Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-04 / 30. szám

2012. FEBRUÁR 4., SZOMBAT

3

INTERJÚ

Napjainkat nem túlzás az átalakulás korszakának nevezni. Több mint két évtizeddel a rendszerváltás után megváltozott Nógrád megye arculata is: a nehézipart és a gyáregységeket új iparágak, kis- és középvállalkozások váltották fel, a mezőgazdasági szövetkezetek helyén családi gazdaságok birkóznak a gyenge minőségű földdel, multi- és honi kereskedelmi láncok vetekednek a vásárlók pénztárcájáért, amibe sajnos, ezen a vidéken kevés kerül. Az itt élőket sújtja az átlag fölötti munkanélküliség, a tőkehiány, gyenge a vidék lakómegtartó képessége. Okokról, következményekről, a megyében élők lehetőségeiről, jövőjéről beszélgettünk Becsó Zsolt országgyűlési képviselővel, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnökével.

Nógrád megye a lépcső közepén

Beszélgetés Becsé Zsolttal, a megyei közgyűlés elnökével- Elnök Úr! Kezdjük kicsit messzebbről! A népi megfigyelés szerint, ha a mókusok ősszel sok diót és mogyorót gyűjtenek, akkor kemény januárra és általában hosszú télre számíthatunk. A januáron már túl vagyunk, tényleg kemény volt. Tanulságos is?- Annyiban mindenképp, hogy jobban oda kell figyelnünk a mókusokra... Komolyra fordítva a szót, az újesztendő első hónapjában, egy összehangolt kampány folytatásaként, a közös Európa néhány tanácstermében bizonyos politikai erők igyekeztek forró légkört teremteni Magyarország körül, sok energiát mozgósítottak hazánk befeke- títésére. Nevezzük nevén a gyermeket: a baloldali, liberális alakulatoknak nincs ínyükre, hogy a kontinensen van egy ország, amely a gazdasági bajaira sajátos, nemzeti megoldásokat keres, a pénzügyi válság terheit nem hajlandó kizárólag a nép vállára pakolni. Igazságos, arányos teherviselést tart elfogadhatónak, ahol az adófizetés alól például a bankok és más multinacionális cégek sem bújhatnak ki.- Túl sok érdeket sértett és túl nagy nyomás nehezedett a közelmúltban Magyarországra. Talán egyszerűbb lett volna azonnal elfogadni a diktátumokat?- Nem szokásunk feltartott kézzel csatába indulni! Nem szokásunk - a hasonlatnál maradva - az első puskalövésre visszavonulót fújnunk. Különösen akkor nem, ha igazunk van, és az új Alkotmány, a sarkalatos törvények tartalmát nagyhangon bírálók el sem olvasták azokat. Annyi hasznunk mindenesetre származott a „csetepatéból”, hogy megismerhettük Európa egy másik arcát is. Jóleső érzés viszont, hogy egyre többen - lengyelek, litvánok, osztrákok - foglaltak, foglalnak állást mellettünk és biztosítanak bennünket szolidaritásukról. A kormány melletti, budapesti többszázezres, méltóságteljes, bé- ,kés tüntetés pedig mindenkit meggyőzhetett arról, hogy a magyar nép nagyon régen volt ilyen egységes.- Nógrád megyéből is sok autóbusz, személygépkocsi indult Budapestre...- Természetesen. A nógrádi embereknek is a változásokhoz, az új, erős Magyarországhoz fűződik az érdekük. Többségük kötelességének érzi, hogy felsorakozzon a kormány háta mögé. Nem sajnálja ettől az idejét, az energiáját!- Milyen irányban halad Nógrád megye? Ráférne már egy alapos elemzés a rendszerváltás óta megtett útra, amely nyáron porzott, esőben dagadt a sártól, és nem győztük kerülgetni a kátyúkat...- Elintézhetnénk néhány szóval a dolgot: ma is kísérti még Nógrád megyét egy letűnt rendszer súlyos anyagi és szellemi öröksége! Azért dolgozunk immáron több mint két évtizede, hogy felszámoljuk az úgynevezett szocializmus által okozott károkat, amelyekre a Gyurcsány-korszak rátett még egy lapáttal. A megye iparának elhibázott, korszerűtlen szerkezete nyílegyenesen vezetett a gyárbezárásokhoz, a tömeges munkanélküliséghez, a kényszervállalkozások százaihoz, ezreihez, a családok elszegényedéséhez, a fiatalok elvándorláshoz. Utóbbira példa, hogy Salgótarján lakóinak száma 1990-2009 között

