Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-21 / 44. szám

2012. FEBRUÁR 21., KEDD 3 NÓGRÁD MEGYE VAN LAPUNK HOZZÁ Kedves Olvasóink! Ahogyan azt lapunk hasábjain korábban meghirdettük, szere­tettel várjuk megyénk íróinak, költőinek alkotásait. Arborétumi emlék Égbetörő fák közt utamat járom, emitt egy boróka, amott egy világító hárs, na és a csodálatos papagájvirág, színpompába virít az egész táj. Szívem, lelkem felüdül ha titeket lát. Csörgedező patakocska, kéklő tavacska, őrizd, éltesd e tájat, jártamba hervadni ne lássam. Teremtőm köszönöm, hogy gyönyörűségünkre teremtetted e tájat, legyen személyednek örökké dicsőség, hála. Bátonyterenye, 1998. Emlék édesanyáról Anyám, hazaért, örökre itt hagyott, remény a szívembe befagyott. Hol az az áldott kéz, mely foszlós kalácsot dagasztott. Álmaimban itt vagy velem, látom mosolyod,simogat áldott kezed. Csókkal, imával gyógyítod lázas testemet, az égben is legyen áldott neved. Sötét álmatlan éjjek, adjátok vissza őt, had legyen csodás álmom, mint régen ezelőtt. Uram terjezd rá szárnyaid. Ámen. Budapest, 1960. A vers alkotója Widla János (81 éves) az ezüstfenyő idősek otthonában lakik Bátonyterenyén. Szeret olvasni, még ma is foglalkozik versírással. Indulnak a fejlesztések, elkészült a közfoglalkoztatási terv Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő testülete legutóbbi ülésén, többek között előkészítették Pásztó Város 2012. évi költségvetésének tervezetét. Napirendre került a térfigyelő kamerarendszer működésé­nek tapasztalatáról szóló beszámoló is. Ezen kívül a képviselő-testü­let megtárgyalta, a Kövicses patak mederrendezéséhez kapcsolódó közbeszerzési eljárás alakulásáról szóló beszámolót, valamint elké­szítették a 2012. évi közfoglalkoztatási tervet is. Pásztó. Sisák Imre, a város polgármestere elsőként a Magyar Kultúra Napja alkal­mából megrendezett programokról szá­molt be. A polgármester elmondta, hogy a város díszvendége volt Jókai Anna író, és elmondható, hogy a rendezvény re­mek hangulatban telt el. Sisák Imre azt is elmondta, hogy már az év elején rend­kívül komoly munka folyt, ami a 2012. évi költségvetés megalapozását szolgálta. Ezt követően, a város 2012. évi költség- vetését tárgyalták meg. A polgármester örömmel számolt be arról a tényről, hogy az elmúlt években nőttek az önkormány­zat helyi adóbevételei. A költségvetés kri­tikus területeiként a nagyarányú lakossá­gi köztartozásokat, a városfenntartás ma­gas költségeit, az állami támogatások szűkösségét és a forráselvonását és az adósságszolgálat hatalmas terheit emlí­tette meg. Az önkormányzat igen jelentős saját erőt vállalt ahhoz, hogy teljes egészében csatornázott legyen Pásztó, Hasznos és Mátrakeresztes. Pásztó marad továbbra is körzetköz­pont, sőt egy újabb településsel bővül ki, méghozzá Sámsonházával. A fejlesztések­kel kapcsolatban Sisák Imre elmondta, hogy a kórház által korábban megpályá­zott rehabilitációs projekt bírálat alatt áll. A képviselő-testület támogatja,'hogy a gondozóház felújítására pályázatot nyújt­sanak be. Hasonlóképpen a Százszorszép Óvoda felújításának lehetőségével is fog­lalkoznak, valamint a Kövicses patak hasznosi mederrendezését is meg szeret­nék valósítani. Pásztó Város Önkormányzati Képviselő­testülete a város 2012. évi költségvetés I. fordulós számítását