Nógrád Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 280-304. szám)
2832011-12-05 / 283. szám
2011. DECEMBER 5., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE Ha tehetné az ember, mindig kint lenne! Luca-nap és premier Ipolytamóc. December 10-11- én megszakítja téli szünetét az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület. A hagyományos Luca- napi kézműves vásárt szombaton borkóstoló és vásár egészíti ki, vasárnapra jó szórakozást ígér a losonci Kármán József Színház társulata. Egy az alkalomhoz illő, Igazi vásári komédiát adnak elő Paraszt Dekameron címmel. Az erotikus, táncos, humoros előadás a darab premierje lesz. Az előadást rövid zenés báli produkció követi. Természetesen működik majd ezen a hétvégén a 4- dimenziós, mozgószékes mozi és bejárható lesz a geológiai tanösvény is. Mindkét napon 9-16 óra között látogathatók a programok. Elfogták az ecsegi pincefeltörőt PásztÓ-Ecseg. December 1-jén a déli órákban bejelentés érkezett a Pásztói Rendőrkapitányságra, hogy Ecseg községben, két férfi egy taligában boroshordót tol az úton, amely egy pincefeltörésből származik. A helyszínre érkező járőrök adatgyűjtést végeztek és a községben igazoltatták a két személyt. Eközben a helyszínre érkezett egy asszony, aki felismerte a saját tulajdonát képező hordót, amelyet más értékekkel együtt, néhány napja a borospincéjéből loptak el. Az ügyben még november 30-án, kedden lopás gyanúja miatt indult nyomozás ismeretlen személy ellen, aki lakat- lefeszítés módszerével behatolt a helyiségbe, és onnan mintegy 100.000 forint értékben tulajdonított el különböző tárgyakat és bort. A rendőrök a 19 és 27 éves ecsegi személyeket a rendőrkapitányságra előállították, a hordót lefoglalták és további házkutatást hajtottak végre, amely során a pincéből eltulajdonított tárgyak túlnyomó része megkerült. A fiatalabbik férfit a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki és vele szemben gyorsított eljárás keretében bíróság elé állítást kezdeményeznek. Nógrád megye. Pál István, 38 éves. Nős, egy gyermek édesapja. 1973-ban született Pász- tón. Általános iskolai tanulmányait Ecsegen, míg a középiskolai tanulmányait Salgótarjánban végezte el. 1996 óta polgárőr. Jelenleg Budapesten ácsként dolgozik, egy építőipari cégnél. A feleségével, Annamáriával, már több mint 13 éve házasok. Annamária most eladóként dolgozik Lőrinciben. Kislányuk, Angéla 11 éves és Szécsénybe jár általános iskolába. Pál István elmondta, hogy felesége nagy szerepet játszott abban, hogy polgárőr legyen, ugyanis a kedves neje vonzódott a fegyveres testületekhez, azon belül is a rendőrszakmához. Ahogyan Pál István fogalmazott: - Én pedig mentem utána. Soha nem bánta meg ezt a döntést. Munkája során a legnagyobb kihívás az árvízi mentés volt, ahol derékig érő vízben, emberéleteket és a szerencsétlenül járt embertársai ingóságát kellett megmenteni. Ehhez a tevékenységhez mindenképpen kell egy nyugodt családi háttér. - Ha a feleségem nem lenne ennyire elkötelezett polgárőr, akkor nem biztos, hogy megtehetném, hogy többször az éjszakába, vagy hajnalba nyúlóan járőrözzek. Arra a kérdésre, hogy mennyit vállal magára Pál István így válaszolt: - Az önkéntes szolgálatban eltöltött időt mindig a munkahelyi elfoglaltságom szabja meg. Ha tehetné az ember, mindig kint lenne. Szívesen csinálom ezt a munkát. Feltettük a kérdést, hogy mi volt az első gondolata, annál az ominózus buszbalesetnél, Pál István egyszerűen rávágta: - Hogy meg kell állni! Meg kell állni és segíteni! Nemcsak az első gondolat volt ez, hanem az első mondatunk is, hiszen akkor többen ültünk az autóban. Soha nem felejtem el, az lett volna az első munkanapom, el is késtem, illetve el is késtünk. Pál István és azok az emberek, akik aznap hajnalban munkába indultak nemcsak gondolták, vagy kimondták, hogy segíteni kell, hanem meg is csele- kedték azt. Ahogy elmondta sokat segítette a tapasztalat. - De a segítségnyújtásnál a tapasztalaton túl az emberi mivolt vált erősebbé. Vagyis az ember segítsen az emberen! - mondta a családapa.