Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-05 / 181. szám
2011. AUGUSZTUS 5., PÉNTEK 5 ORSZÁGJÁRÓ - GAZDASÁG Holtan találták meg Siófok. Holtan találták meg csütörtökön Ságvár közelében azt a két embert, aki előző nap motoros sárkányrepülővel indult el Siófok-Kilitiről; a holttestekre a két település között, egy kukoricásban bukkantak rá - tájékoztatta a rendőrség az MTI-t. Alföldiek szüretelnek Sopronban Győr. Az Alföldről mennek idénymunkások szüretelni Sopronba, a soproni szüretelők viszont inkább Ausztriába járnak át euróért dolgozni - írta a Kisalföld csütörtöki száma. A lap szerint ennek az órabérek közötti különbségben van a magyarázata. Míg Magyarországon egy óráért 500-550 forintot fizetnek, Ausztriában 3,5-5 eurós órabért kaphatnak a szőlőben dolgozók. A soproni borvidéken 200-300 idénymunkát foglalkoztatnak egy-egy szüret során. Több gazdánál már a nyári szőlőmunkákat is Kelet-Magyarországról érkezett munkavállalók végezték. Dinoszaurusz leletek Iharkúton Iharkút. Ezen a nyáron immár 11. alkalommal kutatnak dinoszaurusz maradványok után az iharkúti elhagyott bauxitbányában Ősi Attila paleontológus vezetésével. A homokkő és agyagrétegben megbúvó csonttöredékek mellett többek között végtagcsontokat, fogakat, állkapocs töredéket valamint borostyánokat is találtak. Az expedíciót vezető Ősi Attila ezen a helyen találta meg 2000-ben az első dinoszaurusz csontokat. A most kiásott leletek nagy részét csak azok megtisztítása és konzerválása után tudják beazonosítani. Egyenlők és egyenlőbbek? A MOSZ szerint veszélybe kerül a dolgozók és munkaadók egyenrangúsága a tervek miatt „Kereszténytelennek és em- berietlennek” nevezte a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az új munkaügyi törvény tervezetében foglaltakat. A szakszervezetek egyik legfőbb kifogása, hogy az érdekegyeztetést a szaktárca munkaanyaga jobbára rábízná a munkaadóra és a munkavállalóra, így szerintük az utóbbi jár rosszul. Braunmüller Lajos Az új munka törvénykönyvének nemrégiben nyilvánosságra került tervezete szakít azzal az elmúlt húsz évben kialakult elvvel, hogy a munkáltató és a munkavállaló egyenrangú felek - fogalmazta meg a Munkástanácsok Országos Szövetségének egyik legfőbb kifogását Palko- vics Imre. A MOSZ elnöke a szervezet szakvéleményét bemutató tegnapi budapesti sajtó- tájékoztatón hozzátette: álláspontjuk szerint a tervezet egyértelműen a munkavállalókat érinti hátrányosan, a szöveg őket mint alsóbbrendű felet kezeli, és az elképzelések megvalósulása esetén végletekig kiszolgáltatott helyzetbe kerülnének. Palkovics utalt arra is, hogy a szakszervezeti, érdekvédelmi lehetőségek jelentősen szűkülnének a tervek szerint. Az elnök kifejtette: a kormány bizonyos mértékű elhatárolódása a minisztériumi munkaanyagnak nevezett szövegtől nem elégséges. „A nyilatkozatok a gyesről, gyedről visszatérők védelméről, vagy a védett korúakról valóban fontos kérdések, de ennél sokkal súlyosabb pontokon rontanának a munkavállalók helyzetén a javaslatba foglalt elképzelések” - mondta az elnök. A MOSZ által kiadott anyagban számos kifogás merül fel a javaslattervezettel kapcsolatban. Más munkavállalói szervezetekhez hasonlóan az egyik hangsúlyos érvük az, hogy a munkaszerződés, a bérezés és általában a munka körülményeinek feltételei a jövőben törvényi előírások helyett jobbára egyéni alkuk során dőlnének el. A munkaadói szerPALKOVICS IMRE. A szakszervezeti elnök szerint kiszolgáltatottabbá válnak a munkavállalók tóján úgy reagált: a téma napirenden volt, senkit nem érhetett váratlanul a napvilágra kerülése, a nyári szabadság pedig nem indok arra, hogy egy szervezet ne reagáljon érdemben a javaslatra. Az egyeztetés eredménytelensége esetére több szakszervezet sztrájkot helyezett kilátásba őszre. LESZ EGYEZTETÉS A MUNKAÜGYI JAVASLATOKRÓL Az augusztus 5-éig beküldhető írásos vélemények beérkezése után tárgyalóasztalhoz ül a Nemzetgazdasági Minisztérium mindazokkal, akik javaslatot fogalmaztak meg - mondta el nemrégiben a dokumentum társadalmi vitájával kapcsolatban Czomba Sándor a Kossuth rádiónak adott nyilatkozatában. A foglalkoztatáspolitikai államtitkár mindezt a szakszervezetek előtt is megerősítette. A szakszervezetek szerint azonban túlságosan rövid a kéthetes reagálási idő. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azonban erre a közelmúltban más témában tartott kormányszóvivői sajtótájékoztavezetek eddigi megnyilatkozásaikban alapvetően üdvözölték ezt az elemet, mondván: életszerűbb, hogy a helyi adottságokhoz igazodnak a megállapodások. A munkavállalói érdekvédelem képviselői, így az álláspontját tegnap közzétevő MOSZ szerint is azonban a dolgozók alkupozíciója alapvetően rosszabb, mint a munkaadóké, így az egyeztetés alacsonyabb szintre sorolása véleményük szerint rontani fogja az alkalmazottak helyzetét. Az új munka törvénykönyvének tervezetét közzétevő Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint ugyanakkor az egyéni alkuk lehetősége csökkenti a túlszabályozottságot, mérsékli az adminisztrációs terheket, és nagyobb szerződéses szabadságot biztosít a munkaerőpiac szereplőinek. Mindez a tervezetben foglaltak szerint a munkaerő-piaci rugalmasságot, így végső soron a foglalkoztatás bővülését szolgálja. A kormányzat eddigi foglalkoztatáspolitikai intézkedései kissé egyoldalúak, mert a rugalmas biztonság rendszeréből csak a rugalmasság növelésére irányultak - nyilatkozta a Világ- gazdaságnak Scharle Ágota. A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója hozzátette: a foglalkoztatás rugalmassá tételének programja akkor lenne konzisztens, ha a munkaerőpiacról ideiglenesen kiesők anyagi biztonsága is biztosítva lenne, és újbóli elhelyezkedésüket szolgáltatások sora segítené. A rugalmas biztonság, azaz a flexicurity lényege, hogy nem a munkahelyet védik, hanem a munkavállalót. A tapasztalatok azt mutatják, hogy kevés kivétellel igaz: minden, ami a bérezés és az elbocsátás lehetőségeit korlátozza, az kedvezőtlenül befolyásolja a munkaerőpiacot. Ezt az OECD, az Európai Unió és az egyes tagállamok kutatásai is alátámasztják. Ugyanakkor ennek ellensúlyozására kellene megerősíteni a munkáját elvesztett dolgozók védelmét szolgáló rendszert - fejtette ki a szakértő. Scharte Ágota a béralku vállalati szintre nyomásával kapcsolatban lapunknak megjegyezte: a küencvenes években készült nemzetközi kutatások rávilágítottak arra, hogy azok a munkaerőpiacok adnak hatékony és gyors választ a válságokra, amelyeknél az érdek- egyeztetés centralizált (vagy gyengék a szakszervezetek). Ha ugyanis jól működnek az érdek- egyeztetés országos fórumai, akkor ez képes a munkaerőpiacon kívül lévők, vagyis a munkanélküliek érdekeit is képviselni. Az érdekegyeztetés alacsonyabb szintjein jobbára csak a bennfentesek, a már dolgozók érdekei képesek érvényesülni - figyelmeztetett Scharle Ágota. Újabb felügyeleti figyelmeztetés Budapest. Újabb elvárást fogalmazott meg a magánnyugdíjpénztárakkal szemben a felügyelet elnöke, aki a kasz- szákat levelében arra szólította fel, hogy a volt tagoknak járó kifizetésből csak a minimális, és ésszerűen indokolt költségeket vonják le. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapján közzétett tájékoztató ismerteti: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról szóló kormányrendelet szerint „a visszaléptetés során a magánnyugdíjpénztár az eszközök átadásával és az átutalásokkal kapcsolatos tényleges banki, tőzsdei, élszámolóházi és postai költségeket a tagi követeléssel szemben érvényesítheti.” Az idézett rendelkezés lehetőséget teremt arra, hogy a tagi kifizetéssel kapcsolatos banki és postai utalási költséget a magánnyugdíjpénztárak a volt tagok terhére érvényesítsék. A felügyelet megállapítása szerint azonban e költség felszámítását a jogszabályi előírás nem teszi kötelezővé, így a magánnyugdíjpénztáraknak mérlegelési jogkörük van abban a vonatkozásban, hogy a volt tagok felé mekkora mértékű költséget érvényesítenek. A felügyelet elnöke a magánnyugdíjpénztáraknak írt levelében kifejezte elvárását, hogy a tagi kifizetések banki átutalása, továbbá postai kiutalása költségeinek a volt tagokra hárítása körében kívánatos, hogy a magánnyugdíjpénztárak minden szükséges intézkedést tegyenek meg annak érdekében, hogy a volt tagoknak járó kifizetésből a lehető legminimálisabb és ésszerűen indokolt költségek kerüljenek levonásra - ismerteti a tájékoztató. A magánnyugdíjpénztárak eljárása a levél szerint akkor kellően méltányos, ha a Magyar Posta Zrt.-től, illetőleg a banki utalásnál közreműködő pénzügyi szervezetektől igénybe vehető kedvezményeket érvényesítik annak érdekében, hogy a volt pénztártagoknál a lehető legkisebb költség jelentkezzen. A felügyelet bejelentette továbbá, hogy értékelni kívánja a magánnyugdíjpénztárak költségfel- számítási gyakorlatát, ezért a magánnyugdíjpénztáraktól beszámolót kért a tagi kifizetések során felszámított költségek minimalizálása érdekében tett intézkedéseikről, amelyet szeptember 15-ig kell elkészíteniük. A PSZÁF folyamatosan vizsgálja a volt magán-nyugdíjpénztári tagok tb rendszerbe visszalépésének fázisait. Először a vagyonátadás megfelelő módszertanának meglétét ellenőrizte, a második lépcsőben kiemelt szerepet kapott a vagyonátadás jogszerűségének vizsgálata, majd elrendelte, hogy a magán-nyugdíjpénztári belső ellenőrök legkésőbb július 19-ig vizsgálják meg a hozamgarantált tőke és a visszalépő tagi kifizetések kiszámításának módszertanát, elégséges nagyságú mintavétel alapján az egyedi számítások helyességét, és erről tájékoztassák a felügyeletet.
