Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)

2011-10-12 / 238. szám

6 2011. OKTÓBER 12., SZERDA Űj törvény Budapest. Néhány hónapon belül elkészül a tárcánál a tu­rizmusról és vendéglátásról szóló törvényjavaslat, amely­nek a végleges szövegezésé­be bevonják a szakmát is - mondta Szöllősi László, a Nemzetgazdasági Minisztéri­um helyettes államtitkára a 30. Hoventa nemzetközi szál­loda-, vendéglátó-ipari és gasztrotechnikai szakkiállí­tás megnyitóján kedden a Hungexpo vásárközpontban, Budapesten. A törvény sza­bályozza majd a minőséget garantáló védjegyet, a szak­mai feltételeket, továbbá az üzleti profilokat is - tette hozzá a helyettes államtitkár. Búcsúznak Budapest. Kenderesi Tibor színművész hamvasztás utá­ni búcsúztatását október 12- én, ma 15 órakor tartják a Fi­umei úti sírkert szóróparcel­lájában - tudatta a Vígszín­ház az MTl-vel. Kenderesi Tibort életének 92. évében szeptember 25-én érte a halál. A Gobbi Hilda- életműdíjas színművészt a Vígszínház és a MASZK Or­szágos Színészegyesület saját halottjának tekinti. Kenderesi Tibor Újvidéken született 1920. május 15-én. 1953-ban végezte el a Színmű­vészeti Akadémiát, de már 1951-től játszott a Szegedi Nemzeti Színházban és a Bu­dapesti Nemzeti Színház stú­diójában. 1954-ben az egri Gárdonyi Géza Színházban kezdte pályáját. Játszott a Pé­csi Nemzeti, a veszprémi Pe­tőfi és az Állami Déryné Szín­házban. 1981 óta volt a Víg­színház tagja. Utolsó vígszínházi szerepét, A dzsungel könyve Kobráját több százszor játszotta a Pesti Színházban, 89. születésnap­ján még a színpadon ünnepel­hette a társulat az előadás vé­gén. Színházi szerepei mellett egy ország ismerte meg a Walt Disney-féle Kacsamesék fősze­replője, Dagobert bácsi ma­gyar hangjaként. Fontosabb szerepei között megtalálható Malvolio (Shakespeare Vízke­reszt, vagy amit akartok) és Ti­borc (Katona József Bánk bán). Rádió- és szinkronszereplései mellett számos filmben is ját­szott, köztük az Egy óra múlva itt vagyok, a Tüske a köröm alatt és a Liszt című alkotás­ban. Nem maradnak magukra Budapest. A magyar kormány semmilyen vonatkozásban nem hagyja magára a vajda­sági magyarokat, illetve azok legitim politikai képviseletét, a Vajdasági Magyarok Szö­vetségét (VMSZ) - jelentette ki Németh Zsolt, az Ország- gyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt kedden. A külügyi tárca parlamenti államtitkára a közelmúltban elfogadott szerbiai kárpótlási törvényről azt mondta, hogy mindenkit hidegzuhanyként ért a jogszabály ilyen formá­ban történő elfogadása. Ezzel a passzussal a szerb törvény- hozás újraalkotta a kollektív bűnösség elvét - fogalmazott Németh Zsolt, hozzátéve: a törvény számos ponton ütkö­zik a nemzetközi joggal is. ORSZÁG-VILÁG Árverés új értékelés szerint Már az új rendszer szerint, a nyugati világban bevett becsértékes ármeghatározással árverez vasárnap a Virág Judit Galéria. Az árak eddigitől eltérő meghatá­rozásának bevezetésére várakozással tekintenek a gyűjtők, a közönség és az aukciós ház is. Budapest. A becsérték a hivata­los meghatározás szerint „egy tárgy, dolog, forgalmi értékének meghatározása, az az összeg, amiért adott piaci viszonyok kö­zött különösebb nehézség