Nógrád Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 280-304. szám)

2852011-12-07 / 285. szám

6 2011. DECEMBER 7., SZERDA ORSZÁGJÁRÓ - NAGYVILÁG Csökken a karácsonyi szezon jelentősége A napi fogyasztási cikkek piaca az elmúlt évek legjobb karácsonyi szezonját 2006-ban zárta és bár 2010-ben enyhült a negatív trend, a 2006-os szinttől még így is elmarad a kiskereskedelem teljesítménye - közölte a GfK Hungária Piackutató Intézet kedden az MTI-vel. Budapest. A GfK közleménye szerint a karácsonyi szezonban megnő a háztartások átlagos költése az év többi hónapjához képest. Évek óta a legjobb 2006. de­cemberi szezonban a háztartá­sok 25 százalékkal költöttek töb­bet, mint átlagosan az év többi hónapjában. Az azóta életbe lé­pett gazdasági megszorítások, majd a 2008-ban kirobbanó gaz­dasági világválság visszavetette a karácsonyi szezon lendületét, és a kereskedelemnek évről év­re egyre visszafogottabb forga­lomnövekedéssel kellett szem­besülnie. A 2010 hozott némi fordulatot a negatív trendben, amihez hoz­zájárult a fogyasztók növekvő optimizmusa részben a válság­ból való kilábalás reménye, rész­ben a választások utáni felfoko­zott várakozások következtében. A GfK szerint a magyar ház­tartások valamivel több mint fe­le vásárol szaloncukrot a kará­csonyi szezonban. A szaloncu­korral való dekoráció hagyomá­nya a családhoz kötődik, így nem meglepő, hogy az egysze­mélyes háztartások körében va­lamivel alacsonyabb a vásárlá­sok előfordulása. A legkedveltebb ízesítés évek óta a zselés. A vegyes ízesítésű szaloncukrok kedveltsége né­miképp hátrébb szorult az el­múlt néhány évben, és helyette a kókuszos, illetve a karamel­lás ízesítésű termékek váltak népszerűbbé. Szaloncukorból legkelendőbb az előrecsoma­golt, zacskós kiszerelésű: a megvásárolt mennyiség közel kétharmada ebben a formában kerül a háztartásokhoz. Ezzel szemben a kimért, illetve a do­bozban kapható, általában drá­gább termékek aránya együtt­véve csupán a piac egyharma- dát adja. Évről évre megfigyelhető a jobb minőségű, drágább termé­kek irányába történő eltolódás: egyre kisebb a kimért és egyre nagyobb a zacskós, illetve dobo­zos szaloncukrok súlya a háztar­tások vásárlásain belül - állapít­ja meg a GfK. Csokoládé Télapó-figurát, vagy egyéb karácsonyi üreges csokoládét a háztartások meg­közelítőleg harmada vásárol a karácsonyi szezonban. Ez az arány természetszerűen jóval magasabb a gyermekes háztar­tások körében, közülük minden második vásárol az üreges sze­zonális édességből. Az elmúlt öt év adatai szerint karácsonyi szezonális csoki­figurák beszerzése legnagyobb arányban a hipermarketekben, illetve a diszkont üzletekben tör­ténik közel hasonló arányban. A háztartások által beszerzett csokimikulás mintegy 57 száza­léka származott e két csatorná­ból, míg a kisboltok és szuper­marketek a forgalom további 36 százalékát adták. A karácsonyi szezonális cso­koládé termékekre jellemző ten­dencia volt az elmúlt években, hogy a láncok saját márkái né­miképp háttérbe szorultak, vi­szont a gyártói márkák között - az általában olcsóbb - „B” már­kás termékek aránya növeke­dett. A 2010-es év változást ho­zott a korábbi trendhez képest, és a jelentős árelőnyt biztosító kereskedelmi márkák súlya is­mét növekedni kezdett. Míg a ke­reskedelmi márkás termékek ki­logrammonkénti átlagára 2010- ben 1607 forint volt, addig a gyártói „B” márkáké 1721 forint, az „A” márkáké pedig 