Nógrád Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-76. szám)
2012-03-09 / 59. szám
4 NÓGRÁD MEGYE PANORÁMA 2012. MÁRCIUS 9., PÉNTEK Nógrádban is nyulászkodnak Újabb öt település kapcsolódik be á Nyúl unk a munkáért elnevezésű nyúltenyésztési programba, a program keretében országszerte már mintegy háromszáz család foglalkozhat nyúltenyésztéssel - jelentették be program szervezői csütörtökön Gyulajon. Diósjenő/Berkenye/Gyulaj. Az eddigi tizenkét település mellett Diósjenőn, Nógrádon, Berkenyén, Monostorpályiban és Makkoshotykán helyeznek ki családokhoz tenyészállatokat - mondta Sándor Ferenc, a pályázatot kiíró Zika Szövetkezet elnöke. Akartali székhelyű szövetkezet vezetője szerint minden családnak öt anyanyulat és egy baknyulat ajánlanak fel, a tartáshoz szükséges eszközöket és takarmányt biztosítanak résztvevőknek, és oktatást is nyújtanak számukra. Sándor Ferenc arról is beszámolt: a tavaly elindított program új eleme, hogy Gyulajon három család 10-15 anyaállatot kap, amelynek szaporulata már nem csak az önellátást szolgálja, hanem értékesítésre is kerülhet. További újdonság, hogy aVidékfejlesztési Minisztérium segítségével vállalkozási méretű farmok kialakítását próbálják támogatni, amelyek 100-500 anyaállattal működnek; mint a szövetkezet vezetője mondta, kettő ezek közül már elindult. V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára a program fejlesztéséről tartott tájékoztatón megjegyezte: a vidékfejlesztési minisztérium által tavaly nyolcmillió forinttal támogatott program célja a nyúlhús fogyasztásának ösztönzése mellett az, hogy a legszegényebb rétegek is egészséges húst fogyasszanak. A nyúl- tenyésztés jövedelemkiegészítést is jelenthet, és néhányan meg is tudnak belőle élni - mondta. A programot 2011-ben a nyúltenyész- tésben érdekelt öt cég összefogásával hirdették meg húszmillió forintos pályázati kerettel. 235 településről pályáztak közösségek, első körben tizenkét falu került be a programba, és támogatták az erdélyi Gyimesbükk gyermek- otthonát is. Jelenleg hat - többek közt takarmányforgalmazó, állatgyógyászati - agrárcég és szövetkezet támogatja a kezdeményezést. Sándor Ferenc szerint Magyarországon 80- 90 ezer nyulat vágnak hetente, ebből ötvenezer állatot a tulajdonában lévő bajai Tetrabbit Kft. vágóhídján. A hazai anyanyúlállomány 90 ezer állatból áll, a magyar nyúlhúst 97 százalékban külföldön értékesítik - mondta a szövetkezeti vezető. Az ombudsman elmarasztal A gazdasági együttműködés erősítése Szentgotthárd. A Szlovénia és Magyarország közötti gazdasági együttműködés további erősítését szorgalmazta csütörtökön Danilo Türk szlovén és Schmitt Pál magyar köztársasági elnök. A két államfő délelőtt a szentgotthárdi városházán találkozott, majd a Lipa-központba mentek, ahol magyar-szlovén üzleti fórumon mondtak nyitóbeszédet. Danilo Türk felszólalásában úgy fogalmazott, elégedett a szlovénmagyar gazdasági kapcsolatok állapotával, de szeretné, ha a jövőben tovább bővülne a két ország közötti, jelenleg évente mintegy 1 millió eurósra becsült áruforgalom. Mint mondta, ez a magyar- országi szlovénok helyzetén is jelentősen javítana. Schmitt Pál beszédében ugyancsak arról szólt, hogy a kölcsönös gazdasági együttműködés a nemzetiségek számára is fontos. Kiemelte ugyanakkor azt is, nem érdemes nagy ipari központokban gondolkozni, helyette inkább a kis- és középvállalkozásokat kell előnyben részesíteni. Gránátot találtak Budapest Második világháborús aknavetőgránátot találtak csütörtökön a budapesti Kossuth Lajos tér északi részén, ahol a tér átalakítását megelőző közmű- és régészeti feltárás előkészítése zajlik - tájékoztatta az MTI-t az Országgyűlés Sajtószolgálata. A robbanószerkezetet a helyszínről elszállították, és megkezdték a terület tűzszerészeti átvizsgálását. A fővárosi Kossuth Lajos tér átépítésének előkészületeit február 26-án kezdték meg. Ennek első lépéseként elkerítették a tér Országháztól északra, a Jászai Mari tér