásokat értékesítő piacterek (app store), az elsők 2000 környékén megjelentek a világon. Az üzemeltetők között már olyanok is vannak, amelyek a második generációs „boltot” építik. Sági Gyöngyi Elérték szaturációs pontjukat az úgynevezett teljes katalógus tematikát kíuáló mobilalkalmazás piacterek, az újonnan belépők nek mindenesetre már jóval ne hezebb dolguk lesz. A fejlesztők nek pedig, mielőtt arról döntenek melyiknek ajánlják fel alkalma zásukat, érdemes lesz körbejár niuk, melyik app store tűnik hosszabb távon is életképesnek - egyebe,k mellett ezt állapítja meg legújabb tanulmányában a bérli ni központú research2guidance. A mobiltelefonos alkalmazá sokat kínáló piacterek, mint azt sokan hinnénk, egyáltalán nem az okostelefon korszakának szii lőttéi, igaz, valódi felfutásuk fel tételeit végül ezek az eszközök teremtették meg. Az első app store-ok máraz ezredforduló tá ján megjelentek, azóta a kutatók szerint 59 ilyen bolt nyílt világszerte, jelenleg 49 bizonyul életképesnek. A piacterek piaca 2010 elejéig töretlenül és dinamikusan nőve kedett, a megingás, a vízválasztó először 2010 második felében jelentkezett, akkorra a „csődbe me nő”, a piacteret bezárok száma meghaladta az újonnan belépő két. Többen voltak olyanok is, amelyek kedvező kilátásokkal ke csegtettek ugyan, de ilyen vagy olyan okokból mégsem voltak ké pesek elég fejlesztőt magukhoz vonzani, hogy elegendő alkalma záskészletük legyen. Szakértők szerint akkor érdemes elindítani egy ilyen vállalkozást, ha nagyjá ból 3000 mobilalkalmazást tud egyidejűleg kínálni. A piacról való nagyobb mérté kű kivonulás igazából tavaly kéz dődött, és a jövőben is várhatóan folytatódik, egyszóval ez a szeg mens is elérkezett a konszolidá ció időszakába - húzzák alá a research2guidance elemzői. A szakértők az alkahnazáspi acterek eddigi több mint egy évtizedes fejlődését egyébként négy Globális okostelefon-piac 2010 2011 Samsung 22,9 94,0 Apple 47,5 93,2 Nokia 100,1 77,3 RÍM 48,8 51,1 HTC 21,7 43,5 Egyéb 63,7 132.3 Összesen 304,7 491,4 (Millió DARAB) FORRÁS- IDC meghatározó korszakra osztják. Az elsőt az Apple App Store előtti időszak jelképezi, ez 2000 és 2007 közé tehető. Ebben az idő szakban független, valamint a mobilszolgáltatók által üzemeltetett alkalmazásboltok működtek, a hagyományos telefonokra ki náltak egyszerííbb mobilos játé kokat, háttérképeket, csengőhangokat. Bár ezek többsége a maga nemében igen sikeresnek bizo nynlt, a kínálat jóval szerényebb és kevésbé tartalomfókuszú volt, és behatárolták a felhasználásukat az akkori készülékek is. A „játékteret” 2008 tói alapjai ban változtatta meg a második fázisban az első okostelefon, az iPhone piacra dobása után az Apple App Store és más kevésbé ismert korai szereplő megjelenése. Ezek a piacterek már ki tudták használni az új típusú teleim n okban rejlő lehetőségeket. (Okostelefonból tavaly már közel félmilliárd kelt el világszerte.) Az Apple t hamarosan követte a Google az Android Marketplace- szel, de a tengerentúlon nevet szerzett magának ezen a területen a Palm, a Verizon és a telefon gyártóktól, valamint a mobüszol- gálta toktól független Pocketgear is. Az igazi felfutást jelképező harmadik szakasz 2009 és 2010 első feléhez köthető, amikor nagy számban jelentek meg önálló piacterükkel a mobiloperátorok, a készülékgyártók és a független fejlesztői csoportok egyaránt. A konszolidációs időszak 2010 második felétől indult, a már említett okok miatt ekkor vonult ki több ígéretesen kezdő alkalma zásbolt is a piacról, többek között a Palm Software Store, a Symbian Horizon, a Pocketgear, az 02 Litmus, a Playnow Arena. Eközben elindult egyfajta