- De nemcsak én álltam meg, mindenki segített! Ilyenkor minden másodlagossá vált, csak az forog az ember fejében, hogy meg kell menteni a szerencsétlenül járt embertársaink életét! Ezért az ember nem vár elismerést, ezt mindenkinek kötelessége megtenni! A jövőbeni terveiről elmondta: - Vannak olyan tervek, amiket csak magamban dédelgetek. A legfontosabb az, hogy a családom együtt maradjon és boldogok legyünk. Feleségemmel azért küzdünk, hogy a családunk minden téren kiegyensúlyozott maradhasson. Pál István boldog családapa, szenvedélye a polgárőrség, s amikor éles helyzetben találta magát, azt csinálta, amit ilyenkor kell, többedmagával segített a bajba jutott embertársain! Önkéntes véradók köszöntése Szécsény. Még az elmúlt héten az önzetlenség, emberszeretet, a másokon való segítőszándék töltötte meg az általános iskolát. A vöröskereszt szécsényi területi szervezetének szervezésében ünnepélyes keretek között köszöntötték a város és térsége jubiláló véradóit A vendégeket dr. Horváthné Németh Éva a vörös- kereszt megyei véradó koordinátora, az ünnepség szervezője köszöntötte. Az összejövetelen részt vett Stayer László a város polgár- mestere, Bobrovics Árpád a Magyar Vöröskereszt Megyei Szervezetének elnöke, Juhászné Kincses Helén a Vöröskereszt Megyei Szervezetének igazgatója, a térség több polgármestere, alpolgármestere, meghívott vendégek, s természetesen a jubiláló véradók. Radvánszky Judit, Nógrádszakál polgármesterének az alkalomhoz illő, szép prózai mű előadása után, Stayer László polgármester köszöntötte a megjelenteket Elismerését és köszönetét fejezte ki a véradóknak az önzetlen embertársaikon való segítség- nyújtásért Tisza Attila, a Nógrád Megyei Közgyűlés tagja tolmácsolta elnökük Becsó Zsolt jókívánságait Szólt az összetartás, a szolidaritás fontosságáról. Ezt követően felolvasták annak a betegnek a köszönő levelét, aki a soksok ismeretlen segítőnek a véradóknak fejezte ki háláját Dr. Horváthné Németh Éva emléklapot és tárgyjutalmat adott át a jubiláló véradóknak. Tízszeres véradásért 9-en, húszszorosért 43-an, huszonötszörösért 20-an, harmincszorosért 24- en, negyvenszeresért 12-en, ötvenszeresért 5-en vehettek át elismerést. Hatvanszoros véradó a szécsényi Galcsik György és Várkonyi Balázsné. Szécsényből 70-szer adott vért Rácz Csaba. A ságújfalusi Balogh Mihály hetven- ötszörös véradó. A szécsényi Gyurkovics Győző nyolcvanszor, Kelemen Béla kilencvenszer adott vért A hollókői Vincze Istvánné százhúszszoros véradó. Juhászné Kincses Helén a ságújfalusi Godó Máriának Kiváló Véradó Szervező elismerést adott át A magyargéci Rácz István a Magyar Vöröskeresztnek a Véradást Támogatók oklevelét vette át Bobrovics Árpád megköszönte dr. Horváthné Németh Éva egészéves áldozatos szervező, koordináló munkáját Szenográdi Ferenc A tűzzománc varázsa PF 96 Szentimrés diákok a levéltárban Az országban kevés művészeti alkotó táborról lehet elmondani, hogy megélte a 22 évet. A salgótarjáni zománcművészeti tárorról igen - mondta Réfnyák József, a Wamsler SE. termelési és műszaki igazgatója, az elmúlt hét péntekén, a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola Derkovics