Nógrád Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 280-304. szám)
2882011-12-10 / 288. szám
2 2011. DECEMBER 10., SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE Jóvátételre kell kötelezni a bűnök elkövetőit (Folytatás az 1. oldalról) Nem engedhetjük, hogy feledésbe merüljenek az 1956. okán elkövetett bűnök, mert az emberiesség ellen, az ötvenhatosok ellen elkövetett bűncselekmények nem évülhetnek el. A hatalmi játszmák álságainak talán nem minden részletére derült fény, de a történelem tanulsága szerint az alapvető tények eltitkolhatat- lanok, a gazságok és hazugságok előbb- utóbb lelepleződnek - hangsúlyozta Székyné dr. Sztrémi Melinda. Bérezési Mihályné, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének Nógrád megyei elnöke arról beszélt, hogy várandós fiatalasszonyként élte át az ötvenöt évvel ezelőtti eseményeket. Nem tudja elfelejteni azt a felháborodást és segítőkészséget, amely akkor jellemezte az embereket. Aki csak tehette és nem félt, segített. Elsőként önkéntesek szedték össze a halottakat és a sebesülteket, majd segítettek a kiérkező mentősöknek. A megyei kórházba, az akkori bánya- és acélgyári kórházba tódultak az emberek, sokan meg sem várva a kórházi felhívást. Nem csak a kíváncsiság hajtotta őket, hanem a segíteni akarás is. Kellett a vér az életmentő beavatkozásokhoz, az operációkhoz.- Anyósom szülésznő, sógornőm ápolónő volt, magam az acélgyárban elvégeztem egy vöröskeresztes tanfolyamot. Mind a hárman elmentünk a bányakórházba az orvosoknak és az ápolóknak segíteni. Huszonnégy órát voltam ott egyfolytában, míg végül hazaküldtek. Személyes tapasztalatból tudom, hogy a sortűz következtében nem annyi volt a halottak száma, mint amennyit ma hivatalosan kimutatnak, nem negyvenhat, Székyné dr. Sztrémi Melinda hanem annál sokkal több. A megyei kórház igazgatósága a borzalmas események után pár nappal az újságban és a rádióban köszönetét mondott a segítőknek - emlékezett Bérezési Mihályné. Szavai szerint miközben a két kórházban megfeszített munka folyt, addig a tragédia előidézői és kierőszakolói hazugságaikat agyalták. Kikiáltották bűnbaknak és betiltották a megyei munkás- tanácsot, majd megkezdték összefogdos- ni az embereket, a dolgozók valódi képviselőit. Elkezdődött a megtorlás és vele együtt a történtek meghamisítása, az agymosás, az elhallgattatás, a megfélemlítés, s elkezdődtek az internálások, a bebörtönzések és a kivégzések. 1956 december 8. áldozatairól nincs hiteles kimutatás, s fényképfelvételek sem kerültek elő.- Több mint három évtizedes ránk erőszakolt hallgatás után szerencsére és már jó ideje a valóságnak megfelelően beszélhetünk közelmúltunk és a kommunista diktatúra, benne 1956 történetéről. Nem akarunk felejteni és nem akarunk félni se... - mondta Bérezési Mihályné. A gyásznap főszónoka, Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője - egyben Hódmezővásárhely polgármestere - beszédében kitért arra, hogy vannak még, akik úgy gondolják, hogy a mi, Kádár János nevével fémjelzett magyar barakkunk mégiscsak vidámabb volt, mint a többi; mindenkinek volt munkája, mindenki tanulhatott, minden évben el lehetett jutni a Balatonra vagy Galyatetőre, s valóban volt kóla és jutott farmernadrág is.