gene rációváltás a már régebb óta pia con lévők körében, ennek egyik legutóbbi jele a google-os átalakulás. A Google Play néhány he te még a jól ismert Android Market nevet viselte, s hasonló megújulást jelentett be a közel múltban a Microsoft is, amely május 9 én zárja be Windows Marketplace for Mobile elneve zésű piacterét, helyette a Win dows Phone Marketplace t hasz nálhatják a Windows Mobile okostelefonokat használók. A piac két legmeghatározóbb szereplőjének számító Apple App Store és a Google Play tavaly is jelentős mértékben tudta növelni kínálatát, és emtek megfelelően gyarapodott a letöltések száma is, amely az év utolsó negyedében már mindegyiküknél meghalad ta a havi egyraüliárdot. Magyar- országi tapasztalatok szerint egy- egy mobilalkalmazást, átlagosan 5000 en töltenek le, az igazán si keres szoftvereket azonban akár több tízezren is választhatják. Nálunk is természetesen minden tő makörben elsősorban az ingye nes alkahnazások után érdeklőd nek a felhasználók. A kutatók szerint az új belé pőknek már oda kell figyelniük arra, hogy a ne a nagyokkal akar janak versenyezni, vagy ha igen, az jelentős tőkebefektetést igényel. így tett a Microsoft, amely a Windows Phone Marketplace^ re tetemes összeget költött. Az újak számára inkább egyes rés piacok jelenthetnek üzletet, ta valy lényegében ez a tendencia volt megfigyelhető, az év végéig közel 100 Uyen alkalmazás piac tér jelent meg a világon. Ezek az úgynevezett „nicheappstore”-ok operációs rendszer-specifikus tartalmakra, vásárlói csoportokra vagy vállalati igényekre fókuszál nak. Az újonnan belépők másik lehetősége a webes appükációk ra építkezés közülük az elemzők szerint az egyik legnagyobb vára kozás, mind a fejlesztők, mind a vásárlók részéről a Mozilla Maikét placed övezi. A Mozilla febru ár végén nyitott egy független platformot HTML5 ös webes al kalmazások számára, amellyel a Google másik piacterének a Chrome Web Store nak teremthet konkurenciát. A mobiltelefonokra fejlesztett szoftverekből 2013 ra legalább 15 milliárd dollárnyi bevétele származhat az alkalmazás piac tereket üzemeltetőknek, ez három év alatt háromszoros bévé telt jelent az amerikai Future- source Consulting elemzése szerint. A letöltések négyötöde még műidig díjmentes alkalmazást jelent, és várhatóan ez lesz a következő néhány évre jellemző ten dencia is. Hozzátéve az egyéb zene , csengőhang-, oplogó és egyéb letöltéseket, amelyeknek a forrása nem az app store, a mobiltartalom 2013 ban 38 milliárd dollárnyi üzletet jelenthet a piaci szereplőknek. Gyakoribb a szolgáltatóváltás széles sáv A vízválasztó a mobilinternet minősége IT-támadások az üzlet ellen biztonság Egyre inkább fókuszban a mobiltechnológia Ma már azok az előfizetők válta nak a leggyakrabban szolgálta tót, akik elégedetlenek a meglé vőnek a mobilin tcinct szolgálta tásával. Ezt állapította meg egy nemzetközi felmérés, amelyben több mint 16 ezer előfizetőt kér deztek meg. A kutatásban részt vevők 40 százaléka rendszeresen használja a mobil szélessávú szolgáltatásokat, és ez utóbbi aknak több mint a fele már vál tott szolgáltatót, míg 40 százaié kuk erre készül a következő egy év során. Az NSN megbízásából készült felmérés elsősorban arra mutatott iá, hogy a mobil-szélessáv minőségének hatása az ügyfélmegtartásra jelentősen növeke dett 2011 -ben. A hálózati lefedettség és a hangminőség volt a legfontosabb követelmény 2010 ben, és ezek 2011-ben is a főbb kritériumok között szerepelnek. Ugyanakkor a „fejlett szolgáltatások gyakori használói” kategó riába sorolt feüiasználók már a hálózati lefedettséggel és a hang minőséggel hasonló fontosságú nak tartják