felé eső részét, ezen a területen találták a gránátot. A tervek szerint a tér ezen részén alakítják ki azt a 400-500 férőhelyes mélygarázst és látogatóközpontot, amelyre korábban a parlament adott felhatalmazást. A Ház döntése értelmében az 1944 előtti állapotok szerint rendezik a területet, ennek része lesz például, hogy a téren a villamosvonalon és a kerékpárúton kívül megszűnik a közúti közlekedés. Az átalakítások a tervek szerint 2014 májusáig készülnek el. Az alapvető jogok biztosa szerint a rendőrség megsértette a Médiaszolgálta- tás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) fővárosi Kunigunda úti épülete előtt éhségsztrájkolók gyülekezéshez és vélemény- nyilvánításhoz való jogát. Budapest Az ombudsmani hivatal csütörtöki közlése szerint a rendőrség kísérletet sem tett arra, hogy feloldja a tüntetők és a terület jogszerű használója közötti konfliktust. A közlemény szerint Szabó Máté hivatalból indított vizsgálata megállapítja, hogy az MTVA Kunigunda utcai épülete előtt éhségsztrájkot folytatók magatartása minden szempontból megfelelt a gyülekezés feltételeinek, ugyanis több személy, azonos helyen, annak érdekében gyűlt békésen össze, hogy közösen kinyilvánítsa a véleményét. Az éhségsztrájk helyszíne egy elkerítetten terület volt, amire bárki korlátozás nélkül beléphetett - azaz az alapvető jogok biztosa szerint azt a rendőrségnek is közterületként keltett volna kezelnie mindaddig, amíg a tulajdonos a demonstrálókat és a rendőrséget nem tájékoztatta arról, hogy magánterületről van szó. Amikor ez a tájékoztatás megtörtént, a helyzet alapvetően megváltozott. A terület jogszerű használója és a demonstrálok egyaránt kérték a rendőrség segítségét, de az az eljárása során kísérletet sem tett a konfliktus megnyugtató megoldására, amit azzal indokolt, hogy a rendezvény nem közterületen zajlott. Ennek egyenes következménye volt, hogy a résztvevők önhatalommal - mobil kerítés felállításával, illetve a kerítés- építés megakadályozásával - próbálták a helyzetet rendezni. Közlésük szerint a rendőrség a helyszínen nem vizsgálta sem azt, hogy a rendezvény jár-e mások jogainak és szabadságának sérelmével, sem pedig azt, hogy megsértették-e a demonstrálok gyülekezési jogát. Ez utóbbit egyébként a nyomozó hatóságnak egy hónap alatt spm sikerült eldöntenie - írta a hivatal. Az alapvető jogok biztosa szerint az Ilyen kiélezett helyzetekben a rendőrségnek folyamatosan kommunikálva, proaktívan, az érintettek jogaira figyelemmel kell eljárnia, hogy megelőzze a konfliktusok kiterjedését. A rendőrség nem ismerte fel, hogy a demonstrálok a békés gyülekezéshez való jogukkal éltek, valamint nem tisztázta megfelelően a tényállást, mindez pedig sértette a gyülekezés és a véleménynyilvánítás jogának érvényesülését. Az alapvető jogok biztosa a visszásság jövőbeni megelőzése érdekében megállapításaival az országos rendőrfőkapitányhoz fordult - olvasható a közleményben. A Televíziósok és Filmkészítők Független Szakszervezetének két alelnöke tavaly december 10- én kezdett demonstrálni az MTV gyártóbázisa előtt tiltakozásul a „hírhamisítások’’ elten és a közmédia egyes vezetőinek távozását követelve. Az MTI az ügyben megkérdezte az Országos Rendőr-főkapitányságot, ahol későbbre ígértek tájékoztatást. Koronatanúkat keresnek Varsó. Koronatanúk jelentkezésére számít a náci és kommunista bűnöket vizsgáló lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (EPN), amelynek Utolsó tanú nevű akciójában az áldozatok mellett az elkövetők önkéntes jelentkezését is várják, amnesztiát ígérve vallomásukért cserébe. A felhívásról a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilap adott hírt csütörtökön. Dariusz Gabrel, az IPN ügyészségi osztályának vezetője a lapnak azt mondta, hogy egy bűnösnek már megítélték a „kvázi koronatanú” státuszt, mert fontos információkat tárt fel. Az ügyész az eljárás érdekeire hivatkozva nem részletezte az ügyet, de a lap értesülései szerint azoknak az 