- Bizony, sokan nem tudják értékelni a szabadságot, ha közben valódi megélhetési gondjaik vannak. És ez nem az emberek hibája, de nem is lehet a Kádárrendszer erénye - hangsúlyozta Lázár János, aki szerint az a rendszer megdöbbentő hazugságra épült, egy valódi manipulációra: 1956 elfelejtésére. Márpedig - mint mondta - az a nép, az a nemzet, amely feladja az emlékeit, megszűnik felnőttnek lenni, a zsarnokság gyámsága alá helyezi magát és imLázár János már nyílt erőszak nélkül is uralható, sőt irányítható. A magyarok, akiket a történelmük amúgy is jobban igénybe vett, hajlandónak mutatkoztak a felejtésre, az erkölcstelen és elvtelen kompromisz- szumra, ha cserébe valami jobb, valami élhetőbb következett. Kádár Jánosból, az 1956 utáni megtorlás véreskezű diktátorából, irányítójából mosolygós főtitkár bácsit csinált az am- néziás ország és a kegyetlen rendszer. A salgótarjáni sortüzet pedig kis híján ideges karhatalmisták pánikreakciójává szelídítette a manipulált memória és köztudat.- A történészek ma már pontosan tudják, hogy ez nem így volt. Ez a megtorlás egy nagy országos tervrajz részlete volt, amely tökéletesen illeszkedett a nyugati pályaudvari, a miskolci, a tatabányai és az egri sortűz darabkáihoz - fejtette ki Lázár János, aki úgy fogalmazott, 1956 november 4. csak afféle történelmi közös nevező, amellyel a forradalom és szabadságharc leverésére emlékezünk, de Kádár János és megbízói is tudták, hogy itt nincs még vége. Ha nem váltanak a megtorlás magasabb fokozatába, akkor a legyőzöttnek hitt magyarság márciusban tényleg újrakezdi. Erős üzenetet kellett tehát küldeni a konszolidáció hetei után az ellenállás új formáin gondolkodó magyaroknak, akik hittek az újrakezdés lehetőségében. Történészek szerint a nyugatinál leadott sortűz egy tudatos főpróba, egy előjáték volt, amelyet - mert Kádárék szerint jól, sőt nagyon jól sikerült - országosan kiterjesztettek és professzionálisan megismételtek. Elrettentés, visszatartás, megtorlás - ez volt a célja a látszólag céltalan erőszaknak.- Akik a térnek azon a felén álltak, ahová lőttek, azok ma is nehezen élnek, míg azok, akik a fegyver másik végén voltak, háborítatlanul élik életüket nyugalomban, magas nyugdíjjal. Az úgynevezett sortűzper még erkölcsi elégtételt sem szolgáltathatott. Ezért karoltuk fel azt a kezdeményezést, hogy azok, akik a diktatúrák politikai döntéshozói és haszonélvezői voltak igenis vállalják bűneiket, tegyék jóvá az elmúlt évtizedek bűneit - hangsúlyozta Lázár János:- Húsz év után jutott el oda a magyar törvényhozás, hogy ma a tisztelt ház asztalán fekszik az a törvényjavaslat, amely reményeink szerint bizonyos igazságot szolgáltat. Kimondatik végre, hogy a Kádár-rendszer egy bűnös rendszer volt, hogy a kommunista diktatúrának igenis voltak áldozatai és a bűnök elkövetőit jóvátételre kell kötelezni - tette hozzá. Törött ekevas milyen jövőt jósol? Hobo-előadások a Talentben Salgótarján. December 15-én, csütörtökön, 19 órától, a művészvilág egyik legjelesebb képviselője lép fel a Talent Alternatív Művészeti Klub színpadán. Nem túlzás a jelző, hiszen ki ne hallott volna Földesi Lászlóról, ismertebb nevén Hobóról? Jövő héten, tehát az ismert Kos- suth-díjas bluesénekes, dalszerző, színész és a Hobo Blues Band alapítója lesz a Talent Klub vendége. A tervezett műsorsorozat első darabja a Csavargók tízparancsolata lesz, amelynek zenei ívét a Hobo Blues Band zeneszámai fogják megadni. A sorozat további darabjai a következőképpen alakulnak: 2012. februárban a Hármasoltár, 2012. áprilisban a Circus Hungaricus, 2012. június Hobo Blues-koncert lesz látható és hallható, míg 2012. júliusában egy meglepetés koncerttel zárul az évad. A Csavargók tízparancsolatának műfaja monodráma, amely Vidnyánszky Attila rendezésében kerül a nagyérdemű elé. A felnőttjegy ára 1900 forintba kerül, de a sorozatra bérlet is kapható, amellyel mind az öt koncert és előadás