3874 fo­rint volt. A Kúria elnökének személvéről egyeztettek Nem konkrét személyekről, hanem a Kúria és az Or­szágos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke megválasztásá­nak törvényi feltételeiről, illetve a jelöltekkel kapcso­latos „politikai elvárásokról” egyeztetett kedden dél­előtt Schmitt Pál köztársasági elnök Navracsics Tibor­ral - mondta el a megbeszélés után az MTI-nek az igazságügyi miniszter. Budapest. A tárcavezető a politi­kai elvárások között az igazság­szolgáltatás függetlenségének megőrzése mellett azt nevezte meg, hogy a leendő elnököknek nagy hangsúlyt kell fektetniük a hatékony munkaszervezésre és a hatékony bíráskodás meg­szervezésére. Éppen ezért Navracsics Tibor arra kérte az államfőt, hogy amikor a frakci­ók véleményét meghallgatja és esetleg konkrét személyekre is kap javaslatot, akkor ezek men­tén mérlegelje döntését és „úgy tegye meg a javaslatát, hogy ez­zel segítse az igazságügyi refor­mot”. Az igazságügyi miniszter megerősítette, hogy „jó, ha jövő héten” meg tudja választani az Országgyűlés a Kúria és az OBH elnökét, éppen ezért a köz- társasági elnök szándéka az, hogy a keddi konzultációkat kö­vetően minél hamarabb megte­gye a jelöléseket - fogalmazott Navracsics Tibor. A köztársasá­gi elnök kedden Navracsics Ti­bor után minden parlamenti párt képviselőjével, Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság elnökével és Polt Péter legfőbb ügyésszel is egyeztet a Kúria és az OBH elnökének személyéről. ■IMf Rendvédelmi erők készültsége Moszkva. Fokozták kedden a rendvédelmi erők készültségét Moszkvában, a belügyi fegyve­res erők egységeivel egészítik azokat, de ez csupán az állam­polgárok biztonságát szolgálja - közölte az orosz belügymi­nisztérium sajtószóvivője. A Moszkvába tartó speciális egy­ségek nagyságáról nem tájé­koztatott a belügyi szóvivő. Az Interfax hírügynökségnek azt mondta, hogy a biztosításba bevont létszámot a moszkvai belügyi parancsnokság hatá­rozza meg. Az orosz főváros központjában tegnap több ez­res tüntetést tartott a Szolidari­tás mozgalom, amelynek veze­tőjével és egy neves bloggerrel együtt körülbelül 300 embert vettek őrizetbe a tiltakozó ak­ció végén. Merkel és Sarkozy javaslatai Kovács Péter (MTI) Varsó. Európa problémáit nem oldja meg sem az új alapszer­ződés, sem büntetések kisza­bása a pénzügyi fegyelmet megsértő, a 3 százalékos állam- háztartási hiányt túllépő tagál­lamokkal szemben - kommen­tálta a Merkel-Sarkozy találko­zó főbb döntéseit kedden a Gazeta Wyborcza. Továbbra sem lehet tudni, hogy honnan lesz pénz a bajba jutott euróövezeti országok meg­segítésére. Az Európai Közpon­ti Bank feladata továbbra is csak az infláció szemmel tartása, és nem „országmentő” pénznyom­tatás - írta a lengyel napilap. Az euró válsága a hitelesség válsága. Újjá kell építeni a bizal­mat, de ez évekre szóló feladat A piacok ezt elveszítették, mert a stabilitási paktumot - az euró gerincét - a tagországok több mint 60-szor törték meg az el­múlt években. A tagállamok nem bíznak egymásban, egyik becsapja a másikat, a kormá­nyok pedig nem bíznak az Eu­rópai Bizottságban, mert az sze­met hunyt a görög és olasz adós­ság felett - írta a lap. Az EU hovatovább nem a bé­kével, szolidaritással és útlevél nélküli utazásokkal fonódik össze, hanem válsággal, civako- dással, zűrzavarral és tehetet­lenséggel. Az uniónak - ha fenn akar maradni - mélyebb integ­rációra van