nél­kül értékesíthető”. Az aukciós piacon ez úgy érvényesül, hogy a kellő tájékozottsággal és piaci ismerettel rendelkező árverő­ház megállapítja a műtárgy be­csült értékét, egy alsó és felső határ közötti sávot, amely remé­nyeik szerint megfelel a reális vételi szándéknak. A gyakorlatban tehát egy mű­tárgyhoz két ár kapcsolódik, a becsült érték alsó és felső össze­ge. A licit azonban nem az alsó határról indul, hanem annál ala­csonyabbról, általában a sáv al­só összegének a feléről. Ezt nem szerepeltetik az aukciós kataló­gusokban. Emellett gyakorlat, hogy a beadók megegyeznek az aukciós házzal abban az összeg­ben, amelynél olcsóbban nem adják el műtárgyaikat. Ez a (nem nyilvános) limit ár, amely az in­duló ár és a becsérték alsó hatá­ra között mozog. A Virág Judit Galéria őszi ár­verésén már az egyes festmé­nyek értékét megbecsülve, an­nak alsó és felső határát adják meg. Mivel a magyar aukciós kö­zönség itthon még nem szokott hozzá ehhez a rendszerhez, a tá­jékoztatás segítésére most még a kezdő árat is megadják, amelyet a későbbiekben elhagynak.- Az új rendszer bevezetésére évek óta igény mutatkozik. Az új piaci helyzetben a vevőknek és az eladóknak egyaránt na­gyobb szükségük van az ár-ér- ték arány realitására, biztonsá­gára. A becsértékes ármegállapí­tás egyaránt védi az eladó és a vevő érdekeit. Az elmúlt húsz év tapasztalata alapján nagy biz­tonsággal megállapítható az egyes művek becsértéke. Jelen­leg az aukciós leütési árak elma­radtak a válság előttiektől, az el­adók pedig a bizonytalanná váló piacon nem szeretnének kockáz­tatni és tulajdonukat áron alul eladni. Erre nyújt biztonságos megoldást az európai és ameri­kai árverezőházak gyakorlatá­nak megfelelő limit ár alkalma­zása; a galéria a piaci körülmé­nyekhez alkalmazkodva indo­kolt esetben és reális összeg ere­jéig limitárakat fog elfogadni - mondta Virág Judit az MTI-nek. A156 tételes vasárnapi akció­val még nem éri el a galéria a válság előtti helyzetet, de a mi­nőségben nincs változás. A kí­nálatban lehet találkozni festői életművek kiemelkedő darabja­ival, az elmúlt évtized nagyjelen­tőségű kiállításain feltűnt alkotá­sokkal és különleges kultúrtör­téneti művekkel. Kalapács alá kerül például Aba Novák Vilmos legjobb kor­szakából a cirkusz világát meg­elevenítő sorozatának egyik fő­műve, az 1930-32 közé datált Cirkusz (Néparéna) tempera, amelyhez 16 és 22 millió közöt­ti becsértéket rendeltek. Az in­duló ár 12 millió forint. A Nyolcak művészcsoport 2010-11-es pécsi és budapesti kiállításán is szerepelt Czigány Dezső 1909-es önarcképe, ezt most 14 és 18 millió forintos becsértékkel kínálják. Ugyaneb­ből a korszakból egy másik Czigány-kép, a Táj kazlakkal is elérhető 10 és 12 millió forint kö­zött. Márffy Ödön önarcképének negyvenévnyi rejtőzködés utáni felbukkanása kisebb szenzáció. Az alkotás a művész „késő- nyolcakos” korszakából, 1917- ből származik, amikor Márffy hadifestőként tevékenykedett, de nem hadi jeleneteket festett. Az önmagát is civilnek ábrázoló, 3 és 4 millió közé becsült portré­ját 1917-ben az őszi berlini Ison­zó kiállításra küldte be. Három Czóbel Béla-festmény- re lehet ajánlatot tenni a galéri­ában, köztük a festő