látogatható. Ez 6000 forintba kerül. További információk: a www.talent-klub.hu honlapcímen olvashatók. (Folytatás az 1. oldalról.) A varsányi Bárány János az idei mezőgazdasági szezonnal összességében nem elégedetlen, aggasztják viszont a jövő évi kilátások, az esztendő utolsó dekádját uraló aszály miatt. Azzal, hogy az utóbbi napokban volt egy kis eső, szavai szerint az ősszel földbe tett gabonaféléknek még egy csepp esélye van. A repcék nem keltek ki, de annak már semmi esélye nincs, én is vetettem, de nem játszok a tűzzel, úgyhogy ki is szántottam. Bárány János soksok tapasztalatra tett szert kritikus évekről, de ilyen szárazságra nem emlékszik. Mindezzel együtt az ásott kutaik, amelyekre nagy szükség van, egyáltalán nem szomjasak, sőt... Lényegében tehát szerinte a jövő évi terméskilátásokra kiható, elmaradt szántóföldi munkálatok miatt lehet aggodalmaskodni. Hogy a takarmány begyűjtése, elegendő mennyiség tartalékolása jelentett-e problémát? Erre a következőket válaszolta:- A csapadékhiány az ősz jellemzője, ezek a kérdések pedig addig megoldódtak. Napraforgóérést, betakarítást, kukoricaérést, silózást nem zavarta ez. Gyakorlatilag olyan gondok vannak itt, ami eddig soha nem állt fenn: már lassan december közepén járunk és a varsányi határ nincs megszántva... Én azonban így gondolkodom efelől: van egy helyzet, és az, hogy nem lehet szántani, aszály van, hiába mondjuk el naponta százszor. Ezen nem tudunk változtatni. Ha esik is az eső, a föld teteje saras, csúszós lesz, de sok idő kell ahhoz, hogy átnedvesedjen. Én most éppen lazítom a talajt, hogy könnyebben befogadja majd a vizet. Bárány Jánosék lépcsőzetesen, türelemmel építették fel a családi gazdaságukat. Most százhatvan hektárt művelnek, használnak, s a növendék állatokkal együtt száznegyven szarvasmarhát tartanak. Mindez a családtagokon kívül is ad munkát embereknek. Csaknem húsz éve teremtik így elő a mindennapi kenyeret, a megélhetésük alapjait, s mostanra egyre többet gondolnak a gazdaság jövőjével, a staféta átadásával. Mihalik Júlia Esernyővel, törött sörösüveggel verekedtek Balassagyarmat. December 4-én, vasárnap hajnalban érkezett a bejelentés a balassagyarmati rendőrkapitányság ügyeletére, hogy belvárosban többen verekednek, egy férfi arcát megvágták és a négy támadó a helyszínről elmenekült. A rendőrök pár percen belül helyszínre értek, ahol megállapították, hogy négy külföldi férfi és egy eddig ismeretlen magyar férfi - aki időközben a helyszínről távozott - szóváltásba, majd lökdösődésbe keveredett Balassagyarmat belvárosában. Az egyik külföldi személy sörösüveggel támadt az ismeretlenre, és ezt a bántalmazást akarta megakadályozni, az éppen odaérkező 35 éves balassagyarmati és 31 éves varsányi férfi testvérpár, akik emiatt szintén dulakodásba keveredtek a külföldiekkel. Őket a nem magyarul beszélők ököllel, esernyővel, majd a főidre került 31 éves férfit rugdosva bántalmazták. Később menekülés közben, az egyik személy a nála lévő törött esernyővel arcon vágott, egy járdán álló férfit is. A bántalmazás következtében a 26 éves balassagyarmati férfi arcán köny- nyű - vágásos - sérülést szenvedett. A rendőrök a személyleírás alapján megállapították a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személyek személyazonosságát, akiket rövid időn belül a város területén elfogtak és a rendőrkapitányságra előállítottak. A hatóság a két 29, egy 25, valamint egy 30 éves külföldi - algériai, albán, palesztin, libanoni - állampolgárságú férfival szemben csoportosan elkövetett garázdaság miatt folytat büntetőeljárást.