szüksége. Vagyis a nemzetállamoknak le kell mon­daniuk szuverenitásuk további szeleteiről. Legkevesebb négy országban - Írországban, Fran­ciaországban, Nagy-Britanniá- ban és Dániában - népszava­zásoknak kell jóváhagyniuk az alapszerződés módosítását. Ha bármelyikük nemet mond - amit a jelenlegi hangulatban nem nehéz elképzelni - leféke­ződik az integráció folyamata. Lengyelország számára az a legfontosabb, hogy az új európai alapszerződés nyitott legyen az euróövezeten kívüli tagállamok felé. Ez azt jelenti, hogy részben át kell engedni Európának a pénzügyek feletti ellenőrzést. A brüsszeli támogatások a lengyel növekedés egyik pillérét képe­zik. Az unió fennmaradhat Len­gyelország nélkül, de Lengyelor­szágnak nehéz lenne fejlődnie az unió nélkül - írta a Gazeta Wyborcza kommentátora. ORSZÁGJÁRÓ A kamarai törvénymódosítás minden egyes vállalkozótérint Az Országgyűlés módo­sította a napokban a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvényt.- Hogyan érinti ez a vállalko­zókat és a kamarát? - kérdez­tük Gaál Józsefet, a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara or­szágos alelnökét.- Március 31-ig minden egyes vállalkozásnak, amely kereskedelmi, ipari vagy kéz­műves-tevékenységgel foglal­kozik, köteles regisztrálnia magát a helyi kamaráknál. A kamara a jövőben olyan újabb közfeladatokat lát el, melyek hozzájárulnak a gazdasági élet fehérítéséhez, a kereskedelem, az üzleti etika fejlesztéséhez. A szervezet a gazdasági tevé­kenységet folytatók együttes és általános érdekeinek az érvé­nyesítését segíti elő.- Milyen lépésekkel valósul meg mindez?- A regisztrált vállalkozások adatait folyamatosan frissítve naprakész információkat tu­dunk szolgáltatni például a gazdaság összetételéről, a trendekről. Ennek óriási a je­lentősége, mert ezek feldolgo­zása megkönnyíti a folyama­tok elemzését. Évek óta nagy igény jelentkezik arra is, hogy a közhiteles kamarai nyilván­tartásból következtetni lehes­sen arra, kik azok a piaci sze­replők, akik esetleg nem eti­kusan viselkednek a piacon.- Ez olyan, akár egy feketelis­ta?- Szó sincs ilyesmiről. Arról azonban igen, hogy egy ilyen információs bázisra támasz­kodva a vállalkozások infor­málódhatnak leendő vagy meglévő partnereikről. Az internet segítségével egy-egy céggel kapcsolatban meg le­het tudni, hogy indult-e ellene végrehajtás, esetleg csődeljá­rás, végelszámolás vagy akár felszámolás. Elektronikus be­számolók is fent vannak a vi­lághálón, melyekből tájéko­zódni lehet. A tisztességes gazdaság érdeke az, hogy ezek az információk „egyab­lakos” módon, mondjuk az ál­landóan frissülő és közhiteles kamarai adatbázisban elérhe­tők legyenek.- Adatvédelmi problémák?- Most kezdődött az a mun­ka, amelynek eredményeként reményeink szerint lehetővé válik ennek az informatikai rendszernek a létrehozása. Minden tisztességes vállalko­zónak az érdeke, hogy az üz­letkötés biztonságát erősítsük idehaza. A lánc- és körbetarto­zások problematikáját máig nem sikerült enyhíteni. Na­gyon jó lenne, ha ez a rend­szer segítene ebben.- Mennyibe kerül a regisztrá­ció?- Ötezer forintba.- Ezért kap még valamilyen szolgáltatást a vállalkozó?- Évi ötezerért gazdasági, pénzügyi, adózási és hitelhez jutási kérdésekben térítés- mentes tájékoztatást biztosít a kamara. Emellett üzletipart- ner-keresés és a pályázatfigye­lés is beletartozik majd a szol­gáltatások körébe.

Next

/
Thumbnails
Contents