Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)
2011-09-28 / 226. szám
4 2011. SZEPTEMBER 28., SZERDA NÓGRÁD MEGYE GYÖNGYÖSI KITEKINTŐ Zöldláng konferencia a KRF-en Gyöngyös. 2011-ben 3. esztendejét zárja a Károly Róbert Főiskola (KRF) részvételével megvalósuló Zöldláng kutatási program. A Nemzeti Innovációs Hivatal által támogatott projekt célja a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatás, amelynek eredményeként új termékek és technológiák fejleszthetők ki, amelyek hozzájárulnak a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák gazdasági hatékonyságának növeléséhez, azon belül a zöldenergia (biomassza) hatékony tüzeléses energetikai hasznosításához, és a települési energia-önellátás komplex rendszerének megteremtéséhez. Kedden szakmai konferenciát szervezett a főiskola, ahol az elmúlt három év tapasztalatait, eredményeit mutatták be. A „Zöldenergia-termelés és -hasznosítás rendszere” című tanácskozás központi témája a zöldenergia és hasznosítási lehetőségei bemutatása volt. Ezek a lehetőségek a helyi viszonyok, adottságok kiaknázására fordíthatók, általuk megteremthető a decentralizált termelés, amely egyértelműen kedvező vidékfejlesztési hatásokat vonz. A konzorciumtagok - a Károly Róbert Főiskola mellett az Egererdő Zrt., a Gyöngyösi Városgondozási Zrt., a Hevesgép Kft., a Károly Róbert Kutató-Oktató Nonprofit Kft. és az Afforest Kft. - és a kutatásokat végző szakemberek többek között bemutatják a fás szárú energetikai ültetvényeken végzett kísérletek eddigi eredményeit, a gépfejlesztési eredményeket, és a szennyvíziszappal kapcsolatos kísérleteket. Idén is lesz külön poszterszekció, amelyen a képi prezentációk a megújuló energiaforrások, fenntartható energia- gazdálkodás, helyi gazdaságfejlesztés témakört ölelik fel. A poszterek az előadásokkal együtt a konferencia digitális kiadványában jelennek meg. A „ZÖLDLÁNG - TECH_08-A4/2-2008-0145 - Komplex települési zöldenergia-ellátás új pirolízi- ses eljárással, új fafajtákkal, termesztési és betakarítási technológiákkal” című projekt keretében megvalósuló konferencia programjában szereplő előadások széles spektrumát tárják fel a központi témának. A rektori köszöntőt követően a zöldeneriga biológiai, technológiai és társadalmi vonatkozásairól tartotta a nyitó előadását a projektvezetője, dr. Gergely Sándor. Ezt követően az Egererdő Zrt. vezérigazgatója, dr. Jung László PhD. szólt az energetikai faültet- vény-stimulátorokkal végzett környezetbarát kísérletekről, majd Lő- rincz László, a Hevesgép Kft. ügyvezető igazgatója számolt be az energetikai faültetvények betakarítására szolgáló kévés betakarítógép, ifjítógép és duó biomasszakázán-fej- lesztési eredményeiről. Dr. Borovics Attila PhD., a Sárvári Erdészeti Túdo- mányos Intézet főigazgatója és Cseke Klára, az intézet tudományos segédmunkatársa a fűzfajták azonosítása, mikroszatellit markerek és AFLP témakörben nyújtott tájékoztatást a szakmai közönségnek. A délelőtti programban szerepelt még Ivádylmréné előadása „Kísérletek az égetéses hasznosítású biomassza tárolási jellemzőinek megállapítására” címmel. A városgondozási zrt. vezérigazgatója, Dorsánszki Zsolt a „Szennyvíziszap hatásai az energiaültetvényre és a talajra” témát foglalja össze. A két záró előadást Imréné dr. Takács Tünde Mária, a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa és az Afforest Kft. ügyvezető igazgatója Magyari Csaba tartották. Az előbbi címe: Energetikai faültetvények szaporítóanyagának mikorrhizás kezelése, az utóbbié a Zöldláng projekt hajdúbagosi kísérleteinek eredménye. A tanácskozást konzultáció, majd büféebéd zárta. Időtlenség és modern absztrakció „Elvont valóság”: ez a címe Balázs Alfréd festőművész kiállításának a Nógrádi Történeti Múzeumban Salgótarjánban, de lehetne „Kozmikus távlat”, „Meditációs objektumok”, „Metafizikai aktualitás”, „Művészet mint önkifejezés” „Hűség önmagához” vagy a számára szétválaszthatatlan egységet alkotó „Élet és művészet” is. E variációk ugyanis mind kifejezik illetve kifejeznék művészetének karakterisztikus vonásait. „Minden mű a maga nemében elvont... Lényegét nem a témája határozza meg és nem is az, hogy régi-e vagy új, hanem a vizuális nyelvezete. Az a mélyebb tartalom (szín és forma) amelyet magában hordoz... A festő önkifejez - ami annyit tesz, hogy az élettapasztalatait önmagán keresztül leképezve vizuális, festői nyelvre „írja”... Az alap-' gondolatot egyként határozom meg, ami sok-sok alkotáson keresztül jeleníti meg önmagát. Hol igen bonyolult, hol meg nagyon egyszerű, telített formába láttatja ugyanazt az „egy lényeget" ami az élet" - vallja Balázs Alfréd, s idézte K. Peák Ildikó művészettörténész, amikor a közönség figyelmébe ajánlotta a múzeum nagytermét teljességgel betöltő impozáns táblaképeket. Az 1963-ban Losoncon született, jelenleg Füleken - és Salgótarjánban is - élő, „ismerős-ismeretlen” Balázs Alfréd huszonhárom éves korában, a drezdai Zwingerben szerzett meghatározó benyomásai alapján határozta el, hogy festő lesz. Sokat tett is ezért: másfél évig rendszeresen átjárt Somoskőújfaluba a Földi Péter által vezetett képzőművészeti körbe, hatszor jelentkezett sikertelenül Pozsonyba, illetve Prágába, de végül is Budapesten, a Magyar Képzőművészeti Egyetem festőművész szakán Molnár Sándor tanítványaként szerzett diplomát 1995-ben, majd a mesterképzőt is elvégezte. Csoportos kiállításokon 1994 óta vesz részt, egyéni kiállításokra 1996 óta vállalkozik. Mindkét formában szerepelt már Salgótarjánban, legutóbb 2008-ban volt önálló tárlata a József Attila Művelődési Központban. Ugyanabban az évben a Palócföld ötödik-hatodik összevont számában jelent meg egy terjedelmes interjú vele „Szabadság formákba zártan” címmel fíozó Andrea losonci művészettörténész tollából. A folyóirat akkori címlapja a „Hádész kapuja” című festménye felhasználásával készült. Akkor így magyarázta az általa (is) képviselt absztrakt művészetet: „Az általunk reálisnak vélt vagy látott dolgok is lényegében absztrakt elemekből épülnek fel: pontokból, vonalakból, színekből... Nem azon múlik, hogy mit festesz, hanem hogy mikéntfested meg. Hogy milyen realitásokat festesz, és össze tudod-e ezeket a realitásokat kapcsolni. ” Balázs Alfréd egységes szemléletű - és eddigi munkásságából egyfajta keresztmetszetet adó - jelenlegi kiállítása teljes mértékben visszaigazolja nézeteit. S azt is bizonyítja, amit K. Peák Ildikó az időtlenség és a modern absztrakció jelenlétével jellemzett, tekintve, hogy az ősi, antik kultúrák, vallások nyomai, üzenetei éppúgy jelen vannak Balázs Alfréd képein, rajzain - szoborkezdeményein - mint a közelmúlt vagy a jelen aktualitásának szimbólumai. Cs. B. Dr. Haynald Lajos emléke előtt tisztelegtek Szécsény. A Kubinyi Ferenc Múzeumban igen nagy érdeklődés, több száz személy jelenlétében az elmúlt vasárnap megnyílt dr. Haynald Lajos, Szécsény szülötte, kalocsai érsek halálának 120. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás. A tárlat megnyitója előtt dr. Bábel Balázs kalocsai érsek a szécsényi ferences rendi katolikus templomban ünnepi szentmisét tartott. Szentbeszédében méltatta dr. Haynald Lajos emberi nagyságát, az egyházban betöltött kiemelkedő szerepét, tudományos munkásságát, közéleti aktivitását. A múzeumban az ünnepélyes megnyitón Lévárdi Beátának a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola Szécsényi Tagintézménye művésztanárának zongora előadásában Liszt Ferenc műve hangzott el. Nem volt véletlen a lésének alelnökét, dr. Csorba Lászlót, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját, Stayer Lászlót, Szécsény város polgármesterét, a család képviseletében jelenlévő Lipthay Antalt és dr. Lipthay Erzsébetet. Elmondta, hogy dr. Haynald Lajos halálának 120. évfordulóján szerettek volna méltón megemlékezni Szécsény híres szülöttéről. Arról a tudós egyházfőről, aki korának legnagyobb egyházi méltósága, botanikusa és mecénása volt. Szoros barátságot tartott fenn Liszt Ferenccel és Munkácsy Mihállyal. A megemlékezés fővédnökének dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest kérték fel, aki levélben küldte el üdvözlő jókívánságát. Az igazgatónő felolvasta a levelét, aki kormányközi kötelességei miatt személyesen nem jelenhetett meg az ünnepségen. Dr. Nagy Andor országgyűlési képviselő köszöntőjét, dr. Bábel Balázs kaloA megnyitó ünnepélyes pillanatai mű választása, dr. Haynald Lajos jó baráti kapcsolatot ápolt Liszt Ferenccel. A megjelent vendégeket Gusztiné dr. Toronyi Judit, a múzeum igazgatója köszöntötte. Közöttük dr. Bábel Lajos kalocsai érseket, dr. Nagy Andor országgyűlési képviselőt, dr. Bablena Ferencet, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűcsai érsek szentmisén elhangzott azon szavait gondolta tovább, amelyek szerint ennek az országnak nemcsak ezeréves múltja, de jövője is legyen. Azt mondta:- Mi, akik több mint egy éve az országot kormányozzuk, fideszesek és kereszténydemokraták arra vállalkoztunk, az a küldetésünk, hogy egy keresztény erkölcsön és erős nemzeti öntudaton alapuló Magyarországot alakítsunk meg újra. Ezt követően szólt az ország helyzetéről, a válságról, ami mindannyiunkat érint. Tisztában vannak az emberek nehéz helyzetével, akik közül nagyon sokan eladósodtak. Azt mondta:- Eladósodott az ország is, minden megtermelt három forintból kettő rögtön elmegy külföldre. Ezt követően reális képet vázolt fel az ország helyzetéről, majd így folytatta: - Nincs olyan mély gödör, amelyből nem lehetne kijönni... Olyan országot kell építeni, amely lelkileg, erkölcsileg, szellemileg képes megújulni. Dr. Varga Imre Fr. a ferences rend szécsényi házfőnöke megnyitójában megköszönte Lipthay Antalnak, akit rokoni szálak kapcsolnak dr. Haynald Lajoshoz, a megemlékezés ötletét, a múzeum igazgatójának, Gusztiné dr. Toronyi Juditnak, hogy azonosultak a gondolattal, Kazareczki Noéminek a kiállítás rendezését. Áttekintést adott arról a korról, amelyben dr. Haynald Lajos élt, amikor Európában a legnagyobb szekularizá- ciós hullámok söpörtek végig, amikor a szabadelvű politika óriási nyomással nehezedett az egyház belső életére. Haynald Lajos másként gondolkodott, mint számos kortársa. Nem ült fel a szabadelvű tábor szekerére, nem állt be a tehetetlenül sopánkodók közé. Aktivitást és kezdeményezést mutatott a tudomány, a művészet és a politikai élet területén. Mint kalocsai érsek, az ország második főpapja tagja volt a parlament főrendi házának. Dr. Varga Imre részletesen szólt Haynald Lajos és Liszt Ferenc barátsáKépünkön Lipthay Antal és dr. Lipthay Erzsébet és Gusztiné Toronyi Judit gáról. Az első találkozásukról, a római együttlétükről, a közös kirándulásokról, Liszt Ferenc kalocsai látogatásairól, a közös külföldi utazásokról, a budapesti eszmecserékről, az utolsó 1886. júniusi találkozásukról. Beszélt Haynald Lajos Munkácsy Mihályhoz fűződött barátságáról, levelezéséről. Colhpachban a Munkácsy házaspár látta vendégül őket, ahol Liszt Ferenc és a házigazda tanúként aláírták a Haynald Lajos Alapítványt, amely a magyar egyházi muzsika fejlesztését szolgálta. Haynald Lajos 1887-ben az országgyűlésen indítványozta, hogy Liszt Ferencet végakarata szerint Budapesten temessék el ferences szerzetesi ruhában. Tisza Kálmán a kéréstől elzárkózott. Végezetül még egyszer megköszönte azoknak a munkáját, akik a kiállítás létrejöttéhez hozzájárultak. Dr. Bábel Balázs kalocsai érsek zárszóként többek között azt mondta:- Szécsény és Kalocsa ez a két város az, amely a legtöbbet tud dr. Haynald Lajosról, de a két város közé beiktató- dik a nagy Magyarország, Pozsony, Gyulafehérvár, az egész délvidék, ahol iskolát, szerzeteskolostort alapított. Példát mutatott nekünk abban, hogy az ember gondolkodjon globálisan, s cselekedjen lokálisan... Haynald Lajos azt a gondolatot erősíti bennünk, hogy a múltunk erős gyökér, a jelen és a jövő belőle él. Szenográdi Ferenc
