Nógrád Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-76. szám)
2012-03-09 / 59. szám
2012. MÁRCIUS 9., PÉNTEK NOGRAD MEGYE 3 Rendőrök várták... Balassagyarmat, a körzeti ! megbízottak segítségét kérte ! egy fiatal hölgy a minap, az ; éjszakai órákban egy balas- ; sagyarmati szórakozóhely | előtt. Elmondta, hogy az éj- ! szaka során a diszkóban egy I székre akasztotta a táskáját, ; amelyből ismeretlen személy j ellopta a mobiltelefonját, a | pénztárcáját és a személyes ! iratait. Aznap este ugyanitt I egy másik fiatal lány is így ; járt. A sértettek ugyan a kö- ;« zelben, egy eldugott helyen \ megtalálták az értékeiket, de ! a pénzük már nem volt meg. I A körzeti megbízottak a rej- 1 tekhely közelében várták az ; elkövető visszatértét. Az ott \ hagyott tárgyakért egy 22 ! éves férfi ment, akit a rend- ! őrök elfogtak, majd előállítót- | tak a Balassagyarmati Rend- ; őrkapitányságra. Lopás miatt ! gyanúsítottként hallgatták ki ! a fiatalembert, aki a bűncse- ! lekmény elkövetését részben ; elismerte - közölte Dankóné j Nagy Éva rendőrségi szóvivő. ! I Védte a portáját, megölte az őzet Nemti. Az egyik családi ház kertjének végében kirakott hurokban egy elpusztult őz található - erről érkezett bejelentés pár napja, az esti órákban a Bátonyterenyei Rendőr- kapitányságra. A helyszínre érkező járőrök megállapították, hogy a mintegy százezer forint értékű állat vesztét okozó csapda mellett valaki másik kettőt is kihelyezett. A rendőrök felkutatták és előállították az állatkínzás bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható 76 éves telektulajdonost, akit kihallgattak és több hurkot is lefoglaltak tőle. A nyomozás adatai szerint az idős férfi ezeket azért helyezte ki a kertet határoló kerítésoszlopokhoz, mert így akarta megvédeni a baromfikat és a gyümölcsfákat a közeli erdőrészről átjáró és már korábban kárt okozó rókáktól és vaddisznóktól - közölte Lászlók Nóra, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese. Lélek által szemlélve Esztétikum és öltöztetett szakrális ábrázolások a Palócföldön Március 10-én szombaton 15 órakor nyílik a füleki Vármúzeumban a palócföldi öltöztetős Mária-ábrá- zolásokat és szakrális textileket sajátosan bemutató kiállítás, dr. Lengyel Ágnes, a balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatója és dr. Limbacher Gábor, Veszprém megyei múzeumigazgató rendezésében. Fülek. Sajátos színt kap Füleken ez a már hat másik múzeumban is bemutatott öltöztetős szakrális kiállítási anyag, mert középpontba e jellemzően paraszti alkotások esztétikumátállítja. Polgári szemmel e szobrok látszódhatnak kezdetlegesnek, nem eléggé művészinek, vagy ahogyan Gyurkovics Tibor írta a szandai Mária-szoborról: ormótlan arcúnak. A paraszti érzékelésben azonban ezek mind gyönyörűek, égi szépségűek, „... hisz az maga a Szűz Mária”. E képek és szobrok azt a tradicionális emberi mentalitást képviselik, amelyben az ábrázolás nem idegenedett el az ábrázolttól, amelyben a kimondott szó egykori erejéhez hasonlóan a „tárgy”-alkotás teremtő erejű cselekedetnek számított, amelyben nem a szobor fizikális jellemzői, nem a materiális érzékelés az elsődleges, hanem éppen fordítva, az érzékelés „tárgya” vagy célja határozza meg a percepciót - lélek által szemlélve. Polgári szemmel lehet akár csúnya is némelyik alkotás, paraszti látásmóddal azonban csak gyönyörű lehet, hisz az a „Mári- ácska”, a Szűz Mária, a szépség forrása. Ezért éneklik számos településen ma is, hogy a Szűzanya „a szép Szűz Mária”. Követendő példa ő a bűntelen jóságban, tiszta életvitelben, az Égre való ráhagyatkozásban, másokért való szeretetben, szerénységben, a megpróbáltatások, szenvedés elviselésében. Szerető, személyes égi társ is ő, közbenjárónk, reménységünk és vezérlő hajnalcsillagunk. A tárlaton a népi kultúra jellegzetes