megismerte, megtár­gyalta. Ennek alapján az alábbi határoza­tot hozza: A város működőképességének megőrzése, a kiemelt pályázati projektek megvalósítása, a visszafordíthatatlan ela­dósodás elkerülése érdekében a 2012. évi költségvetési javaslatban a számított hi­ány összege nem lehet több a finanszíroz­ható mértéktől, vagyis 400 millió forinttól. A képviselő-testület mindezzel együtt mindenáron megőrzi működőképességét, fizetőképességét. Ennek érdekében min­den olyan feladatát, melyre még nem tör­tént feladatvállalás későbbre halasztja, a kötelezettségvállalással terhelt, de el nem végzett feladatokat felülvizsgálja, az ön­kormányzattól a pénz kiáramlást meg­szünteti, illetve a minimumra csökkenti. A képviselő-testület felkérte a polgár- mestert, hogy a fentiek szerint átdolgo­zott javaslat elfogadásra javasolt költség- vetést legkésőbb ez év február 15-ig ter­jessze be a képviselő-testületi ülésre. Ezután Vida Ottó Kolozs, a Pásztói Rend­őrkapitányság vezetője tartott tájékozta­tót a térfigyelő kamerarendszer működé­sének tapasztalatairól. A rendőr alezredes elmondta, hogy több esetben is sikerült a megfigyelt kép alapján szabálysértési, il­letve büntetőeljárást kezdeményezni az el­követőkkel szemben, továbbá kiemelte a kamerarendszer megelőzési feladatát. A legpozitívabb eredmény, hogy a megfi­gyelt területeken kimutathatóan csökkent a jogsértések száma. A következő napirendi pontban a kép­viselők elfogadták azt a szándékot, hogy a képviselő-testület írjon ki pályázatot Pásztó Városi Önkormányzat Általános Is­kolája intézményvezetői megbízására. A 2012. évi közfoglalkoztatási tervben jelenleg 118 fő foglalkoztatására nyílik le­hetőség, amennyiben az önkormányzat pályázatát elfogadják. A programban résztvevőket, március elsejétől 9 hónapon át tudná az önkormányzat foglalkoztatni 100 százalékos állami támogatással, így összességében, mintegy 110 millió forin­tos támogatást tudnak elérni. A célkitűzé­sek között szerepel a belterületi árokrend­szer kitakarítása, valamint az illegális sze­métlerakó helyek felszámolása is. B.D. Építészeti emlékeinkről Balassagyarmat. Február 23- án, csütörtökön 16 órakor Kovács Gábor építész tart előadást a honismereti kör összejövetelén a Csillagház­ban. A vetítettképes előadás címe „Szakrális kisemlékek a Nógrádi-medencében”. Törvényi változások és alkalmazásuk Salgótarján. A Nemzeti Köz­nevelési Törvény változásai­val és alkalmazásával foglal­kozik az a szakmai fórum, amit február 22-én, szerdán 14 órától tartanak a megye­házán, a-Nógrád Megyei Pe­dagógiai Intézet szervezésé­ben. Az előadó dr. Madarász Hedvig, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Fe­lelős Államtitkárság vezető tanácsosa. Társasági adóbevallás Nógrád megye. Az általános szabálytól eltérően az alapít­vány, a közalapítvány, a tár­sadalmi szervezet, a köztes­tület, az egyház, a lakásszö­vetkezet, az önkéntes kölcsö­nös biztosítópénztár, a köz­hasznú, a kiemelkedően köz­hasznú szervezetként beso­rolt felsőoktatási intézmény, az európai területi együtt­működési csoportosulás, amennyiben az adóévben vállalkozási tevékenyből származó bevételt nem ért el, vagy e tevékenységéhez kap­csolódóan költséget, ráfordí­tást nem számolt el, 2012. február 27. napjáig társasági adóbevallást helyettesítő nyi­latkozatot tehet, a 1101-es számú bevallás