1980-as években „ismeretlen tettesek” néven emlegetett informális belbiztonsági csoportoknak a tevékenységéről tehet szó, amelyek egyebek közt emberrablásokkal és merényletekkel próbálták megfélemlíteni az ellenzék tagjait. Az IPN vezetősége kiemelten fontosnak tartja az utolsó tanúk vallomásait, és hangsúlyozza, hogy még a megszüntetett eljárások is bizonyítják: a lengyel állam nem feledkezett meg a bűntényekről és elítéli azokat. Ennek köszönhetően az áldozatok károsultként a lengyel és az európai igazságszolgáltatáshoz, illetve a társadalombiztosítókhoz fordulhatnak kártérítésért Az intézet által meghirdetett amnesztiára azok a bűnösök jogosultak, akik feltárják az általuk elkövetett bűntény körülményeit, és rámutatnak bűntársaikra. Ha azonban megtagadják a vallomástételt vagy megváltoztatják vallomásaikat, elvesztik státuszukat. Az IPN 2000 óta működik. Tíz év alatt 275 perben több mint 420 személy ellen nyújtott be vádiratot, csaknem 10 ezer büntetőeljárást vezetett és majdnem 84 ezer tanúvallomást vett fel. Az utóbbi időben egyebek közt a lengyel zsidóság elten elkövetett II. világháborús gyilkosságok ügyében indított eljárást. ■1 Nemzetközi elismerés övezi a kutatásokat Gyöngyös. A Károly Róbert Főiskola (KRF) éten jár a „zöld turizmus” megteremtésében, folyamatosan olyan innovációkkal jelentkezik, amelyek nemcsak a hazai, hanem immáron a nemzetközi színtéren is elismertté tették az intézményt. A Turizmus és Területfejlesztési Tanszéken folyó turizmusökológiai kutatások célja alapvetően egy olyan turizmusfejlesztési elmélet és gyakorlat kialakítása, amely felelősségteljesen fenntartható módon, a helyi természeti és társadalmi-kulturális erőforrásokra alapozva teszi tehetővé elsősorban vidéki térségek turizmusának eredményes kutatását és termékfejlesztését. Dr. Dávid Lóránt, tanszékvezető főiskolai tanár 2012. március elején az indiai University of Jammu által szervezett „Fenntartható Gyakorlatok a Transz-Himalája Desztinációban 2012” plenáris előadójaként a turizmusökológiai kutatások jelentőségéről tartott előadást. Kiemelte, hogy a hegyvidéki fogadóterületek esetében különösen nagy jelentősége van a fenntartható fejlődés elveinek betartására. A tanszékvezető a konferencián átvette az indiai egyetem ösztöndíjtanácsa által adományozott díjat is. Dr. Dávid Lóránt előadásában kiemelte, hogy áii nagy lehetőségeket lát a magyar-indiai együttműködésben, hiszen mindkét ország turisztikai kutatásainak vannak komoly nemzetközi eredményei. A zöld turizmusról szóló tantermi előadása a hallgatók körében is nagy tetszést aratott. A világszerte ismert dr. Parikshat Singh Manhas, professzorral pedig együttműködési megállapodás is született a „Turizmusökológia’’ című közös szakkönyv angol nyelvű kiadásáról. A főiskola „Zöldülő Turizmus” oktatási programja iránt is nagy a nemzetközi érdeklődés. A főiskolán kifejlesztett képzési program egyes elemeit a részt vevő oktatók ebben az évben már a gyakorlatban is kipróbálhatják. A tanárok Szlovákia és India után Lengyelországban, Kazahsztánban és Romániában különböző nemzetközi együttműködések keretében fognak angol nyelvű órákat tartani. A főiskola a helyi fejlesztések kapcsán szoros együttműködést alakított ki a Mátra Jövője Turisztikai Egyesülettel, a Magyar Földrajzi Társaság Gyöngyös- Mátravidéki Osztályával, valamint a Gyöngyös- Mátra Turisztikai Közhasznú Egyesülettel is. A fenti elveket nemzetközi hálózatokban (Tourism Ecology International Network), valamint pályázatokban is igyekeznek érvényesíteni. A SAGITTARIUS elnevezésű európai uniós pályázat esetében a helyi természeti és kulturális örökségek feltárása és hasznosítása kapcsán, a FooDrink című Leonardo projekt esetében pedig tananyag- fejlesztési tevékenységekben alkalmazzák a zöld gyakorlatokat. Legújabb pályázatukkal az oroszországi Ural Federal University által vezetett Tempus Taels Program keretében a zöld városmárkázás gyakorlatát kívánják kifejleszteni.
