Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)

2011-11-22 / 272. szám

6 2011. NOVEMBER 22., KEDD NAGYVILÁG J' u jságírókat figyelte k Kokes lános (MTI) Pozsony. Újságírókat figyelte­tett és hallgatott le a szlovák katonai elhárítás (VOS) - állít­ja a Pravda című független szlovák napilap hétfőn. „Olyan információkhoz jutot­tunk, amelyek azt bizonyítják, hogy a katonai titkosszolgálat az idén több hónapon át újság­írókat figyelt meg. Az utolsó le­hallgatást október közepén, rö­viddel azután szüntették be, hogy megbukott a kormány” - írja Nora Slisková, a Pravda fő- szerkesztője. Slisková szerint a védelmi minisztérium „az állam ellen­ségének” kiáltotta ki a Pravdát, miközben annak szerkesztői nem tettek mást, csak becsüle­tesen végezték újságírói mun­kájukat. „Nehezen elképzelhető, hogy mindez Lubomír Galko védelmi miniszter tudta vagy közvetlen utasítása nélkül történhetett vol­na. A miniszter ezért a botrányos tevékenységért, amely nem állt meg a Pravdánál, teljes felelőssé­get visel” - véli a főszerkesztő. A Novy cas című napilap sze­rint szintén megfigyelték és le­hallgatták Michal Gucíkot, a TA3 szlovák hírtelevízió vezér- igazgatóját is. Az újságok azt írják: a megfigyelések azután kezdődtek, hogy a szlovák mé­dia rajtakapta a védelmi mi­nisztert, amint a megengedett­nél jóval nagyobb sebességgel vezette gépkocsiját, s azt nyilvá­nosságra hozták. Slisková úgy véli: az ügy Lubomír Galko, valamint párt­jának, a Szabadság és Szolida­ritásnak (SaS) hatalmas botrá­nya, s követeli, hogy a minisz­ter mondjon le és vonják fele­lősségre. „Lubomír Galkónak távoznia kellene a védelmi minisztéri­um éléről, illetve a politikából is, mert úgy tűnik, nemcsak a társadalom, hanem saját maga számára is veszélyes” - zárja írását a Pravda főszerkesztője. Hozzátette: a lap szerkesztősé­ge és a kiadó feljelentést tesz­nek az ügyben. A miniszter, illetve Richard Sulik, az SaS elnöke egyelőre nem nyilatkoztak a vádakkal kapcsolatban. A parlament ille­tékes bizottságainak elnökei közölték, hogy haladéktalanul napirendre tűzik az ügyet. Gázvezeték-hálózatát bővíti Kína A mind növekvő kereslet miatt felgyorsítja gázveze­ték-építéseit Kína, a működő vezetékek hossza az évti­zed közepére a jelenleginek több mint háromszorosá­ra nőhet. Sanghaj. Az év első tíz hónapjá­ban 104,1 milliárd köbméter gázt fogyasztott Kína, 20,1 szá­zalékkal többet, mint 2010 ha­sonló időszakában - jelentette a nemzeti fejlesztési és reform- bizottság a hét végén. Az éves kereslet a becslések szerint 2015-re elérheti a 230 milliárd köbmétert, 2020-ra pedig az el­sődleges energiafogyasztás 10 százalékát is adhatja a gáz, ez több mint 300 milliárd köbmé­tert jelent évente. A jelenlegi gázcsövek csupán 100 milliárd köbméteres éves kapacitást biztosítanak, így a mind nö­vekvő fogyasztás kielégítésé­hez a gázvezeték-hálózat bőví­tésére van szükség, melynek teljes hossza a központi tervek szerint 2015-re a 100 ezer kilo­métert is eléri majd. A fejlesz­tés részeként a két meglévő mellé 2013 végére készülhet el a harmadik, nyugat-kelet gáz­vezeték. Az új cső évente 30 milliárd köbmétert szállít majd Közép-Ázsiából a délkelet-kí­nai Fucsien tartomány főváro­sába, Fucsouba. A Petro-China és a CNPC nemzeti olajvállalat által üze­meltetett 5200 kilométeres ve­zeték hat nyomvonalat, három gáztároló létesítményt és egy cseppfolyósított gáz terminált foglal magában - írja vállalati forrásokra hivatkozva a China Daily. A nyugat-kelet gázveze­tékek stratégiai fontossággal bírnak, a nyersanyagban gaz­dag nyugati területekről szállí­tanak gázt az iparilag fejlett, energiahiánnyal küzdő keleti partra. Az első nyugat-kelet gázvezetéket 2004 októberé­ben állították üzembe, annak 4200 kilométeres nyomvonala az ujgurok lakta Hszincsiang autonóm régió Tarim Basin gázmezőit köti össze Sanghaj városával. A második Korgasz városától a dél-kínai Kuangtung (Kanton) tarto­mány fővárosáig, Guangcsouig ível 8700 kilométeren át, ezt idén június végén adták át. A negyedik és az ötödik gázveze­tékeket a jelenlegi tervek sze­rint az évtized második felé­ben kezdik el építeni, a máso­dikhoz és harmadikhoz hason­lóan azok is 30 milliárd köb­méter kapacitással bírnak majd. Ezeken a csöveken ke­resztül elsősorban Kazahsz­tánból, Pakisztánból és Üzbe- gisztánból származó gázt szál­lítanak majd. A nyugat-keleti mellett a kö­vetkező években az észak-dél irányú energiaellátás terén is erősít Peking: várhatóan 2013- ban