Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)

2011-11-22 / 272. szám

2011. NOVEMBER 22., KEDD 5 ORSZÁGJÁRÓ A Malév kölcsönt kap Budapest A rövid távú finanszí­rozás biztosítására három év futamidejű, 4,2 milliárd forint összegű tulajdonosi hitelt kap a Malév, s a hétfői közgyűlést fel­függesztették - közölte a Ma­gyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) az MTI-vel hétfőn. A nemzeti fejlesztési minisz­ter jóváhagyásával nyújtott köl­csönről szerződést írtak alá, amely szerint a kölcsönt egy összegben a futamidő végén kell törleszteni. Hétfőn megismételt közgyűlést tartott a magyar légi- társaság, de a tőkehelyzet rende­zéséről szóló napirendi pont előtt az MNV képviselője a rész­vényesi gyűlés munkájának fel­függesztését kérte. Erdőgazdaságról Budapest. Az erdőgazdaság fej­lesztése, támogatása Magyaror­szág fő kitörési pontja lehet a 2013-2020-as vidékfejlesztési ciklusban Fazekas Sándor vi­dékfejlesztési miniszter sze­rint. A miniszter hétfőn, a „Az er­dők helye a vidékstratégiában - 2011. az erdők nemzetközi éve” konferencián elmondta: a vidék és az erdőgazdálkodás jövőjét is olyan globális tényezők alakít­ják, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség megőrzése, a vízkészletek fenntartható ke­zelése, a növekvő népesség élel­miszerrel történő biztonságos ellátása. A kihívásokra a miniszter sze­rint csak az agrárkutatás támo­gatásával lehet hathatós vála­szokat adni. Kifejtette: élő kap­csolatot kell kiépíteni a kutatás, az innováció és a gyakorlati al­kalmazás között, az innováció­nak, a kutatás-fejlesztésnek hangsúlyos szerepet kell kapnia a magyar vidék, és ezen belül az erdőgazdálkodás jövőjében. A kedvező jogi és politikai környe­zet kialakítása, valamint a szük­séges pénzügyi források bizto­sítása, valamint hatékony fel- használása közös felelősség - hangsúlyozta. Közepes teljesitmenyt mutattak A magyarországi szállodák szeptemberben a többi kö- zép-kelet-európai országhoz hasonlítva közepes telje­sítményt mutattak, de a 2011 január-szeptemberi hó­napok átlagát nézve az egy kiadható szobára jutó nettó bevétel (revpar) mutatóban a vizsgált öt ország között csak a 4. helyet érték el - állapította meg a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) a turiszti­kai piackutatással foglalkozó STR Global társaság leg­frissebb felmérése alapján készített elemzésében. Budapest. Az idén szeptember­ben Budapest az STR riportban szereplő 41 város között szoba- foglaltságban a 22., nettó átlag szobaárban és a nettó revparban is egyaránt a 39. helyen végzett 2011 szeptemberében Magyar- országon a szállodák iránti bel- és külföldi kereslet is lassult az első fél évhez képest A belföldi kereslet alakulásában a szállodaszövetség szerint jelen­tős szerepe lehetett annak, hogy az üdülési csekk felszámolására vonatkozó döntés következtében a csekkek eladása január és szep­tember között 30 milliárd forintra csökkent a múlt év hasonló idő­szakának 39,8 milliárd forintjával szemben. A visszaesés 24,6 száza­lék volt A szállodákban beváltott csek­kek volumene idén 10,67 milliárd forintot tett ki, a bázis 13,47 milli­árd forinttal szemben. A szállodai felhasználásban a visszaesés 20,8 százalék volt. A Széchenyi pihenőkártya (Szép-kártya) piaci bevezetését az OTP mellett a K&H Bank, illetve az MKB is megkezdte, szórványosan megjelentek a szállodákban a Szép-kártyával fizető vendégek is. Ezek száma egyelőre olyan ala­csony, hogy az általuk generált for­galom nagyságrendje nem érzé­kelhető - írta az MSZÉSZ. A hazai szállodákban január és szeptember között a vendégéjsza­kák számának 5,8 százalékos emelkedése ellenére a 14 104 fo­rint bruttó szállodai átlag szobaár csupán 0,1 százalékkal magasabb a bázisnál. Az ugyanebben az időszakban elért 6 706 forint revparmutató 3,5 százalékkal javult, ami rész­ben a szobafoglaltság kismértékű növekedésének, illetve annak kö­szönhető, hogy főleg az ötcsillagos hotelek teljesítménye javult ugrás­szerűen. A szállodai átlagárak és revpar alakulásában jelentős-szerepe volt annak is, hogy január és szeptem­ber között az euró/forint átlagárfo­lyam 271,21 forint volt, a múlt év hasonló időszakának 275,14 forint árfolyamával szemben. Bár január-szeptember között a magyarországi szállodákban realizált 91,49 milliárd forint