18,6 ezer fővel csökkent és napjainkban nem éri el a 38 ezer főt... A rendszerváltással megszületett a demokrácia, de kibontakozott a szabad verseny

is a maga könyörtelen törvényszerűségeivel.- Önnek sok személyes emléke fűz& dik a nógrádi átalakulás elmúlt két évtizedéhez, hiszen tevékenykedett a megyei közgyűlés alelnökeként, és már a harmadik ciklusban tölti be a közgyűlés elnöki tisztét...- Sohasem válogattam a feladatok közül. Ahová a választók bizalmából állítottak, ott igyekeztem a legtöbbet nyújtani a nógrádi emberek érdekében. Büszke vagyok arra, hogy közreműködhettem ipari parkok kialakításában, új beruházások előkészítésében, a megye településeinek sokoldalú fejlesztésében. Nógrádban valamivel több mint 90 ezer lakást tartanak nyilván, amelynek ma több mint 90 százaléka csatlakozik a közüzemi ivóvíz- ellátáshoz. A 131 nógrádi település közül 98 rendelkezik szennyvízcsatorna-hálózattal, számukat Dél-Nógrádban hamarosan újabb öt falu növeli.

Három község kivételével mindenütt ott áramlik a vezetékekben a földgáz. Megkülönböztetett figyelmet kapott a térségi hulladékgazdálkodás, a közutak korszerűsítése és sorolhatnám tovább az életkörülmények javítását szolgáló törekvéseink eredményeit.- Ezer éves múlt ide vagy oda, a megyével kapcsolatban elég gyakran hangzottéi az „elmaradott” jelző. Vajon miért?- A rendszerváltást többszörös hátrányos helyzetben kezdtük. Ott álltunk a jelképes lépcső közepén. Vissza nem akartunk fordulni, feljebb lépni pedig kevés erőnk volt. Nem véletlen, hogy az Országgyűlés - egyebek között - Nógrád megye felzárkóztatását célzó programról döntött, amelyre 1997-2004 között került sor. Ebben az időszakban a nógrádi gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok hozzávetőleg 14 milliárd forint, döntően vissza nem térítendő támogatáshoz jutottak. A hétéves program megerősítette a megye gazdasági erejét, javította a versenyképességét, mérsékelte a munkanélküliséget... Ezt a hatalmas munkát a megyei területfejlesztési tanács fogta össze. A fejlődést mutatja, hogy a megye iparszerkezetében a hatékonyabb ágazatok jutottak szerephez, a külföldi tőke részvétele a termelésben pedig ötszörösére nőtt.- Nevezhetjük ezt az időszakot Nógrád megye „virágkorának”?- Tény, hogy a támogatások feletti rendelkezés „leadása” a megyének, minden kétséget kizárólag célravezető és eredményes volt. Ott születtek a döntések, ahol a legtöbb információval rendelkeztek a megoldásra váró problémákról, a feladatok közötti rangsorról, és mindenekelőtt az emberek jogos igényeiről. Szép és emlékezetes időszak volt!- Valami ilyesmi van most is készül& ben? Úgy tűnik, hogy a kormány jól ösz- szegubancolta az önkormányzatiság és az államigazgatás szálait.- Fogalmazhatnánk úgy is, hogy végre kibogozta, azaz különválasztotta ezeket a szálakat. Eddig a megyei közgyűlés - állami feladatokat ellátva - 22 intézmény működéséről gondoskodott,

kis híján két és félezer alkalmazottat foglalkoztatott. 2006-tól küzdöttünk a forráshiánnyal, a pénztelenséggel, mert az akkori szocialista kormány csak a költségek egy részét biztosította, a megyéket pedig saját bevételeiktől folyamatosan megfosztották. Szerveztünk, átszerveztünk, összevontunk, kötvényt bocsátottunk ki, a lelkünket kitettük, hogy intézményeinket életben tartsuk a nógrádiak javára. Példaként említem a megye egyetlen felsőfokú intézményét, a BGF Pénzügyi és Számviteli Karának Salgótarjáni Intézetét, amelyet a 2007-ben bevezetett új felvéBecsó Zsolt