helyezik üzembe a Kína-Burma-gázvezetéket. A 2800 kilométeres cső a 12 mil­liárd tonna gáz mellett évi 20 millió tonna nyersolajat is szál­lít majd Mianmarból a dél-kí­nai Kuanghszi tartományba, enyhítve az északi szomszéd energiaéhségén. Szobrot állítottak Sepsiszentgyörgy-Budapest. Csutak Vilmos, a Székely Mikó Kollégium és a Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatójának egész alakos szobrát avatták fel halálának 75. évfordulóján Sepsiszent- györgyön. A Székely Mikó Kollégium főbejáratánál elhelyezett alko­tást, Petrovits István szobrász- művész munkáját Sántha Csa­ba szovátai szobrász és öntő­mester műhelyében öntötték. A szobor a Székely Mikó Kol­légium Alapítványa kezdemé­nyezésére, a sepsiszentgyörgyi és a Kovászna megyei önkor­mányzat támogatásával való­sult meg - írja a szombati szo- boravatóról a Krónika című ro­mániai napilap hétfői számá­ban. Az alkotást Antal Árpád pol­gármester és Keresztes László, a kollégium nyugalmazott igaz­gatóhelyettese, az alapítvány titkára leplezte le és Incze Sán­dor nyugalmazott református lelkipásztor, az alapítvány el­nöke áldotta meg. A szoboravatón részt vett Ke­lemen Hunor, az RMDSZ elnö­ke, aki köszöntőbeszédében el­mondta: Csutak Vümos 1878-1936 között élt, a legjele­sebb transzszilván hagyomá­nyokat képviselte, olyan idő­szakban, amikor sokan megtor­pantak, nem bíztak abban, hogy az első világháború és a trianoni döntés után érdemes Sepsiszentgyörgyön élni és építkezni. Csutak Vilmos olyan peda­gógus, kutató, múzeumigazga­tó volt, aki minden cselekedeté­vel a hitet, a reményt táplálta az itthon maradt székely embe­rekben, mozgalmat indított, kö­zösséget épített, intézményt fej­lesztett, és jelenleg is példát mutat, hiszen a közösség intéz­ményeit most is meg kell véde­ni, és tovább kell építeni - hangsúlyozta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke arra is emlékeztetett, hogy a Székely Mikó Kollégiumot peres úton próbálják visszaállamosítani, tehát azt újra meg kell védeni. Keresztes László nyugalmazott aligazgató beszédében felidéz­te Csutak Vilmos életútját. Hangsúlyozta, hogy a nagy előd eszményképe lehet min­den diáknak, tanárnak és az egész nemzetközösségnek. Atomfegyvermentes közel-keleti övezetről tanácskoztak Egy közel-keleti atomfegyvermentes övezetről kezdő­dött tanácskozás hétfőn a Nemzetközi Atomenergia­ügynökség (NAÜ) keretein belül. Pálfy M. Katalin (MTI) Bécs. A kétnapos fórumon már létező, nemzetközi szerződé­sekkel létrehozott atomfegyver­mentes övezetek tapasztalatai­ról számolnak be az érintett NAÜ-tagországok képviselői. A résztvevők emellett megvizs­gálják, hogy ezek a tapasztala­tok felhasználhatók-e a közel- keleti térségben. A fórum megrendezéséről az idén született elvi megállapo­dás, a megrendezés sokáig vára­tott magára az érintett tagállam­ok kellő támogatásának hiánya miatt. A közel-keleti térség két fontos szereplője közül az egyik, Izrael részt vesz a fórumon, de hangsúlyozza, hogy csupán in­formális tanácskozásnak tekin­ti azt. Irán részvétele még az elő­ző hét utolsó napjaiban is bi­zonytalan volt, és Teherán kép­viselője pénteken a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Iránról szóló kormányzótanácsi határo­zata után végleg bejelentette, hogy nem lesznek jelen a ta­nácskozáson. Irán ragaszkodik hozzá, hogy Izraelnek előbb csatlakoznia kell a tömegpusztí­tó fegyverek terjedését tiltó szer­ződéshez (NPT). A fórum létre­jöttét eddig késleltető politikai körülmények közé tartozik, hogy Izrael általános vélekedés szerint rendelkezik atomfegy- verrel, míg Irán az Egyesült Ál­lamok és több más nyugati or­szág, valamint Izrael gyanúja szerint titkos atomfegyverprog­ramot folytat békés célú tevé­kenység leple alatt. A kormányzótanács pénteken atomprogramjának teljes tisztá­zására szólította fel Iránt és eh­hez jövő márciusig adott időt. A nagy többséggel elfogadott hatá­rozat alapját képező jelentés nagy visszhangot váltott ki, mert először foglalkozott részletesen azzal, hogy az iráni atomprog­ramnak titkos katonai elemei is lehetnek. Irán képviselője a NAÜ-ben, Ali Asgar Szoltaníje „koholtnak” nevezte az adatokat és részrehajlással vádolta a je­lentést jegyző Amano lukija NAÜ-főigazgatót. A világűr, az Antarktisz és a nyílt tengerek mellett atomfegy­vermentes övezeteket képez Kö­zép- és Dél-Amerika, a karibi tér­ség, Afrika, Ausztrália és a Csen­des-óceán déli része valamint Közép-Ázsia.

Next

/
Thumbnails
Contents