Nógrád Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-76. szám)

2012-03-06 / 56. szám

2 2012. MÁRCIUS 6., KEDD NÓGRÁD MEGYE Sz. F. Jubilál a Szécsényi Kalendárium Szécsény. Megjelent a Szécsényi Kalendárium 2012-es esztendő­re kiadvány, amely a sorban a tizedik. Nemrégiben a művelő­dési ház kamaratermében a könyvet Stayer László, a város polgármestere mutatta be. Erre az alkalomra rendezett kis ün­nepségen a fiatalok a kiadvány írásaiból összeállított, illetve ahhoz kapcsolódó műsorral kedveskedtek a jelenlévőknek.- Jubileumi kiadványt tartok a kezemben, hiszen immár tizedik alkalommal örökíti meg és eleve­níti fel a szerző, egy gyönyörű pa­lóc kisváros egy évének minden napjait; eseményei - kezdte a több, mint kétszáz oldalas fotókkal gaz­dagon illusztrált könyv bemutató­ját a város első embere. A 2011-ben történt fejezet rész­letesen áttekinti és az utókor szá­mára megörökíti a város elmúlt egy évét A városunk életéből feje­zetben a könyv bemutatja Szécsény új jegyzőjét, Bárányáé Márton Melindát. Áttekintést ad Szécsény 2011-es mezőgazdaságá­ról, úgy, ahogyan azt a szakembe­rek látták és megélték. Foglalko­zik a város két ipari üzemének az életével. Bemutatja Vidu Pált, aki 35 éve áll a helyi horgászegyesü­let élén, és a sikeres vállalkozót, Vincze Istvánt Olvashatunk Kiss Attila, vállalkozó, szívet és lelket melengető cselekedetéről. sa a kiskert tulajdonosoknak szól. Szenográdi Ferenc írásában a A nemrégiben napvilágot látott jubileumi kiadványt Szécsény polgármes­tere, Stayer László (középen) ajánlotta a jelenlévők figyelmébe Gusztinédr. Tornyi Juditnak, a mú­zeum igazgatójának munkája, a Kubinyi Ferenc Múzeum egy évét foglalja össze. Meló Magdolna írá­Megörökíti a könyv a kitűnő tanu­lókat. A város sportélete részben, Szécsény elmúlt évének nagysze­rű sportsikereiről olvashatunk. Megörökíti a könyv az'oknak a nevét, tevékenységét, akik kitün­tetést kaptak az elmúlt évben. Micsinai Tibomé egy találkozás élményeit írta meg. A város törté­nete fejezetben Gusztiné dr. To­ronyi Judit, a múzeum igazgató­ja, A régi jog szerinti választások Nógrád vármegyében (1886- 1914), tanulmánya sok érdekes, hasznos információt tartalmaz. Kazareczki Noémi, a múzeum tör­ténészének színvonalas munká­ja, a szécsényi posta történetének egy szeletét mutatja be. szécsényi városnapok megalaku­lásának létrejöttéről olvashatunk. Figyelemre méltó Végh Gábomé, Pösténypuszta történetét bemu­tató tanulmánya. Galcsik Zsolt, Pulszky Ferenc és a szécsényi evangélikus egyház és templom kapcsolatával foglalkozik. Öze Já­nos, a város elfelejtett értékeit ku­tatta fel és örökítette meg az utó­kor számára. Az irodalmi fejezet­ben Nógrádi Kovács György írásai, Szenográdi Ferenc és Zsidai- Nyerges Gizi versei találhatók. Smelkó István receptcsokra és hasznos információk zárják a szécsényi kalendárium kiadvá­nyát A könyv fotóit Szenográdi Ta­más készítette és állította össze. Nyugdíjas Ki-Mit-Tud? Regionális elődöntő Salgótarjánban- vg ­__________ Sa lgótarján. A II. Országos Nyugdíjas Ki-Mit-Tud? regioná­lis elődöntőjét tartották a me­gyeszékhelyen az elmúlt hétvé­gén. A vetélkedőre 38 csoport sen szerepelt különböző minő­sítő rendezvényeken, szerzett elismerést, többek között arany minősítést is. A szereplőket és az érdeklődő közönséget Eötvös Mihály, Salgó­tarján város alpolgármestere kö­Régi hagyományt, a leányok vasárnapját elevenítették fel a karancsberényi nyugdíjasok, sok dallal és tánccal és egyéni előadó nevezett és meghaladta a kétszázat a mű­sorfolyamban