Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-28 / 226. szám

2011. SZEPTEMBER 28., SZERDA 5 UTAZÁS Nógrád a harmadik! Magyarország az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat egy 2007-es felmérése szerint is olyan hely, ahol a lakosság bő 75 százaléka egyáltalán nem beszél semmilyen idegen nyelvet. A négy évvel ezelőt­ti felmérés önbevalláson alapult, nem mérésen. Az eredmény lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem. Az or­szág nyelvi tesztje viszont arra adott választ, hogy akiknek van nyelvismerete, azokról mit lehet tudni. Vajon a férfiak vagy a nők beszélnek-e jobban idegen nyelveket? Melyik megyékben melyik nyelvek a legel­terjedtebbek, hol milyen szintű a nyelvtudás? A lakos­ság közel 1 ezrelékének nyelvtudását megmérő „az or­szág nyelvi tesztje” eredményeiből ezekre a kérdések­re is kiolvasható a válasz. Az év ökoturisztikai létesítménye 2011-ben A Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatósága által létesített tihanyi Levendulaház látogatóközpont és a Szabics Bt. által üzemeltetett tiszaörvényi Tiszavirág ártéri sétaút és tanösvény ért el első helyezést „Az év ökoturisztikai létesítménye 2011” cím elnyerésért szervezett pályázaton. A díjakat kedden a turizmus világnapja alkalmából tartott ünnepségen adták át Budapesten. Szeptember 26. az európai nyelvek napja. Ezen a napon EU- szerte rendezvényekkel ünnep­ük azt a „nyelvi tőkét”, amelyet a kontinens 23 hivatalos és több mint 60 kistérségi nyelve együtt képvisel. Felmerül a kérdés: va­jon hazánk mennyit képes e tő­kéből profitálni? A Katedra Nyelviskola 'elkészítette az első olyan országos felmérést, ame­lyen tesztekkel és nem önbeval­lás alapján mérte fel a magyarok nyelvtudását. így végre objektív és reális képet kaphatunk arról, milyen szinten áll Magyarország lakosainak idegennyelv-ismere- te. íme egy jó példa:- Excuse me, where is Keleti station? - Balra van. - I'm sorry, I don’t understand. - Mondom, balra van! A párbeszéd az ország talán bármely pontján elhangozhatott, kivéve, ha azokat kérdezték vol­na, akik az ország nyelvi tesztjén részt vettek. A legtöbb pontot a Heves megyei résztvevők gyűjtöt­ték, mégszerezve ezzel megyé­jüknek az aranyérmet A legtöbb összegyűjtött pontszám azonban nem jelenti azt, hogy ebben a me­gyében beszélnek idegen nyelven a legtöbben vagy a legjobban. A versenyben második Tolna me­gye, míg a harmadik Nógrád me­gye lett. A dicsőség megszerzése meUett a résztvevők ezzel megyé­jükből 10-10 hátrányos helyzetű gyermek nyelvtanulásához is hozzájárultak, hiszen Az ország nyelvi tesztjét elkészítő Katedra Nyelviskola a három legjobban teljesítő megyében 10-10 gyerek nyelvtanulását vállalta díjmente­sen egy éven keresztül. Emellett a nyelviskola külföldi, belföldi és online nyelvtanfolyamokat is ki­sorsolt a résztvevők között, mint­egy 1,5 millió forint értékben. Jobbak a nők? A teszt 13 nyelvből adott lehető­séget a nyelvtudás felmérésére. A legelterjedtebb idegen nyelvek (angol, német, olasz, spanyol, fran­cia, orosz) mellett a határ menti nyelvek (szlovák, szlovén, szerb, román, horvát, ukrán) és a sok fi­atal diplomás által beszélt eszpe­rantó szerepelt a Ustában. Az ered­ményes tesztelők 68 százaléka egy nyelvből, 22 százaléka két nyelv­ből, 6 százaléka három nyelvből, 4 százaléka pedig 4 vagy több nyelv­ből ért el értékelhető eredményt. Egynél több idegen nyelv isme­rete a tesztek kiértékelése alapján leginkább Budapesten (a tesztelők 36,6 százaléka), Baranya megyé­ben (34 százalék), Győr-Moson- Sopron megyében (38,6 százalék), Pest megyében (33,1 százalék) és Tolna megyében (34,1 százalék) jellemző. Az idegen nyelv ismeretét igazo­ló tesztek 72 százalékát nők, 28 százalékát férfiak töltötték ki. Ez a nagy eltérés azonban nem mutat­kozott meg a nyelvtudás minősé­gében, ebben nincs nagy különb­ség a nemek között. A nyelvek ismeretének megosz­lásában már nagyobb különbsé­gek mutatkoznak, míg a férfiak angolnyelv-tudása nagyobb ará­nyú volt a nőkénél, a nők viszont más nyelvekből magasabb arány­ban mutattak nyelvtudást A férfi­ak átlagos angolnyelv-tudását vi­szont a nők meghaladták, maga­sabb arányban voltak a nők között a B2/C1 tudással rendelkezők. A diplomások és a fiatalok tudnak, a tömegek nem A kitöltők 53 százaléka rendel­kezik használható nyelvtudással (B1-B2-C1 szintek), arányuk a 25-34 éves korosztályban a leg­magasabb (60 százalék). A tesz­ten az országos végzettségi ará­nyokhoz képest (17 százalék a 24-65 éves korosztályban) felül­reprezentáltak voltak a diplomá­sok (57 százalék). A részvételi arányok jól leképezik a lakosság­ban a végzettség és nyelvtudás kapcsolatát: a diplomások lénye­gesen nagyobb arányban ismer­nek idegen nyelveket. A kitöltők között a diplomával nem rendel­kezők jelentős része is tanuló, az­az jelenleg is nyelvet tanul. A la­kosság nagy tömegét alkotó felső­fokú végzettséggel nem rendelke­zők elenyésző része beszél akár egy idegen nyelvet is értékelhető szinten. A 0 pontos tesztet kitöltők elenyésző száma alapján az is va­lószínűsíthető, hogy az emberek reáüsan látják a nyelvtudásukat: ha nem beszélnek nyelveket, ak­kor nem is töltötték ki a tesztet A mérések ebből a szempontból alá­támasztják az Eurostat 2007-es szomorú adatait, amely szerint a magyar 25-64 éves lakosság 75 százaléka nem be'szél egyetlen idegen nyelvet sem. A mérés módszere Műiden nyelvi teszt kétszer har­minc kérdésből áüt. Két párhuza­mos teszt hasonló kérdéseiből vé­letlenszerűen adta ki a program a jelentkezők számára a 30 pontos tesztsort, amelynek kérdéseit a Katedra Nyelviskola tanárai állí­tották össze. A tesztek a KÉR (CEFR) szintekre mértek kezdőtől a felsőfokú (C1) szintig, és elsősor­ban a nyelvismeretről és a nyelv- helyességről adtak képet Mivel az alkalmazott „cloze teszt” típus ki­szűrte a hagyományos feleletvá­lasztós tesztekre jellemző találga­tásból adódó torzítást, a kapott ér­tékek a tényleges nyelvtudást meglehetősen nagy pontossággal tükrözik. Milyen nyelveket beszélnek az egyes megyékben? A mérhető nyelvtudás megosz­lása a megyék között mutat regi­onális eltéréseket. Általában el­mondható, hogy az angol nyelv ismerete a leginkább meghatá­rozó. A második helyezett német nyelv a legerősebbnek Tolna, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékben mutatkozik. A né­met nyelv ismerete azonban nem csak ezekben a megyékben je­lentős, az ország minden megyé­jében a második helyet foglalja el az ismert nyelvek ranglistáján. A német és az angol nyelv ismere­te a legtöbb esetben kizárja egy­mást, amelyik megyében a né­met erősebbnek mutatkozik, ott általában az angol gyengébb. A német után a sorban a francia, olasz, spanyol nyelvek ismerete következik minimális eltéréssel. E három nyelv ismerete legin­kább Budapestre, Somogy, Haj- dú-Bihar, Baranya és Csongrád megyékre jellemző. Ezek a nyel­vek külön-külön is utolérték az orosz nyelv ismeretének arányát, amely a tesztelők körében 4 szá­zalékos volt. A határ menti nyel­vek közül a román nyelv tekint­hető a legelterjedtebbnek, a töb­bi határ menti nyelv ismerete marginális, még az eszperantó nyelv elterjedtsége is lényegesen magasabb náluk. Budapest. Rácz András, a Vidék- fejlesztési Minisztérium kör­nyezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár el­mondta: Magyarországon több mint 550 létesítményben folyik ökoturisztikai, környezeti neve­lési tevékenység, ezek közül tíz nemzeti park országszerte 27 látogatóközpontot, 47 bemuta­tóhelyet és 148 tanösvényt mű­ködtet. Rácz András elmondta: tavaly csaknem 1,5 millióan vették igénybe az ökoturisztikai szol­gáltatásokat nemzeti parkok­ban, a látogatók száma évről év­re nő. Nemes Andrea, a Nemzetgaz­dasági Minisztérium turisztikai főosztályvezetője a díjazottak ki­választásáról elmondta: fontos szempont volt, hogy a létesítmé­nyeket az üzemeltetők látogató­barát, családbarát módon alakít­sák ki és működtessék. Hozzátette, hogy céljuk, az új turisztikai stratégiában az ökoturizmus egyedi, karakteres termékként jelenjen meg. A cím elnyerésére ökotu­risztikai létesítmények üzemel­tetői pályázhattak, látogatóköz­pontok vagy tansövény kategóri­ában. A tanösvények, valamint a lá­togatóközpontok felszereltségé­nek és szolgáltatásainak össze­mérése során azokat a látogató- és családbarát jelleget legjobban képviselő bemutatóhelyeket igyekeztek megtalálni, amelyek a leginkább hozzájárulnak a lá­togatók megfelelő környezeti szemléletének kialakításához. A pályázat kiírása és lebonyo­lítása a Vidékfejlesztési Minisz­térium környezet- és természet- védelmi helyettes államtitkársá­ga, a Nemzetgazdasági Miniszté­rium turisztikai főosztálya és a Magyar Turizmus Zrt. együttes közreműködésével valósult meg. A pályázatra az ország külön­böző tájairól 21 pályamunka ér­kezett. A tanösvény kategóriá'- ban második helyezést ért el a bernecebaráti tanösvény, a har­madik helyen pedig a Saághy István tanösvény végzett. A láto­gatóközpont kategóriában a má­sodik helyezett a Szemlő-hegyi- barlang fogadóépülete, a harma­dik pedig a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. turisztikai és ter­mészetismereti központja lett. Együttműködés a borturizmusért Eger. A turizmus világnapja alkalmából kö­zös játékot hirdetett az Egri, illetve a Tokaj- hegyaljai Turisztikai Desztináció Me­nedzsment Szervezet, a borturizmus nép­szerűsítése érdekében - tájékoztatta ked­den az MTI-t az egri önkormányzat média­referense. Az akció keretében a legjobb egri játékos egy két éjszakát magában foglaló hegyaljai kirándulást és borvacsorát nyerhet, a Tokaj- hegyalján játszók legkiválóbbja pedig ha­sonló programon vehet részt a hevesi me­gyeszékhelyen - közölte Zentai László. A közös cél, hogy megismertessék a turis­tákkal a helyi kulturális és turisztikai kíná­latot és az ország két keresett borrégióját - tette hozzá. Mint elmondta: kedden mind az egri, mind a tokaji Tourinform-irodába, a tarcali Hatputtonyos borfaluba, a szerencsi világ­örökségi kapuzatba, a tállyai Borok Házába és a Dereszla infopontba betérő vendégek egy kvízjátékot tölthetnek ki, melyen mind­két borvidéken a legeredményesebb kérdő­ív kitöltő egy kétszemélyes, kétéjszakás pi­henéssel gazdagodhat. A tokaji borvidéken játszók közül a legsi­keresebb vendég Egerben a Hotel Senator- ban tölthet el két éjszakát párjával, illetve egy hangulatos Szépasszony-völgyi borkós­tolón is részt vehetnek. A legeredményesebb egri játékos pedig, másodmagával a Tokajban hamarosan meg­nyíló Hotel Kelepben tölthet el két éjszakát, amelyhez a tállyai Oroszlános borvendéglő ajánlott fel borvacsorát - mondta Zentai László. HIRDETÉS Wellness Hotel Gyula H-5700 Gyula. Part u. 5. Tel: ‘36-66/463-522; Fax: ‘36-66/561-520 Email: info@wligy.hu; Web: www.wh^.hu A nemzetközi hírű Gyulai Várfürdő szomszédságában kényeztető szolgáltatásokkal várja Ont a történelmi fürdőváros első négycsillagos superior szállodája, a Wellness Hotel Gyula. CSOMAGOLJ ÉS CSOBBANJ üdvözlőkoktéllal, félpanziós ellátással, belépővel a várfürdőbe 2011. 10. 21 ,-éig 4 éjszakai tartózkodástól kétágyas elhelyezés esetén személyenként már 9900 Ft/éj ártól. superior Theu Hozd magaddal ezl a hirdetési és megajándékozunk egy 1000 Ft értékű wellness, beauty és éttermi szolgáltatásokra felhasználható utalvánnyal!

Next

/
Thumbnails
Contents