bruttó szobaárbevétel 6 száza­lékkal magasabb a 2010 hason­ló időszakának 86,28 milliárd fo­rint szobaárbevételénél, de ez 1,1 százalékkal elmarad a 2007. évi 92,47 milliárd forinttól. Az eltelt 4 év alatt jelentősen nőtt a hazai szállodai kapacitás, mint­egy 20 százalék infláció volt, mi­A jelenlegi 50 megawatt telje­sítményű fatüzelésű mellett épü­lő 35 megawattos blokk a legna­gyobb szalmatüzelésű berende­zés lesz Magyarországon, Pécs pedig az ország első olyan váro­sa, ahol a távfűtéshez szükséges hőenergiát szinte kizárólag bio­masszából állítják elő. A beren­dezés évente 200 gigawattóra villamos energiát is termel, ez mintegy 100 ezer ember áram­szükségletét fedezi. A Pannonpower szerint az évente 240 ezer tonna lágyszá­rú bálázott mezőgazdasági mel­lékterméket, főként szalmát, ki­sebb részben energianádat fel­használó blokk a régióban 150 embernek ad munkát. Szakem­berek számításai szerint az közben a szállodai bevételek gyakorlatilag a 2007. évi szinten maradtak. Ez a fő oka a szállo­dák rossz jövedelmezőségi, pénzügyi helyzetének - véleke­dett a szövetség. Budapesten a szállodák teljesít­ménye január és szeptember kö­zött az országos átlagot meghala­dóan javult A fővárosi szállodák 10 034 forint revparmutatója 49,6 százalékkal magasabb az 6 706 forintos országos átlagnál. A közlemény szerint a beutazás szempontjából meghatározó, Ma­gyarország számára a 10 legfonto­sabb piac közül öt esetében - orosz, román, cseh, osztrák, ame­rikai - növekedés, míg öt eseté­ben - német olasz, francia, brit, lengyel - csökkenés történt építkezés nemzetgazdasági szinten egyszeri 4,6 milliárd fo­rint pluszjövedelmet generál, a központi költségvetésnek 3 mil­liárd forint többletet jelent. A blokk működése évi több mint 100 millió forinttal növeli a he­lyi adóbevételt. Az új blokk üzembe helyezé­sével stratégiai tartalékba kerül az erőmű két gáztüzelésű kazán­ja, ezáltal 80 millió köbméter gázt takarítanak meg, minimá­lisra csökken a pécsiek függése az importált fosszilis tüzelő­anyagoktól, és nő az ellátás biz­tonsága. A gázkazánok beindí­tására csak extrém időjárási kö­rülmények között, mínusz 25 Celsius-fok alatti hőmérséklet esetén lenne szükség. Tízmilliárdos forrásból Budapest. Mintegy 10 milliárd forintból valósulhat meg a Korá­nyi-projekt, amelynek révén, egy új központi épület kialakítá­sával a Semmelweis Egyetem külső klinikai tömbje lesz az egyik, a dél-pesti sürgősségi ellátócentrum. Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erő­forrás Minisztérium vezetője hét­főn Budapesten, a projekt helyszí­nén bejelentette: miután az erede­ti szakmai-műszaki koncepció a Semmelweis-tervben megfogal­mazottakkal együtt bővült, a kö­zelmúltban a tárca és az egyetem 1,9 milliárd forintról szóló együtt­működési megállapodást írt alá. Az Új Széchenyi-terv révén a Ko­rányi-projekt 8,1 milliárd forintos állami támogatást kap, így össze­sen tízmilliárd forint van a beru­házásra - tette hozzá. Kiosztották a díjakat Budapest. Varga Zoltán, a Szállás.hu Kft. alapító tulajdono­sa, ügyvezetője kapta idén az Országos Fiatal Vállalkozói Dí­jat, az Országos Női Fiatal Vál­lalkozói Díját pedig Illéssy Len­ke divattervező vehette át - tájé­koztatta a Fiatal vállalkozók Or­szágos Szövetsége (Fivosz) hét­főn az MTI-t. Harmadik alkalommal osztot­ták ki az Országos Fiatal Vállalko­zói Díjat, amelyet azok kapnak, akik fiatal koruk ellenére máris sikereket tudnak felmutatni. Idén először osztották ki az Országos Női Fiatal Vállalkozói Díjat. A fiatal vállalkozók díjára 18 és 35 év közötti, saját vállalko­zással bíró természetes szemé­lyek jelentkezhettek. Összesen 30 pályázat érkezett, a bemuta­tott vállalkozások többsége a szol­gáltató szektorból került ki. A pá­lyázók átlagéletkora 27 év volt, a jelentkezők 37 százaléka volt nő. Az elbírálás során a zsűri fi­gyelembe vette a vállalkozások profilját, a nyereségességét, a vál­lalati kultúrát, a szolgáltatás- és termékek minőségét, a díjazott személyes motivációját és a vál­lalkozások társadalomi hasznos­ságát. A Fivosz korábban azt közölte az MTI-vel, hogy Magyarorszá­gon nemzetközi viszonylatban nagyon alacsony a fiatal vállalko­zók aránya, a 15-34 éves korosz­tálynak mindössze 3,7 százaléka. Magas a pécsi biomassza-fejlesztés támogatottsága Sokan támogatják