fellépők száma. A szereplők többsége a Nógrád megyei településekről érkezett, de voltak Heves megyei fellé­pők is. Jelentős részük nem elő­ször lépett színpadra, több cso­port és szóló fellépő is sikere­szöntötte. Hasznosnak mondta, hogy az idős emberek a népha­gyományok szép értékeivel gaz­dagítják a város kulturális életét, örömet adnak másoknak, mi­közben maguk is szép élmé­nyekkel gazdagodnak. Nagy Ferencné, a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület elnöke ­az egyesület helyi segítője volt az elődöntőnek - köszöntőjében a generációk szolidaritását és az idős emberek kiapadhatatlan aktivitását hangsúlyozta. Ezt követően a Frei Cafe ren­dezvény-termében késő délutá­nig szólt a muzsika, szállt a nó­ta, dobbantak a táncos lábak. Réges régi népdalok, magyar nóták, katona dalok és betyár nóták, operett slágerek és tánc­dalok váltották egymást. S köz­ben egy-egy szép verset hallot­tak a kitartó érdeklődők, volt aki saját szerzeményét adta elő. Nem volt könnyű dolga a zsű­rinek, ahogy Andrássy Ferenc, a bíráló csoport elnöke, zenetanár, a népzene szakértője öszszegez- te a látottakat, hallottakat. Elis­meréssel szólt a résztvevők fel- készültségéről, előadásáról, a Karancs-völgyi hagyományőrző csoportok produkciójáról, a szebbnél szebb népviseletről. A legjobbak részt vesznek a Hévizén sorra kerülő elődön­tőn. így a hagyományőrző cso­portok közül a szandavári nyug­díjasklub, a karancsaljai tánco­sok, a kazári népdalkor, a legéndi népdalkor, a karancsaljai Rozmaring nyug­díjasklub, a karancslapujtői Nyárutó nyugdíjasklub, a karancsberényi népdalkor, a gyöngyöspatai Őszikék Betyár dalok, balladák szólaltak meg a gyöngyöspatai Őszikék népes ve­gyes kórusa előadásában A szép hangú Grényi Aranka Szandáról érkezett és magyar nótákat és slágert is dalolt vegyeskórusa és a mátraszőlősi Gyöngyvirág nyugdíjasklub. A szólóénekesek kategóriájá­ból a pásztói Benczéné Czimmer Ella, a karancsaljai Godó Sándorné, a kazári Sándor Gyuláné, a szandai Tóthpál Lászlóné és Grényi Aranka, aki két dal kategóriában is bejutott a középdöntőbe. A versmondókat a karancs- keszi Simon Lajosné, a szandai Véghváriné Pongrácz Ágnes, a karancslapujtői Rengőné Baranyi Ilona és a salgótarjáni Bolyós Lászlóné képviseli. A kö­zépdöntők - számszerint 15 - március 20-tól indulnak. A döntőre pedig júniusban kerül sor. A regionális elődöntőt a szege­di székhelyű Hontravel Kft. - Präger István és felesége P. Vadoszán Auréllá szervezte. Rétságon nem lesz ebadó A képviselő-testület legutóbbi ülésén, a képviselők amellett tették le a voksukat, hogy Rétságon - a vá­roslakók anyagi helyzetét maximálisan figyelembe vé­ve - ne vezessék be az ebadót. Döntés született az ön- kormányzati intézményekben dolgozók cafetériájának összegéről, valamint beütemezték a polgármester éves szabadságát is. B. D. Rétság. A „Rétság Város Gazdasá­gi Programja 2010-2014” címet viselő testületi anyag nem első íz­ben került a képviselők elé meg­tárgyalásra. Az előterjesztés be­vezetőjében olvasható, hogy a képviselő-testületre különösen fontos feladat vár. Nem kisebbít­ve, hanem érdemben elismerve a korábbi képviselő-testületek munkáját, egyszerre kell folytat­ni a ciklusokon átívelő fejlesztési, illetve működtetési feladatokat, ebben a gazdasági válság által te­remtett környezetben. A testület- miután nem először tárgyalta a programot, s úgy ítélte meg, hogy a lényegét tekintve változtatás nélkül került előterjesztésre - a jelen anyagot nem fogadta el. A 2012. évi költségvetési rende­let