főlapjának „E” blokkjában. A nyilatkozat megtételére vonatkozó határ­idő jogvesztő, ezt követően már társasági adóbevallást kell benyújtani. Fontos válto­zás 2012-ben, hogy az előző adóév vonatkozásában az egyszeres és a kettős könyv­vitelt vezető adózóknak is a 1129-es számú nyomtatvá­nyon kell teljesíteniük társa­sági adó bevallási kötelezett­ségüket - tudtuk meg a Nem­zeti Adó- és' Vámhivatal Észak-magyarországi Regio­nális Adó Főigazgatóságától. Történelem A Balassagyarmati Honismereti Kör közelmúltbeli rendezvénye az 1919. január 29-i csehkiverésre való emlékezés témaköréből merített, hiszen Balassagyar­mat 20. századi történetének e kiemelkedő eseménye során a város polgárai, köztisztviselői, a vasutasok és a diákok a környéken állomásozó katonaság segítsé­gével fegyverrel kiűzték a cseh megszálló csapatokat, s ezáltal Balassagyarmat megmaradhatott Magyaror­szág részeként. A hős cselekedetért Balassagyarmat elnyerte a Civitas Fortissima címet. Balassagyarmat A téma sok fiatal érdeklődését felkeltette, így a fel­vidéki Csáb község pedagógusa, Fonod Zsuzsanna is a balassa­gyarmati Madách Imre Városi Könyvtár Helytörténeti Gyűjte­ményében gyűjtötte adatai egy részét a Komáromi Selye János Egyetemre, Simon Attila profesz­szor vezetésével készített szak- dolgozatához, mely az első világ­háborút lezáró események, az Osztrák-Magyar Monarchia fel­bomlása és a csehszlovák állam létrejötte időszakát vizsgálta 1918-1920-ig. Az új állam fegy­veres erővel igyekezett határait minél délebbre tolni, a magyar az Ipoly túloldaláról etnikumú lakosságot is fennha- leges csehszlovák-magyar ha- eseményeket, s az államalakulás tósága alá vonva. Ennek az invá­ziónak ellenállva győztek a ba­lassagyarmatiak, ám Ipolyságot elfoglalták a cseh légionáriusok, s csak a tanácsköztársaság ma­gyar katonái szabadították fel május folyamán a cseh megszál­lóktól. 1919. június 12-én a Leg­felsőbb Tanács deklarálta a vég­tárvonalat, így a magyar katona­ság kivonult Ipolyságról, s az Ipoly északi oldalán elfoglalt fal­vakból, hiszen az Ipoly folyó ké­pezte a határvonalat. Hiánypótló szakmunkájában s előadásában Fonod Zsuzsanna bemutatta az ipolysági és ipolynyéki járásban zajló harci körüli túlkapásokat. A cseh hiva­talnokok eltávolították a magyar nemzeti kultúrát és a történelmet szimbolizáló szobrokat és emlék­műveket. A társadalom képét je­lentősen megváltoztatta, hogy a magyar értelmiség jelentős része nem tette le a hűségesküt az új ál­lamra, ezért kiutasították őket Magyarországra. Az értelmiséget a továbbiakban csupán a helyi papság képviselte, akik magyarul celebrálták a miséket A harcok elmúltával a magyar falusi lakos­ság kevésbé érzékelte a változást, továbbra is megtartotta magyar népszokásait, az iskolában ma­gyarul tanult, s az ipolynyéki já­rás lakosai Balassagyarmat von­záskörzetét sem cserélték fel más­ra, hiszen, ha betegek voltak, oda jártak kórházba, oda hozták a vá­sárba terményeiket, s ha lehetett, ott vásároltak be. A Civitas Fortissima esemé­nyére idén Fonod Zsuzsanna él­vezetes előadásával emlékeztek a Honismereti Kör tagjai és az ér­deklődők, valamint a Balassa­gyarmati panteon középiskolás vetélkedő 11 döntős csapatának képviselői, akiknek ez az össze­jövetel volt az egyik felkészítő a vetélkedő döntőjére.

Next

/
Thumbnails
Contents