Fauves- korszakának tiszta, élénk szí­nekben pompázó 1908-as csend­életére. A fiatal Czóbel párizsi éveiből, amikor a kor legna­gyobb mestereivel - Picassóval, Derainnel, Braque-kal - együtt emlegették, csak kevés műve maradt fenn. Ezért is kapta az aukció legmagasabb, 30-50 mil­lió forint közötti becsértékét, 20 milliós indítással. A magyar sporttörténet szá­mára is fontos alkotás Harry Hall festménye a legendás magyar csodalóról, Kincsemről. Harry Hall a 19. századi angol sportfes­tőnemzedék egyik legkereset­tebb alakja volt, aki előszeretet­tel festette korának ismert ver­senylovait, műveit pedig rend­szeresen kiállította az Angol Ki­rályi Akadémián. A Kincsem egyetlen hiteles ábrázolását 4 milliós kezdő árral, 7,5 és 12 mil­lió közötti becsértékkel lehet megszerezni. Nyolc Mednyánszky László-, hét Scheiber Hugó-, több Kádár Béla-, Vaszary János-, Rippl-Ró- nai József-, Perlrott Csaba Vil­mos- és Egry József-festmény tar­tozik még az árverési kínálat él­vonalába, miközben a kortárs válogatás - Csernus Tibor, fe Lugossy László, Frey Krisztián, Radák Eszter - is erős. Szerepel­nek még múlt század eleji Zsol- nay-porcelánok is tizenegy tétel­ben, többnyire egymillió forint köré becsülve. Kötelező a kétnyelvűség Valamennyi háromszéki (Kovászna megyei) közintéz­ményre kötelezően ki kell helyezni a kétnyelvű felira­tokat - szólította fel az ottani intézményvezetőket György Ervin, Kovászna megye prefektusa. Garzó Ferenc (MTI) Bukarest. A bukaresti Új Ma­gyar Szó és az erdélyi Krónika keddi beszámolója szerint a ro­mán kormány megyei képvise­lője a kormány interetnikai kapcsolatokat felügyelő főosztá­lyától kért hivatalos állásfogla­lást arról, hogy az állami közin­tézményekre vonatkozik-e a 215-ös törvény által biztosított kétnyelvűség. A háromszéki prefektus né­hány hete körlevélben javasolta az intézményvezetőknek, hogy ültessék gyakorlatba a kétnyelvű­ségre vonatkozó törvénykezést. Első nekifutásra azonban akadá­lyokba ütközött az intézkedés, mert a prefektúra jogászai úgy tájékoztatták a kormány megbí­zottját, hogy a vonatkozó törvé­nyek nem egyértelműek. Az intézmény jogászai úgy vélték: bár a Románia által rati­fikált, nemzetközi előírások megengedő jellegűek, a 215-ös számú helyi közigazgatási tör­vény csak a helyi önkormányza­tokat és az alárendeltségükben levő intézményeket kötelezi ar­ra, hogy szavatolják az anya­nyelvhasználat jogát azokon te­lepüléseken, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalé­kot. Kovászna megyét 75 száza­lékban magyarok lakják. Mivel a törvény az állami in­tézményeket nem sorolta fel, nem volt egyértelmű, hogy lehet- e ezeket kötelezni a kétnyelvű­ségre. György Ervin hangsúlyoz­ta: a hivatalos állásfoglalásra hi­vatkozva most már kötelezheti a dekoncentrált intézményeket a kétnyelvű táblák használatára. A kormánymegbízott elmond­ta: egyre több bejelentés érkezik az intézményhez, amelyekben a nyelvi jogokra vonatkozó hiá­nyosságokra figyelmeztetik a prefektúrát. Míg korábban leg­inkább a román feliratok, a ro­mán zászló hiánya miatt tettek panaszt, az elmúlt hónapokban a magyarok is jelzik a törvényte­lenségeket, a kétnyelvű feliratok hiányát, azt, ha rozsdás, megron­gált