megalapozását megalapozó döntések napirendre tűzését az in­dokolta, hogy a költségvetés végle­ges összeállításához - vagyis a 2012. évi koncepció elfogadásakor- még több jogszabályi változás nem volt ismert A képviselőtestület a lakosság teherviselő képességét figyelembe véve, Rétság városban az ebren­dészeti hozzájárulást - ismertebb nevén ebadót - nem vezeti be. Az önkormányzati intézmé­nyek dolgozóinak éves cafetéria keretét a 2011. évivel azonos mér­tékben, bruttó 193 250 forintban állapítja meg. Az önkormányzat a civil szerve­zetek támogatását, továbbra is pá­lyázati úton fogj a biztosítani. A pá­lyázati feltételrendszerbe azt is be kell építeni, hogy a támogatási igényben, konkrétan meg kell je­lölni a támogatási célt és annak összegét. A Rétsági Járóbeteg-ellátó Köz­pont működésének támogatását a 2011. évivel azonos módon, mű­ködési tartalékként kell tervezni. A támogatás összegét - a tartalék feloldás mellett - a képviselő-tes­tület havonta állapítja meg. A 2012. évi költségvetésben megfelelő módon kell ütemezni, az előző évi kötelezettségvállalá­sok - laktanya, közvilágítás, vá­rosközpont rehabilitáció, a sze­métszállítás támogatása, a város­üzemeltetési csoport telephely-ki­alakítása- összegét A testületé megtárgyalta az ön- kormányzati ingatlanok haszná­latára kötött megállapodásokról készített előterjesztést, hogy a je­lenlegi, követhetetlen állapotot megszüntessék. A határozat sze­rint a képviselő-testület elrendeli a közös használatú épületek fel­mérését. Ennek ki kell terjednie tulajdonosonként a használt terü­letre, valamint légköbméterre is. Még a 2010. évben, a képviselő- testület az iskola és az óvoda aka­dálymentesítéséhez szükséges önrész biztosításához fejlesztési hitel felvétele mellett döntött. Az­óta mindkét feladat befejeződött. Az óvoda akadálymentesítése a tervezettől kisebb költséggel való­sult meg, így a 345.128 forint hi­telrész folyósítását az önkormány­zatnak már nem volt szüksége. A 2010. évben megkötött szerződés pontosan tartalmazza az önkor­mányzat hitel visszafizetési köte­lezettségét, amely a le nem hívott rész miatt értelemszerűen válto­zik. A módosítás csupán a vissza­fizetendő összegre terjed ki. A szerződésmódosításra egyszeri dí­jat - a referens közbenjárására - a pénzintézet nem számol fel. Az óvodánál - nyugdíjazás mi­att megüresedő álláshely betölté­se érdekében - az intézmény ve­zetője egy kérelmet nyújtóit be a testülethez. A képviselő-testület úgy döntött, hogy a korábban ho­zott létszám- és bér zárolását fel­oldja, és hozzájárult, hogy a dajka álláshelyet - 2012. január 23-tól határozott időre, 2012. június 30- ig - betölthessék. A képviselő-tes­tület pedig a határozatlan idejű al­kalmazás lehetőségéről, az előírt demográfiai elemzés megtárgya­lását követően fog dönteni. A testület feladatai közé tarto­zik, hogy ütemezze a polgármes­ter éves szabadságát. A 2012. évi szabadságütemezési tervet a tes­tület megismerte, és annak meg­felelően jóváhagyta. A határozat értelmében az önkormányzati feladatok folyamatos és napra­kész ellátása megköveteli, hogy hivatali munkaidőben a polgár- mester hollétéről, elérhetőségé­ről a polgármesteri hivatalban pontos tájékoztatást tudjanak ad­ni. A képviselő-testület ezért ar­ra utasítja a polgármestert, hogy munkaidőben, a hivatalból való távozásakor minden esetben tá­jékoztassa a jegyzőt - annak tá­vollétében az aljegyzőt - hogy hová és milyen ügyben távozik, valamint várhatóan onnan mikor érkezik vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents