Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)

2011-10-12 / 238. szám

2011. OKTÓBER 12., SZERDA ITTHON 7 A kormány javítana a helyzeten Németh Márk Csodákat rejt a veszély a mélyben Budapest a barlangok fővárosa, de országszerte sok az igazi ritkaság A vendéglátás helyzeté­nek javítása érdekében a kormány egyebek mellett ágazati stratégi­át dolgoz ki, felülvizs­gálja a vendéglátással kapcsolatos jogszabályi környezetet és a Szé- chenyi-pihenőkártya (Szép-kártya) kereté­ben, a vendéglátás for­galmának növelését cél­zó béren kívüli juttatás­ra vonatkozó javaslatot dolgoz ki. A Magyar Közlönyben meg­jelent határozat szerint a kor­mány jövő március 31-ig dol­gozza ki a vendéglátás egé­szére vonatkozó ágazati stra­tégiát, bemutatva a szakma legfontosabb kitörési pontjait, alternatívát és iránymutatást adva ezek eléréséhez. A hatá­rozat szerint a helyes és ösz­tönző kormányzati intézkedé­sek kidolgozása és megalapo­zása, valamint a vendéglátás forgalmának jelentős növelé­se és jövedelmezőségének ja­vítása érdekében szükséges a stratégia kidolgozása. Szükségesnek tartja a kor­mány a vendéglátással kap­csolatos jogszabályi környe­zet felülvizsgálatát is, ennek határideje 2012. június 30. A felülvizsgálatnál kiemelik a szabályozás optimális jogsza­bályi szintjének megállapítá­sát, a vendéglátás szakmai feltételeit, a vendéglátó üzle­tek üzletkör és üzletprofjl sze­rinti megkülönböztetése és minőségi védjegyrendszere feltételeinek szabályozását, a közétkeztetésben az élettani szükségletnek és a diétás igé­nyeknek megfelelő szolgálta­tás biztosítását - és a felül­vizsgálat eredményének tük­rében a megvalósítandó in­tézkedésekre vonatkozó ja­vaslat elkészítését. A határozat szerint az idén október 15-ig a kormány ki­dolgoz a Széchenyi-pihe- nőkártya keretében egy jól azonosítható, új, a vendéglá­tás forgalmának növelését célzó, 2012. január 1-jétől be­vezetésre kerülő béren kívüli juttatásra, valamint ezzel ösz- szefüggésben az étkezési utalványok szabályozására vonatkozó javaslatot. Míg Nyugat-Európában a szál­lodaiparon belül a kastélyszál­lók teljesítményét alig érintette a válság, addig Magyarországon a hotelpiaci átlagnál jobban meg­viselték az ágazatot a nehéz gaz­dasági körülmények - hangzott el az európai kastélyszállókat képviselő Historic Hotels of Europe és a Magyar Kastélyszál­lodák Szövetsége által a napok­ban megtartott konferencián.- Nagy áüagban valamelyest ta­lán csökkent a hazai kastélyszál­lók foglaltsága és árbevétele a ta­valyihoz képest. Van olyan ta­gunk, amelynél emelkedett, és van, ahol csökkent a kihasznált­ság - mondta a Világgazdaságnak Bartha Sándor, a jelenleg tíz tagot számláló hazai szövetség elnöke. Elmondta: a hazai kastélyszállo­dák kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a nyugat-európaiak.- Míg hazánkban a szállodapi­acnak ez a szegmense alig tíz év­vel ezelőtt kezdett kibontakozni, addig a nyugati országokban már több évtizedes múltja van, kialakult a kultúrája és stabil, visszatérő, magas jövedelmű vendégkörrel rendelkezik. Ma­gyarországon ez a réteg jóval szűkebb. További versenyhátrányt je­lent a szálláshelyek magas áfája - a kedvezményes 18 százalékos kulcs is az egyik legjelentősebb Európában. A belföldi kereslet­nek pedig az üdülési csekk kivo­nása és a Széchenyi-pihenőkár- tya bevezetése közötti átmeneti állapot sem tesz jót. A kastélytu­rizmus élénkítése érdekében a szövetség egy többféle kedvez­ményre jogosító, úgynevezett „Kastélykártyát” vezetett be a közelmúltban. Konszolidáció is végbement a hazai piacon: a hőgyészi Gróf Apponyi Kastélyszálló tavaly nyáron bezárt, mert a gazdasági válság miatt, az erősödő svájci frank hatására a banki tör­lesztőrészletek olyan mértékben megemelkedtek, hogy egy idő után nem tudták fizetni a hitelt az akkori tulajdonosok. Úgy véli azonban, hogy a ne­hézségek ellenére a hazai kas­télyhotelek igyekeznek megta­lálni a saját célközönségüket, il­letve azt a stratégiát, amellyel si­keresen működhetnek.- Van, aki a wellnessrész- legének fejlesztésével próbál ki­tűnni, van, aki a történelmi hagyo­mányokra és az ehhez kapcsolódó programokra helyezi a hangsúlyt, máshol pedig a csúcsgasztronó­mia áll a fókuszban - mondta. Bartha Sándor, aki a Héderváry-kastély tulajdonosa, elmondta: a hét éve működő ho­telnél a belföldi vendégek szá­ma valamelyest csökkent, ezt részben kompenzálta a megnövekedett érdeklődés a külföldiek részéről. Az időará­nyos árbevételük összességében némileg elmarad a tavalyitól. Vannak olyan kastélyhotelek is, amelyeknél kedvezőbben ala­kult eddig a 2011-es év.- A vendégeink egy főre eső költése körülbelül 20 százalék­kal emelkedett tavalyhoz képest, és a kihasználtságunk is évről évre nő, jelenleg 40 százalék kö­rüli - mondta lapunknak Ange­lus Barbara, a négy éve nyílt Hertelendy-kastély kommuniká­ciós igazgatója. Közlése szerint a válságot az üzleti vendégek, illet­ve céges rendezvények számá­nak visszaesésében érezték meg főleg. A vendégeik 40 százaléka külföldi, a jövőben ennek az aránynak a további növekedésé­re számítanak. A csúcsgasztronómiára épít a 2008-as alapítása óta a Chateau Visz - nyilatkozta lapunknak HidvéghyMelinda, a szálloda tu­lajdonosa. Az idei évükről el­mondta, hogy a Chateau Visz forgalma az előző évhez képest 40 százalékkal nőtt. Hozzátet­te, ez az adat félrevezető lehet, mivel a 2011-es csupán a har­madik teljes üzleti évük. Azon­ban előreláthatólag már idén szerény nyereséget könyvelhet­nek el. A kihasználtságuk éves átlagban még messze 40 száza­lék alatt van, azonban itt is 30 százalékos bővülést könyvelhet­tek el annak ellenére, hogy az áraikat 5 százalékkal emelték. Vendégeik 80 százaléka ma­gyar, akiknek egyharmada visszajáró. Barlangkutató Társulat szervez, de akik csak kedvtelésből, túrá­zás céljából szeretnének barlang­ba menni, azoknak kőfejtőkben rövidebb idő alatt is megtanítják a legfontosabb elméleti és techni­kai ismereteket a biztonságuk ér­dekében.- Itt a természet és a barlangok védelme egyformán fontos, hi­szen aki nem megfelelően visel­kedik egy barlangban, az akár az életét is veszélyezteti, de azt is tudnia kell, hogy a képződmé­nyek évezredek, évmilliók alatt jöttek létre és megismételhetetle­nek, ezért csak csodálni és néze­getni szabad őket, hozzájuk érni is tilos. Attól ugyanis bekoszolód­nak vagy a növekedésük is meg­állhat, ha például az emberi kéz­ről valamilyen zsiradék éri őket. A legtöbbször a budapesti bar­langokat látogatják a turisták. Meg is tehetik, hiszen Budapest a világ egyetlen olyan fővárosa, ahol a város alatt körülbelül 200 barlang található. Nem véletlen tehát, hogy az ismert barlangtu­dós, Kadics Ottokár a barlangok fővárosának nevezi.- Nagyon sok különlegesen értékes vagy ritkaságnak számí­tó barlang van Budapesten - mondja Leél-Őssy Szabolcs. - A Molnár János-barlang a legna­gyobb meleg vizes barlang, a Jó- zsef-hegyi barlang pedig olyan különleges gipsz-, kalcit- és aragonitásvány-kiválásokat tar­talmaz, amelyeknek a kedvéért külföldről is jönnek kutatók. Olyannyira, hogy például Arthur Az ágazat javítása érdeké­ben a kormány szerint szük­ség van a vendéglátó szakmai szervezetek bevonásával a vendéglátás jó higiéniai gya­korlatáról szóló nemzeti útmu­tató kidolgozására is úgy, hogy az előírások könnyebb betarthatósága mellett az uni­ós jogban megfogalmazott élelmiszerhigiéniai elvárások teljesüljenek, továbbá annak részleteiről a vendéglátó-ipari egységek személyzete részére tájékoztató előadások megtar­tását. Ennek határideje 2012. március 31. Barlangászni nem veszélytelen, de aki megtanulja a bar­langok törvényeit és be is tartja azokat, igazi csodákat fedezhet fel. Csillogó kristályokat, mesebeli cseppköve­ket: a földtörténet több millió éves különcségeit. Fábos Erika A budapesti János-barlang- ban a múlt héten meghalt egy kutatóbúvár. Azóta már kide­rült, a tragédiát nem a barlang­ász hibája okozta és nem is bal­eset történt. Leél-Őssy Szabolcs, a Magyar Karszt- és Barlangku­tató Társulat elnöke azt mond­ta: eddigi ismereteik szerint fa­tális egészségügyi okai voltak a halálesetnek, amit ahhoz tud hasonlítani, mint egyéb más olyan tragédiákat, amelyek sportolókkal történnek, hirte- lenül. , - A barlangászat esetében ez inkább pszichikai terhelést je­lent és nem olyan fizikai igény- bevételt, mint mondjuk egy fo­cistánál, de ez is lehet komoly hatással az emberi szervezetre - mondja Leél-Őssy Szabolcs.- A barlangászoknak is, de a barlangi búvároknak különösen igen szigorú szabályokat kell be­tartaniuk, zárt helyen dolgoz­nak, tudják, hogy legtöbb helyen nem jöhetnek fel a felszínre leve­gőért, mert ott a barlang meny- nyezete, ami önmagában lehet te­her, amihez még hozzájön, hogy tudják jól, nem hibázhatnak. Magyarországon csak azok a barlangok nincsenek lezárva, amelyeknek nagy a bejárata, na­gyok a termei, járatai és teljesen veszélytelenek. A többi barlan­got zárva tartják és csak az me­het oda be, akinek az illetékes nemzeti park igazgatóságán oda­adják a barlangkulcsot. Ezt csak az veheti fel, aki barlangtúra-ve- zetői vagy kutatásvezetői tanfo­lyammal rendelkezik, vagy fele­lősséget vállal érte valaki, akinek van ilyen képesítése. Ezt egy 300 órás tanfolyamon lehet megsze­rezni, amit a Magyar Karszt- és Egyre többen látogatnak szabadidős-céllal barlangot Palmer professzor, aki ritkán mozdul ki Amerikából és szá­mos ismert, barlangtannal fog­lalkozó könyv szerzője, 2001- ben csak ezért a barlangért in­dult el termálkarsztos barlango­kat tanulmányozni Magyaror­szágra. A legnépszerűbb magyar barlang persze az aggteleki cseppkőbarlang, ami világörök- ségi védelmet is élvez. Az országos barlangnyilván­tartás adatai szerint jelenleg több mint 4100 ismert barlang van Magyar­országon, többségük karsztbar­lang, illetve hévíz által for­mált barlang. A legtöbb a Bükk hegység­ben és a Ba­konyban talál­ható, de nap mint nap tár­nak fel a kutatók új barlangokat és barlangjáratokat. Az elmúlt néhány évben a Pilisben és a Bu­dai-hegységben történtek a leg­jelentősebb feltárások. Jelenleg több mint 300 barlangot kutat­nak és több mint 30 barlang lá­togatható szervezetten az érdek­lődő közönség számára hazánk­ban. A környező országokban Szlovéniában, Romániában, Szlovákiában, Horvátországban és Ausztriában nagyon sok kü­lönleges barlang található, de a legtöbb Franciaországban van Európában. Küzdenek a hazai kastélyszállók turizmus Eltérő stratégiákkal próbálkoznak a tulajdonosok a gyengélkedő piacon Magyarországon a kas­télyszállókat a hotelpiaci átlagnál jobban megvisel­te a válság, noha Nyugat- Európában ez a szegmens kifejezetten jól teljesített az elmúlt években.

Next

/
Thumbnails
Contents