a széles sáv minősé gét annak eldöntésében, hogy lecseréljék-e a szolgáltatójukat. Azok az előfizetők, akik elő szőr választanak szolgáltatót, va lamint azok, akik az elmúlt fél évben váltottak, szintén a hangminőséget, a hálózati lefedettsé get és a mobil szélessáv minősé gét jelölték meg a három legfon tosabb szempontnak a szolgál Hazai helyzet Magyarországon hivatalosan csak a számhordozhatóság nyomán bekövetkező szolgáltatóváltást méri a szakhatóság, és az általa kimutatott érték a vezetékes szolgáltatót váltókat is rögzíti. Legutóbbi adatai szerint tató kiválasztásánál. A jelentés szerint az ügyfelek a következő néhány év legfontosabb szolgál tatásaként értékelték a mobil szélessé vöt. Általánosságban el mondható ugyanakkor az is, hogy a mobilinternet minősége mellett az ügyfelek körében még az előnytelen szerződéses feltételek, a készülékek és hangszolgáltatások magas ára, a hátra nyos díjcsomagok, a szolgáltatók készülékportfóliója is okot ad az elégedetlenségre. ■ VG a szolgáltatóváltást meg könnyítő szán ihordozható- ság keretében 2004. január és 2012. január között összesen 654 ezer számot hordoztak át más operátorhoz, ez az érték a múlt év végén. 643 ezer volt. A magyarországi cégvezetők számára az informatikai (IT) terület legnagyobb kihívását a biz tonsági kérdések jelentik, és egyre inkább kezdik felismerni a hiányos 1T biztonságban rejlő jelentős üzleti kockázatokat a vállalkozásukra nézve - derül ki Deloitte Zrt. és az 1DG közös fel méréséből. A felmérés kapcsán Antal La jós, a Deloitte Zrt. informatikai biztonság és adatvédelem üzlet ágának vezetője rámutatott: „A számítógépes bűnözői csoportok nemcsak egyre prominensebb áldozatokat ejtenek világszerte, hanem a tapasztalatok szerint a támadások száma is sűrűsödik, a célba vett vállalkozások köre pedig lényegesen bővül azóta, hogy a szervezett bűnözés felfe dezte magának ezt a jelentős illegális jövedelemforrást. Téve dés azt hinni, hogy a támadásoknak Magyarországon működő cégek nem lehetnek a célpontjai, vagy hogy a bűnözők bizonyos vállalatméret alatt nem láúiak fantáziát egy-egy célpontban. A döntő szempont a megszerezhető adatok piaci értéke.” ■ Döntő szempont a támadásoknál a megszerezhető üzleti adatok piaci értéke. A kutatás kiemeli, hogy bár sokan érzik a fenyegetések leg kritikusabb formájának a külső támadásokat (hekkertámadás, vírusok), a válaszadók többsége, mintegy háromötöde szerint en nél is nagyobb fenyegetést jelen tenek a cégen belüli, emberi tényezők. Ilyen belső tényező le hét az akár véletlen hibából adó dó, akár szándékos károkozás, de az adatszivárgás is, amelynek csatornái - és sokszor vétlen eszközei - szinte kivétel nélkül a saját alkalmazottak, még ha az értékes üzleti adatok megszerzésére irányuló támadás jó eséllyel a cégen kívülről indul is. Egyre erősödő tendencia az Ls, hogy az alkalmazottak saját rno bileszközeikről szeretnének hozzáférni a vállalati hálózathoz. Ez komoly biztonsági kihívásokat rejt magában, és felkészülést igényel a cégek részéről. „A közeljövő IT trendjeit az fogja meghatározni, hogy a hazai vállalatok hogyan birkóznak meg az új eszközök és technoló giák például a mobü és a felhő kapcsán tömegesen felmerülő biztonsági kérdésekkel. A biztonságra fordított források szűkössége miatt kérdéses, hogy az informatikai költségvetésekben hajlandók lesznek-e a cégek el különíteni a szükséges újítások költségeit, kellő figyelmet fordí tanak-e ezekre a kritikus bizton sági szempontokra, és képesek-e a fenyegetéseket komplex módon kezelni - tette hozzá a Deloitte Zrt. szakért őj e. «VG A Digitrend oldalt a Vodafone támogatja. é voda forte