a Pannonpower Holding Zrt. sze­rint a pécsi hőerőműben folyó biomassza-beruházást, a 24 milliárd forintból épülő új blokkra a lakosság és az agrárszektor is jelentős várakozásokkal tekint. Pécs. A vállalat következtetését egy októberben, 450 ember megkérdezésével végzett helyi reprezentatív felmérés eredmé­nyével támasztotta alá hétfőn, az MTI-hez eljuttatott közlemé­nyében. Rámutatott: a lakosság 85 százaléka tartja fontosnak a megújuló energiaforrások, köz­tük a biomassza alkalmazását, a megkérdezettek kétharmada támogatja az aktuális felhasz­nálási szint bővítését is. Az erőmű új blokkjának tüze­lőanyagát, a szalmát a kutatásba bevont személyek 81 százaléka vélte környezetbarátnak, 76 szá­zaléka olcsónak és 67 százaléka hatékonynak. A válaszadók 68 százaléka szerint Pécs levegője javulni fog jövő év végétől, jelen­tős romlásra csak mindössze 3 százalék számít. A Dalkia Energia cégcsoport­hoz tatozó Pannonpower Holding Zrt. október 12-én közölte, hogy 24 milliárd forintos beruházása eredményeként már 2012. októ­ber végétől termel kapcsolt hő- és villamos energiát. Tankönyvterjesztés állami kézbe? A Tankönyves Vállalkozók Országos Testületé (TVOT) levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz azt kérve, ne fogadják el az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának javaslatát, amellyel állami kézbe helyeznék a tankönyvterjesztést. Budapest. Szarvas-Bal lér Judit, a testület elnöke az MTI-hez hétfőn eljuttatott levélben azt írta, véleményük szerint a ja­vaslat alapvetően veszélyezteti az eddig jól működő tankönyv­terjesztési rendszert. Ameny- nyiben ebben a formájában fo­gadnák el, akkor a zavartalan tankönyvellátás nem lesz biz­tosítható. A testület szerint a javaslat el­fogadása nem jár megtakarítás­sal, semmilyen szakmai előnyt nem jelent, és egy olyan szerep­lőt, a Könyvtárellátót kíván hely­zetbe hozni, aki az eddigi ver­senyben rendre alulmaradt a je­lenlegi terjesztőkkel az iskolák­nak kínált feltételekben, rugal­masságban, gyorsaságban, költ­séghatékonyságban, szolgáltatá­sokban. A TVOT véleménye szerint a módosító javaslat indoklása alapvetően téves alapvetésekből indul ki, a beterjesztett módosí­tandó szövegrészek pedig több helyen nem értelmezhetők. A testület levele szerint az iskolák döntő többségében érvényesül a szabad tankönyvválasztás (pe­dagógus vagy munkaközösség). Mint írta, a jelenlegi terjesztők többsége már évtizedes tapasz­talatokkal, kapcsolatokkal ren­delkezik, az iskolák többsége azért választja azokat, mert elé­gedettek a munkájukkal. Szinte minden nagyobb terjesztő ren­delkezik könyvesboltokkal, ahol év közben is beszerezhetők a tankönyvek. Kitértek arra is, hogy a jelen­legi tankönyvterjesztő cégek a kiadóktól 12-15 százalékos ár­réssel kapják a könyveket, a 16 milliárdos teljes tankönyvpiac éves bevételeivel számolva ez mintegy 2,2-2,3 milliárd forintos országos terjesztési költséget je­lent. A terjesztők ebből az árrés­ből mintegy 5-6 százalékot az is­kolai tankönyvfelelősöknek en­gednek át, amennyiben az isko­lákban zajlik a tankönyvek érté­kesítése, a számlázás, a visszáruzás, pénzbeszedés. Ebből a mintegy 2,2 milliárd forintból oldják meg a terjesztők a csaknem 20 millió könyv ki­adóktól történő elszállítását, rak­tározását, iskolánkénti összevá- logatását, kiszállítását (mintegy négyezer intézménybe), névre szóló számlázását, a pénzkeze­lést, visszáruzást az iskolákból, visszáruzást a kiadóknak. Ez a mennyiség mintegy 8 ezer tonna könyv és sok százezer kilométer fuvarozás, július-augusztusi csúcsidőszakban akár 3000- 4000 ember munkavégzése. A Könyvtárellátó bizonyosan nem tudná ilyen alacsony költsé­gekkel, ilyen hatékonysággal vé­gezni a tevékenységét, ebből kö­vetkezően többe kerülne a jelen­leg gazdaságosan működő rend­szernél - olvasható a levélben. A Magyar Nemzet hétfői szá­mában ismertette a bizottságnak a jövő évi költségvetési törvényt megalapozó salátatörvényhez benyújtott módosító indítványát, amely leszögezi: a tankönyvek megrendelése, beszerzése, az is­kolákba való eljuttatásának megszervezése és vételáruk be­szedése állami közérdekű fel­adat, amelyet a jövőben a ma­gyar állam a Könyvtárellátó Ki­emelten Közhasznú Nonprofit Kft.-n keresztül lát el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents