Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-28 / 226. szám

6 2011. SZEPTEMBER 28., SZERDA ORSZÁG-VILÁG Kondor Vilmos regénye Budapest. Az Amerikai Egye­sült Államokban is megjele­nik Kondor Vilmos első regé­nye, a Budapest Noir. Január 4-től vehetik kezükbe az ame­rikai olvasók a magyar krim­iíró első munkáját, amelynek tengerentúli kiadását a HarperCollins kiadó gondoz­za - tájékoztatta a szerző ma­gyar kiadója, az Agave Köny­vek Kft. az MTI-t. A Budapest Noir Kondor Vil­mos ötkötetes történelmi kri­misorozatának első része, a cselekmény a II. világháborút megelőző években játszódik. A sorozat főhőse Gordon Zsig- mond bűnügyi újságíró. A kötetet Olchváry Pál fordí­totta és hamarosan elkészül a borító is. Kondor Vilmos 2008- ban megjelent művét az elmúlt három évben számos nyelvre lefordították, megjelent Fran­ciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, Hollandiá­ban és Németországban is. Tojótyúktartásról Budapest. Magyarországon ez év végéig le kell cserélniük a tojótyúkokat tartó gazdálko­dóknak a régi ketreceket, hogy megfeleljenek az uniós előírásoknak - hangzott el a Welfarm Alapítvány által or­szággyűlési képviselők rész­vételével szervezett keddi bu­dapesti háttérbeszélgetésen. Gőgös Zoltán (MSZP) az MTI-nek elmondta: jelenleg Magyarországon 551 telepen tartanak tojótyúkokat. A meg­lévő telepek közül csak 67 fe­lel meg az uniós előírásoknak. Az átállás finanszírozására mintegy 3 milliárd forint áll rendelkezésre 40-60 százalé­kos támogatási szint mellett. Hozzátette: várhatóan nem minden telep lesz majd képes teljesíteni a követelményeket. A jelenlévő képviselők - Bartos Mónika (Fidesz), Gőgös Zoltán (MSZP), Magyar Zoltán (Jobbik), Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) és Szabó Rebe­ka (LMP) - egyetértettek ab­ban, hogy az állatok jólétének fokozott figyelembevétele tar­tásuk során fontos. Ezért előre­lépésnek tartják a korábbi ket­recek lecserélését. Az állatjólét biztosításának módjában kisebb vita alakult ki Szabó Rebeka és Gőgös Zol­tán között: az LMP-s ország- gyűlési képviselő azt az állás­pontot képviselte, hogy a jövő útja Magyarországon az exten- zív gazdálkodás nagyobb tér­nyerésében keresendő. Míg Gőgös Zoltán úgy vélte: ez nem járható út, mivel így a magyar mezőgazdaság termelése je­lentősen csökkenne és ezt az ország nem engedheti meg. A képviselők ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a fenntarthatóság szempontjait a mezőgazdasági termelésben is az eddiginél hathatósabban kell érvényesíteni. A széles körű tá­jékoztatást főként a fiatalok ese­tében tartották fontosnak. Gőgös Zoltán az MTI kérdé­sére elmondta: ma Magyaror­szágon mintegy 12,5-13 millió tojótyúkot tartanak. Ezek több­ségét, mintegy 7 milliót nagy­üzemi keretek között. Az or­szág tojásfogyasztása éves szinten mintegy 2,7 milliárd darabra tehető. Kormányzati hirdetések Bécs. A kormány fizetett hirde­téseit felügyelő bizottság felál­lítását javasolták kedden az osztrák koalíciós pártok veze­tői a kormányfő elleni vádakra reagálva. Werner Faymann kancellár, az Osztrák Szociál­demokrata Párt elnöke és Michael Spindelegger alkan- cellár, az Osztrák Néppárt ve­zetője a kormány heti ülése után, sajtótájékoztatón számolt be az elvi megállapodásról. A koalíciós pártok közötti hangu­lat megromlott az elmúlt na­pokban, miután Faymannt az a vád érte, 2007-ben közlekedési miniszterként nyomást gyako­rolt egyes állami cégekre, hogy melyik lapokban hirdessenek. Nyílt levél Belgrád. Nyílt levélben fordult kedden Pásztor István, a Vaj­dasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke Boris Tadic szerb államfőhöz, miután a szerb parlament előző nap a VMSZ módosító javaslatait fi­gyelmen kívül hagyva fogadta el a vagyon-visszaszármazta- tásról (kárpótlásról) és a köz­vagyonról szóló törvényjavas­latot. A kárpótlási törvényt a belgrádi törvényhozás a kol­lektív bűnösség elvének törlé­se nélkül fogadta el. Pásztor István emlékeztet ar­ra, hogy a vajdasági képviselő­ház 2003. február 28-án parla­menti határozatot hozott a kol­lektív bűnösség elutasításáról és 2011 márciusában megkezdte működését az a szerb-magyar vegyes bizottság is, amelynek feladata a második világháború során és azt követően történt tra­gikus események feltárása. A vagyon-visszaszármazta- tásról és kárpótlásról szóló tör­vény „teljes mértékben értel­metlenné teszi népeink törté­nelmi megbékélésére irányuló eddigi közös erőfeszítéseit”. „Az elfogadott vagyon-vissza- származtatási törvény ugyanis a második világháború törté­néseivel kapcsolatban törvény­erőre emeli a kollektív bűnös­ség elvét” - szögezi le Pásztor a nyílt levélben. A vagyon visszajuttatásából és a kárpótlásból ugyanis a tör­vénnyel kizárják Szerbia azon állampolgárait is, akiket akara­tuk ellenére, erőszakkal kény­szerítettek arra, hogy a katonai behívót teljesítve váljanak a megszálló erők tagjaivá. A VMSZ elnöke szerint az el­fogadott törvény súlyosan sérti Szerbia alkotmányának alapve­tő jogelveit. „Ezzel a megoldás­sal közvetlen módon sérül az al­kotmány azon szakasza, amely tiltja Szerbia állampolgárainak bármilyen alapon történő, köz­vetlen vagy közvetett megkülön­böztetését. A rendelkezéssel a törvényhozó durván megsérti az ártatlanság vélelmét, a tisztes­séges tárgyaláshoz fűződő jogot, valamint az egyéni felelősség el­vét is, amelyet Szerbia alaptörvé­nye és számos, az ország által elfogadott nemzetközi doku­mentum tartalmaz” - hangsú­lyozta a VMSZ által a szerkesz­tőségekhez eljuttatott nyílt levél. Pásztor István végül arra kérte Boris Tadic szerb elnököt, hogy tagadja meg a kárpótlási törvény kihirdetését és azt új­ratárgyalásra küldje vissza a szerb parlamentnek. Elhunyt Makovecz Imre építész c z ■< | I Nyíregyháza. Kiss Gyula, a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei kisváros független polgár- mestere Nyíregyházán elmond­ta: helyi specialitásokat is feltá­lalnak, így például elkészítik a híres demecseri töltött káposz­tát, amely pikánsan csípős és hozzávalóiban is eltér a külön­böző hazai tájegységekben főzöttnél. Az önkormányzati ve­zető hozzátette: a recept persze titkos, a rendezvényen viszont bárkinek szívesen elmondják a helyi szakácsok, miből, hogyan és milyen főzési fortéllyal készül különlegességük. A toros ká­poszta, a csülkös-káposztás bab­leves, a székelykáposzta, a ká­posztás lapcsánka, lángos és kocka szintén ott lesz a kóstolók étlapján, amelyre a káposztás húsköretek sok-sok változata is felkerül. A szakácscsapatok szombaton és vasárnap egy­aránt versenyeznek főztjükkel, a legjobb ételeket díjazzák a szer­vezők. Persze, nemcsak a zsűri kóstolja meg a káposztás menüt, hanem kóstolójeggyel az érdek­lődők is megízlelheük az ételkü­lönlegességeket. Az a verseny végeredményére is befolyással lesz, hogy melyikből fogy a leg­több. A polgármester szerint or­szághatáron belülről és kívülről több ezer vendéget várnak a tér­ség legnagyobb gasztronómiai fesztiváljára. Ha marad a jó idő - tette hozzá Kiss Gyula - bizto­san tízezer fölötti lesz a Nyíregy­házához közeli Demecserbe láto­gatók száma. A vendégeknek a finom étkek mellett gazdag kul­turális programot is szerveznek mindkét napra. Szombaton a ze­nés ébresztő mellett megrende­zne a III. országos fúvószenekari fesztivált és minősítő versenyt. Fellépnek népdalkörök, tánco­sok, sőt rendőrségi bemutató is lesz. Este pedig a tűzijáték előtt műsort ad a televíziós tehetség­kutatón feltűnt 4 for Dance, Ko­vács Éva musicalénekes, vala­mint Takács Nikolas és Vastagh | Csaba popénekes. Vasárnap í Wolf Kati és Janicsák Veca a ven- | dég, de koncertet ad Homonyik | Sándor is. I Budapest. Életének 76. évében elhunyt Makovecz Imre nemzetközi hírű építész, a magyar organikus építészet Kossuth-díjas, Corvin- lánccal kitüntetett stílusteremtő alakja. Felvételünk 2009. június 19-én készült Sárospatakon, ahol az építész áll a Végardó fürdő bejá­rata előtt, azon az ünnepségen, amelyen átadták a mintegy ötszázmillió forintos beruházással felépített épületet és egy ötszáz négyzet- méteres medencét. MTI Makovecz Imre a magyar kultúra egyik vezéregyénisé­ge volt, nemcsak az építészet, de az egész magyar kul­túra területén hatott - mondta pályatársa, Finta József az életének 76. évében kedden Budapesten elhunyt Kossuth-díjas építészről, a Magyar Művészeti Akadé­mia (MMA) örökös és gyakorló elnökéről az MTI-nek. Budapest. „Nagyon régóta is­mertük egymást, sok évvel ez­előtt együtt alapítottuk azt a Magyar Művészeti Akadémiát, amely most végre köztestületi rangra jutott. Már az, hogy ott, az alapításnál összejöttünk, mutatja, az építészetről, az épí­tett világról vallott felfogásunk különbözősége ellenére soha­sem tudtuk kikerülni egymást. Minden vitánk mellett tudtam és máig vallom, hogy ő az el­múlt fél évszázad egyetlen igazi magyar építész mestere volt” - fogalmazott Finta József, a Kos- suth-díjjal szintén kitüntetett építész, akadémikus. Mint hozzátette, Makovecz Imre egy „gyönyörű álomvilágot”, egye­di stílust alakított ki, visszanyúlva a Rudolf Steiner-i organikusságtól a Kós Károly- és Thoroczkay- Wigand-féle magyar népi szecesz­szióig. Ezekből az alapokból egé­szen egyedi építészetet hozott lét­re, és ennek az építészetnek óriá­si tábort is tudott szervezni. Finta József az elmúlt két-há- rom évtized termését emelte ki Makovecz Imre munkásságából: ekkor született többek között a paksi templom és a százhalom­battai templom, a sárospataki művelődési ház vagy legfrissebb épülete, a makói fürdő, amely­nek már nem érte meg az átadá­sát. „Ezek mind események vol­tak a magyar építészetben, attól függetlenül, hogy valaki egyetér­tett az építésszel vagy sem” - hangsúlyozta a pályatárs. „Azzal együtt, hogy sokan tá­madták, a mai magyar kultúra egyik vezéregyénisége volt, aki nem csupán az építészetre sugá­rozta ki hatását, hanem a képző­művészetekre, a belsőépítészetre és szobrászatra is és általában az egész kultúrára. Ő a kultúra egé­szében gondolkodott, az MMA is ilyen alapon jött létre” - méltatta Finta József Makovecz Imre köz­életi tevékenységét. Finta József emlékeztetett ar­ra, hogy építésztársa külföldre is ki tudta sugározni a maga hi­tét, és a világban méltatlanul ke­zelt magyar kultúrát az építé­szetben az ismertség szintjére emelte. „Függetlenül attól, ki ért vele egyet, és ki nem, az egész magyar kultúra hasznára vált, amit Imre csinált” - fogalmazott. Demecseri káposztás napok Hetven szakácscsapat több mint százféle ételt készít szombaton és vasárnap a demecseri káposztás napo­kon - tudatták a gasztronómiai fesztivál szervezői kedden.

Next

/
Thumbnails
Contents