teli rendszer a bezárás szélére sodort. A megyei és a salgótarjáni önkormányzat közösen dobott számára több tízmilliós mentőövet. A példás összefogás ideig- óráig lélegeztető gépen tartja az intézményt. Nagy kérdéSj hogy meddig? Nos, az ehhez hasonló, irdatlan nagy terheket, az időközben felgyülemlett adóssággal, és a hozzátartozó vagyonnal együtt most magához vonta az állam. A megyei közgyűlés pedig végre Nógrád megye népességmegtartó képességének javításával, a megye vonzóvá tételével, azaz kizárólag a megye dolgaival foglalkozhat.- Kormányhivatal kontra megyei közgyűlés. Kettős hatalmat kreált a kormány?- Szó sincs róla. A feladatok kristály- tisztán elhatárolódnak. A Nógrád Megyei Közgyűlést a megye lakói közvetlenül, demokratikusan választották és változatlan felelősséggel tartozik a megyében végbemenő folyamatokért, az itt lakók életkörülményeinek alakulásáért, azaz a megye társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődéséért. Örvendetes, hogy a megye területfejlesztési és területrendezési feladatait január 1-től a megyei önkormányzatok látják el. Ez azt jelenti, hogy átvesszük a regionális fejlesztési és a megyei területfejlesztési tanácsok területfejlesztéssel összefüggő feladatait. Koncepciókat és programokat készítünk elő, döntünk sorsukról, együttműködünk az önkormányzatokkal, a területi államigazgatási szervekkel, a társadalmi és

szakmai szervezetekkel, a gazdaság szereplőivel, a határ menti régiókkal.- Szép-szép, de a palócok is a piacról élnek. Lesz-e hozzá pénz?- Bízunk benne! Konkrét összeget azonban még nem tudok mondani...- Ezek szerint Nógrád megye a már említett lépcsőn ismét feljebb léphet egy fokkal?- Jó lenne, nem csak egyet lépni feljebb! Ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket, vagy az egy lakosra jutó beruházási értéket nézzük, tartósan az utolsók vagyunk a megyék rangsorában. A GDP növekedési üteme évek óta

az országos átlag alatti, a megye részesedése az országban előállított bruttó hazai terméknek mindössze egy százaléka körül ingadozik... Nem akarunk mi más megyékkel versenyezni! Az a legfontosabb, hogy a Nógrádban rendelkezésre álló erőforrásokat, lehetőségeket minél hatékonyabban használjuk ki, mert ez elsősorban rajtunk múlik. Mutassuk be országnak-világ- nak természeti és épített értékeinket, adottságainkat, győzzük meg a befektetőket arról, hogy érdemes Nógrád megyébe hozni tőkéjüket!- Ezek a dolgok már túlmutatnak a hagyományos terület- fejlesztési célokon...- A megye gazdájának szerepét a megyei önkormányzat közgyűlése tölti be. Naprakészen tisztában kell lennünk Nógrád megye kínálatával, erősségeivel és gyenge pontjaival a termelés szerkezetétől a vállalkozási térképen át a munkaerő jellemzőiig. Valahol itt kezdődik a megyemarketing! Kell lenni egy központnak, ahová a helyi önkormányzatoktól az információk beérkeznek, ahol hozzáértő szakemberek rendszerezik, elemzik, összehasonlítják az adatokat, hogy megalapozottabbá tegyék a döntéseket, javítsák a megye imázsát, a kommunikációs munkát. Mert végül is a megyemarketing célja a megye versenyképességének segítése, vonzerejének növelése, gazdaságának fejlesztése. Érthető az igény, hogy minden, a megyébe irányuló vagy helyben kezdeményezett fejlesztési szándékról tudni szeretnénk, hogy segíthessünk, koordinálhassunk...- Vannak már konkrét fejlesztési elképzelések is a megyei önkormányzat területfejlesztési szakembereinek asztalán?- A tervezőmunka folyamatos. Készen áll például a Nógrádi Fejlesztési Ügynökségnél a vállalkozói jövőt dédelgető munkanélküli nógrádi fiatalok képzésére egy projekt, amelynek során kiformálhatják saját ötletüket, a tanfolyam végére létrehozhatják saját vállalkozásukat. Egy másik programban a munkaadói igények alapján, a leendő munkaadónál zajlik a gyakorlati képzés. A munkahelyeket tanácsadói hálózat deríti fel. Mind a két esetben a foglalkoztatottság növelése a cél.- Ön évek óta óvatos és optimista meg jegyzéseket tesz a nógrádi szénbányászat esetleges újraindítására. Van ennek valóságalapja?- Bányaipari szakemberek tanulmányaikban a Nógrádi-szénmedence jelentős készleteiről írnak. A gyorsan fogyó kőolajkészletek, a lassan megfizethetetlen üzemanyagárak miatt már napirendre került a hazai szénkészletek hasznosítása. Ehhez nem csak pénz, környezetkímélő technológia szükséges, hanem sok-sok előkészület. A szénbányászat a megye felemelkedésének potenciális lehetősége.- Változatlanul nagy reményeket fűznek az idegenforgalom fellendítéséhez? Se termálvizünk, se borunk!- Van viszont Hollókőnk és Ipolytarnócunk, ahová más földrészekről is elzarándokolnak a turisták. A megyei és a hollókői önkormányzatok közösen, már 2009-ben elkészítették a „Próbáljon szerencsét Hollókőn!” című nagyprojekt-javaslatukat, ami a világ- örökségi helyszín átfogó turisztikai fejlesztését takarja. A körülbelül másfél- milliárd forintos beruházás remélhetőleg az idén elkezdődik.

A Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely a vallási turizmus egyik legfontosabb hazai központja, évente százezrek keresik fel. A kétmilliárdos fejlesztés keretében megújul a templom, a kápolna, a zarándokház, a rendház, egyebek mellett étterem és szociális blokk épül. Körvonalazódott a földalatti bányamúzeum fejlesztése, és az Ipoly Erdő Zrt. is ökoturisztikai fejlesztésre készül, amelynek keretében az erdei utakra szeretné felfűzni a kerékpárturizmust Szendehelytől Somoskőig. Ahogy mondják: ötletből nincs hiány!- A megyei közgyűlés elfogadta négyéves gazdasági programját. Jónéhány, főként oktatási, egészségügyi, szociális, közművelődési feladat, az intézményekkel együtt, elkerült a megyei önkormányzattól. Készülnek-e a programjuk átdolgozására?- A feladatokat folyamatosan hozzá kell igazítani az élethez. így volt ez eddig is. Vannak dolgok, amelyekről nem mondhatunk le akkor sem, ha összébb kell húznunk a nadrágszíjat. Ezek közé tartozik a már más vonatkozásban említett aktív befektetés ösztönzés, vagy a megye felzárkóztatását szolgáló különböző programok. Bővíteni és javítani szeretnénk a megye lakói tájékoztatását elsősorban elektronikus kommunikációs csatornákon keresztül. Folytatni kívánjuk a nógrádi identitás fejlesztést szolgáló programjainkat is. Bizonyára mihamarabb megtaláljuk annak módját, hogy támogathassuk a megye társadalmi életéhez szorosan kötődő szervezetek kezdeményezéseit. Ami pedig nemzetközi kapcsolatainkat illeti: a határ menti együttműködés erősítése és szélesítése önmagában is jelentős kihívás.- Mit remélhetnek a nógrádiak ettől az esztendőtől?- Közös hitünk megerősítését abban, hogy együtt képesek leszünk úrrá lenni az ország, a megye előtt tornyosuló nehézségeken. Mint az a megyei közgyűlés programjában is megfogalmazódott: mindehhez az eddigieknél is nagyobb összefogásra van szükség megyei és települési önkormányzatok között, a civil szféra képviselőivel, egyházakkal, minden olyan jó szándékú nógrádi emberrel, aki tenni akar szőkébb hazánk fejlődéséért. És akkor talán több fokot is haladunk felfelé a lépcsőn!- Elnök Úr! Köszönjük a beszélgetést!

M. Szabó Gyula