Gyula galériájában, a 22. nyári tábor alkotóinak munkáiból rendezett kiállítás megnyitóján. A Balassagyarmati Levéltár még a helyi lakosok körében is sokak számára ismeretlen. Olyan írásos dokumentumokat, nyelvemlékeket őriznek itt, melyek az egész világon egyedülállóak. Családfakutatáshoz, a régi teleki viszonyok vizsgálatához kiváló lehetőséget kínál az intézmény. A Szent Imre Keresztény Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola 12. évfolyamos diákjai a napokban már második alkalommal látogattak el a levéltárba. Egy általános ismertető után a tanulók számára lehetőség adódott kielemezni a magyarnándori terményadó-kö- vetelményt. Megtudhattuk azt is, hogy megyénk e településén miért olyan egyértelmű, hogy mindenki fel tud sorolni legalább egy Varga, Poroszka, Serfőző vagy Bagyal vezetéknevű lakost. A magyarázat egyszerű: Már az 1770-es úrbéri összeíráson is találkozhattunk ezekkel a vezetéknevekkel. Lehetőségünk adódott betekinteni több évszázaddal ezelőtti levelezésekbe is, és segítséget kaptunk az egyes dokumentumok közötti válogatáshoz, rendszerezéshez is. A levéltári látogatás jól sikerült, a szervezésben igen fontos szerepet játszott a levéltár és a Szent Imre Iskola jó együttműködése. Knyazoviczki Adrienn 12. oszt. Salgótarján. A tábor több mint két évtizedes életéhez két alapvető tényezőre volt szükség. Egyfelől a salgótarjáni tűzhelygyárra, s utódjára a Wamsler SE. Háztartástechnikai Európai Rt- re, amely helyet, anyagot, égetési lehetőséget, a távollakók számára szállást biztosított. Másrészt L. Perits Lujzának - aki 20 éve a tábor szakmai vezetője - a koordináló, szervező, önzetlen munkájára. A tábor lakói egy igazi baráti, alkotó közösséggé kovácsolódtak össze. Budapestről, Hatvanból, Dunántúlról, az ország más részéről, s természetesen megyénkből is ott voltak az alkotók a kiállítás megnyitóján, amely hosszú szakmai, baráti beszélgetésben folytatódott. Az ünnepélyes megnyitón Patai Attila, az iskola diákja köszöntőjét követően műsort adtak az intézmény tanulói. A megnyitón Réfnyák József egy személyes élményébe avatta be a jelenlevőket. Elmondta, hogy a nyáron, a tábor idején este, amikor az alkotók hazamentek, munkatársával bement a műhelybe s megcsodálta a szebbnél szebb munkákat. Ő még csak egy éve dolgozik a gyárban, a társa, aki harminc év a gyár alkalmazottja csendben megjegyezte: „Minden évben ilyen szép képek készülnek itt.” Azt mondta, hogy a gyáruk, amely külföldön is elismert, törekvése, hogy termékeiken is érződjön a művészeti hatás. ígéretet tett arra, hogy a tábornak a jövőben is otthont adnak. Hagyomány a Zománcművészeti tábor életében - amely országos elismerést vivott ki - hogy minden évben egy közös tárlaton mutatkoznak be. Az idei kiállítást B. Gedeon Hajnalka, az iskola művésztanára, a tábor tagja rendezte. A képek széles skálán mozgó gondolati töltettel rendelkeznek. Igen gazdag az alkotók témaválasztása, a megjelenítés, szín- és formavilága. Az alkotások külön-külön is esztétikai élményt nyújtanak, azon túl, hogy valami különös érzést közvetítenek a látogatók felé; a szemlélőt megérinti a tűzzománc különleges varázsa. A kiállítás résztvevői: Bakos Jánosné, Balázs Ferenc, B. Gedeon Hajnalka, Demeter Marianna, Garai Rebeka, G. Lóránt Lujza, Gressai Ferdinánd, Gressai Mánuel, Hertelendy Zsuzsanna, Iglódi Eszter, L. Presits Lujza, Losonczy Ildikó, Lőrincz Róbert, Maldrik Gábor, Pécsi Ágnes, Romhányi Olga, Siklósi Eszter, Szabó Anett, Szenográdiné Végh Erzsébet, Szíremen Krisztina, Újhelyiné Csincsik Orsolya. A kiállítás január 9-ig tekinthető meg. Szenográdi Ferenc