magyar táblákat látnak, vagy azt, hogy az állami közin­tézményekben sem kifogástalan a román zászlók állapota. Kovászna megyében a nyár folyamán robbant ki a „nyelv­háború”, amikor Valentin Ionascu alprefektus - kihasz­nálva, hogy felettese, a prefektus pihenőszabadságát tölti - a közintézményeket és a kereskedelmi társaságokat is felszólította: az elnevezések fel­tüntetésében ne használják a magyar nyelvet, vagy kötelező módon minden esetben hasz­nálják a románt is. A sepsiszentgyörgyi önkor­mányzat októberi ülésén elfo­gadta azt a szabályozást, mely szerint a város közterületén megjelenő hirdetések legalább 50 százalékának magyar nyel­vűnek kell lennie. Antal Árpád polgármester korábban hangsú­lyozta, a prefektúrának nem­csak a román, hanem a magyar nyelvhasználat felett is kell őr­ködnie. Színházi találkozó Budapest-Székelyudvarhely. a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház a Pro Theatrum alapítvánnyal kö­zösen negyedik alkalommal tartja meg a dráMA színházi találkozót szerdától október 17-g. A dráMA a kortárs ma­gyar és román drámák feszti­válja. Az ötnapos rendezvényen román és romániai magyar társulatok előadásait tekinte­ti meg a közönség, délelőttön­ként szakmai beszélgetések, esténként közönségtalálko­zók lesznek - olvasható az egyik szervező, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház honlapján (www.szinhaz.ro). A dráMA programsorozatát három kon­cert és kézműves-kiállítás is színesíti. A színházi találkozó szer­dán a Tomcsa Sándor Színház nagyszínpadán a Portugál cí­mű előadás bemutatójával kezdődik Zakariás Zalán ren­dezésében. Csütörtökön lát­hatja a közönség Stefan Caraman Visszatérés hazul­ról (Intoarcerea de acasa) cí­mű darabját Vinicius Tomescu rendezésében a bu­karesti Arca Színház művé­szeinek előadásában. Ugyan­csak csütörtökön lép fel a bu­karesti Odeon Színház Ion Sapdaru Csendélet kövér uno­kával (Natura moarta cu nepot obez) című színművé­vel. A darab rendezője Eugen Fat. A székelyudvarhelyi Mokka kávézóban Pozsgai Zsolt Boldogság, gyere haza című zenés játékát adja elő Vidovenyecz Edina. Az egyfel- vonásos rendezője Csurulya Csongor, zongorán kísér Zerkula György. Pénteken osztja ki a szín­házi dramaturgok céhe az évad legjobb drámáinak járó díjakat. Ezen a napon játsszák a házigazda Tomcsa Sándor Színház művészei Csehov De mi lett a nővel? című darabját Tóth Árpád rendezésében. Szombaton a temesvári Eminescu Nemzeti Színház Mihai Ignat Krízisek, avagy még egy szerelmi történet (Crize sau Inca o poveste de dragoste) című darabját lát­hatja a közönség. A rendező Roberta Popa Ionescu. Vasárnap a Roald Dahl tör­ténetei alapján Barabás Olga által írt és rendezett Henry Sugar barátja című egyfelvo- násos színművét adja elő Pus­kás Győző, a marosvásárhe­lyi Ariel Színház művésze. Ezen a napon Mátéi Visniec Kenyérrel a zsebben című da­rabját a marosvásárhelyi B. Fülöp Erzsébet és Tompa Klá­ra mutatja be Patkó Erzsébet rendezésében. A IV. dráMA kísérőprogramjai között elő­adások hangzanak el a ma­gyar és a román dráma fejlő­déséről, továbbá arról, milyen szerepet játszik az egyetemi képzés a kortárs drámaírás fejlődésében.

Next

/
Thumbnails
Contents