régi alkotásai lesznek láthatóak, melyek megtalálhatóak kegyhelyeken, templomokban, kápolnákban, sőt magánházakban is. Az egyház 19. századi szemléletváltozásával, a parasztság polgárosodásával és a franciaországi lourdes-i jelenések hatására e régi, zömmel paraszti mesterek faragta alkotások helyét a széria jellegű Mária- szobrok foglalták el. A „ruhás Máriácskák” a bejárat mellé, a „koldusok oltárára” vagy a határbeli káponkákba kerültek. A 20. századi szemléletváltás azután e szobrok többségét végképp pusztulásra ítélte. E sajátos arculatú kiállításban olyan sokrétű szellemi-lelki- kulturális koncentrátum megjelenéseit láthatjuk, melyek esetében Ég és föld, ember és természet, egyén és közösség, inspi- ráltság és alkotás, emberi szükség és kultusz válik érzékelhetővé. Végső soron nem is ábrázolásokról beszélhetünk, hanem paraszti elődeinknek létforrás jelentőségű meghatározóiról, alanyairól. E „tárgyak” elválaszthatatlanok az „ábrázolt” szenttől, a szent megjelenéseit képezték, és csodás interaktív szerepet töltöttek be a közösség életében. Tárgy és lélek olyan szétválaszthatatlan együttesét alkották, melynek következtében az ábrázolásban magát a szentet érzékelték. Életvezető tanácsokat nyújtottak: kezdjen a gazda házépítésbe, mert áldás lesz rajta, politikai üldöztetés ellenére se emigráljon, mert gondviselésben részesül, bízzon és gyermekáldást kap, kigyógyul szerelmi bánatából és jó férje lesz, ne tekintsék vidékies, avult kultusztárgynak, mert lesújt a villámcsapás. Gondozásuk az imádság sajátos formájává vált. Volt, aki egész hajkoronáját is Móriócskó- nak ajánlotta, és a Boldogasz- szony iránti tisztelet-szeretet, bensőséges bizalom sokféle formában tárgyiasult. Főként ruhákban, de rózsafüzérben, ékszerben, gyertyában, szobrocskában, köszöntésben, fohászban, érintésben, csókban. így jött létre szakrális kontaktus menny és föld között, hogy az élet élhető és határtalan legyen, egyensúlyban teljen, oltalom alatt álljon, és átöröklődjön nemzedékről nemzedékre. De e kultusz nemcsak múlt, hanem nemesítő jelen is, amint több helyen ma is készülnek ruhák a Szent Szűz számára, és az írásbeliség mindennapossá válásával a korábbi fohászok cédulá- kon rögzült kérésekké és hálajelekké válnak. Az Ég szülte földet., mentalitás fizikaivá vált létezőivel találkozhatunk a kiállításban. Egyes ábrázolások, mint Boldogasszony inkarnációi jöttek létre, amin/akin emberi ízlés szerinti változtatás nem eszközölhető. Szűz Mária látomásos irányítása szabta meg nemcsak a szobor alakját, formáját, de ruházatát is. Az ilyen Máríácskák ugyanakkor leképezték magát az alkotó, környező települési közösséget is. Olyanok ezek a szobrok, mint amilyennek Máriát, a legszemélyesebb égi segítőt falusi elődeink látták. Ezek az alkotások nem művészetet tükröznek - noha népművészeti értékük kétségtelen -, hanem az Ég áttörését, megjelenését a hitben élő közösség számára. Nem relatív, társadalmi rétegjelenséget, hanem a mai ember számára is megszólító, inspiráló valóságot. Föléleszthetik érzékelő képességünknek, érzékenységünknek azt a minőségé t , amely a Boldogasszonyt e szobraiban szépségesnek, szentségesnek, nagyhatalmúnak láttatja. Ezek a szobrok ég és föld folyamatos interakciójának, szakrális kommunikációjának helyi dokumentumai. Az év ritmusának megfelelően a liturgikus színeknek megfelelő ruhákba öltöztették; azokba a ruhákba, amelyek valamely drámai szükséghelyzet megoldásáért vagy megoldódása utáni hálajelként készültek. Egy-egy ilyen ábrázolás az évi ünnepek szerint kapott hangsúlyt, mint az öltöztetős betlehem, szeplőtelenül fo- gantatott Mária vagy fájdalmas Anya szobra. Az ábrázolásokban az emberi élet fordulóinak mennyeivé ma- gasztosulása is megfigyelhető. Többfelé megalkották az újszülött pólyás Mária ábrázolását, a Boldogasszony menyegzőjének öltöztetős szobrait, és Mária koporsóbeli alakját is a paraszti áhítatnak megfelelő díszítéssel, virágozással. E megtestesült imádságként is szemlélhető archaikus népi ábrázolások jelentősége-értéke a néhány évtizede európai visszhangot keltett archaikus népi imádságokéhoz mérhető. Ezek az alkotások a katolikus palóc- ság számára a szent szépség megjelenéseit képezték, ábrázolás és kultusz sajátos, példaértékű összefüggését mutatják. Születésnap ovisokkal Bátonyterenye. a Magyar if júsági Vöröskereszt 91. évfordulója alkalmából a Váci Mihály Gimnázium önkéntesei: Németh Dominika, Vanya Sára, és Róza Judit a Nógrád megyei szervezet alelnöké- vel, Tóth Ádámmal nemrégiben a bátonyterenyei Őzike óvodába látogattak el, bemutatót tartani. Róza Judit számolt be erről. Mint jelezte, a gyerekeknek először a vöröskereszt alapelveiből adtak ízelítőt, majd ezt követte egy kis játék és az elsősegélynyújtás legfontosabb tudnivalóinak ismertetése. Eközben az egyik önkéntes hirtelen rosszul lett, de két elsősegélynyújtó máris a segítségére sietett és megkezdte az ellátását. A gyerekek is nagyon segítő készek voltak, a helyzet, a rosszullét persze mesterséges volt, az első segély lényegére igyekezett rávilágítani. Az elsődleges sebellátással kapcsolatos teendők, valamint az újraélesztés is része volt a bemutatónak. Zárásként az ovisok egy-egy rajzzal lepték meg a vácis diákokat, színes programjukat a tagóvoda-vezető is megköszönte. Ami a közmeghallgatásból kimaradt Bátonyterenye. Közmeghallgatást tartottak még februárban Bátonyterenyén. Az elhangzott felvetések mellé néhány kiegészítő gondolat: a helyi ügyeket nem lehet elvonatkoztatni az országos ügyektől, mert azok hatással vannak minden állampolgárra, de legfőképpen a halmozottan hátrányos helyzetű térségekre, ahová a város is tartozik. A meghozott törvények és önkormányzati rendeletek a gazdagokat még gazdagabbá, a szegényeket pedig még szegényebbé teszi. A megyei országgyűlési képviselők vagyonbevallásai mutatják, hogy az érintettek vagyona gyarapodott, ezzel ellentétben a választó- polgárok nagy része egyre nehezebben tud megélni. A téli hónapokban kevesebb a munkalehetőség, minden évben csak márciusban indul a közmunka program, a 22800 forintos szociális segélyből és a családi pótlékból még meleg étel sem jut a családok asztalára. Bátonyterenye lakói, akik figyelemmel kísérik a kormány és az ön- kormányzat munkáját szeretnék megérteni a sebtében hozott törvényeket és azok hatását, joggal várják el, hogy országgyűlési képviselőjüktől hallják azokat a kötelezettségeket és lehetőségeket, amik őket érintik. Ilyen nagyságrendű, lakosságot érintő gyűlés jó lehetőség lenne a személyes találkozásra. Számot adhatna választópolgárainak hogyan szavazott, amikor országos és önkormányzati törvényekben a szegényeket sújtó intézkedések megszülettek (egykulcsos személyi jövedelem adó, adójóváírás korlátozása, ÁFA-emelés, rokkantsági nyugdíjak felülvizsgálata, segélyek csökkentése, helyi kommunális adó kivetése). A lakosság tájékoztatása érdekében szükség lenne a rendszeres fogadóórák megtartására a helyi önkormányzati képviselők részéről Is. Bátonyterenyét érintő nagyobb horderejű kérdéseknél az önkormányzat a képviselőkön keresztül kérje ki a lakosság véleményét (ilyen például a vízmű sorsa, emlékhelyek kialakítása, egyházi óvoda indítása). Azért akarják megszüntetni a kisterenyei városrészen az önkormányzati óvodát, hogy átadják az egyház részére. A rendszerváltás óta a maconkai óvoda épülete üresen áll egyházi kezelésben teljesen kihasználatlanul. A nehéz gazdasági helyzetben joggal várja el a lakosság, hogy megfontolt, jól előkészített döntések szülessenek, amelyek a lehető legjobban szolgálják a lakosság érdekeit. Magyarországi Munkáspárt 2006 Nógrád Megyei Szervezete
